Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-04 / 229. szám, szerda

12) ÚJ S Zó MOZAIK 1995. szeptember 28. Csak az egyenes beszédnek van helye KOLOZSVÁR Incidens az egyetemi tanévnyitón A Media fax hírügynökség jelentése alapján tegnap több ro­mán lap Is beszámolt arról, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem hétfői ünnepélyes tanévnyitóján a jogi kar dékán­ja félbeszakította Magyari András rektorhelyettes magya­rul elmondott szavait (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyalópartnerek alap­vetően egyetértettek az EBESZ szélesebb szerepvállalásával, és azzal is, hogy ennek kereté­ben sor kerüljön a magyar mi­niszterelnök általjavasolt konfe­renciára, amely a délszláv vál­ság kérdéseivel foglalkozna. - Az ENSZ-közgyűlésen a vaj­dasági magyarok szószólója­ként lépett fel, olyan átfogó ren­dezést szorgalmazva, amely az összes nemzetiség, igya magya­rok.jogait is garantálja. Milyen visszhangot váltott ki fellépése, illetve milyen ígéreteket kapott? Nyomatékosan szóltam azokról az aggodalmakról, ame­lyek a vajdasági betelepítések­kel függnek össze. Aláhúztam, hogy a magyar kormány elítéli az etnikai tisztogatás minden for­máját, elítéli a történelmileg kia­lakult etnikai arányok megvál­toztatását. Ez a kérdés különö­sen nagy hangsúlyt kapott az új jugoszláv külügyminiszterrel folytatott megbeszélésemen. Ő elmondta: számukra nehézsé­geket okozott a közel 200 ezer embernek az elhelyezése. Véle­ménye szerint Karadzsics és a Karadzsics-féle vezetés az első számú felelős, mert a menekül­teket eleve a Vajdaság felé irá­nyította, holott a szerb vezetés­nek is az lenne az érdeke, hogy a menekültek ne maradjanak a 'Vajdaságban, hanem Szerbia olyan területein, mondjuk Kelet­Szerbiában helyezhetnék el őket, ott, ahol elnéptelenednek a falvak. Milan Milutinovics kül­ügyminiszter azt a véleményét fejtette ki: számukra egyér­telmű, hogy a jugoszláv kor­mány megnyugtató módon sze­retné megoldani az egész kér­dést, tudatosítva: a nagyszámú menekült óriási veszélyforrást jelent. Hiszen a helyzetükből adódóan elkeseredett emberek, könnyen manipulálhatók külön­böző szélsőséges erők által. - Erőfeszítései ellenére a ma­gyar külpolitikát az utóbbi időben mégis eléggé kemény kritikák érik. Tőkés László levél­ben fejtette ki fenntartásait, a hazai ellenzék három pártja e hétvégén pedig arra a megálla­pításra jutott, hogy külföldön a korábbihoz képest romlott a ma­gyar külpolitika hírneve, mert ki­számíthatatlan, nincs kijelölve fő célja, ezért sok a rögtönzés ­így jöhetett létre például a szlo­vák-magyar alapszerződés is. Milyen is akkor a magyar külpo­litika? - Saját tapasztalatom szerint külföldön mindenütt a magyar diplomáciának épp a kiszámít­hatóságát hangsúlyozzák, s azt, hogy a realitásokon alapszik. Az ellenzékiek azt is felvetették, hogy a magyar külpolitika nem tudja eldönteni, hogy a megbé­kéléstvagya konfrontációt vállal­ja-e, gondolom, a szomszédai­val. Nos, a kormány ezt az első pillanatban eldöntötte, amikor a megbékélést hirdette meg. Az elmúlt 15 hónapban következe­tesen folytatta ezt a politikát, amit például a magyar-szlovák alapszerződés mutatott, de azok a konkrét eredmények is, amelyek a magyar-szlovák vagy a magyar-román kapcsolatok­ban mutatkoztak meg. A konf­rontációt az ellenzék képviseli a magyar külpolitikában, s a kor­mánynak esze ágában sincs magáévá tenni elképesztő ja­vaslatait. Azokkal az inkább megmosolyogtató ötletekkel sem tud mit kezdeni, melyek szerint például a magyar parla­ment testületileg vonuljon ki Strasbourgba. Ám most is csak megerősíteni tudom, hogy a kor­mány, a miniszterelnök is kész a hatpárti konzultációkra. Ami Tőkés László fenntartásait illeti: biztos vagyok benne, hogy a nyomásgyakorlásnak semmi ér­telme, hiszen ha demonstratív módon lemondunk beütemezett látogatásokat, lemondunk a ta­lálkozókról, megszakítjuk a dip­lomáciai kapcsolatokat, ha élez­zük a viszonyt, semmit nem érünk el. Én legalábbis nem lát­tam példát arra, hogy két azo­nos nagyságrendű ország kap­csolatában ez a magatartás bár­milyen eredményre vezetett vol­na. A magyar külpolitika köteles­ségének tartom, hogy a kétolda­lú találkozókon tegyük szóvá a magyar kisebbség problémáit, jogainak korlátozását - a kétol­dalú kapcsolatokban csak az egyenes beszédnek van helye. - Ha kiszámíthatóságról be­szélünk, ön megbízható, szava­hihető tárgyalópartnernek tekin­ti a szlovák kormányfőt? - Abból indulok ki: egy kor­mánynak a tárgyalópartnere az a kormány, amelyet az adott or­szág szavazópolgárai megvá­lasztottak. Számomra nincs je­lentősége annak, hogy milyen annak a kormánynak a politikai összetétele. Azt azonban termé­szetesen figyelembe kell venni, és figyelembe is vesszük, hogy egy adott ország politikai össze­tétele, erőviszonya mindig meg­határozza a mozgásteret a tár­gyalásokon. És persze azt is tud­ni kell a külpolitikában, hogy a partner személye ha nem is döntő, de fontos tényező. Egy­egy tárgyalás előtt ezért, termé­szetesen felkészülök, figyelmet fordítok a partner személyes tu­lajdonságaira is, de sohasem szoktam tárgyalópartnereimet minősíteni. URBÁN GABRIELLA MTI-tudósítás A Babes-Bolyai Egyetem 1958-ban jött létre, amikor az önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet megszüntették, for­mailag „egyesítették" a román intézménnyel. Jelenleg a 18 ezer A Németország újraegyesülése óta eltelt öt évben nagy eredmé­nyeket sikerült elérni, a gazdasá­gi és szociális problémák belátha­tó időn belül megoldódnak, de a kelet- és a nyugatnémetek közötti kölcsönös megértéshez még hosszabb időre van szükség - je­lentette ki Helmut Kohl kancellár a német egység napján mondott tévébeszédében. Rámutatott, hogy a két országrészben élők kö­zötti emberi kapcsolatok rende­zéséhez türelemre, megértésre van szükség. Kohl ezúttal kiemel­ten szólt azokról, „akik bátran szembeszálltak a keletnémet pártállami rendszerrel", és hang­súlyozta, őket kell példának tekin­teni a szabadság védelmébén. MTI-hírek A Fehér Ház bejelentette: Bili Clinton amerikai és Csiang Cö­min kínai elnök október 24-én, New Yorkban csúcstalálkozó ke­retében tárgyalásokat folytat egy­mással várhatóan olyan témakö­rökről, mint a fegyverkezés, az észak-koreai helyzet, a katonai együttműködés bővítése, illetve emberjogi, energetikai kérdé­sekről. A találkozó időpontjára és helyszínére az teremt lehetősé­get, hogy mindketten New York­diák közül 1100 tanul magyar nyelven. Magyari András beszé­dének végén mondott néhány mondatot magyarul, mire Matei Basarab, a jogi kar dékánja tün­tetően felállt, és kijelentette, hogy ha nem mindenki által ért­hető nyelven beszél a szónok, Elmondta, nagyon komolyan veszi a keleti tartományok lakos­ságának gondjait, és az egyesülés teljes megvalósítása, a keleti gaz­dasági újjáépítés marad továbbra is a német belpolitika legfőbb cél­kitűzése. Hangsúlyozta: a kelet­németeknek rövid idő alatt drá­mai változásokat kellett átélniük az élet minden területén, de az átalakulásnak már jelentős ered­ményei vannak, és a közép-kelet­európai reformországok sokkal nagyobb nehézségekkel küszköd­nek. Elismeréssel szólt a nyugat­német lakosságnak a keleti újjá­építés érdekében tett áldozatvál­lalásáról. „Elismeréssel tekinte­nek ma Németországra, amely békében él szomszédaival, és ban tartózkodnak majd az ENSZ­évforduló alkalmából rende­zendő emlékülésen. Peking sze­rette volna, ha Csiang Cö-mint államfőnek kijáró pompával fa gadják Washingtonban. Az ameri­kaiak azonban nem voltak hajlan­dók belemenni az állami látoga­tás megrendezésébe, nem utolsó­sorban a kongresszus várható fel­hördülése miatt. Kínai részről a munkalátogatásra szóló washing­toni meghívót utasították vissza. Végül maradt a „semleges hely­szín". akkor nincs miért maradnia, mert akkor kétnyelvű egyetem­nek tűnhet az intézmény. Hoz­záfűzte, hogy ugyanilyen jogon németül, bolgárul, görögül és arabul is lehetne beszélni, és Magyari szavait egyenesen ud­variatlanságnak minősítette. A rektorhelyettes válasza a Media­fax szerint: „Ebben az országban nincs arab lakosság, de kétmillió magyar nemzetiségű polgára van, és magán az egyetemen is 1100 diák tanul magyarul." mindent megteszünk azért, hogy ez a jövőben is így maradjon" ­szögezte le a kancellár. * * * Magyarország nehéz időszakot él át, és a piacgazdaság kialakítá­sához van szükségünk a német segítségre, amely kölcsönösen előnyös - nyilatkozta Horn Gyula magyar miniszterelnök a ZDF tele­vízióban. A Heute Journal című műsor vezetője azzal vezette be a magyar kormányfővel készült be­szélgetést, hogy „Németország ba­rátja, a német egységért sokat tevő Horn volt hétfőn Bonn vendé­ge. A magyarok, akik az 1989. szeptemberi határnyitással nagy szolgálatot tettek nekünk, most a mi támogatásunkat kérik." CLINTON-JELCIN TALÁLKOZÓ Moszkvai bejelentés MTI-hír Az ENSZ-közgyűlés jubileu­mi ülésszakán részt vevő Bo­risz Jelcin orosz elnök október 23-án találkozik amerikai kol­légájával, Bili Clintonnal - je­lentették be hivatalosan Moszkvában. Az orosz államfő sajtószolgálatának tegnapi közleménye szerint a csúcsta­lálkozó időpontjáról Jelcin és Clinton minapi telefonbeszél­getése során született megál­lapodás. A moszkvai közlemény a csúcstalálkozó napirendjén szereplő témák közül hármat emelt ki. Jelcin és Clinton foly­tatja a „kölcsönösen elfogad­ható megoldások" keresését az európai biztonsági kérdések, így a Moszkva által ellenzett NATO-bővítés, valamint a dél­szláv rendezés ügyében, illetve a fegyverzetcsökkentési megál­lapodások terén. Ez utóbbi témakört illetően Jelcin sajtószolgálata nem ne­vezte meg konkrétan, hogy mely megállapodásokról van szó. Nyilván a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződés (CFE) Moszkva által kifogásolt szárnykorláto­zásait illetően próbál majd dűlőre jutni a két elnök. OKTOBER 24-EN Amerikai-kínai csúcs Biztonsági óvintézkedések Az Öböl-háború óta nem foganatosítottak olyan kiterjedt és átfogó biztonsági óvintézkedéseket az Egyesült Államokban, mint a követ­kező napok-hetek eseményeire való felkészülés jegyében. A repülőte­reken és a közhivatalokban már a hétvégén megszigorították az el­lenőrzést, miután New Yorkban kihirdették az esküdtszék elmaraszta­ló ítéletét az Omar Abdul Rahman vallási elöljáró vezette iszlám terror­csoport tagjai ellen. Ma a pápa érkezik 4 napos látogatásra, a hónap végén pedig több mint 150 állam- és kormányfőt várnak New Yorkba az ENSZ megalakulásának 50. évfordulójára. Az amerikai elnök védel­mét ésa külföldi méltóságok biztosítását ellátó titkosszolgálat történe­tének talán legnagyobb szabású biztonsági vállalkozásába vágott be­le, több ezer szövetségi ügynököt és rendőrt megmozgatva. Konkrét fe­nyegetésekről egyelőre nincs tudomásuk, a biztonsági lépéseket elővi­gyázatosságból tették. Keringtető melegvízszivattyúk Iker keringtető melegvíz­szivattyúk D-50-NTV — D-80-NTV 5 -né! több darab vásárlása esetén 10%-os árengedmény Golyósszelepek Szivattyútartozékok Pótalkatrészek Villanymotorok Jótállási és egyéb szerviz tanácsadó szolgálat Aho\ NAGYKERESKEDÉS KISKERESKEDÉS BELUMI M.R.Štefánika 22 940 61 Nové Zámky 85Í"0Í BRATISLAVA tel.: 0817/247 45 tel.: 07/585 13 01 tel./fax: 0817/227 69 SIGMACENTRUM Bohrová 3 NÉMETORSZÁG Kohl beszéde az egység napján Kilométer-milliomos lesz a pápa Amikor ma az Egyesült Államokba tartó II. János Pál pápa repülőgépe 3878 kilométerre jár majd a római Le­onardo da Vinci repülőtértől, az Atlanti-óceán felett „milliomossá" válik a katolikus egyházfő: a világban tett apostoli útjainak egymilliomodik kilométeréhez ér­kezik majd. II. János Pál fáradhatatlan vi­lágjáró; az evangélium szemé­lyes hirdetését" apostoli szol­gálata legfontosabb feladatá­nak tartja. Mióta 1978. október 22-én elfoglalta Szent Péter trónusát, Krisztus földi helytar­tójaként a világ 192 országából 117-et már felkeresett. Tizen­hét éve tartó pápasága során Olaszországban 122, Itálián kí­vül 67 utat tett. Utazásaiban sem a kor, sem megviselt egészségi állapota nem tudja megakadályozni. Az idén, amikor 75. életévét töltötte be, s egy súlyos merény­let, valamint öt könnyebb-komo­lyabb műtét után egészségét féltő aggodalommal figyelik, egyetlen év leforgása alatt a vi­lág mind az öt földrészét felke­reste, illetve felkeresi. Ez is re­kord: soha korábban egy esz­tendőben nem látogatott el minden földrészre a pápa. Az Egyesült Államokat most negyedik alkalommal keresi fel. Utazásainak előkészítői közben lázasan dolgoznak. Az 1996-os - félhivatalosan meg­erősített - útiterv már megle­hetősen zsúfolt. Jövő február­ban Közép- és Dél-Amerikába indul, májusban Szlovénia ven­dége lesz, júniusban Németor­szágba látogat, s első alkalom­mal felkeresi Berlint. Remél­hetőleg a pannonhalmi bencés apátság alapításának ezeréves évfordulójára szervezett ün­nepségek fénypontja II. János Pál látogatása lesz. Szeptem­berben Franciaországba utazik, s az 1997-re tervezett utak kö­zül is az biztos, hogy visszatér ide, az 1997 augusztusában Párizsban sorra kerülő ifjúsági világtalálkozóra. Két zarándoklat állandóan a napirenden szerepel, megtéte­lük II. János Pál leghőbb óhajai közé tartozik. Ahogy a körülmé­nyek lehetővé teszik, szeretné felkeresni Szarajevót. Bosznia mártír fővárosa már 1994 szeptemberében várta a pápát, de akkor az utolsó pillanatban lemondták a látogatást. A katolikus egyház nagy ün­nepe, Krisztus születésének 2000. évfordulója közeledtével pedig szeretné bejárni a Szent­földet és a bibliai tájakat Izra­elt, Irakot, Egyiptomot, Szíriát és Jordániát. MTI-Panoráma Hétfőn este újabb, a Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés volt a délnyugat-törökországi Dinar­ban. A közel 100 ezer lakosú város épületeinek mintegy fele dőlt romba vagy rongálódott meg a földmozgá­sok következtében, a felderített és kiemelt áldozatok száma 71-re emelkedett. Felvételünkön egy török család a dinari sátortáborban. TA SR/APA-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom