Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-07 / 257. szám, kedd

1995. november 8. POLITIKAI HIRDETES ÚJ SZ Ó 3 I Vége a répakampánynak UJ Szó-hír A Rimaszombati. Cukorgyár ipolykeszi lerakatáról tegnap dél­előtt az utolsó réparakomány is út­nak indult a cukorgyár felé. Az alig egy hónapig tartó répakampány alatt Villám Gyuiáné héttagú csa­pata a környező gazdaságokból és a magántermelőktől 12 610 tonna fehér aranynak valót vásárolt fel, ami nemcsak hogy a tervezettnél, de a termésbetakarítás előtti becsléseknél is mintegy hárome­zer tonnával kevesebb. Részben ezzel, részben a kedvező időjárás­sal magyarázható, hogy idén a szokottnál jóval rövidebb ideig tar­tott a répakampány. (bodzsár) A biztonsági előírások elégtelenek Az október 27-én bekövetke­zetttragédia eddig feltárt okaival foglalkozott a kassai Kelet-szlo­vákiai Vasmű felügyelő bizottsá­gának tegnapi rendkívüli ülése. A bizottság megállapította: a jelen­leg érvényben lévő biztonsági el­írások és intézkedések nem iga­zán hatékonyak, ezért szükség­szerű a válságtervek átértékelé­se. A vezetőség nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy a rész­vénytársaság atomizált állapota, amikor is több mint 150 társaság működik a nagyvállalat kebelén belül, az információcsere elégte­len mivoltához vezetett. Szükség lenne egy csúcsszervre, ennek az előzetes tervek szerint az Oceľ Rt. felelne meg a legjobban - ál­lapították meg. TA SR Határozott magatartás a liberálisok részéről A Magyar Polgári Párt tegnap rendkívüli sajtóértekezleten számolt be a Liberális Internacionálé Végrehajtó Bizottsá­ga hétvégi, horvátországi ülésének lefolyásáról, amelyen az MPP-t A. Nagy László pártelnök, Petőcz Kálmán, a párt kül­ügyi titkára és Berényi József külügyi szakértő képviselte. Mivel az MPP politikusai horvátországi útjuk miatt nem ve­hettek részt a Magyar Koalíció strasbourgi látogatását ér­tékelő közös sajtóértekezleten, kitértek az EJ vezetőivel folytatott megbeszélések tartalmára Is. UJ Szó-tudósítás Petőcz Kálmán elmondta: az Ll vezetői előtt megismételték azokat az államnyelv védel­méről szóló törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat, ame­lyeket Daniel Tarschysszal, az Európa Tanács főtitkárával és Allan Plate-tel, az ET emberi jogi bizottsága titkárával folytatott strasbourgi megbeszélésen is hangoztattak. A. Nagy László utalt az ET főtitkárának kijelentésére, mi­szerint szervezete előtt nem is­meretlenek a szlovákiai nyelvi problémák, s erre Szlovákia fel­vételekor is gondoltak. A pártel­nök nagy fontosságot tulajdoní­tott Plate szavainak, hogy a Szlovákia ET-felvételéhez kötődő ellenőrzési folyamat még nem fejeződött be. A Libe­rális Internacionálé vezetőivel folytatott megbeszéléseken A. Nagy a szlovákiai belpolitikai helyzetről is áttekintést adott. Az MPP politikusai a párt öté­ves tevékenységének elismeré­seként értékelték azt a tényt, hogy felvették a Liberális Inter­nacionálé teljés jogú tagjai kö­zé. Berényi JózsefazU Végre­hajtó Bizottsága kisebbségi jo­gokra vonatkozó határozatát is­mertetve kiemelte a dokumen­tum azon részét, amelyben az Ll felszólítja a szlovák kormányt, hogy békés, társadalmi párbe­széd keretében, minden kisebb­ség bevonásával dolgozza át az államnyelvről szóló törvényter­vezetet, s ismerje el a kisebbsé­geknek a kulturális identitásuk megőrzésére vonatkozó igényét. Berényi szerint a kisebbségi kér­dés globális megoldásával fog­lalkozó határozatnak ez az egyetlen konkrét problémával foglalkozó pontja. (horváth) A Pozsonyi Kerületi Bíróságon tegnap megkezdődött Václav A. volt rendőr főtörzsőrmester és nyolc bűntársának főtárgyalása. A vádlottak bűnlajstromán gyil­kosság, betörés és lopás szere­pei. A legsúlyosabb tettet, a betö­réses gyilkosságot a fényképen középen álló Václav A. és Roman K. alzászlós (a vizsgálati fogság­ban öngyilkos lett) követte el: 1995. március 14-én Szentgyörgy közelében egy autóparkolóban feltartóztatták a Trafika Barczi cég Avia gépjárművét, s annak 22 éves vezetőjét két lövéssel megöl­ték. Az áldozattól 2 millió 72 ezer koronát raboltak el. TA SR-hír és felvétel Négyéves a Lilium Aurum November 3-án a dunaszerdahelyl Lilium Aurum Kft. fennál­lásának negyedik évfordulója alkalmából nem szokványos születésnapi ünnepségre hívta meg barátait és üzlettársait Dlóspatonyba. A rendezvény a helyi alapiskolában vette kezdetét, ahol a kiadó néhány szerzője - Ág Tibor, Barak László, Csáky Károly, Kulcsár Ferenc és M. Csepécz Szilvia - rendhagyó tanítási órákat tartottak a falu gyerekeinek. Ezt követően a művelődési házban folytatódott az ünnep­ség. A Lilium Aurum Kft. négyé­ves terméséből összeállított ki­állítással párhuzamosan Turczel Lajos tanár úr előadásában a szlovákiai magyar könyvkiadás történetének néhány mozzana­tát felelevenítve a Lilium Aurum szerepét és tevékenységét érté­kelte. Előadása után Hodossy Gyula, a kft. igazgatója szólt munkájukról, eredményeikről és terveikről, majd Kulcsár Ferenc kiadóvezetővel a jelenlevők kér­déseire válaszoltak. A jó hangulatú fogadás után ­amelyet Lelkes Vince, Dióspa­tony polgármestere adott a ven­dégek számára - alkalom nyílt arra, hogy a megjelentek - a ha­zai könyvszakma képviselői, új­ságírók, közéleti személyiségek, írók, költők - beszélgessenek közös gondjaikról, terveikről. E beszélgetéseket hallgatva az a riasztó kép alakult ki, hogy a magyar könyvkiadás Szlováki­ában a kultúra megtűrt mosto­hagyerekévé vált. Nemcsak az állami támogatás hiánya érinti érzékenyen kiadóinkat, de az a tény is, hogy az itt-ott elhangzó ígéreteken kívül nemigen jut több a könyvszakma támogatá­sára. Úgy tűnik, sem a politikai életben tevékenykedők, sem a magánvállalkozók nem mérik fel kellőképpen a kialakult hely­zet komolyságát, nincs semmi­féle koncepció arra, hogy mi mó­don lehetne továbblépni, a las­san már közhelyessé váló saj­nálkozás helyett megoldásokat keresni. Elgondolkodtató, hogy míg szerte a világon a könyv nem­csak az irodalmi értékek, ha­nem gyakran a reklám hordozó­ja is, addig nálunk a magánvál­lalkozók nem élnek ezzel a le­hetőséggel. A Lilium Aurumnak ezzel a rendezvénnyel nem tit­kolt szándéka a személyes talál­kozáson és kapcsolatteremté­sen túl a könyvkultúra, az ember és a könyv kapcsolatánakjavítá­sa, szorosabbra fűzése volt. FEGYVERCSEM PESZEK A BÍRÓSÁG ELŐTT Ezt elpuskázták A trencséni katonai bíróság előtt tegnap megkezdődött an­nak a két katonatisztnek a pere, akiket 1995. január 11-én Skal­ka községben (Trencséni járás) tartóztattak fel illegális fegyver­fuvarozás miatt. A két 37 éves volt katona 50 darab, a tank lö­vegtornyából kiszerelt géppus­kát szállított. A vádlottak admi­nisztratív manipuláció segítsé­gével elérték, hogy a szepsi ka­tonai javítóüzem nyilvántartásá­ból töröljék a fegyvereket, mondván, a trencséni javítóü­zembe szállítják azokat. A fegy­verfuvarozókat Skalkánál állítot­ták meg; állítólag egy eddig tisz­tázatlan kilétű kereskedőnek kellett volna átadniuk a géppus­kákat. Perviteli pontatlanságok miatt a tárgyalást mára elnapol­ták. TA SR VÁLASZ OLVASÓINKNAK i Tartásdíj Sz. M.: A szüleim 1987-ben váltak el. Az apám megle­hetősen rendszeresen fizette a tartásdíjat. Mivel az érettsé­gi után nem tudtam elhelyezkedni, egy ideig még kaptam valamiféle segélyt, de most már erre sem vagyok jogosult. Alkalmi munkákból tartom el magamat. Éppen ezért közöl­tem az apámmal, hogy valamit még tanulnék, hogy el tud­jak helyezkedni. Az apám jogásszal fogalmaztatta meg a választ, amely szerint én, ha az érettségi vizsgát letettem, tartásdíjra már nem tarthatok Igényt, mivel egy szakmám már van, próbáljak elhelyezkedni ebben a szakmában. Ez most azt jelenti, hogy hiába kérném a bíróságon azt, ítélje­nek meg számomra tartásdíjat? Az érettségi vizsga még nem szakma! Az édesapja jogászá­nak ilyen hivatkozásokkal nem kellett volna élnie, hiszen ha ön valóban rászolgált arra, hogy az érettségi vizsgát letegye, megle­hetősen rövid idő kérdése eljut­ni egy olyan felismerésig, hogy az édesapját képviselő jogász úr nem igazán hiteles érveket ho­zott fel. A Családjogi törvény 85. pa­ragrafusának első bekezdése szerint a szülők mindaddig köte­lesek eltartani a saját gyerme­keiket, amíg csak azok nem ké­pesek eltartani saját magukat. A korábbi (1989 előtti) bírósági gyakorlat ezt a rendelkezést az akkori körülményeknek megfe­lelően meglehetősen szűkítet­ten értelmezte. Ha a gyermek­nek „szakmája" érettségi vizs­gája volt, nem igen számolha­tott azzal, hogy újabb szakmai képesítést szerezzen a bíróság által megítélt szülői tartásdíj tá­mogatásával. A körülmények azonban megváltoztak, több olyan szakma van, amellyel nem igen lehet elhelyezkedni, és egy egyszerű középiskolai érettségi­vel elhelyezkedni szinte lehetet­len, ha nem tud németül vagy angolul. Ezzel együtt változik a bíróságok hozzáállása is a tar­tásdíjak megítéléséhez, és ha a konkrét eset elbírálásakor arra a megállapításra jutnak, hogy a továbbtanulás társadalmilag in­dokolt, rendszerint a tartásdíjat is megítélik. Ajánlatos lenne te­hát bírósághoz fordulnia, de csak akkor, ha megkezdi az újabb továbbtanulását, és aján­latos lenne a tartásdíj megítélé­se iránti kérelmét alátámaszta­nia, mondjuk a területileg illeté­kes munkaügyi hivatal nyilatko­zatával is, hogy nem tudtak ön­nek munkahelyet közvetíteni. dr. G. D. A TATRACHEMA CÉLJA: Visszahódítani a hazai vásárlókat Uj Szó-tudósítás Október 30-án ünnepelte megalapításának 50. évforduló­ját a Tatrachema kisipari szövet­kezet, a háztartási tisztítószerek első számú hazai gyártója, amely kozmetikai és autóápolá­si cikkek előállításával is foglal­kozik. František Ivanič, a kisipa­ri szövetkezet elnöke elmondta, a Tatrachema idei forgalma elér­te a 340 millió koronát, a ha­szon ebből megközelítőleg 40 millió. A szövetkezet vezetősége en­nek ellenére nem lehet elége­dett, hiszen a külföldi mammut­vállalatok agresszív televíziós kampánya miatt visszaesett a kereslet termékeik iránt, holott azok az elnök szerint minőségi­leg megközelítőleg azonosak, áruk kedvezőbb, csupán csoma­golásukban mutatkozik különb­ség. A fogyasztók visszahódítá­Sa érdekében éppen a reklám és a tetszetősebb csomagolás terén kell fejlődnie a szlovákiai gyártóknak. A Tatrachema má­sik gondja kinnlevőségeik be­hajtásából fakad, a tönkrement kisvállalkozók, viszonteladók mintegy 50 millióval tartoznak a szövetkezetnek, s ez az összeg már aligha hajtható be. A Tatrachprra rio«atz&mteoťŕ," szenici és šaštíni üzemeiből nemcsak hazai, hanem külföldi, cseh, lengyel és ukrán piacra is kerülnek termékek, a nyugat-eu­rópai országok meghódítása azonban nagyon nehéz feladat, de erről sem mondott le a kis­ipari szövetkezet. A születésnapi sajtótájékozta­tón az eltelt ötven év felidézése közben, mint kuriózumként ke­rült szóba, hogy Ján Chryzostom Korec, a jelenlegi nyitrai érsek politikai okok miatt az ötvenes, illetve a hetvenes években két­szer is a Tatrachemánál volt al­kalmazásban. (holop) A Szlovákiai Értelmiségi Fórum nyilatkozata A Szlovákiai Értelmiségi Fórum 1993. júni­usában jött létre, olyan polgári társulás­ként, amelynek célja felhívni a nyilvános­ság figyelmét a demokratikus, polgári és emberi jogok megnyirbálására, és hozzájá­rulni a társadalmi jelenségeket kritikus szemmel néző, szabad szellemiség kialaku­lásához. November 6-án kiadott nyilatkoza­tából, amelyet az alábbiakban kivonatosan köziünk, a szlovákiai belpolitikai helyzet ki­éleződése miatti aggodalom érződik. A nyilatkozat szerzői szerint a szlovák kormány jelenlegi politikája a szlovák társadalom egyre na­gyobb részét tölti el csalódással, ám ennél is sú­lyosabb, hogy a Szlovák Köztársaság Európa szá­mára is csalódást jelent, ami beláthatatlan követ­kezményekkel járhat az ország jövőjére és a kö­zép-európai stabilitásra nézve. A kormány egyér­telműen antidemokratikus útra lépett, praktikái megosztották és eldurvították a szlovák társadal­mat. Egyes kormánytagok szóbeli megnyilvánulá­sainak arroganciája a normalizációs időszak, sőt az ötvenes évek szóhasználatát idézi, azt a nyel­vezetet, amely mindenfajta ellenzéket és kritikus hangot könyörtelenül elnyomott. A 20. század vé­gén Közép-Európában nem lehet ellenőrizhetet­len, abszolút hatalomra törni. A kormányhatalom módszeresen és céltudatosan likvidálja a Szlovák Köztársaság demokratikus struktúráit, megbénít­ja és befolyásolja az alkotmányos és ellenőrző szervek tevékenységét. Az államelnök és az alkot­mánybíróság elleni támadások a polgárok demok­ratikus tudatát roncsolják és a törvények semmi­bevételét elfogadhatónak tüntetik fel a társadal­mi élet minden szintjén. A privatizálásban, a köz­szolgálati médiákban, a magán tévé- és rádióállo­mások szabadalmaztatásában, az államigazga­tásban megnyilvánuló pártpolitika, az önigazgatá­si elv aláásása nemcsak a közigazgatásban, ha­nem az egészségügyben, az oktatásban, a tudo­mány és a kultúra területén a demokrácia alapja­itveszélyeztetik. A Matica slovenskának a Szlovák Tudományos Akadémia társadalomtudományi munkahelyeinek kisajátítására tett kísérlete hal­latlan hatalmi beavatkozást jelent a tudományos életbe, a kulturális minisztériumnak ezen munka­helyek állítólagos „szlovákellenessége" miatti folytonos támadásai még az ötvenes években sem lettek volna elképzelhetők. A kormány a független sajtót is hatalmába kí­vánja keríteni, mindent megtesz gazdasági ellehe­tetlenítéséért. A kormányhatalom nem átallja a médiák feletti ellenőrzésért vívott harcában kor­rumpálni és zsáfölnra nyomdagép ekk el ro ndel­kező intézmények tulajdonosait és vezetőit. A köz­szolgálati médiákat a polgárok manipulálására és megtévesztésére használja fel, szűk pártérdekek védelmében. A kormánykoalíció nem rendelkezik határozott koncepcióval a nemzetiségi problémák és a kül­politika területén, főleg a magyarok vonatkozásáé­ban. Ennek tudható be a szlovák-magyar alap­szerződés ratifikálásának állandó elodázása. Az a tény, hogy ebben az alapvető kérdésben magán a kormánykoalíción belül is nézetellentétek ural­kodnak, arról tanúskodik, hogy a kormánykoalíció nincs tisztában azzal, Szlovákia geopolitikailag hová sorolható. Ráadásul a Magyarországgal szembeni koncepciónélküli külpolitikának belpoli­tikai vetülete is van, mégpedig a koalíciónak a magyar kisebbséggel szembeni koncepciótlan vi­szonyában. A magyar kisebbséggel és annak kép­viselőivel szembeni ellenséges magatartás a nemzetiségi kérdés kezelésének legrosszabb, leg­felelőtlenebb változata. A destabilizáláshoz hoz­zájárul ezen a területen az államnyelvről szóló tör­vény tervezete is, amely egyértelmű beavatkozást jelent a polgár alkotmányos politikai jogaiba. A ha­zafiságra, nemzeti büszkeségre, a szlovák nyelv védelmérp való hivatkozással akarja megfosztani a polgárt alkotmány által szavatolt jogától a szó­lásszabadságra és az információra. A mai kormány a jól bevált bolsevista ellenség­keresésre alapozza politikáját. „Ellenség" min­denki, aki más véleményt vall. „Szlovákia ellensé­gei" számának növekedése egyenes arányban áll a szlovákiai demokrácia csökkenésével. KhatalornTnarszemben, amely folyton támad­ja, és ha lehetősége van fártikvidálj^ mindazo­kat, akikben politikai vetélytársat vél, félľítvás&aL fordulunk a demokratikusan gondolkodó polgá­rokhoz, hogy nyíltan adjanak hangot tiltakozásuk­nak a rendszer önkénye és autoritárius arrogan­ciája ellen. Azon rendszer ellen, amely veszélyez­teti mindazt a pozitívumot, amelyet a rendszer­váltás hozott, amely veszélyezteti a műveltséget és szaktudást, a fiatalok esélyeit, a tisztes, be­csületes élet lehetőségét. Kishitűség, egyenesen gyávaság volna térdre esni ez előtt a rendszer előtt. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya egyelőre minden, félelem nélküli polgárnak meg­bízható bázist jelent, amelyre támaszkodva haté­konyan védelmezhetik demokráciát. Nem aka­runk olyan államot, amely a kormányhatalmat szolgálja. Demokratikus államot akarunk, amely mindnyájunkat, a Szlovák Köztársaság vala­mennyi polgárát szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom