Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)
1995-10-05 / 230. szám, csütörtök
6 J Ú J SZÓ O KTATAS 1995. október 4. Irodalmi emléknapok A losonci Nógrádi Múzeum, a salgótarjáni Palócföld szerkesztősége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata és a'Nógrádi Történeti Múzeum holnap Losoncon, szombaton pedig Csesztvén irodalmi emléknapokat rendez Kármán József halálának 200. évfordulója alkalmából. A rendezvény pénteken Losoncon Kármán József sírjának megkoszorúzásával kezdődik, ahol Pál József, a Palócföld főszerkesztője mond ünnepi beszédet. Dr. Horváth István elnökletével az irodalomtörténeti konferenciára a losonci református templomban kerül sor. A konferencia Kármán-emlékműsorral zárul, melyet a losonci Kármán Színkör mutat be. A második nap programja Csesztvén a „Koreszmék és alkotótípusok" címet viseli. A rendezvény támogatói: a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Palóc Kultúra Alapítvány, a Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre. PUNTIGÁN JÓZSEF Gazdátlan kutyusok Manapság divat kutyát tartani. Minden magára valamit is adó városi embernek legalább egy kutya van a lakásában. Az ember reggelenként és esténként a járdán vagy a gyepen pajkosan szaladgáló vagy pórázon vezetett ebekbe botlik. És mi van akkor, ha a gazdi ilyen-olyan oknál fogva megunja kedvenc négylábú jószágát? Egyszerűen kidobja az utcára, szélnek ereszti. A minap Nagykürtösön a postaépület főbejárata előtti lépcsőkön négy, nem éppen a legfajtisztábbakból való kutyát láttam elnyújtózva, békésen szunyókálni a kora őszi délelőtti napsütésben. Én először azt hittem, a gazdijukra várakoznak, míg valaki megjegyezte mellettem, hogy már máskor is volt itt néhány magára hagyott eb, és valaki begyűjtötte őket egy autóba. Az van a dologban, hogy a gazdik nem akarják kifizetni a magas ebadót, és inkább megszabadulnak tőlük. Az állatorvosok a megmondhatói, mennyi veszélyt, betegséget hordoznak magukban az éhségtől lesoványodott, beteg kutyák, főleg a gyerekekre nézve, akik ugye előszeretettel simogatják vagy játszadoznak velük. BODZSÁR GYULA KULTURÁLIS NAPOK DEREGNYŐN Egymásra találás a cél Szeptember utolsó és október első napján Deregnyő községben ismét megrendezték a már hagyományos kulturális napokat, ami ebben az esetben nem a szó szűkebb értelmében vett seregszemlét, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok kultúrájáról és általában a politikai kultúráról tartott előadás-sorozatokat, valamint vitafórumokat jelenti. A kétévenként megtartott rendezvény szervezője, az Ungi Református Egyházmegye deregnyői presbitériuma és a helyi önkormányzat az idei negyedik kulturális napokra neves külföldi és hazai személyiségeket hívott meg. Szombaton, a rendezvény első napján Csernák Béla nagyváradi püspökhelyettes Erdély 1990 utáni társadalmi, kulturális és egyházi kérdéseivel foglalkozó előadásával vette kezdetét, majd Ferkó Barnabás, az MKDM parlamenti képviselője számolt be a honatyák munkájáról, a régiót érintő kérdések rendezéséről. Vasárnap a helyi református templomban lelkészek, pedagógusok, kulturális dolgozók, önkormányzati tisztségviselők, a helyi és a régióból érkezett.polgárok jelenlétében Tőkéczy László magyarországi történész „A történelmi magyar állam és a nemzetiségek" című előadásával folytatódott a rendezvény, majd a sárospataki teológusnövendékek énekkarának előadása nyújtott felejthetetlen élményt. A résztvevők a templom udvarán ökumenikus megemlékezéssel adóztak a két világháború áldozatainak tiszteletére emelt emlékműnél, amelyen részt vettek a szlovákiai magyar politikai pártok vezető személyiségei, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, az MKDM alelnöke és A. Nagy László, az MPP elnöke. A pártok vezetői este lakossági vitafórumon is részt vettek, amelyen többek között a szlovákiai magyarság helyzetéről, az oktatásról, a politizálás kultúrájáról és a kultúrpolitikáról tartottak vitaelőadásokat. Csorna László lelkész, a rendezvény főszervezője záróbeszédében pozitívan értékelte a rendezvénysorozatot, hangsúlyozva, hogy a rendezvény fő célja kezdettől fogva az egymásra találás, az együttműködés elősegítése volt, és továbbra is ez marad. (katócs) Civitas-konferencia Rimaszombatban A Civitas Alapítvány már hagyományosan folytatja az önkormányzatok megsegítését szolgáló rendezvényeit. Ezúttal holnap Rimaszombatban tartanak konferenciát. A készülő konferenciáról Angyal Béla, a Civitas Alapítvány elnöke tájékoztatta lapunkat: - Szeretnénk tájékoztatni a polgármestereket és a helyi önkormányzati képviselőket az elfogadott törvényekről, elsősorban a földtulajdonról szóló, tehát a katasztrális törvényről, valamint az építészeti törvény módosításáról. Szeretnénk beszélni a jövő évi költségvetés előkészítéséről, amelyről a városok és falvak társulásának képviselőivel is tárgyaltunk. Sajnos, az a helyzet, hogy minden évben a parlamentben, a költségvetési szavazásnál dől el, hogy milyen anyagi eszközökkel fognak rendelkezni a községek a jövő évben. Ugyanakkor mi is szeretnénk informálódni afelől, hogy milyen problémákkal küzdenek a Rimaszombati járásban, hiszen rengeteg ott a kisközség, hatalmas a munkanélküliség. Holnap este Rimaszombatban, a Manhattan nevű vendéglőben kerül sor a találkozóra, ahová több mint száz érintettet hívtak meg. (gl) Az egyik gömöri településen a vendégfogadó bejárata felett háromnyelvű tábla látható. Előbb szlovákul: Hostinec u Doda, alatta magyarul: Dodi vendéglő, és ez alatt Dodoskeri čárda - alternatívul. Kép és szöveg: B. Gy. Rozsnyó • Kassa f 0 Tőketerebes ^ ; ( / Losonc | Nagykürtös • •C R.szombat V/ozsony Galánta ° Léva \ o ŕ J? „ E.ujvar # y Deregnyő D.szerdahely o y . Bos Ipolyker Komárom \ Kéménd ROZSNYO A tervszerű városépítésért Az elmúlt évtizedek minden átgondolt elképzelést nélkülöző szlovákiai városrombolási hullám egyik legszembetűnőbb példája Rozsnyó. Itt az értékeket, építészeti hagyományokat, középkori városképet semmibe vevők pusztításuk során az évtized fordulójára a város főterének közvetlen közelébe értek el, s hagytak maguk után jóvátehetetlen károkat. Nem csoda, hogy a rombolást követően az építkezés is mintha találomra folyt volna ebben a hajdan egységes képet mutató kisvárosban. Bármily hihetetlennek tetszik is, Rozsnyónak ez idáig még nem volt egy kidolgozott, egységes városrendezési terve. Ennek elfogadására csak a rozsnyói önkormányzat idei szeptemberi ülésén került sor. Ezen a testület képviselői jóváhagyták a rozsnyói származású, Pozsonyban dolgozó Vojtech Zelina műépítésznek a város további élete szempontjából alapvető fontosságú tervezetét. Ez 2010-ig érvényes és határozza meg azokat a fő pontokat, amelyek Rozsnyó további építése, illetve átépítése, területi rendezése során kötelezően követendők lesznek, és hozzájárulhatnak egy egységesebb, emberibb városkép kialakításához. (ambrus) IPOLYKER Ravatalozó épült A legutóbbi helyhatósági választásokkor fiatal, agilis asszony került a polgármesteri székbe Ipolykéren. Szalkay Ilonáról van szó, aki találkozásunkkor többek közt elújságolta, hogy a napokban a község jelentős eseményre készül. Október 8-án ünnepélyes keretek közt felszentelik az 1 millió 200 ezer korona ráfordítással felépített ravatalozót. Ami az elmúlt időszak fontosabb beruházásait illeti, megtudtam, hogy a Szlovák Villamossági Művek saját költségükön elvégezték a villanyhálózat rekonstrukcióját, a közvilágítás felújítása viszont 140 ezer koronájába került a falunak. A volt iskola épületének helyiségeiben kapott helyet a községi hivatal, a könyvtár és az imaház is. A régi községháza pedig a focistáknak szolgál öltözőül, mivel a sportpálya közelében található. Egyébként idén a futballcsapat 20 ezer korona támogatásban részesült a községi hivataltól. Meg is érdemli, mert ennek a 340 lakosú községnek a csapata a járási bajnokság II. osztályában szerepel. A polgármester asszony dicsérőleg szólt a fiatalok tenniakarásáról. Mint mondotta, saját maguk - otthonról hozott tévével, lemezjátszóval, magnóval, dísztárgyakkal - rendezték be a rendelkezésükre bocsájtott ifjúsági klubot. A lányok újabban már nemcsak a folklórcsoportban, hanem a menyecskekórusban is helyet kaptak. (bodzsár) BOS Nem dotálják a szükséglakásokat A bősi vízlépcső építőinek egykori munkásszállásából kialakított szükséglakások nem tartoznak a lakásalapba, ezért az állam nem dotálja az ottani fűtési költségeket. Emiatt a lakóknak a teljes árat kell megfizetniük, így történhetett, hogy lakbérük magasabb, mint városi panellakásban lakó „szerencsésebb" társaiké tudtuk meg Pavol Juríóektői, a bősi szálláskomplexumot kezelő szervezet vezetőjétől. Ő egyébként is szerencsétlen megoldásnak tartja, hogy az önkormányzat az egykori munkásszálláson kért szükséglakásokat, de mivel a megoldást örökölték, igyekeznek megtenni, ami tőlük telik. így például annak ellenére, hogy a katasztrofális állapotban lévő tető megjavítására az iskolaügytől hiába kértek pénzt, végül egyéb forrásokból kigazdálkodtak 2 millió koronát erre a célra. Pechjükre viszont, amikor már a Hydrostav egyik üzemének kifizették az anyag árát, az új vezérigazgató a vállalaton belül olyan mértékű átszervezésekbe kezdett, hogy hónapokig nem tudták elvégeztetni a munkát. Néhány napja a tető végül elkészült, most még megvárják az első nagy esőt, és a főpróba után saját költségükre a felső szint lakásait is kifestetik. Pavol Juríček arra sem lát lehetőséget, hogy a bősiek által lakott tömbre külön mérőműszereket szereljenek fel. Ennek egyik akadálya, hogy a meleg víz például folyamatosan cirkulál, így a mérőberendezés nem tudná észlelni a fogyasztást. Ráadásul ők sem tudják, hogy mi lesz a komplexum sorsa, így nem is finanszírozhatnak nagyobb beavatkozásokat. Mindenesetre amíg pénzük van, igyekeznek fenntartani a jelenlegi szolgáltatásokat, hiszen kötelesek rendben tartani az állam vagyonát, ráadásul azzal is tisztában vannak, hogy főként kisgyermekes családokról van szó. Az ügyet a múlt héten megtárgyalta a bősi képviselőtestület is. Fene s Iván polgármestertől megtudtuk, hogy a lakbérfizetés-megtagadás ellenszereként végül kétféle megoldási lehetőség merült fel. Elkülönítik egymástól a lakbért rendesen fizetőket, illetve a fizetést megtagadókat, majd az utóbbiak számára minden lehetséges szolgáltatást megvonnak. A másik javaslat szerint a nemfizető családokat egy-egy helyiségbe helyezik át, és a felszabaduló egységekbe másokat költöztetnek. Bősön ugyanis jelenleg legalább ötvenen várnak valamiféle elhelyezésre. Érdekes az is, hogy amint elterjedt az önkormányzat döntése, többen sürgősen rendezték hátralékukat. (tuba) Folklórünnepély Kéménden Jól megszervezett, színvonalas folklórünnepélyt tartottak az elmúlt hét szombatján Kéménden. A község önkormányzata és a Csemadok helyi alapszervezete a tavalyi rendezvényen felbuzdulva ismét megrendezték a kurtaszoknyás falvak - Bart, Bény, Kéménd, Kicsind, Kisgyarmat, Kőhídgyarmat, Páld - hagyományőrző csoportjainak találkozóját. A délutáni kultúrműsort színes szüreti felvonulás előzte meg. Az esti órákig tartó igazi folklórünnepély műsorában a helybelieken kívül nagy sikerrel szerepeltek a magyarországi jászapáti és tápiószecsői hagyományőrző csoportok is. (zsár) Kedd óta járőrökkel találkozhatunk Pozsony belvárosában. Feladatuk az, hogy védjék a közrendet, a fizikai és jogi személyek egészségét és vagyonát. (Rudolf Bihary felvétele TA SR)
