Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-07 / 207. szám, csütörtök

2018 j ÚJSZÓ MINDENNAPI BUNUGYEINK 1995. szeptember 7. KONFERENCIA MOSONMAGYARÓVÁROTT Határmenti önkormányzati találkozó Magyarország, Ausztria és Szlovákia határ menti régióinak - Burgenland, Pozsony-Csallóköz, Kisalföld - önkormányzati vezetői lesznek a résztvevői annak a Hármashatármenti önkormányzati találkozó címen megrendezendő konferenciának, amelyre a Konrád Adenauer Alapítvány, a Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége rendezésében kerül sor szeptember 7-én és 8án Mosonmagyaróvárott. A rendezvény elnökei Erhard von der Bank, az Adenauer Alapítvány magyarországi igazgatója, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a magyar Önkormányzati Szövetség elnöke és Botos Gábor, a Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat elnöke. A csütörtökön fél tizenegykor kezdődő megnyitó után a résztvevők előadásokat hallhatnak a németországi önkormányzatokról, a magyar önkormányzatiság történelmi hagyományairól és a modern önkormányzatiság kialakulásáról, a magyar önkormányzatok újjászerveződéséről a rendszerváltás után, és az osztrák önkormányzatiság hagyományairól és fejlődéséről. A szlovák önkormányzatiságot és a rendszerváltás utáni helyzetet Pozsony főpolgármester-helyettese mutatja be előadásában. Délután az önkormányzatokat és szolgáltatásaikat bemutató előadás-sorozatban magyar, osztrák és szlovákiai előadók az egészségügy, az oktatás, a kultúra és népművelés területével kapcsolatos önkormányzati kérdésekkel foglalkoznak. Szlovákiából többek.között Dunaszerdahely, Somorja, Doborgaz, Bodák, Bős, Medve, Nagymegyer, Dunajská Lužná és Éberhard képviselőit várják a találkozóra. A pénteki előadások témája: az önkormányzatok vagyongazdálkodása, szerepük a gazdálkodásban és a vállalkozások segítésében, idegenforgalom, közbiztonság, környezetvédelem. A programban szereplő témákon kívül a résztvevők természetesen kötetlen vita keretében egyéb önkormányzati problémákat is megvitathatnak, átadhatják egymásnak tapasztalataikat. (gl) VISSZHANG Tiszta vizet a pohárba Félreértés ne essen, nem a „teljhatalmú" igazság kimondása s nem a mindenkor kínos „bizonyítványmagyarázgatás" elve vezérelt, amikor tollat ragadtam, hanem emberi önérzetem, az igazság, az objektivitás utáni vágy, a másik fél meghallgatása abban a kínos ügyben, melyet már nemcsak szűkebb pátriámban, Nógrádban, hanem az Új Szó révén immár az egész országban is megismerhettek. Szükségesnek tartom, hogy jobbító szándékkal válaszoljak az augusztus 23án Darázsfészekbe nyúltak és az augusztus 24-én Ámul a hat évszázados kőrisfa címmel megjelent cikkre. Az első demokratikus választások alkalmával 106 szavazattal kaptam többet, mint egyetlen ellenjelöltem. Hogy miért? F. 0. azt írja, hogy egyszerű villanyszerelő nyerte meg a választásokat. És mit mutat a négy év tükre? Már az én ténykedésem ideje alatt került sor a vezetékes ivóvízhálózat átadására, közel három és fél millió koronáért ravatalozót építettünk, 160 ezer koronáért sor került a közvilágítás felújítására. Megítélés kérdése, hogy ez sok-e vagy kevés. Aztán jött az 1994-es helyhatósági választás - diplomás ellenjelöltekkel s velem mint független jelölttel. (Tendenciózus sorok F. O.-tól, amikor valamelyik képviselő szájába adja, hogy az MPP nem támogatott.) De nézzük, élveztem-e Síd község bizalmát. Ötszázhatvan személy közül 306-an ismét Atlasz Bélára voksoltak, míg a többiek 110, 107, illetve 36 szavazatot kaptak. Csodálkozom, hogy ezek után nem vádolnak azzal, hogy manipuláltam a választásokat, kommunista, roma vagy szlovák szavazatokat vettem meg. Hogy ezek után valakiknek túlságosan is a bögyében voltam (vagyok), az hamarosan kiderült. Végkielégítés, versenytárgyalás, hűtlen kezelés Az ellenem háborgó „ötösfogat" (öt szövetkezett képviselő) kezdettől fogva mindent megtett ellehetetlenítésem érdekében. Hamarosan egy alkalmi öszejövetelen hétpontos vádiratot fundáltak ki ellenem, és a fejemet követelték. Persze az ide vonatkozó előírásokat, törvényeket nem ismerték, de azért a legközelebbi önkormányzati ülésen máris rendkívüli pontot erőszakoltak ki és gyors szavazást személyemről. Előre megszervezett módon és elkészített szavazócédulákkal, nyolc embert megnyerve a leváltás tényéről döntöttek, majd hamarosan felszólítottak, adjam át a kulcsokat, és hagyjam el az épületet. A puccsban olyan messzire elmentek, hogy még a zárat is kicserélték a községháza bejáratán - persze mindezt a törvényesen megválasztott polgármester tudta nélkül. És mi volt főbenjáró bűnöm, mi mindennel vádoltak? Először is azzal, hogy feketén kifizettem saját magamnak 59 000 korona végkielégítést. Az az igazság, hogy adóelvonás után 40 800 koronáról van szó, s a törvény adta lehetőségek keretén belül ez egy teljesen legális anyagi megbecsülése ennek a sok nyűggel és munkával járó tisztségviselésnek. Nem vagyok egyedüli polgármester, aki élt ezzel a lehetőséggel. Az 1800 koronás tiszteletdíj kifizetésére hivatalos munkaszerződés alapján került sor, a volt alpolgármesternek juttatott 2000 korona pedig az ő munkájának megbecsülése. Egy kicsit bánt, ami a pénztárkönyv és az adóelvonás könyvelése körül történt. Kétségtelen, a főellenőr nem állt feladata magaslatán, hiszen az ellenőrzés alkalmával nem vette észre a különbözetet, s talán nekem is jobban bele kellett volna merülnöm a könyvelőnő nyilvántartásába. Mindenesetre a 25 000 koronás hiány ügyét a gazdasági rendőrség bevonásával vizsgáltatjuk. Az elmúlt évi könyvviteli zárás felülvizsgálatára pedig igenis, levélben kértem fel szakembert. Nem igaz az sem, hogy az építkezési, fejlesztési beruházásokra sohasem volt kiírva versenytárgyalás. Nekem mindenről hiteles papírjaim, okmányaim vannak, csak hát ezt a „puccscsapat" nem tudja. Legiszlatív kötélhúzás Amikor orvul hátba támadott, és a 2/95-ös kifundált határozattal gyorsan útilaput akart kötni a talpam alá a képviselői ötösfogat, először úgy gondoltam, visszavonulok, hiszen 59 éves vagyok. Egy-két választópolgár azonban megszólított, majd magam is rájöttem, hogy ez így megfutamodás lenne, s felvettem az odadobott kesztyűt. A járási ügyészségtől írásban kértem, és meg is kaptam az ominózus 2/95ös képviselői határozat érvénytelenítését. A vérszemet kapott képviselők aztán újból írtak, és én újból nem hagytam magam. Egy elismert jogász véleményét is kikértem, és a járási ügyészség is azzal zárta le az ügyet, hogy a képviselői ökénynek nincs jogi alapja, mert az önkormányzat nem dobhat ki egy törvényesen választott polgármestert, csak új polgármester-választást kezdeményezhet. Én elhiszem, nem szép, nem lélekemelő dolgok ezek, és egy javarészt magyarok lakta kisközség hírnevét mindenképpen rontják, de mindezért másnak és nekem kell vállalnom az erkölcsi felelősséget. Hírnévrombolás, becsületsértés Én az Új Szót évtizedek óta olvasom, a szerkesztőgárda tevékenységét magasra értékelem, de úgy érzem, F. 0.nak köszönhetően féligazságokat közölt ügyemben. Kollégájuk azt írta, hogy mintegy behódoltam a szlovákoknak, és készségesen nyilatkoztam a Slovenská republikának. Én becsületes magyar embernek tartom magam. Nem én hívtam ide a szlovák lap losonci szerkesztőjét, és hogy írásában csúsztatott, és más szemszögből értékelte a falu helyzetét, az nem az én hibám. Sajnálatos, hogy mindez így történt, és a mi kis békés falunk politikai és személyi csatározások színhelye lett, miközben a munka áll, az idő megy, a feladatok teljesítése pedig lehetetlenné vált. A képviselő-testület a meghívókra már nem reagál, megbénult az önkormányzat tevékenysége, az ő jóváhagyásuk és beleegyezésük nélkül nem tudom a már előkészített beruházások ügyét tovább vinni - kilenc hónap szinte üresjáratban telt el. Vajon mit mondanának erre a puccsot kezdeményező képviselők? ATLASZ BÉLA Síd község polgármestere AZ ANYANYELVŰ OKTATAS TAMOGATASARA Ifjúsági kerékpártúra Ifjúsági kerékpártúrát szervez az Együttélés Ifjúsági Csoportja szeptember 8 és 13 között az anyanyelvű oktatás támogatására, amelyen Köteles László képviselő is részt vesz. Fiataljaink a túra utolsó szakaszát az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács hasonló rendezvényének résztvevőivel együtt teszik meg. - Szolidaritásunkat akarjuk kifejezni a kétnyelvű oktatás bevezetése ellen tiltakozó szülőkkel és pedagógusokkal mondta Őry Péter a csoport nevében. - Az ötletet az erdélyi fiatalok adták, mert náluk is veszély fenyegeti az anyanyelvű oktatást, a magyar iskolahálózatot. Ők szeptember 9-én azzal a céllal indulnak el kerékpárral Kolozsvárról Magyarországon, Szlovákián, Ausztrián keresztül, hogy Strasbourgban átadják az ET-nek a csaknem félmillió aláírással megerősített, az RMDSZ áltai kidolgozott kisebbségi tanügyi törvénytervezetet. A hazai kerékpártúra útvonala Nagykapos-Királyhelmec-Kassa-Szepsi-Rozsnyó-Tornaija-Rimaszombat-Losonc-Ipolyság- Párkány-Komárom. Itt fiataljaink találkoznak az erdélyi karavánnal és Pozsonyig közösen kerékpároznak majd. Útjuk során polgármesterekkel, képviselőkkel, lelkészekkel és természetesen fiatalokkal is találkoznak. Mindenki csatlakozhat a túra résztvevőihez. A túra időbeli beosztása: szeptember 8. Nagyszelmenc-Királyhelmec-Kassa, szeptember 9. Kassa- Rozsnyó-Tornaija, szeptember 10. Tornalja-Fülek-Ipolyság, szeptember 11. Ipolyság-Léva-Párkány, szeptember 12. Párkány-Komárom. Ugyanaznap Komáromban, majd Dunaszerdahelyen a helyi önkormányzat fogadja a fiatalokat, 13-án pedig Pozsonyban a Magyar Koalíció és a Csemadok képviselőivel találkoznak. KORSZERŰ HAZELEMEK AZ ÓSDI CSARNOKBAN Termékbemutató nyílt Kassán Régen fordult meg annyi ember a kassai belvárosi sportcsarnokban, mint ezekben a napokban. Ugyanis a városban és környékén gyorsan elterjedt a hír, hogy aki házat akar építeni, vagy a meglévő lakását szeretné korszerűsíteni, de nem tudja hogyan, mert ötlethiányban szenved, az a Lakás és Építkezés elnevezésű kiállításon „feltöltődhet". Az ötletjavaslatot illetően valóban gazdag a termékbemutató, hiszen padlóburkolattól kezdve tetőtérablakig rengeteg hazai és külföldi építőanyagot, illetve lakberendezést vonultat fel a több mint félszáz cég. Más kérdés a termékek ára. Persze, az sem mindenki számára olyan elviselhetetlen, mint például egyeseknek az ósdi sportcsarnok fülledt levegője. Ha valaki csak azért ódzkodik a kiállítás megtekintésétől, mert nem szereti a helyi sportcsarnok levegőjét, az abban reménykedhet, hogy a DB szervezőiroda rendezésében sorra kerülő termékbemutató szeptember 12-én folytatódó második „felvonásáig" a csarnokban is felszereltek valamilyen korszerű légkondicionáló berendezést. A termékbemutató első „felvonása" e hét csütörtökéig tart. (gazdag) Templom-, zászlóés címerszentelés Tósnyárasdon A faluról szóló első írásos emlék 880. évfordulójáról színvonalas ünnepség keretében emlékeztek meg Tósnyárasd lakosai. A Galántától 7 kilométerre fekvő kis községről először a zobori apátság egyik 1115-ből származó okiratában Narias néven történik említés. A két nyárfaerdő közé épült települést előbb a tatárok, majd a 17. században a törökök többször is feldúlták, sőt a Vág gyakori áradásai is gyakran keserítették meg az itt lakók életét. A törökdúlás után lakatlanná vált település újbóli benépesedése során ezért a házakat már a magasabban fekvő helyekre építették. A tűzvészek sem kímélték, többször teljesen porrá égett. A 18. és a 19. században különböző hűbérurak birtokolták, az Éberhardtok, a Battyhányiak és az Eszterházyak voltak a falu egykori urai. A legutolsó, több mint száz évvel ezelőtti tűzvész után közvetlenül újjáépített templomot augusztus végén Ján Sokol érsek által magyarul celebrált szentmisén szentelték fel. Az MKDM helyi alapszervezete és a falusi önkormányzat által szervezett rendezvényen, amelyen többek között parlamenti képviselők és a szomszédos falvak polgármesterei is részt vettek, az egyházi méltóság nemcsak a templomot, hanem a falu új címerét és zászlaját is, valamint a helyi parkban a falu egyik védőszentjének tartott Szent Flórián szobrát is megáldotta. A szobrot a kereszténydemokrata mozgalom tagjainak kezdeményezésére nemrégiben rekonstruálták és illő környezetben állították fel. A falu hagyományainak és történelmének feltárása során egy 16. századi pecsétre is bukkantak a történészek, ez lett az alapja a falu új címerének, amely a kettéosztott zöld alapon ekevasat és stilizált nyárfaágat tartalmaz. Divičan Edit, a falu polgármestere a szoboravató beszédében is hangsúlyozta, hogy a történelmi pecsét megléte azt bizonyítja, a falu már abban az időszakban is olyan szintre emelkedett, hogy saját pecséttel igazolta az általa hozott rendelkezéseket, kiadott okiratokat. Van tehát mire alapozniuk a mostani képviselőknek, akik a szülőfalu, az ősök hagyatéka iránti tisztelet, valamint a hagyományok megőrzése érdekében komoly előkészítő és szervező munkával járultak hozzá a rendezvény sikeréhez. szl ZSERE A megbékélés jegyében Az Új Szó hasábjain írtunk már a Dorogi felhívásról, arról a kezdeményezésről, amely nemzetközi mértékben hívja fel az önkormányzatokat, hogy a nemzetiségi és etnikai tolerancia és megbékélés nevében csatlakozzanak ahhoz a mozgalomhoz, amelynek keretében az előbbiek szellemében évente megtartanák a megbékélés napját. A felhíváshoz Szlovákiában elsőként a nyitra-vidéki Zsére csatlakozott. A falu tagja az immár 14 tagközséget számláló Zoboraljai Régiónak, és éppen ez a szövetség vállalt védnökséget a Zsérén egy évvel ezelőtt, 1994. szeptember 10-én felavatott Reménység emlékmű felett. A helyi önkormányzat az emlékmű felavatásának 1. évfordulója alkalfnából szeptember 10-én, vasárnap megemlékező ünnepséget rendez. Zsére polgármesterétől, Gál Lászlótól megtudtuk, hogy az ünnepségre sok magyarországi vendéget is várnak, ugyanis Zsérének 13 balatonmelléki községgel van baráti kapcsolata, s ezek polgármestereit, valamint Dorog város képviselőit is várják a megemlékezésre. Az emlékmű alkotója, Gonda György szobrászművész is dorogi, és Pécsi L. Dániel személyében az emlékmű létrehozásának egyik kezdeményezője szintén dorogi lakos. A emlékmű hátsó oldalára a védnökséget vállalt Zoboraljai Régió mind a 14 tagközségének nevét bevésték, és olyan megegyezés született, hogy a jövőben a felavatás évfordulóján minden évben másmás községben tartanak megemlékező ünnepséget, mégpedig betűrendben sorra véve a falvakat. A vasárnapi zsérei ünnepség 10 órakor a Szent Miklós-plébániatemplomban ünnepi szentmisével kezdődik, utána az emlékműnél tartanak megemlékezést. Délután a helyi művelődési házban megtartandó kultúrműsorban egyebek mellett fellép a berencsi, az alsóbodoki, a lédeci és a zsérei folklórcsoport, illetve énekkar. Délután háromkor a hazai, illetve a vendégpolgármesterek ta lá I kozójá ra kerü I sor. (gaál)