Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-23 / 271. szám, csütörtök

1995. november 2645. VÉLEMÉNY - TALLÓZÓ ÚJ SZ Ó 2651 1 BALOLDALI HÍRMONDÓ Kibontakozóban a magyar baloldal Rosszkor jön a nyelvtörvény elfogadása utáni szlovák nem­zeti eufória hangulatában és a szlovákiai magyarságot ért ke­serűség légkörében a dél-szlo­vákiai magyar közösség politi­kai tagoltságának feszegeté­se. Bizonyos, hogy a szlovák nemzetlek ötéves felajzottsá­ga utáni önelégültség mégin­kább a nemzeti alapokra he­lyezett, tehát jogvédelmi összefogás és politizálás kényszerével hat majd a ki­sebbségi magyarokra. Remél­ni szeretnénk, hogy egyszer­csak azért felenged ez az eszeveszett nemzetállami kiz­árólagosság, amely sajnos oly mértékben magával ragadott demokratikus érzelmű szlovák politikusokat is, hogy saját meggyőződésük ellenére megszavazták a nyelvtör­vényt. Iszonyatos nyomás ne­hezedett rájuk, amikor kí kel­lett mondani a végső szót. Mindazonáltal ebben a hely­zetben sem kerülhető meg az a kérdés, amely a vártnál is talán hamarabb válhat időszerűvé. Jelesül: lefedi-e vajon a szlovákiai magyar ér­dekek tarka színképét a jelen­legi nemzeti alapozású politi­zálás? Elegendők-e a magyar koalíció pártjaiban elvétve ta­pasztalható szociális megnyi­latkozások a szlovákiai ma­gyarság baloldali érdekképvi­seletéhez? Felmerül viszont az az aggály is, hogy a konf­rontációt eredményező nem­zeti radikalizmus nem vezet-e végletes elidegenedéshez a szlovákok és a magyarok kö­zött? A szlovákiai magyarság kö­rében a pluralitás kiteljesíté­sének Igénye letagadhatatla­nul jelen van. Ismeretes, hogy a magyar koalíción belül) mindhárom párt liberális, il­letve jobboldali önmeghatáro­zással jellemzett politikát hir­detett meg, és nemzetközi kapcsolattartásuk is ilyen jel­legű. így, már eleve ebből adó­dóan is egyre inkább érződik a szlovákiai magyarságon be­lüli önálló arculatú balolali­ság hiánya. Mégis, szinte pá­nikszerű ellenállásba ütközik az ilyen irányú kezdeménye­zés, aminek könnyen felfe­dezhető okai vannak. Egyik ol­dalról jelentkezik a nemzeti, a másikról pedig a baloldali fél­tékenység, és még vegyük hozzá a nemzeti megosztott­ságon felülemelkedő össze­tartozás leegyszerűsített ér­telmezését is. Minden akadály ellenére azonban teret hódit a balolali értékrend, s ez jócskán módo­síthatja Szlovákia politikai tér­képét, visszahatva a szlovák baloldaliságra, annak inába szakadó magatartásaira is. Ez jóllehet a magyarság további tagolódásához vezet, de de­mokratikus szemmel nézve nem biztos, hogy feltétlenül kedvezőtlen fejleményeket okozva. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a to­vábbi osztódás megfosztja a magyarokat a parlamenti kép­viselettől, hacsak nem tömö­rülnek újabb kényszerkoalíció­ba. A remények szerint mégiscsak lelohadó nemzetál­lami hisztériát követően logi­kus megoldást kínálhat a ha­sonló Irányvételü szlovák és magyar politikai tömörülések koalíciója. Jelét adták ennek a kereszténydemokraták a nyelvtörvény jóváhagyásakor, s demokratikus szemléletet vallva le a kalappal előttük. Bármennyire kételyeket is tá­maszthat a jelenlegi helyzet­ben, ki kell jelenteni, hogy a nyelvtörvényre mondott „igen" ellenére is erre a legnagyobb esélye a Demokratikus Balol­dal Pártjának van. Annál is in­kább, mert a kisebbségvéde­lem területén, ha megtorpaná­sokkal is, de többször hallatta hangját. A mostani, a nyomás előtti meghátrálásból is jó len­ne elsősorban tanulságokat le­vonni. S valljuk be, erre nem­csak a baloldali térfélen van szükség. Sajnos a szlovákiai helyzet olyanná lett, hogy ki­sebbségvédelmi elvi tartás és a szövetkezési - taktikai rugal­maság egyeztetése borotva­élen táncoló érzékenységet követel. S ennek lebecsülése, vagy elmulasztása súlyos kö­vetkezményekkel jár. A szlovákiai magyar balol­daliság kibontakozásának ko­molyan vehető bázisát, akár­hogy is vesszük, a DBP- ben és a politikai színtéren sok min­dent kiállt dél-szlovákiai ma­gyarok jelentik. Demokratikus baloldali késztetések az újon­nan alakult Gyimesi-féle párt­ban is mutatkoznak. A minden­kori kormány kiszolgálásának anyagi és személyes érdekelt­ségű politikai felállása mögött minden bizonnyal tényleges modem baloldali magatartá­sok is kikristályosodnak. S vár­ható. hogy olyan hiteles fiatal baloldali személyiségek is ki­forrják ott magukat, akik men­tesek múltbeli személyes és politikai tehertételektől, a szlovákiai magyar berkeken belüli, elveket felrúgó összefo­nódások gyanújától. Ha jobban odafigyelünk, észrevehetjük, a fiatalság sok­kal készebb arra, hogy az összefogáshoz és együttműkö­déshez szükséges kellő érzé­kenységet és felülemelkedett­séget tanúsítson. Rájuk számí­tani lehet és kell! VARJÚ JÁNOS BESZÉLGETÉS CSINTALAN SANDO RRAL, AZ MSZP ÜGYVEZETŐ ALELNÖKÉVEL Jó szerencsét mindenkinek! E hét végén kerül sor az MSZP-kongresszusra, melyre mind a tagság, mind pedig a pártvezetőség felelősségteljesen ké­szül. Emellett figyelemmel kísérik a legutóbbi szlovákiai fej­leményeket is, s így Csintalan Sándort, az MSZP ügyvezető elnökét sem lepte meg, mikor felkértem, nyilatkozna a Bal­oldali Hírmondónak. m Etső kérdésem a nyelvtör­vényt érinti. Hogyan fogadtad te személyesen, hogy a Szlo­vák Köztársaság Nemzeti Ta­nácsa mégis elfogadta a ki­sebbségi nyelvhasználatot kor­látozó államnyelvtörvényt? A szlovák-magyar alap­szerződés elfogadása után folya­matos volt a párbeszéd a két kor­mány között. Megjegyzem: a nemzetközi szervezetek nem kis támogatásával. Éppen ezért, őszintén szólva, kissé meglepett, hogy a nyelvtörvényt mégis elfo­gadták. Véleményem szerint ez a törvény összeegyeztethetetlen nemcsak a nemzetközi normák­kal, de Szlovákia Alkotmányával is. Ez arra enged következtetni, hogy a törvény nem lesz és nem is lehet hosszú életű. A szlovákiai demokratikus erők nem hagyják és nem hagyhatják, hogy a ki­sebbségi jogokat ennyire szűklá­tókörűén kezelő törvény tartós szerepet játsszon Szlovákia jog­rendjében. • Konkrétan mire számítasz? Elsősorban a szociáldemokra­ta pártokkal, s a többi demokrati­kus erővel elmélyülő együttműkö­désben; reménykedem. ,A kong­resszus után mérlegelni fogjuk, I hogy milyen diplomáciai kapcsa j latok révén tudunk eredményes i lépéseket tenni. Rerhélem, türe­I leitiméi és okos, kiegyensúlyozott politikával eltudjuk érni a törvény : módosítását. • Mivel magyarázod, hogy a tön/ényt végül is elfogadták? A jogalkotók politikai bizonyta­lanságával. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy mindenhol, ahol ilyen és hasonló jelenségekre sor ke­rül, általában a kisebbségeken „csattan az ostor". A kormányzat saját problémáit a kisebbségek körüli feszültségkeltéssel próbál­ja leplezni. • A nyelvtörvény elfogadásával kapcsolatban megkerülhetet­len a DBP szerepe. Mint köztu­dott, Milan Ftáčnik volt az egyedüli baloldali képviselő, aki nem szavazta meg a tör­vényt. Emellett, s ez is köztu­dott, az MSZP támogatta leg­hatékonyabban a DBP felvéte­lét a Szocialista Internacioná­léba... Először is, nagyra becsülöm Mi­lan Ftáčnik kiállását az SZI elvei mellett. Tudomásom szerint a DBP elfogadta a Szocintern nor­máit, s ezeket nem mellőzheti. A közeljövőben tárgyalni fogunk a DBP vezetőségével, s bízom ben­ne, hogy a nemzetközi normák szellemében saját belátásukra hallgatva, tehát nem a mi nyomá­sunkra, a baloldal változtatni fog eddigi politikáján. • Netn titok, hogy az elfogadott nyelvtörvény alapján sokan megkérdőjelezik az alap» szerződést is. i • Az alapszerződés aláírása tör­ténelmi jelentőséggel bír. Nem­csak azért, mert lehetőséget nyújt a jószomszédi kapcsolatok kialakítására, de azért is, mert a magyar oldalról megtörtént ratifi­kálás egyértelművé tette, hogy a magyar kormány részéről meg­van a jóakarat a két ország közöt­ti kapcsolatok rendezésére. Meg­mutatkozott az is, hogy kinek a hi­bájából rendezetlenek még min­dig ezek a kapcsolatok. Ez jó nemzetközi hátteret biztosít ne­künk. Stabil pozícióink vannak, s van mozgásterünk is. Ez az alap­szerződésnek köszönhető. • Térjünk át talán az MSZP bel­politikai problémáira. Lengyel­országban egy évvel a válasz­tások után Aleksander Kwasni­ewski, a baloldal jelöltje nyerte meg az elnökválasztást. Mivel magyarázod, hogy Magyaror­szágon az MSZP népszerűsége napról napra csökken, s ma aligha tudná megismételni ta­valyi választási eredményeit? Röviden nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni. • De talán nem lehetetlen­Magyarországon az MSZP rendkívül nehéz helyzetben vállal­ta a kormányzati felelősséget. Azt i sem akarom elhallgatni, hogy Lengyelországban a párt rendkí­vül ügyesen, tudatosan, a szere­peket végiggondolva menedzseli vezető politikusait. Munkájuk összehangolt, s így „csapatjáté­kuk" iS rendkívül eredményes. «Sajnos, nekünk egyelőre nem si­került a vézető gárdát egy közös­séggé Szerveznünk^ Legnagyobb 5gondunk a személyi megosztott­1 ság és a vezető gárdával való jó •i értelemben vétt „gazdálkodás". Bízom azonban abban, hogy a kongresszuson tárgyszerűen na­pirendre kerülnek ezek a kérdé­sek és le tudjuk majd vonni a kellő következtetéseket. • Budapesten tartózkodva na­ponta tapasztalhatom a buszo­kon az elégedetlenség meg­nyilvánulásait. Úgy látom, a la­kosság tűrőképességét meg­haladó restriktív gazdaságpoli­tika is megtette a magáét... Ezt tudatosítjuk. Hidd el, nem jószántából hoz a kormány ilyen döntéseket. A pénzügyi egyen­súlyt kell építenünk, ami annyit je­lent, hogy csak addig nyújtózkod­hatunk, ameddig a takarónk ér. Szükségesnek tartjuk a magas kamatlábú kölcsönök egy részé­nek törlesztését is, hogy ezzel is stabilizáljuk gazdasági helyzetün­ket. • Visszatérve az együttműkö­désre, nálunk hasonló problé­mával küszködött a DBP is, amikor részt vett a Moravčík-fé­le kormány munkájában. Pártunkban egy bizonyos sokk­helyzet alakult ki. Azok az embe­rek, akik hat évet töltöttek együtt nap, mint nap, elkezdték a köz­funkciók gyakorlását. Törvény­szerűen sok száz embernek így megszűnt a közvetlen kapcsolata a párttagsággal. Erre a jelenségre senki nem volt igazán felkészül­ve. Nem számoltunk azzal, hogy ez a robbanásszérű növekedés ennyire megváltoztatja életünket. Remélem, rövid időn belül sikerül áthidalnunk ezt a nagyon komoly problémát. • Sándor, végezetül rnit üzensz a szlovákiai magyaroknak? . Jó szerencsét mindenkinek! BORZA ERZSÉBET MILAN FTACNIK A NYELVTORVENYROL Senkisem károsodhat - Az elmúlt napokban minden bizonnyal sűrűn része lehetett a magyar barátaitól és ismerőse­itől származó elismerésben. • A nyelvtörvényről folyó sza­vazáskor ahhoz az elvhez tar­tottam magam, nem lehet úgy kapni valamit, hogy ezzei má­sokat megrövidítsenek. Ez egyébként ellentétes Mečiar kormányfő berlini kijelentésé­vel is, ahol többek között úgy nyilatkozott, hogy a nyelvtör­vény nem jár a kisebbségeket sújtó jogkorlátozással. Jóma­gam, amint azt a parlament­ben is leszögeztem, híve va­gyok az államnyelv védelmé­nek, de nem úgy, hogy ez el­lentétbe kerüljön a Szlovák Köztársaság alkotmányával és nemzetközi kötelezettségeivel. Ezén tartózkodtam a szava­zástól. - Egyedüli baoldaliként. Jó egy héttel korábban viszont a De­mokratikus Baloldal Pártjának Végrehajtó Bizottsága is hason­lóképpen foglalt állást ebben a kérdésben. - Sőt, a szóban forgó svidníki határozat nyomán a baloldali képviselők parlamenti klubjának állásfoglalásában az is szerepelt, hogy a törvényjavaslat nem lehet korlátozó jellegű a kisebbségi jogvédelem eddigi szintjéhez ké­pest. Képviselőink ebben a szel­lemben fogant módosító javasla­tokat terjesztettek a parlamenti bizottságok elé. Kulcsfontossá­gúnak tartottuk Ľubomír Fogaš indítványát, amely az 1990-ben elfogadott nyelvtörvény kitételei­hez igazodott, megpróbált hatni a kormánykoalíció képviselőire. Lobbizott a parlament elnökénél, a kulturális miniszternél, a mi­niszterelnök-helyettes asszony­nál, a külügyi és az alkotmányjogi bizottságban. Mindhiába. - Ebből a méltányos megol­dást váró polgár a televízió ké­pernyője előtt vajmi keveset ér­zékelt. Persze a parlamentben ki­alakult légkört nagyon élénken el tudta képzelni. S nem nagyon táplálhatott illúziókat a jövőt il­letően sem. • A vitában többek között el­sikkadt, hogy miként képzeli el a kormány az alkotmányból fa­kadó kötelezettségek teljesíté­sét, a törvény összhangba ho­zását a szlovák-magyar alap­szerződéssel. Ezzel kapcsolat­ban nyújtott be interpellációt Peter Weiss, választ kérve, hogy a kormány mikor készíti elő ratifikálásra az Európa Ta­nácsnak a kisebbségi és regio­nális nyelvekről szóló chartá­ját, s mikor terjeszti elő a ki­sebbségi nyelvek használatát szabályozó beígért törvényja­vaslatot. Lépnie a kormánynak kell, mondotta, hogy bizonysá­got adjon róla, mennyire veszi komolyan a kisebbségi jogok szavatolását. - Az érintettek a szavazás alapján alkotnak véleményt a parlamenti magatartásról. • Kegyetlenül nehéz helyzet alakult ki a végleges döntés meghozatalakor. Támogatni a szlovák nyelvről szóló törvényt, követelve a kisebbségi nyelv­használatot szabályozó önálló jogi norma létrehozását? Avagy ragaszkodni a klub ere­deti állásfoglalásához? Az eredményt ismerik. Tudom, hogy sokakat csalódás ért és el vannak keseredve. Ott van­nak közöttük, akik az elmúlt hat év folyamán a szlovákiai magyarság körében kiálltak a baloldali értékek mellett. Arra szeretném kérni a magyar ba­rátainkat, hogy ne essenek kétségbe. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása a demok­rácia ismérve. Meg vagyok győződve arról, hogy a DBP képviselői tudatában vannak e szó jelentésének és jelentősé­gének. - Csakhogy a bizalom meg is rendülhet... /pp/ SZEKCIÓALAPÍTÁSI FELHÍVÁS! Ezúton kérjük a dél-szlovákiai baloldal szervezett híveit és pártonkívüli barátait, hogy akik részt kívánnak venni az alakuló, önálló arculatú magyar szekció munkájában, kö­zöljék ebbeli szándékukat - a közgyűlési küldöttváiasztási kulcs megszabása érdekében - az alábbi címre: Paulický Péter, OV SDĽ, Námestie Slobody 1203, 929 01 Dunajská Streda Mert ez nem mindegy! A közvéleménykutatások, a legutóbbi parlamenti választások eredményei és a Demokratikus Baloldal Pártja támoga­tottságáról tanúskodó számará­nyok is azt mutatják, hogy Szlová­kia lakosai még haboznak, ha a baloldaltól van szó. A politika színterén még mindig van foga­natja a másokat befeketítő pro­pagandának. Ne feledjük, hogy a Közép-Európában javában vég­bemenő privatizációnak viszont van - és nem kevés köze - a ha­rácsoláshoz is. Az új világban so­kan szeretnének úgy lenni urak, hogy nagyságos urak is legyenek. S ez nem csekély különbség. Van egy kérdésem, és kikből lesznek a munkások? Előre biz­tos vagyok benne, hogy ezek az utóbb említettek többen lesznek és problémáikat csakis egy balol­dali párt orvosolhatja. A választá­sok még messze vannak, de a döntésen sok minden múlik. Uraim, ez nem mindegy. ADAMEK JÓZSEF, Zseliz Baloldali Hírmondó A baloldali gondolkodásmód és értékrend fóruma Felelős szerkesztő: PAULICKÝ PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom