Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-03 / 254. szám, péntek

[ 2420 j ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. október 4. CSEHORSZÁG Kórházban a külügyminiszter Josef Zieleniec cseh külügymi­niszter tegnap óta a prágai kato­nai kórház páciense - közölte a külügyminisztérium szóvivője. Vít Kurfurst szerint a minisztert bélműködési zavarai miatt való­színűleg két napig tartják majd kórházi megfigyelés alatt. Vladi­mír Dlouhý, a csaknem két hét­tel ezelőtt fertőző májgyulladás­sal kórházba szállított ipari és kereskedelmi miniszter után Zie­leniec a második kormánytag, aki orvosi kezelésre szorul. Dlo­uhý megbetegedését követően a minisztereket sorra kivizsgálták, és védőoltást kaptak. ČTK Terroristát fogtak el Párizsban Jelentős sikert értek el a franciaországi terrorme­rényletek ügyében nyomo­zó rendőrök: tegnap Párizs­ban sikerült letartóztatni­uk a legradikálisabb algéri­ai Iszlám terrorcsoport, a GIA egyik feltételezett ve­zetőjét, s Lille-ben rábuk­kantak egy újabb pokolgép alkatrészeire. A férfi - akit a nyomozók a merényletek értelmi szerzőjé­nek, a parancsok kiadójának tartanak - éppen arra akarta utasítani társait, hogy helyezze­nek el pokolgépet Lille piacán: a mostani akcióval tehát a jelek szerint sikerült megakadályozni egy újabb terrorcselekményt. A letartóztatásra, illetve az alkat­részek felfedezésére nagysza­bású razzia keretében került sor: a rendőrök Párizs, Lille és Lyon körzetében kutattak a me­rényletek elkövetői után, s tucat­nyi személyt állítottak elő továb­bi ellenőrzés végett. Csehországban folytatódik az Orvosi Szakszervezeti Klub szervezte sztrájk. Az orvosok magasabb béreket, jobb munkafeltételeket és az egészségügyi rendszer reformjának meggyorsítását követelik. A szerdai egy­napos országos és általános megmozdulás után, melynek során az orvosok csak „hétvégi stílusban" dolgoz­tak és több ezer személy részvételével tiltakozó nagygyűlést tartottak Prágában az egészségügyi miniszté­rium előtt (felvételünkön), a következő napokban az akció az adminisztratív tevékenység bojkottálásával folytatódik. Az orvosok nem állítanak ki semmiféle igazolásokat, halotti anyakönyvi kivonatokat, hanem minden papírt a minisztériumba küldenek. Ugyancsak szüneteltetik a terhesség-megszakításokat. A kor­mány élesen elítéli az akciót, s bírálta a megmozdulást Václav Havel államfő is, míg felesége, aki betegként már hosszabb Ideje kórházi ápolásra szorul, nyílt levélben megértéséről biztosította az orvosokat. TA SR/EPA-f elvétel Jelcin ellátja elnöki kötelezettségeit MTI-hír „Borisz Jelcin elnök fenntartja magának azon elnöki kötelezett­ségek ellátását, amelyeket az al­kotmány ír elő számára". Ezt Vik­tor Iljusin, az elnök első számú tanácsadója közölte szerda este az államfővel tartott találkozójá­ról, mintegy megerősítve: nincs szó az elnöki hatalom átadásá­ról. Iljusin ugyanakkor kifejtette: a kórházi légkör rányomja bélye­gét Jelcinre. „Nem mondhatom, hogy egészségesnek nézne ki. Az elnök is tisztában van vele, hogy az ischaemiás szívbeteg­ség négy hónapon belüli másod­szori rohama komoly dolog" ­mondotta. Jeleňa Bonner, a Nobel békedíjas Andrej Szaharov özvegye kije­lentette: nem fog Jelcinre szavazni, ha az újrajelöltetné magát a jövő évi elnökválasztáson. Egyúttal azt jósolja, hogy a kommunisták nyerik meg a decemberi törvényhozási választásokat. Bonner Gaj­dar liberális pártjára készül szavazni, „nem mintha azt gondolnám, hogy nyerni fognak, hanem hogy életben maradjanak". Lubbers kuvaiti afférja Miközben a nemzetközi sajtó gyakorlatilag már eldöntött tény­kénttárgyalta Ruud Lubbers vár­ható kinevezését a NATO élére, belga és holland hírügynökségi jelentések tudósításban emlé­keztettek rá: az egykori holland kormányfőnek egy balul sikere­dett üzleti megállapodás miatt szintén akadtak kellemetlen per­cei a hágai törvényhozásban. A történet még 1980-ra nyúlik vissza, amikor a kuvaiti állami lé­gitársaság szerződést írt alá a holland HKI acélipari vállalattal két új repülőtéri hangár építésé­re. Az HKI-ban 80 százalékos ré­szesedéssel a Lubbers-család közvetlenül is érintve volt, Hágá­ban ezért különösen visszatet­szést keltett, hogy amikor a ku­vaitiak kivitelezési késésre hivat­kozva megtagadták az utolsó törlesztés teljesítését, a kor­mányfő válaszul 1989-ben a tör­vényhozás tájékoztatásá nélkül befagyasztotta a kuvaiti kapcso­latokat. A befolyására érzékeny parlament reagálására Lubbers ígéretet tett, a továbbiakban a törvényhozás jóváhagyása nél­kül nem hoz döntést az ügyben. Cserébe a parlament elvetette a véleményt, hogy személyes ér­dekből járt volna el. Az eset felelevenítése egyelőre nem ártott Lubbersnek, akiről a belga lapok mint NATO­főtitkári „szuperfavoritról" írnak. A szövetségi nagykövetek no­vember 10-ét szabták „nevezési határidőül" - addig Hágának is el kell dönteni, jelöli-e volt kor­mányfőjét. Fontos lesz, milyen vélemény alakul ki Washington­ban a két jelölt - Lubbers és a dán Ellemann-Jensen - szemé­lyes szereplése után. RMDSZ-vezetők a kisebbségi modellekről Egyetértünk Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnöké­nekjavaslatával, amely szerint a román-magyar megbékélésre az osztrák-olasz megállapodás, Dél-Tirol helyzetének rendezése lehet kiindulópont - közölte Markó Béla, az RMDSZ szövet­ségi elnöke. Az RMDSZ tegnapi sajtóértekezletén hozzáfűzte, a napokban utazik RMDSZ-kül­döttség Dél-Tirolba az ott élő olaszországi német ajkú kisebb­ség helyzetének tanulmányozá­sára. Markó emlékeztetett: ma­ga korábban azt a formulát használta, hogy a megbékélés alapját igazából egy, a sajátos helyzetet figyelembe vevő „ro­mán-magyar megbékélési mo­dellnek" kellene képeznie. Ám ami Dél-Tirolt illeti, ott sok éves tárgyalás után jutottak el jó megoldásokhoz az ott élő német kisebbség számára. Mát/s Jenő kolozsvári RMDSZ-képviselő egy másik „kisebbségi modellről" is tájékoztatást adott. Parlamenti küldöttség tagjaként Finnor­szágban járt, ahol sok mindent megtudott az ott élő svéd ki­sebbség jogairól, 3 egyete­méről, önkormányzati autonó­miájáról, továbbá arról, hogy ezek a jogok semmiféle politikai problémát nem okoznak. Ellen­kezőleg: segítik a különböző kö­zösségek együttélését. MTI 1 VILÁGHÍRADO I Gáza: Pokolgépes merényletek Tegnap reggel két pokolgépes merényletet követtek el ismeret­len tettesek a palesztin irányítás alatt álló Gáza övezetben, zsidó te­lepülések közelében. A gépkocsikban robbanó szerkezetek két em­bert - feltehetőleg magukat a merénylőket - megölték, tizenegyen könnyebben megsérültek. Az első pokolgép pár perccel nyolc óra előtt robbant, megölve a merénylőt, de senkit sem sebesítve meg. Nem sokkal ezután robbant egy másik pokolgép egy útkeresz­teződésnél, egy éppen elhaladó izraeli autóbusz mellett. Ebben a merényletben ugyancsak életét vesztette a merénylő. A busz telje­sen szétroncsolódott, de csupán 11 utas szenvedett könnyebb sé­rüléseket. Röviddel a két merénylet után izraeli katonák egy harma­dik robbanószerkezetre bukkantak a Gáza övezetben, ám ezt sike­rült idejében hatástalanítaniuk. Az Iszlám Dzsihad elnevezésű radi­kális palesztin szervezet a merényletek után azonnal jelentkezett, és magára vállalta elkövetésüket. Újabb tűzveszély a bakui metróban Tegnap a bakui metrón ki kellett üríteni egy szerelvényt, mert az utasok égett szagot éreztek az egyik kocsiban. „A pánik elkerülése végett volt szükség a szerelvény kiürítésére, és annak az állomás­nak a lezárására, amelyre a szóban forgó kocsi beérkezett" - közöl­ték az azerbajdzsáni fővárosban a metró rendjének felügyeletével megbízott rendőrök az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel. Az orosz hír­szolgálati iroda jelentése szerint a szerelvény motorjának biztosító­háza égett le. Tűz keletkezéséről, sérültekről nincs szó a jelentés­ben. CIA: Irán fejleszti vegyifegyver-készleteit Irán folyamatosan fejleszti és bővíti vegyifegyver-készleteit, vala­mint a gyártásukhoz szükséges berendezéseket - jelentette ki a CIA fegyverzetkorlátozási központjának igazgatója. Szerinte Irán nagy összegeket költ vegyifegyver-programjának hosszú távú fej­lesztésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vegyi és biológiai fegy­verek viszonylag könnyen előállíthatóak a szabadpiacon beszerez­hető anyagokból, ezért különösen vonzóak a terroristák számára. NATO-bővítés: Moszkva szövetségeseket keres Moszkva kénytelen lesz új katonai szövetségeseket keresni a NA­TO bővítése esetén - jelentette ki tegnap Pavel Gracsov orosz vé-~ delmi miniszter Moszkvában. Gracsov a lehetséges szövetségesek között említette az Oroszországgal együttműködni kívánó közép-eu­rópai országokat is, de konkrétan nem nevezte meg, hogy mely álla­mokra gondol. Wallenberg-szobor az amerikai kongresszusban Az amerikai kongresszus épületében tegnap felavatták Raoul Wallenberg, a budapesti zsidók ezreinek életét megmentő egykori svéd diplomata mellszobrát. A szoror elhelyezését a Capitolium fo­lyosóján - nem messze Kossuth Lajos szobrától - Tom Lantos kép­viselő kezdeményezte. Buszrablás Miamiben Miamiban egy ismeretlen tettes elrabolt egy mintegy 15 fogyaté­kos gyereket szállító iskolabuszt. A rendőrségnek, amely helikopte­rek segítségével figyelte a buszt, sikerült megállítania a járművet, majd a túszszedőt lelőtték. A jelentések szerint több gyerek könnyebb sérüléseket szenvedett, de komoly bántódása egyiknek sem esett. Nem tudni, mit is akart a tettes, egyes források szerint az adóhivatallal voltak problémái. Csernobil - eredménytelen tárgyalás Kijevben tegnap eredménytelenül ért véget a tárgyalás a Hetek csoportja és Ukrajna között a csernobili atomerőmű bezárásáról pénzügyi segély ellenében. A diplomáciai egyeztetések azonban folytatódni fognak. A világ hét legfejlettebb ipari országa 11 milliárd frankos (közel 2,2 milliárd dolláros) segítséget ajánlott Ukrajnának az atomerőmű végleges bezárása érdekében. A nyugati terv teljes költsége 3,14 milliárd dollár lenne, s ebből vállalt volna a „Hetek" csoportja 2,2 milliárdot. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy az összeg java része, 1,8 milliárd dollár kölcsön lenne, s miközben az energiatakarékossági program érdekében Kijev kész vállalni az el­adósodást, az új, s nagyszabású építkezésekre nem hajlandó hitelt felvenni. MTI, TXT Washington felújítja a kísérleti robbantásokat A következő két évben az Egyesült Államok nukleáris anyagok felhasználásával hat föld alatti atomrobbantást fog végrehajtani, ezek ereje azonban nem haladja meg a „kritikus" értéket. Két kísérleti rob­bantást a jövő esztendőben, négyet pedig 1997-ben hajtanak végre egy 300 méter mély földalatti aknában. Az amerikai energiaügyi minisztériumnak az ITAR­TASZSZ által idézett nyilatkozata szerint a robbantá­sokra a nevadai kísérleti telepen kerül sor abból a célból, hogy biztosítsák a meglévő nukleáris fegyver­készlet „fenntarthatóságát és megbízhatóságát". A nyilatkozat külön hangsúlyozza: a minisztérium kü­lönleges óvintézkedéseket foganatosít, hogy ne ke­rülhessen sor „ellenőrizhetetlen nukleáris láncreak­cióra és nukleáris robbanásra". A moszkvai külügyminisztériumnak a témával fog­lalkozó illetékese elmondta: az ilyen kísérletek szük­ségességét valóban olyan megfontolások diktálják, hogy biztosítsák a meglévő nukleáris fegyverkészle­tek ütőképességét. Az a kitétel, hogy a robbantások során nukleáris anyagokat fognak felhasználni, al­kalmas arra, hogy félrevezesse a témához nem értőket - mutatott rá az idézett illetékes. Az ameri­kai fél arról biztosított mindenkit, hogy a kísérletso­rozatfolyamán nukleáris energia nem szabadul ki. MTI KELET-EURÓPAI FEGYVERCSEMPESZET Maffiaközpont Észak-Csehországban A ZDF német televízió információi szerint Észak-Cseh­országban van a kelet-európai fegyvercsempész-maf­fia központja és a legkülönbözőbb fegyvereket innen szállítják a német alvilágnak csakúgy mint Algériába, a Csecsenföldre és a délszláv frontra. közreműködésével. Elha­gyott szovjet laktanyákban, egykori bányákban tárolják jelenleg a hatalmas vagyont érő arzenált. MTI-jelentés A szerdán késő este su­gárzott „Kennzeichen D" című műsorban megváltoz­tatott hangon és háttal a ka­merának a maffia több tagja is beszámolt ügyleteikről. El­mondták, hogy a volt szovjet hadsereg egykori tisztjei, va­lamint korábbi szovjet és cseh titkosszolgálati tisztek állnak a fegyvercsempész­bandák élén. A készletek egy jelentős részét a német­országi szovjet csapatok ta­valy befejeződött kivonása előtt szerezték be, az akkori szovjet laktanyákból a lefize­tett tisztek és tábornokok A volt csehszlovák állam­biztonsági szolgálat egykori hadnagya úgy nyilatkozott, hogy géppisztolyokkal, Ma­karov-pisztolyokkal, páncél­törő fegyverekkel, robbanóa­nyaggal kereskednek. Egy új Kalasnyikov géppisztoly tár­ral, lőszerrel 1700 német márkába kerül. Elmondása szerint a cseh rendőrség nem háborgatja őket és a fegyvereket általában a zöid határon át csempészik kül­földre. A délszláv háborúzó felekhez elsősorban magyar csempészek közreműködé­sével viszik a fegyvereket. A volt szovjet páncélosok egyik őrnagya a műsorban kifejtet­te, hogy jelenleg is kiváló utánpótlási vonalaik vannak, s a legújabb fegyvereket is meg tudják szerezni. Példa­ként bemutatott egy újonnan gyártott orosz páncéltörő lö­vedéket, amelynek felrobba­násakor hatalmas tűz és 1200 Celsius fok körüli pusz­tító hőség keletkezik. El­mondta, hogy nagy a keres­let fegyvereik iránt és az orosz maffiától ugyanúgy kapnak megrendeléseket, mint Dél-Afrikából és Izra­elből. A riport információi alap­ján a cseh rendőrség és a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal is alapos vizsgálatot kíván folytatni. SZLOVÁK NYELVTÓRVENYTERVEZET Csáky Pál véleménye a Libérationban A szlovák nyelvtörvénytervezet Mečiar kormányfő jelenlegi, a Nyugattól való elszigetelődést választó irányvonalába illeszkedik - írta tegnapi számában a Libération című francia napilap. Hozzátette: a terve­zet nem pusztán a magyar kisebbség körében kel­tett heves ellenállást, de a szlovák értelmiség is éle­sen bírálja azt, hiszen ez utóbbi számára a „pozsonyi túléléshez" létfontosságú éltető elemet jelent a cseh nyelvvel való kapcsolat. Felsorolja a törvényter­vezet fontosa bb passzusait: hogy például szinkroni­zálni, illetve feliratozni kell majd az idegen filmeket, még a cseheket is. A lap szerint ez utóbbi rendelke­zést egyelőre senki sem veszi komolyan Pozsony­ban, ám a szlovák értelmiség mégis aggódik, mert Mečiar megfelelő többséggel rendelkezik a parla­mentben tervezete elfogadtatásához. A Libération megszólaltatta Csáky Pált, aki úgy véli: a tervezet túl nagy hatalmat ad a kulturális minisztériumnak, amely nyomást gyakorolhat majd a magyar, illetve az ellenzéki sajtóra. A lap mindehhez hozzátette: a szlovákiai magyar pártok képviselői éppen e héten találkoznak Strasbourgban az Európa Tanács főtit kárával, Daniel Tarschysszal, hogy felhívják figyel­mét az ügyre... WITI

Next

/
Oldalképek
Tartalom