Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-07 / 257. szám, kedd

ML ÚJ szó SPORT - HIRDETÉS 1995. november 8. GRÚZIA: Sevardnadze az elnök A grúz választások előzetes eredménye igazolta a papirformát: a 67 éves eddigi államfőt, Eduard Sevardnadzét választották a hét végén a kaukázusi köztársaság elnökévé. A parlamenti választáson szintén Sevardnadze pártja, az Állampolgári Szövetség szerezte a legtöbb szavazatot. A grúz választási bizottság elnöke közölte, hogy az előzetes adatok szerint a leadott szavazatok több mint 70 százalékát kapta Sevardnadze. Mind a parlamenti, mind pedig az elnökválasztás érvényes, mivel hatvan százalékot meghaladó volt a részvételi arány. Végleges eredmény a jövő hét elején várható. Az elnököt öt, a parlamentet négy évre választották Grúziában. Az elnökválasztáson hat jelölt indult, a 225 tagú törvényhozás mandátumaiért mintegy ötven párt több mint 8 ezer jelöltje versengett. A szakadár Abházia, illetve Eszak-Oszétia bojkottálta a voksolást. Sevardnadze fő választási jelszava volt a stabilitás megteremtése a káosz sújtotta köztársaságban. Korábban az államfőt olyan vádak érték, hogy az ellene elkövetett merénylet után a terrorizmus és korrupció "elleni küzdelmet politikai ellenfeleivel való leszámolásra használta fel. A vasárnapi voksolás tisztaságát mintegy 175 külföldi megfigyelő ellenőrizte, de kirívó szabálytalanságról nem érkeztekjelentések. KANADA Betörő a kormányfőnél Késsel hadonászó férfi tört be vasárnap Jean Chretien kanadai minisz—temlnökhivatali rezidenciÁJÁBA^JELRRM^TO-AJIEIJTGR rendőrségi forrásra hivatkozva. A kormányfő és felesége sértetlen maradt. Az illetőt letartóztatták és megkezdődött kihallgatása. A rendőrség szóvivője szerint a 34 éves férfi kővel törte be az egyik ajtó üvegét, és úgy hatolt be a miniszterelnöki rezidenciába. A rendőrség vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a behatoló miként játszhatta ki az épület köré állított biztonsági őrök éberségét. MTI LENGYEL ELNÖKVALASZTAS: Kwasniewski növelte előnyét Jelentősen növelte előnyét Aieksander Kwasniewski, a vasárnapi lengyel elnökválasztás baloldali jelöltje. A tegnap reggeli adatok szerint a Demokratikus Baloldali Szövetség vezetője immár 38,7 százalékkal all az élen. A második helyen álló Lech Walesa államfő pozíciója gyengülni látszik, eredménye a leadott szavazatok 40 százalékának összesítésekor 29,6 százalék volt. A részvételi arány elérte a 65,6 százalékot, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb. A végleges sorrend csak ma válik ismertté, egyelőre annyi bizonyos, hogy Kwasniewski és Walesa jutott tovább az elnökválasztás november 19én megtartandó 2. fordulójába. A baloldali politikus azt javasolta, hogy a második forduló előtt televíziós vitában mérjék össze erejüket, segítve ezzel a szavazók döntéshozatalát. Kijelentette: nyugodt és megfontolt elnök kíván lenni, aki mindig nyitott a közvélemény hangjára, s aki valamennyi hatalmi ággal jó együttműködést tud kialakítani. Walesa nyilatkozatában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a második fordulóban a népnek két egymással szögesen ellentétes Kwasniewski köszönetet mond a rá leadott voksokért TASR/AP-felvétel világ- és államfelfogás között kell választania. Figyelmeztette választóit, hogy Lengyelország előtt nehéz évek állnak, s nem múltak el még a veszélyek. Az ország államfőjének ebben a helyzetben a stabilitás biztosítása a legfőbb feladata, s ehhez kellő felhatalmazásra van szüksége - tette hozzá Walesa. MTI ROMAN-MAGYAR MEGBEKELES Funar feltételei MTI-hír Gheorghe Funar, a román kormányban részt vevő RNEP elnöke pártjának hétvégi kolozsvári megyei értekezletén új támadást intézett a román-magyar megbékélés ellen. A pártvezér öt „feltételhez" kötötte a két ország közötti szerződés megkötését. Ezek az Evenimentul Zilei jelentése szerint a következők: Magyarország ismerje el a bécsi döntés után Románia területén elkövetett atrocitásokat; vessen véget a Romániával szembeni ellenséges politikájának; vessen véget a Románia belügyeibe való beavatkozásainak; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alkotmányellenességének megállapítása és e szervezet törvényen kívül helyezése; a bel- és az igazságügyminisztérium szervei cselekedjenek és tartóztassák le Hargita és Kovászna megye önkikiáltotta kormányának és parlamentjének tagjait. (A lap nem tisztázza, mit ért ez alatt Funar - ilyen testület nem létezik, az egységpárti vezető feltehetően valamelyik RMDSZ testületre célzott). Funar „feltételei" - valójában a román kormány hivatalosan deklarált megbékélési politikája elleni új támadásai - Marcel Dinu román külügyi államtitkár budapesti tárgyalásainak másnapján hangzottak el. A tanácskozás szónokai a sajtójelentések szerint éles támadásokat intéztek a kormány vezető pártja, a koalíciós partner SZDRP, sőt a kormány ellen is, amelynek az RNEP az egyik résztvevője. loan Gavra, a párt alelnöke jelezte, hogy az RNEP a jövő év elején bejelenti saját jelöltjét az államelnöki posztra, Iliescu államfővel szemben. Az RNEP Kolozs megyei értekezletén Sabina Funar asszonyt, a kolozsvári polgármester feleségét megválasztották a megyei vezetőség tagjává és az RNEP országos konvenciójának küldöttévé. Egymillió új EU-állampolgár MTI-hír Egymillió újonnan bevándorolt személyt, honosítottak az Európai Unió tagországaiban 1990 és 1993 között, többségükben marokkóiakat, törököket és a volt Jugoszláviából érkezetteket - derül ki az Eurostat tegnap Brüsszelben közzétett jelentéséből. Az említett időszakban a legtöbb új állampolgárságot 233 ezret - Franciaországban adták meg. Közvetlenül utána Nagy-Britannia és a Benelux-országok következnek (az előbbi esetében 218 ezer, az utóbbi országcsoportnál 204 ezer újonnan honosított bevándorlóval). Összességében 1981 és 1993 között a honosítási eljárások száma megduplázódott. 1993ban a legnagyobb számban a törökök jártak sikerrel honosítási kérelmükkel (összesen 43 ezren kaptak pozitív választ erre, zömében már állampolgársággal rendelkező török nemzetiségűek hozzátartozójaként). Az Eurostat jelentéséből kitűnik, hogy nem ismeretlen a honosítás az EUtagállamok között sem. A vizsgált időszakban egyebek között 6500 portugál kapott többnyire francia állampolgárságot, míg 4000 olaszból kétezren Németországot, vagy Franciaországot választották állampolgárként is végleges új hazájuknak. VILÁGHÍRADO i Elmaradt meghallgatás Későbbi időpontra halasztották Horn Gyula magyar miniszterelnök tegnapra tervezett külügyi bizottsági meghallgatását, mert a kormányfő elutazott Jeruzsálembe, ahol a Magyar Köztársaság képviseletében részt vett Jichak Rabin izraeli miniszterelnök temetésén. Az előzetes tervek szerint a miniszterelnök zárt ülésen tájékoztatta volna a parlamenti bizottságot a magyar kormány külpolitikájáról. GlA-terroristák brit fogságban A Franciaországot megrázó legutóbbi merénylethullám agytrösztje Londonból küldte utasításait a pokolgépek elhelyezésére, mégpedig nyílt faxüzenetek formájában. A lassan brit belpolitikai botránnyá dagadó ügynek, amelynek ez csak az egyik pikáns eleme, mind több részlete válik ismeretessé a brit fővárosban. Hétfőn például az az értesülés is megerősítést nyert, miszerint a számos emberéletet kioltó robbantássorozat szervezői menekültként, törvényes állami juttatásokból tarthatták fenn magukat brit földön, mialatt a hadjárat terveit papírra vetették. A Scotland Yard, amely a hét végén az algériai iszlám terrorcsoport, a GIA két tagjának letartóztatásáról számolt be, tegnap már „számos őrizetbe vételről" adott hírt a londoni kapcsolat felgöngyölítésének előrehaladtával. A vizsgálati fogságba vetettek pontos száma nem ismeretes, csak annyi: az Abu Fáreszfedőnevet viselő algériai terrorista - a csoport valószínű feje - elsőként akadt fenn a brit belső elhárítás hálóján. Szegényeknek érzik magukat a csehek A cseh lakosság mintegy 40 százaléka úgy érzi, hogy a szegénység határán, illetve eléggé nehéz körülmények közt él. Egyebek krjzt ez derült ki abból a felmérésből, melyet a munka- és szociális ügyek minisztériumának megrendelésére készített a prágai Empirikus Kutatások Intézete. A nyilvánosságra hozott adatok érdekessége, hogy lényege^, sen eltérnek a minisztériumi statisztikáktól, melyek szerint csak a lakosság 6 százalékának van alacsonyabb jövedelme, mint a központilag meghatározott havi minimálbér. Csehországban ez jelenleg a havi átlagbér 40 százaléka, 2700 korona. A szegények közé sorolta magát például szinte minden olyan megkérdezett, akinek havi jövedelme a minimálbér másfélszeresét tette ki. Gyakran van szegénységi érzése az olyan családoknak, vagy személyeknek is, akik valamilyen értékesebb tárgyat, autót, telket vagy nagyobb karácsonyi ajándékot kívánnak vásárolni, vagy külföldre utazni. A megkérdezett nyugdíjasok 53 százaléka sorolta magát a szegények közé, pedig 90 százalékuknak a nyugdíja jóval meghaladta a minimálbért. Roma szervezetek támogatása A belga Baudouin Király Alapítvány és a Soros Alapítvány pályázatot hirdet a magyarországi romák és a többségi társadalom közötti együttműködés elősegítésére, kapcsolataik fejlesztésére. A programot más kelet-európai országokban is meghirdetik - tudatta tegnap a Soros Alapítvány. A közlemény szerint a pályázat célja a vegyes etnikumú közösségek belső kapcsolatrendszerének javítása, a kisebbségek közötti együttműködés ösztönzése, illetve az e téren tevékenykedők közötti konstruktív párbeszéd elősegítése. Boszniai márka A boszniai kormány a hét végén úgy döntött, hogy a dinár mellett egyelőre az általánosan használt német márkát is hivatalos nemzeti valutaként kezeli. Ezt a Világbank szakértői tanácsolták. Hivatalos árfolyamon egy márka 100 dinárt ér - a feketepiacon a Reuter szerint csupán néhány dináros az eltérés. A nyugati valuták közül Boszniában a német márka a legelterjedtebb, a dollárt például alig használják. A Világbank szakértői a múlt héten jártak a voltjugoszláv köztársaságban. Megdicsérték a vezetést, amiért a háborús körülmények közepette is szilárdan tudja tartani a dinár árfolyamát és alacsonyan az inflációt. Megemlékezés az 1917-es forradalomról A decemberi választások egyik esélyesének tartott orosz Kommunista Párt tegnap ünnepi gyűlésen emlékezett meg Moszkvában az októberi forradalom 78. évfordulójáról, amely mindmáig munkaszüneti nap. Ma Moszkva központjában felvonulást és nagygyűlést tartanak a kommunista szervezetek. GennagyijZjuganov, a kommunisták vezetője úgy vélekedett, hogy Oroszországban ismét forradalom előtti helyzet van kialakulóban, mivel „a kormányon lévők nem képesek kormányozni, a kormányzottak pedig nem hajlandóak az eddigiekhez hasonlóan élni, és követelik a szocializmus vívmányainak helyreállítását". MTI Merényletek krónikája Az utóbbi két évtizedben harmincnál több hivatalban levő, illetve volt állam- és kormányfőt gyilkoltak meg. Néhányan az áldozatok közül: 1975. Fejszál szaúdi uralkodó 1978. Aldo Moro volt olasz kormányfő 1981. Anvar Szadat egyiptomi elnök 1982. Gemajel libanoni elnök 1984. Indira Gandhi indiai miniszterelnök 1986. Olof Palme svéd miniszterelnök 1987. Rasid Karami libanoni miniszterelnök 1988. Ziaui Hakk pakisztáni elnök 1991. Radzsiv Gandhi volt indiai miniszterelnök 1992. Mohamed Budiaf algériai elnök 1995. Jichak Rabin izraeli kormányfő (N-g) Kárpátaljai nyílt felhívás a cseh parlamenthez Kezdettől fogva törvénytelennek és érvénytelennek tartja a prágai székhelyű Kárpátaljai Baráti Szövetség az 1945-ben megkötött csehszlovák-szovjet szerződést, amelynek alapján Kárpátalja a Szovjetunió, majd annak felbomlása után Ukrajna része lett. A dokumentum prágai ratifikálásának félévszázados évfordulója kapcsán ezért a szövetség nyílt felhívással fordult a csen parlamenthez, hogy újra foglalkozzon az üggyel. Jaromír Horec, a Kárpátaljai Baráti Szövetség elnöke újságíróknak elmondta, hogy az ügyet az elmúlt napokban megtárgyalták szlovákiai és ruszin partnerszervezetek képviselőivel is, akik egyetértettek kezdeményezésükkel. Hangsúlyozta, hogy ezek a szervezetek Kárpátalja Ukrajnán belüli autonómiáját és a ruszinok önálló nemzetként való elismerését követelik. Emlékeztetett arra, hogy az 1991-es népszavazáson Kárpátalja lakosságának 78 százaléka a régió autonómiája mellett foglalt állást, de ezt a lakossági óhajt Kijev azóta sem hajlandó figyelembe venni. A Kárpátaljai Baráti Szövetség az 1989-es rendszerváltás után alakult meg Prágában. Könyveket és folyóiratot ad ki rendszeresen, amelyek megpróbálják ráirányítani a közvélemény figyelmét a kárpátaljai régió és a ruszinok problémáira. Több nemzetközi tanácskozást is szervezett, s együttműködik a Cseh Nemzeti Múzeummal egy prágai kárpátaljai archívum létrehozása érdekében. Kárpátalja, mint ismeretes, a két világháború közötti időszakban a Csehszlovák Köztársaság része volt, de 1945-ben Prága minden ellenállás nélkül átengedte a sztálini Szovjetuniónak, amely ennek fejében támogatta a csehszlovákiai németek és magyarok kitelepítését az országból. Az évforduló kapcsán a Lidové noviny figyelmeztette a cseheket, hogy tudatosítsák magukban: „Nem voltunk mindigcsupán a történelem áldozatai. Az 1945-ös évben a csehszlovák kormány és a parlament volt az, amely a szovjet agressziónak önként feláldozta saját területét és lakosait". MTI Kegyeletsértés A VMDK újvidéki körzeti szervezete közleményben tiltakozik amiatt, hogy a városi hatóságok ismételten eltávolították a 44-es megtorlások ártatlan áldozatainak emlékére november l-jén felállított kereszteket. A közlemény leszögezi, hogy 1990 óta (amikor az itteni magyarok először emlékeztek meg az ártatlan áldozatokról) egyetlen alkalommal sem volt tapasztalható kilengés, nemzeti türelmetlenség szítása vagy bosszúra való uszítás. A cél csupán az, hivatalosan is ismerjék el, hogy a háború végén itt nemzetiségi alapon súlyos jogsértés, tömeges kivégzés történt, amit az elmúlt fél évszázad alatt az uralkodó párt eltitkolt. A mostani rendszer ugyanezt teszi, szolidaritást vállalva azokkal, akik a vérengzést elkövették. „Miután keresztjeinket az idén is eltakaríttatta a városi hatóság - banális felügyelőségi ügyet óhajtanak csinálni a kegyeletadásból -, szükségesnek tartjuk a nyilvánossággal közölni, hogy ez a cselekedet számunkra nemzetiségi alapon kiváltott kegyeletsértés" - áll egyebek között a VMDK újvidéki körzeti szervezetének közleményében. (gyarmati)