Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-22 / 219. szám, péntek

U] ÚJ szó KÜLFÖLD 1995. szeptember 22. A SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER SZERINT Ne dramatizáljuk William Perry kijelentéseit ÚJ S 7.0 -tudósítás Szlovákia elfogadja, hogy a NATO egyéni elbírálás alapján veszi fel a tagság iránt érdeklődő országokat, de ugyanakkor érde­ke, hogy a felvételek között ne legyen nagy időbeli eltérés, mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a külügyi tárca vezetője. Juraj Schenk szerint Pozsony elszánt a mihamarabbi belépés­re, attól függően, hogy az egész folyamat a továbbiakban ho­gyan alakul. Kérdésre válaszolva közölte: amikor az egyik ha­zai lapnak azt nyilatkozta, ha túl sokáig kell várni a tagságra, akkor más regionális integrációs törekvésekhez fog csatlakoz­ni, Schenk megerősítette: kizárólag a CEFTÁ-ra. vagyis a térsé­günk országait tömörítő gazdasági csoportosulásra gondolt. teleként öt pontot sorolt fel, közü­lük három teljesítését illetően el­marasztalta Szlovákiát, s főleg a demokrácia érvényesülése terü­letén látott nagy hiányosságokat - a szerk. megj.) Juraj Schenk vé­leményét azzal igyekezett alátá­masztani, hogy más egykori szoci­alista országokban sem zárult még le a társadalmi átalakulás. Csaknem két héttel azután, hogy az orosz elnök a tervezett NATO-bővítés miatt a harmadik vi­lágháború kirobbanásával fenye­getőzött, a szlovák diplomácia ve­zetője ismertette a szlovák állás­pontot. Schenk úgy vélte, Jelcin harcias kijelentései a hazai köz­véleménynek szóltak, nem pedig a külföldnek, s ilyen szemszögből kell őket értékelni. Pozsony állás­pontja szerint Moszkva már ko­A külügyminiszter szerint az at­lanti tömb bővítéséből országunk nem maradhat ki, ellenkező eset­ben a térségben biztonsági űr ke­letkezne. Megjegyezte azonban, hogy Szlovákia senkit sem fenye­get, de nem is érzi magát veszé­lyeztetettnek. A szlovák fél a mi­hamarabbi csatlakozás érdeké­ben folytatja az intenzív konzultá­ciókat az atlanti paktum brüsszeli központjával, s nemsokára újabb NATO-küldöttség látogat Pozsony­ba. William Perry kijelentéseit nem kell dramatizálni, ajánlotta a meg­lepett újságíróknak a szlovák dip­lomácia vezetője. (A hét elején Pozsonyban járt amerikai védel­mi miniszter a NATO-tagság felté­rábban kinyilvánította, hogy nincs vétójoga a postkommunista or­szágok NATO-felvételét illetően, Szlovákia pedig szuverén állam, amely önállóan, alkotmányos mó­don dönt saját jövőjéről, s eluta­sítja azt a feltevést, hogy bárki más ezt helyette megteheti. Tegnap a boszniai NATO-légi­csapások leállításával egyidőben ismertette a külügyminiszter a ve­lük kapcsolatos, napok óta hiá­nyolt pozsonyi álláspontot is. Esze­rint az atlanti tömb bombázásai a tárgyalóasztalhoz kényszerítették a hadban álló feleket. Szlovákia pártatlanul viszonyul a harcoló fe­lekhez és az volt a véleménye, hogy mielőbb le kell állítani min­den harci cselekményt, s a békés megoldás érdekében tárgyalni kell. Pozsonyban ugyan méltatják, hogy Amerika aktívan cseleke­dett, de ki kell iktatni a katonai eszközök alkalmazását, amikor a tárgyalások kibontakoznak. Juraj Schenk kérdésre vála­szolva reagált a KGST feltámasz­tását célzó orosz törekvésekre. Abszurd ötletnek tartotta és hoz­záfűzte, hogy Szlovákia más irá­nyú együttműködést tart fontos­nak, így a CEFTÁ-n belüli kapcso­latokat. (p.vonyik) S OROS UJABB EGYMILLIÁRDOT SEPERT BE A tőzsdezsonglőr nyer és adakozik Soros György 1 milliárd dol­lárt nyert azon, hogy a dol­lár árfolyam-emelkedésére játszott a tőzsdén. A ma­gyar származású üzletem­ber szerint a központi ban­kok erősebbek, mint gon­dolják, így érdemes bízni a sikerükben. MH+MTI Soros négy évvel ezelőtt szin­tén 1 milliárd dollárt könyvelhe­tett el, amikor az angol font árfo­lyamcsökkenésére számítva fek­tette be a pénzét. Akkor a brit kormány ellenében játszott, most éppen ellenkezőleg, a ja­pán, az amerikai és a német kor­mány erőfeszítéseinek sikerére számított. A három központi bank együttes fellépése követ­keztében a dollár árfolyama tar­tósan túllépte a száz jenes ha­tárt. Soros György Londonban ­ahol „Soros Sorosról" című most megjelent önéletrajzát nép­szerűsíti - elmondta: a központi bankok erősebbek, mint azt so­kan gondolják. Csak az a kérdés, fel akarják-e használni hatalmu­kat és egyeztetni tudják-e ellen­tétes nemzetközi érdekeiket. Az International Herald Tribu­ne beszámolója szerint Soros el­mondta: az Egyesült Államokat az a félelem késztette a ritka összehangolt akcióra, hogy Ja­pán a defláció káoszába süllyed­het. A szigetország most elkerül­te ezt a veszélyt, de változatla­nul szükség van a japán piacok megnyitására és bizonyos vé­dettterületek deregulációjára. Más pénzügyi kérdésekről szólva az amerikai tőzsdespeku­láns azt jósolta, hogy néhány eu­rópai országnak sikerül majd kö­zös valutát létrehoznia. Veszé­lyesnek tartotta ugyanakkor, hogy a nemzetközi piacon kevés olyan intézmény van jelen, amelynek feladata a világ pénz­ügyi stabilitásának megőrzése. Az orosz gazdaságban jelenleg rablókapitalizmus uralkodik, amely nagyon kegyetlen, de leg­alább életképes, vélte Soros. Az eddigi legnagyobb egyéni adakozás a délszláv háború ál­tal megnyomorítottak javára, így harangozta be a brit média So­ros György Londonban bejelen­tett újabb emberiességi gesztu­sát. A magyar származású ameri­kai tőzsdezsonglőr közölte: 15 millió dollárt különített el, amelyből ezúttal a horvát hadse­reg által visszafoglalt egykori szerb krajina menekültjeinek oktatását, illetve egészségügyi ellátását igyekszik javítani. Elkészült a VMSZ autonómiaterve ÚJVIDÉK- A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége úgy értéke­li, hogy a magyar külpolitika az eddigeknél hatékonyabban kép­viseli a vajdasági magyarság ér­dekeit - közölte Egresi Sándor ügyvezető alelnök, amikor beje­lentette: elkészült a VMSZ auto­nómiakoncepciójának tervezete. A VMSZ a vajdasági magyarság helyzetének megoldását az álta­lános délszláv rendezés kereté­ben és azonos mércék alkalma­zása alapján szorgalmazza. Carter kiserlete MTI-hír Első nekifutásra semmi kéz­zelfogható eredményt nem ho­zott Jimmy Carter volt amerikai elnök kísérlete, hogy valamifé­le közös tárgyalási fórumot hozzon létre a kubai emigráció és a havannai kormány között. Carter és munkatársai 11 emigráns csoport képviselőivel találkoztak az atlantai „Carter Központban". Főként a mérsé­keltnek minősülő kubai cso­portosulások küldték el ve­zetőiket a mindössze egy órán át tartó megbeszélésre. A ke­ményvonalasok prominens ve­zetőjével, Jorge Más Canosá­val Carter a tervek szerint ma találkozik. Carter arra készül, hogy idővel konkrét javaslatokat tegyen Bili Clinton kormányzatának a ku­bai-amerikai kapcsolatok javítá­sára. Az általános vélemény azonban az, hogy gyors ered­mény semmiképp sem várható. Az amerikai képviselőház a hé­ten kezdte tanulmányozni azt a - „Kubai Szabadság és Demok­ratikus Szolidaritás Törvénye" néven futó - javaslatot, amely a korábbiaknál sokkal szigorúbbá tenné a Kubát 34 éve sújtó ame­rikai gazdasági zárlatot. Leszavazott referendum MTI-hír Kirgizisztánban megszakad­ni látszik a Közép-Ázsiában ki­alakult gyakorlat, amely sze­rint az elnökök megbízatását népszavazás útján hosszabbít­ják meg. A kirgiz törvényhozás leszavazta az Aszkar Akajev el­nök hatalmának 2000-ig tör­ténő prolongálására vonatko­zó javaslatot. A kezdemé­nyezők előzőleg már mintegy 1,2 millió aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás érdeké­ben. A parlament 35 tagú háza szerint viszont a referendum alkotmányellenes, mivel az alaptörvény kimondja: közvet­len szavazás útján kell megvá­lasztani az államfőt. Aszkar Akajev megbízatása az év vé­gén jár le. A szomszédos köz­társaságokban kollégáit sorra népszavazás útján erősítették meg tisztükben. Szaparmurad Nyijazov türkmén elnök volt az első a sorban. Őt üzbég kollé­gája, Iszlám Karimov, majd a kazah elnök, Nurszultan Na­zarbajev követte. A DAGALY NEM SEGÍTETT Kimentették a komphajót MTI-hír A francia vontatóhajóknak egész napi küszködés után szerda éj­jel sikerült kiszabadítaniuk az előző éjszaka homokzátonyra futott, brit zászló alatt közlekedő „Stena Challenger" kompot: a hajó egy nappal korábban a késő esti órákban a közeli Calais kikötője felé tartott. Az első mentési kísérlet még kudarcot vallott: a viharos tenger miatt akkor csak két hajó tudta vontatókötélre fogni az óriási (s mindössze egyméteres vízben álló) kompot, s hiába jött meg a vár­va várt dagály, a „Stena Challengert" nem tudták kiszabadítani. A következő, az esti dagály idejére viszont a franciák a helyszínre irá­nyították két nagyerejű, úgynevezett mélytengeri vontatóhajójukat: ezekre azonban nem is volt szükség, mert a reggel alkalmazott von­tatók újabb próbálkozása, valamint a délelőttinél is magasabb vízál­lás végül meghozta az eredményt. A baleset oka még mindig nem világos; mindénesetre a hajó ka­pitánya cáfolta, hogy a motor bármikor is meghibásodott volna. Forbes is ringbe száll? MTI-hír Washingtoni politikai körökből kiszivárogtatták, hogy Malcom Forbes, a nevét viselő kiadóbiro­dalom feje úgy döntött: dollármilli­óival felvértezetten kilép a politi­kai küzdőtérre, és harcba száll a republikánus elnökjelöltség meg­szerzéséért. Vele együtt immár ti­zen vannak, akik abban remény­kednek, hogy jövő novemberben a republikánus párt színeiben ve­hetik fei a versenyt Bili Clinton el­nökkel. A negyvennyolc éves multimilli­omos üzletember a reagani kíná­latoldali gazdasági modell lelkes híve: elképzelése az, hogy az adók csökkentésével, a költségvetési deficit megszüntetésével megveti a tartós gazdasági bővülés alapja­it. Véleménye szerint a politikusok mind korruptak, és az ország hajó­ja csak akkor tudna a helyes irány­ban haladni, ha Washingtonban az üzletemberek vennék kezükbe az ügyek intézését. Krím: marad a moszkvai idő MTI-tud-hír Az Ukrajna részét képező Krími Autonóm Köztársaság törvényho­zása nem támogatta a krími kor­mány arra vonatkozó kezdemé­nyezését, hogy a félsziget órái a jövőben a kijevi idő szerint ketyeg­jenek. Az Interfax Ukraina hírügy­nökség jelentése szerint a Krím­ben így továbbra is moszkvai idő szerint élnek az emberek, vagyis egy órával több van mint Ukrajna többi részén. A félsziget legnagyobb városá­ra, a köztársasági alárendeltségű Szevasztopolra nem vonatkozik a krími parlament döntése a moszk­vai idő meghagyásáról. A kijevi idő kérdését a település tanácsa dön­ti el legközelebbi ülésén. Addig azonban Szevasztopol és Szimfe­ropol időszámítása egybeesik. Szihanuk szemműtétje MTI-hír Norodom Szihanuk kambo­dzsai uralkodón sikeres szemműtétet hajtottak végre Pekingben - adta tudtul az ural­kodó kabinetjének közleménye. A 72 éves kambodzsai király szerdán vonult be egy Pekingi kórházba, ahol kínai szakorvo­sok bal szeméről szürkehályo­got távolítottak el. Egészségi ál­lapota kielégítő, tette hozzá a közlemény. Az uralkodó várható­an a jövő hónapban visszatér Phnompenbe. Tizenöt évvel ezelőtt, 1980. szeptember 22-én robbant ki az Iraki-iráni há­ború, amely egy hónap hí­ján nyolc évig tartott és a két hadviselő állam terüle­tén nagyobb veszteségeket és károkat okozott, mint a vietnami háború. A stock­holmi békekutató intézet adatai szerint az 1200 kilo­méter hosszú front két ol­dalán mintegy 2,7 millió ember vesztette életét, kétszázezerrel több, mint a vietnami hadműveletek­ben. A két ország - becslé­sekszerint - 250-300 milli­árd dollárt költött hadako­zásra, Irak 23 milliárd, Irán pedig 65 milliárd dollárnyi olajbevételtől esett el. Az akkor közel tízmillió lakosú Iraknak 1980-ban 180 ezres hadserege volt, mintegy 1700 harckocsival és 1500 páncélo­zott járművel. Irán ezzel szem­ben 400 ezres, fanatizált hadse­reggel, ezen belül 110 ezres lé­IRAN-IRAK Háború - semmiért gierővel és 500 harci repülőgép­pel rendelkezett, nagyjából ugyanannyival, mint nyugati szomszédja. Mindkét állam tagja volt a Központi Szerződés Szervezete (CENTO) nevű katonai tömörü­lés elődjének, a brit-amerikai ih­letésű „bagdadi paktumnak," amelyet Irak 1959-ben ottha­gyott. A CENTO 1979-ben bom­lott fel. Az 1937-ben született Szaddám Húszéin 1979. július 16-án lett Irak köztársasági el­nöke, egyben a hadsereg főpa­rancsnoka. Tizennégy hónappal később, 1980. szeptember 17­én felmondta az Iránnal 1975­ben kötött algíri szerződést. Ez rögzítette, hogy a Satt el-Arab fo­lyó képezi a két ország közötti déli határvonalat és a folyó kele­ti partja már iráni felségterület. A szerződés felmondása után Bagdad közölte: változatlanul igényt tart a stratégiai fontossá­gú Hormuzi-szorosban lévő há­rom szigetre (Nagy- és Kis-Tumb, valamint Abu Mussza), amelyeket Irán 1971­ben hódított el az Egyesült Arab Emírségektől. Jellemző, hogy abban az időben az iráni vezetés több al­kalommal hangoztatott ma hi­hetetlennek tűnő vádakat Bag­dad ellen: "az amerikai imperia­lizmus irányvonalát követi és egy gyékényen árul a cionisták­kal", stb. Bagdad cserében „az emírség ellenségének,, nevezte az iráni vezetőket. Az 1980-as esztendő folya­mán sorozatosak voltak a határ­incidensek a két ország között. Szeptember 22-én Szaddám Husszein totális háborút hirde­tett keleti szomszédja ellen. Gyors győzelemhez fűzött remé­nyei hamar összeomlottak, el­lenben mindkét félnek sikerült egymás kőolajtermelését-, fino­mítását és exportját tönkreten­nie. Ma ugyancsak furcsának tűnik, hogy már a háború kitöré­sének másnapján támogatásá­ról biztosította Irakot nemcsak Jordánia, hanem Kuvait és Sza­úd-Arábia is. Az Egyesült Álla­mok a hírhedt túszügy miatt fer­de szemmel nézett Teheránra és azt remélte, hogy ha Irak győz, a Khomeini-rendszert Amerika-barát iráni vezetés vált­ja fel. Izrael viszont már 1980. október 2-án, majd 1981. június 7-én alkalmasnak látta a helyze­tet, hogy harci repülőgépeivel le­rombolja a Bagdad közelében épülő atomreaktort és egy nuk­leáris kutatóközpontot. Az iraki-iráni háború bizonyos iraki térnyerés után állóháború­vá változott, de az 1982-es irá­ni katonai sikerek több front­szakaszon Irak térfelére helyez­ték át a harcokat. Két évvel később, 1984-ben olajszállító hajók tucatjai estek légicsapá­sok és haditengerészeti akciók áldozatául, 1986-ra pedig már egymillió halottja és sebesültje, 400 milliárd dolláros pusztítá­sa volt az évszázad leg­hosszabb konfliktusának ígér­kező háborúnak. Ugyanebben az évben jelent­keztek az első békekezdemé­nyezések, miközben a felek ra­kétái a fővárosok polgári lakos­ságát tizedelték. 1988-ban a hadviselők megkezdték vegyi harcanyagok alkalmazását egy­más ellen és feltehetőleg egyes esetekben saját katonáik ellen is, hogy az ENSZ-ben megrázó bűnjeleket produkáljanak. Meg­mozdult a Biztonsági Tanács is és nem volt hiány közve­títőkben. A Perzsa-öbölben járőröző Vincennes amerikai rakétás cir­káló 1988. július 3-án lelőtte az iráni légiforgalmi társaság egyik utasszállító gépét. A 290 halottal járó tragédiát tévedés­sel magyarázták. Az iráni kor­mány - részben az iraki hadse­reg újabb térnyerésére is - júli­us 9-én általános mozgósítás­sal válaszolt. Bagdad közvetlen tárgyalásokat szorgalmazott, Teherán elutasította ezeket. Végül az ENSZ-főtitkár közben­járására 1988. augusztus 20­án hajnalban elhallgattak a fegyverek a fronton, a tűzszü­net ellenőrzését 24 ország ­köztük Magyarország - szak­értői vállalták. Az ellenőrző csoport élére Szlavko Jovics ju­goszláv tábornokot állították. A béketárgyalások 1988. au­gusztus 25-én kezdődtek Genf­ben, de mind a Satt el-Arab folyó helyzete, mind a hadifogolycse­re kérdésében megmaradtak az ellentétek. Irak 1990. augusz­tus 2-án megtámadta és au­gusztus 28-án saját 19. kor­mányzóságának kiáltotta ki Ku­vaitot. Augusztus 7-én amerikai erőket vezényeltek Szaúd-AráDi­ába és indulhatott az igazi Öböl­háború. MTI-PANORÁMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom