Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-02 / 253. szám, csütörtök

4 | ÚJ SZÓ OLVASÓINK OLDALA - HIRDETÉS 1995. november 2. Köszönet Csallóközaranyosnak Szlovákia első osztályú és másodosztályú polgárai 1956-ra emlékeztünk Egyik kezemben a fáklyát, a másikban nemzetem zászlóját szorongatom - így vonulok én is a nagy tömegben a budai Vár felé. Majdhogynem kétezer határontúli fiatal között az Érsekújvári Gimná­zium félszáz diákja is részt vett a felvonuláson. A megannyi magyar­országi és külföldi középiskolás és egyetemista október 22-én Bu­dapest utcáin ballagott az 1956 emlékére szervezett Ifjúsági Ün­nepélyen. Vasárnap az ünnepély 14 órakor kezdődött a Műegye­tem aulájában. Ezt Bem apó szob­rának koszorúzása követte. Ez­után a tömeg az egykori Központi Diákszállás felé vette az irányt, ahol emléktáblát avattak. Életre szóló élmény volt ott vonulni a ma­gyarság felvidéki, erdélyi, délvidé­ki, kárpátaljai és anyaországi kép­viselőivel, a nemzeti zászlókkal, a fáklyákkal, valamint azzal a tudat­tal, hogy bár mindannyian külön­böző országokból jöttünk, de egy nemzet vagyunk. A gyaloglás és a hűvös ősz ellenére is szívünkben közös érzés lángolt: a hazaszere­tet. VARAGYA SZILVIA Érsekújvár Az olvasói leveleket, mon­danivalójuk tiszteletben tartá­sával, rövidítve jelentetjük meg. A nézetek sokrétűsége érdekében olyanokat Is köz­lünk, amelyeknek tartalmával szerkesztőségünk nem ért tel­jes mértékben egyei Köszön­jük olvasóink bizalmát, és vár­juk további leveleiket. Az Új Szón keresztül szeret­nék köszönetet mondani Csal­lóközaranyos önkormányzatá­nak és a falu lakosságának, az október 15-én megtartott holo­caust-ünnepélyért és emlékszo­bor felállításáért. Mivel a faluban éltem gyer­mekkoromtól nyugdíjas koro­mig, és a község megbecsült polgára voltam, mint a holoca­ust túlélője, kötelességemnek tartom köszönetet mondani a jelenlegi községi vezetőségnek és a falu lakosainak, hogy kikü­szöbölték a fél évszázad hiá­nyosságát vagy figyelmetlensé­gét. A faluban 71-en voltunk zsidó vallásúak, közülük 61-en az auschwitzi haláltáborban Szimőt valaha nem hiába em­legették Kis-Moszkvának, talán ennek is volt köszönhető, hogy az ötvenes évek végéig romos épü­letekben tanulók az 1960-as is­kolai évet már új, impozáns épü­letben kezdhették meg. A mo­dern épületnek azonban volt egy nagy hiányossága - a tornate­rem felépítéséről „megfeledkez­tek" a felsőbb szervek. Persze ígéretek elhangzottak egyre gyakrabban, de a tornaterem álom maradt továbbra is. Míg­nem 1964-ben a felsőbb szervek határozatot hoztak, hogy leg­később 1965-ben elkezdik a tor­naterem építését. Erről az akkori sajtót is tájékoztatták. Azonban a terv továbbra is csak terv ma­radt. Az 1989-es rendszerváltás után új vezetőség és új polgár­mester - Morvái István szemé­lyében - került a falu álére. Az önkormányzat tagjait, a képvi­selőket nem hagyta nyugton ez mártírhalált haltak. Tízen jöt­tünk haza hírmondónak, most már hazánkban csak ketten va­gyunk túlélők. Ezért nekem felejthetetlen nap marad október 15-e, az a nap, amikor e megemlékezé­sen életemben először hallot­tam hazánkban az izraeli him­nusz tökéletes eljátszását. Kö­szönetet szeretnék mondani Hegedűs Sándor polgármester úrnak a színvonalas szervezé­sért, Horváth Zoltán tanár úr­nak, az egész műsor levezeté­séért és a szívhez ható gyö­nyörű beszédért, melyet mind­nyájan megkönnyeztünk. Hálá­mat szeretném kifejezni a köz­ségi önkormányzat minden tag­az áldatlan helyzet, és elkezdtek kilincselni a felsőbb szerveknél. Kitartásukat és elhatározásukat siker övezte. Az önkormányzat és az Érsekújvári Járási Tanügyi Hi­vatal között megállapodás szüle­tett, hogy még 1995 elején elkez­dik a meglévő alapiskola mellett egy négy tantermes, tornaterem­mel ellátott épület felépítését. Az egész beruházás költsége mint­egy 13 millió koronát tesz ki, s az egyezség értelmében ennek felét a község saját költségvetéséből fedezi. Hogy elképzelésüket ko­molyan vették, azt bizonyítja az a tény is, hogy a földmunkálatok, valamint az alapozási előkészü­letek már a tavasz beköszönté­vel elkezdődtek. A mai napig már áll a tornaterem vasszerkezete, és szépen emelkednek a négy tantermes épület falai is. - Abban, hogy elképzelésün­ket valóra válthatjuk, nagy érde­me van a falu lakosságának is ­tájékoztat Morvái István polgár­jának, kik hozzájárultak az ün­nepély megrendezéséhez, úgy­szintén a megjelent vendégek­nek, a falu lakosainak, kik meg­jelentek, és virágcsokrokkal próbálták enyhíteni soha el nem múló gyászunkat. Ez a csallóközaranyosi holocausti megemlékezés a nemzetek, a más vallások és különböző né­pek szeretetének szimbóluma volt, melyből példát vehetnek politikai vezetőink, hogy a gyűlölet helyett a szeretetet hir­dessék, hogy hazánk minden polgára testvéri szeretetben él­jen függetlenül nemzetiségétől vagy vallásától. KOLLÁR LÁSZLÓ Komárom mester: - Egy-egy olyan munká­latnál, ahol több emberi kézre van szükség, elégséges, ha a hangosbeszélőn, valamint a ká­beltévén keresztül felhívjuk a la­kosok figyelmét, és máris jönnek a tettre kész lakosok. Azt is örven­detes ténynek könyvelhetem el, hogy a tömegszervezetek tagjai is aktívan kiveszik részüket a munkálatokból. Ilyen összetartó lakossággal igazán öröm dolgoz­ni - teszi még hozzá mosolyogva a polgármester. Arról viszont mé­lyen hallgat, hogyan is sikerült el­érni a felsőbb szerveknél azt, ami az elődöknek kerek harminc évig nem sikerült. Csak az eredmé­nyekről hajlandó beszámolni, ha­bár személyes meggyőződésem, hogy ebben „nyakassága" is köz­rejátszott. a lakosok, de nemkü­lönben a nebulók és a tanítók nem kis örömére. NAGYANDRÁS Szlmő Alkotmányunk 12. szaka­szának 2. bekezdésében le van fektetve, hogy a Szlovák Köztársaság területén az alap­vető emberi jog és szabadság mindenki számára biztosított - nemre, fajra, arcbőrre, nyelv­re, hitre és felekezetre, politi­kai vagy más gondolkodásra, nemzeti vagy szociális eredet­re, nemzetiséghez vagy etnikai csoportokhoz való tartozásra, vagyonra, származásra és egyéb helyzetre való tekintet nélkül. Ezen okoknál fogva nem lehet senkit se megkáro­sítani, előnyben vagy hátrány­ban részesíteni. Szerintem, sajnos, hiányzik ebből a szakaszból még egy nagyon jellegzetes megítélési szempont - a korra való tekin­tet nélkül. Gondolok itt elsősorban a gondozásra szo­ruló kiskorú gyermekekre és az idősebb emberekre - a nyugdíjasokra. Megítélésem szerint a kiskorú és az idős emberek meg vannak elsősorban anyagilag - káro­sítva, és hátrányban részesül­nek. Nem foglalkozom most a gondozásra szoruló gyerme­kekkel, ezek problémáit a szülők jobban ismerik, mint mi, nagyszülők. Inkább a magam „fajtájára", a korosabbakra te­relem a szót. Tény az, hogy a nyugdíjazás azelőtti és jelenle­gi formája nem veszi figyelem­be a korosabb emberek szük­ségleteit, hosszú évtizedes munkájukat, egészségi állapo­tukat, s ebből kifolyólag a más táplálkozás, az orvosi gondo­zás, a fürdői, gyógyító körül­mények szükségességét. Ezek a nyugdíjrendszerbe nincse­nek belekalkulálva, minélfog­va a korosabb emberek nem kapják meg a társadalomtól azt az összeget, amiért nehe­zen dolgoztak - amelyből em­berhez méltóan tudnának élni. Ennek folytán kialakultak ná­lunk az első és másodosztályú polgárok, ám lehet, hogy van­nak harmad- vagy negyedosz­tályúak is - nem mindig a sa­ját hibájukból. Állításomat szeretném konk­rét tényekkel alátámasztani. Tudjuk, hogy a jelenlegi nyug­dijak nem felelnek meg annak a gazdasági helyzetnek, ami az országban kialakult. Magas árak - alacsony életszínvonal. Napilapunk a napokban közöl­te, hogy ez év első negyedévé­ben hazánkban az átlagos bé­rek 16,4 százalékkal növeked­tek, a pedagógusoké ennél ke­vesebbel. Nos, a nyugdíjak csupán július elsejétől, de csak szeptemberi kifizetéssel 8,2 százalékkal emelkedtek. Pontosan a felével a bérekhez viszonyítva. S méghozzá jó fél évi késéssel. Ennek folytán ha a bért ke­resőknek két kifli többletre jut, a nyugdíjasnak csak egy kiflire, de az is csak fél év után. Nem tudom, akik szeke­rünket kormányozzák, tudatá­ban vannak-e ennek. Azt hi­szem - sőt meggyőződésem -, hogy nem, ellenkező eset­ben nem csinálnának be­lőlünk első és másodosztályú polgárokat, nem károsítaná­nak, és nem részesítenék hát­rányban a kicsiket és korosab­bakat. Valamikor majd a koro­sabbak megítélését is az al­kotmányba kellene venni! IVÁN SÁNDOR Kassa Régi hiányosságot pótolnak A FIÓKOK AZ ON-LINE RENDSZERBE KÖTÖTTEK - bármely fiókban igénybe veheti számláját, széles körű bankügyletek és szolgáltatások GYORS PÉNZÁTUTALÁS - külföldre 48 órán belül, itthon 24 órán belül TELEBANKING - hazai és külföldi számlavezetés, a bankkal irodájából tarthatja a kapcsolatot TATRA BANKA, a. s., Vajanského nábrežie 5,810 06 Bratislava, tel.: 07/3062 111, fax: 07/324 760 Fiókok és kirendeltségek « Bratislava, Vajanského nábrežie 5, Herlianska 9, Továrenská 10, Štefánikova 22, Tupolevova 3/a, Františkánske nám. 3 # Modra, Nám. L. Štúra 78 e Lučenec, Kubínyiho nám. 10 * Dunajská Streda, Galantská cesta 866/4 * Žilina, Ul. Jána Milca 9 * Trnava, Hlavná 5 • Košice, Rooseveltova 1 * Banská Bystrica, Nám. slobody 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom