Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-22 / 219. szám, péntek

U] ÚJ szó KÜLFÖLD 1995. szeptember 22. A SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER SZERINT Ne dramatizáljuk William Perry kijelentéseit ÚJ S 7.0 -tudósítás Szlovákia elfogadja, hogy a NATO egyéni elbírálás alapján veszi fel a tagság iránt érdeklődő országokat, de ugyanakkor érdeke, hogy a felvételek között ne legyen nagy időbeli eltérés, mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a külügyi tárca vezetője. Juraj Schenk szerint Pozsony elszánt a mihamarabbi belépésre, attól függően, hogy az egész folyamat a továbbiakban hogyan alakul. Kérdésre válaszolva közölte: amikor az egyik hazai lapnak azt nyilatkozta, ha túl sokáig kell várni a tagságra, akkor más regionális integrációs törekvésekhez fog csatlakozni, Schenk megerősítette: kizárólag a CEFTÁ-ra. vagyis a térségünk országait tömörítő gazdasági csoportosulásra gondolt. teleként öt pontot sorolt fel, közülük három teljesítését illetően elmarasztalta Szlovákiát, s főleg a demokrácia érvényesülése területén látott nagy hiányosságokat - a szerk. megj.) Juraj Schenk véleményét azzal igyekezett alátámasztani, hogy más egykori szocialista országokban sem zárult még le a társadalmi átalakulás. Csaknem két héttel azután, hogy az orosz elnök a tervezett NATO-bővítés miatt a harmadik világháború kirobbanásával fenyegetőzött, a szlovák diplomácia vezetője ismertette a szlovák álláspontot. Schenk úgy vélte, Jelcin harcias kijelentései a hazai közvéleménynek szóltak, nem pedig a külföldnek, s ilyen szemszögből kell őket értékelni. Pozsony álláspontja szerint Moszkva már koA külügyminiszter szerint az atlanti tömb bővítéséből országunk nem maradhat ki, ellenkező esetben a térségben biztonsági űr keletkezne. Megjegyezte azonban, hogy Szlovákia senkit sem fenyeget, de nem is érzi magát veszélyeztetettnek. A szlovák fél a mihamarabbi csatlakozás érdekében folytatja az intenzív konzultációkat az atlanti paktum brüsszeli központjával, s nemsokára újabb NATO-küldöttség látogat Pozsonyba. William Perry kijelentéseit nem kell dramatizálni, ajánlotta a meglepett újságíróknak a szlovák diplomácia vezetője. (A hét elején Pozsonyban járt amerikai védelmi miniszter a NATO-tagság feltérábban kinyilvánította, hogy nincs vétójoga a postkommunista országok NATO-felvételét illetően, Szlovákia pedig szuverén állam, amely önállóan, alkotmányos módon dönt saját jövőjéről, s elutasítja azt a feltevést, hogy bárki más ezt helyette megteheti. Tegnap a boszniai NATO-légicsapások leállításával egyidőben ismertette a külügyminiszter a velük kapcsolatos, napok óta hiányolt pozsonyi álláspontot is. Eszerint az atlanti tömb bombázásai a tárgyalóasztalhoz kényszerítették a hadban álló feleket. Szlovákia pártatlanul viszonyul a harcoló felekhez és az volt a véleménye, hogy mielőbb le kell állítani minden harci cselekményt, s a békés megoldás érdekében tárgyalni kell. Pozsonyban ugyan méltatják, hogy Amerika aktívan cselekedett, de ki kell iktatni a katonai eszközök alkalmazását, amikor a tárgyalások kibontakoznak. Juraj Schenk kérdésre válaszolva reagált a KGST feltámasztását célzó orosz törekvésekre. Abszurd ötletnek tartotta és hozzáfűzte, hogy Szlovákia más irányú együttműködést tart fontosnak, így a CEFTÁ-n belüli kapcsolatokat. (p.vonyik) S

OROS UJABB EGYMILLIÁRDOT SEPERT BE A tőzsdezsonglőr nyer és adakozik Soros György 1 milliárd dollárt nyert azon, hogy a dollár árfolyam-emelkedésére játszott a tőzsdén. A magyar származású üzletember szerint a központi bankok erősebbek, mint gondolják, így érdemes bízni a sikerükben. MH+MTI Soros négy évvel ezelőtt szintén 1 milliárd dollárt könyvelhetett el, amikor az angol font árfolyamcsökkenésére számítva fektette be a pénzét. Akkor a brit kormány ellenében játszott, most éppen ellenkezőleg, a japán, az amerikai és a német kormány erőfeszítéseinek sikerére számított. A három központi bank együttes fellépése következtében a dollár árfolyama tartósan túllépte a száz jenes határt. Soros György Londonban ahol „Soros Sorosról" című most megjelent önéletrajzát népszerűsíti - elmondta: a központi bankok erősebbek, mint azt sokan gondolják. Csak az a kérdés, fel akarják-e használni hatalmukat és egyeztetni tudják-e ellentétes nemzetközi érdekeiket. Az International Herald Tribune beszámolója szerint Soros elmondta: az Egyesült Államokat az a félelem késztette a ritka összehangolt akcióra, hogy Japán a defláció káoszába süllyedhet. A szigetország most elkerülte ezt a veszélyt, de változatlanul szükség van a japán piacok megnyitására és bizonyos védettterületek deregulációjára. Más pénzügyi kérdésekről szólva az amerikai tőzsdespekuláns azt jósolta, hogy néhány európai országnak sikerül majd közös valutát létrehoznia. Veszélyesnek tartotta ugyanakkor, hogy a nemzetközi piacon kevés olyan intézmény van jelen, amelynek feladata a világ pénzügyi stabilitásának megőrzése. Az orosz gazdaságban jelenleg rablókapitalizmus uralkodik, amely nagyon kegyetlen, de legalább életképes, vélte Soros. Az eddigi legnagyobb egyéni adakozás a délszláv háború által megnyomorítottak javára, így harangozta be a brit média Soros György Londonban bejelentett újabb emberiességi gesztusát. A magyar származású amerikai tőzsdezsonglőr közölte: 15 millió dollárt különített el, amelyből ezúttal a horvát hadsereg által visszafoglalt egykori szerb krajina menekültjeinek oktatását, illetve egészségügyi ellátását igyekszik javítani. Elkészült a VMSZ autonómiaterve ÚJVIDÉK- A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége úgy értékeli, hogy a magyar külpolitika az eddigeknél hatékonyabban képviseli a vajdasági magyarság érdekeit - közölte Egresi Sándor ügyvezető alelnök, amikor bejelentette: elkészült a VMSZ autonómiakoncepciójának tervezete. A VMSZ a vajdasági magyarság helyzetének megoldását az általános délszláv rendezés keretében és azonos mércék alkalmazása alapján szorgalmazza. Carter kiserlete MTI-hír Első nekifutásra semmi kézzelfogható eredményt nem hozott Jimmy Carter volt amerikai elnök kísérlete, hogy valamiféle közös tárgyalási fórumot hozzon létre a kubai emigráció és a havannai kormány között. Carter és munkatársai 11 emigráns csoport képviselőivel találkoztak az atlantai „Carter Központban". Főként a mérsékeltnek minősülő kubai csoportosulások küldték el vezetőiket a mindössze egy órán át tartó megbeszélésre. A keményvonalasok prominens vezetőjével, Jorge Más Canosával Carter a tervek szerint ma találkozik. Carter arra készül, hogy idővel konkrét javaslatokat tegyen Bili Clinton kormányzatának a kubai-amerikai kapcsolatok javítására. Az általános vélemény azonban az, hogy gyors eredmény semmiképp sem várható. Az amerikai képviselőház a héten kezdte tanulmányozni azt a - „Kubai Szabadság és Demokratikus Szolidaritás Törvénye" néven futó - javaslatot, amely a korábbiaknál sokkal szigorúbbá tenné a Kubát 34 éve sújtó amerikai gazdasági zárlatot. Leszavazott referendum MTI-hír Kirgizisztánban megszakadni látszik a Közép-Ázsiában kialakult gyakorlat, amely szerint az elnökök megbízatását népszavazás útján hosszabbítják meg. A kirgiz törvényhozás leszavazta az Aszkar Akajev elnök hatalmának 2000-ig történő prolongálására vonatkozó javaslatot. A kezdeményezők előzőleg már mintegy 1,2 millió aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás érdekében. A parlament 35 tagú háza szerint viszont a referendum alkotmányellenes, mivel az alaptörvény kimondja: közvetlen szavazás útján kell megválasztani az államfőt. Aszkar Akajev megbízatása az év végén jár le. A szomszédos köztársaságokban kollégáit sorra népszavazás útján erősítették meg tisztükben. Szaparmurad Nyijazov türkmén elnök volt az első a sorban. Őt üzbég kollégája, Iszlám Karimov, majd a kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev követte. A DAGALY NEM SEGÍTETT Kimentették a komphajót MTI-hír A francia vontatóhajóknak egész napi küszködés után szerda éjjel sikerült kiszabadítaniuk az előző éjszaka homokzátonyra futott, brit zászló alatt közlekedő „Stena Challenger" kompot: a hajó egy nappal korábban a késő esti órákban a közeli Calais kikötője felé tartott. Az első mentési kísérlet még kudarcot vallott: a viharos tenger miatt akkor csak két hajó tudta vontatókötélre fogni az óriási (s mindössze egyméteres vízben álló) kompot, s hiába jött meg a várva várt dagály, a „Stena Challengert" nem tudták kiszabadítani. A következő, az esti dagály idejére viszont a franciák a helyszínre irányították két nagyerejű, úgynevezett mélytengeri vontatóhajójukat: ezekre azonban nem is volt szükség, mert a reggel alkalmazott vontatók újabb próbálkozása, valamint a délelőttinél is magasabb vízállás végül meghozta az eredményt. A baleset oka még mindig nem világos; mindénesetre a hajó kapitánya cáfolta, hogy a motor bármikor is meghibásodott volna. Forbes is ringbe száll? MTI-hír Washingtoni politikai körökből kiszivárogtatták, hogy Malcom Forbes, a nevét viselő kiadóbirodalom feje úgy döntött: dollármillióival felvértezetten kilép a politikai küzdőtérre, és harcba száll a republikánus elnökjelöltség megszerzéséért. Vele együtt immár tizen vannak, akik abban reménykednek, hogy jövő novemberben a republikánus párt színeiben vehetik fei a versenyt Bili Clinton elnökkel. A negyvennyolc éves multimilliomos üzletember a reagani kínálatoldali gazdasági modell lelkes híve: elképzelése az, hogy az adók csökkentésével, a költségvetési deficit megszüntetésével megveti a tartós gazdasági bővülés alapjait. Véleménye szerint a politikusok mind korruptak, és az ország hajója csak akkor tudna a helyes irányban haladni, ha Washingtonban az üzletemberek vennék kezükbe az ügyek intézését. Krím: marad a moszkvai idő MTI-tud-hír Az Ukrajna részét képező Krími Autonóm Köztársaság törvényhozása nem támogatta a krími kormány arra vonatkozó kezdeményezését, hogy a félsziget órái a jövőben a kijevi idő szerint ketyegjenek. Az Interfax Ukraina hírügynökség jelentése szerint a Krímben így továbbra is moszkvai idő szerint élnek az emberek, vagyis egy órával több van mint Ukrajna többi részén. A félsziget legnagyobb városára, a köztársasági alárendeltségű Szevasztopolra nem vonatkozik a krími parlament döntése a moszkvai idő meghagyásáról. A kijevi idő kérdését a település tanácsa dönti el legközelebbi ülésén. Addig azonban Szevasztopol és Szimferopol időszámítása egybeesik. Szihanuk szemműtétje MTI-hír Norodom Szihanuk kambodzsai uralkodón sikeres szemműtétet hajtottak végre Pekingben - adta tudtul az uralkodó kabinetjének közleménye. A 72 éves kambodzsai király szerdán vonult be egy Pekingi kórházba, ahol kínai szakorvosok bal szeméről szürkehályogot távolítottak el. Egészségi állapota kielégítő, tette hozzá a közlemény. Az uralkodó várhatóan a jövő hónapban visszatér Phnompenbe. Tizenöt évvel ezelőtt, 1980. szeptember 22-én robbant ki az Iraki-iráni háború, amely egy hónap híján nyolc évig tartott és a két hadviselő állam területén nagyobb veszteségeket és károkat okozott, mint a vietnami háború. A stockholmi békekutató intézet adatai szerint az 1200 kilométer hosszú front két oldalán mintegy 2,7 millió ember vesztette életét, kétszázezerrel több, mint a vietnami hadműveletekben. A két ország - becslésekszerint - 250-300 milliárd dollárt költött hadakozásra, Irak 23 milliárd, Irán pedig 65 milliárd dollárnyi olajbevételtől esett el. Az akkor közel tízmillió lakosú Iraknak 1980-ban 180 ezres hadserege volt, mintegy 1700 harckocsival és 1500 páncélozott járművel. Irán ezzel szemben 400 ezres, fanatizált hadsereggel, ezen belül 110 ezres léIRAN-IRAK Háború - semmiért gierővel és 500 harci repülőgéppel rendelkezett, nagyjából ugyanannyival, mint nyugati szomszédja. Mindkét állam tagja volt a Központi Szerződés Szervezete (CENTO) nevű katonai tömörülés elődjének, a brit-amerikai ihletésű „bagdadi paktumnak," amelyet Irak 1959-ben otthagyott. A CENTO 1979-ben bomlott fel. Az 1937-ben született Szaddám Húszéin 1979. július 16-án lett Irak köztársasági elnöke, egyben a hadsereg főparancsnoka. Tizennégy hónappal később, 1980. szeptember 17én felmondta az Iránnal 1975ben kötött algíri szerződést. Ez rögzítette, hogy a Satt el-Arab folyó képezi a két ország közötti déli határvonalat és a folyó keleti partja már iráni felségterület. A szerződés felmondása után Bagdad közölte: változatlanul igényt tart a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban lévő három szigetre (Nagy- és Kis-Tumb, valamint Abu Mussza), amelyeket Irán 1971ben hódított el az Egyesült Arab Emírségektől. Jellemző, hogy abban az időben az iráni vezetés több alkalommal hangoztatott ma hihetetlennek tűnő vádakat Bagdad ellen: "az amerikai imperializmus irányvonalát követi és egy gyékényen árul a cionistákkal", stb. Bagdad cserében „az emírség ellenségének,, nevezte az iráni vezetőket. Az 1980-as esztendő folyamán sorozatosak voltak a határincidensek a két ország között. Szeptember 22-én Szaddám Husszein totális háborút hirdetett keleti szomszédja ellen. Gyors győzelemhez fűzött reményei hamar összeomlottak, ellenben mindkét félnek sikerült egymás kőolajtermelését-, finomítását és exportját tönkretennie. Ma ugyancsak furcsának tűnik, hogy már a háború kitörésének másnapján támogatásáról biztosította Irakot nemcsak Jordánia, hanem Kuvait és Szaúd-Arábia is. Az Egyesült Államok a hírhedt túszügy miatt ferde szemmel nézett Teheránra és azt remélte, hogy ha Irak győz, a Khomeini-rendszert Amerika-barát iráni vezetés váltja fel. Izrael viszont már 1980. október 2-án, majd 1981. június 7-én alkalmasnak látta a helyzetet, hogy harci repülőgépeivel lerombolja a Bagdad közelében épülő atomreaktort és egy nukleáris kutatóközpontot. Az iraki-iráni háború bizonyos iraki térnyerés után állóháborúvá változott, de az 1982-es iráni katonai sikerek több frontszakaszon Irak térfelére helyezték át a harcokat. Két évvel később, 1984-ben olajszállító hajók tucatjai estek légicsapások és haditengerészeti akciók áldozatául, 1986-ra pedig már egymillió halottja és sebesültje, 400 milliárd dolláros pusztítása volt az évszázad leghosszabb konfliktusának ígérkező háborúnak. Ugyanebben az évben jelentkeztek az első békekezdeményezések, miközben a felek rakétái a fővárosok polgári lakosságát tizedelték. 1988-ban a hadviselők megkezdték vegyi harcanyagok alkalmazását egymás ellen és feltehetőleg egyes esetekben saját katonáik ellen is, hogy az ENSZ-ben megrázó bűnjeleket produkáljanak. Megmozdult a Biztonsági Tanács is és nem volt hiány közvetítőkben. A Perzsa-öbölben járőröző Vincennes amerikai rakétás cirkáló 1988. július 3-án lelőtte az iráni légiforgalmi társaság egyik utasszállító gépét. A 290 halottal járó tragédiát tévedéssel magyarázták. Az iráni kormány - részben az iraki hadsereg újabb térnyerésére is - július 9-én általános mozgósítással válaszolt. Bagdad közvetlen tárgyalásokat szorgalmazott, Teherán elutasította ezeket. Végül az ENSZ-főtitkár közbenjárására 1988. augusztus 20án hajnalban elhallgattak a fegyverek a fronton, a tűzszünet ellenőrzését 24 ország köztük Magyarország - szakértői vállalták. Az ellenőrző csoport élére Szlavko Jovics jugoszláv tábornokot állították. A béketárgyalások 1988. augusztus 25-én kezdődtek Genfben, de mind a Satt el-Arab folyó helyzete, mind a hadifogolycsere kérdésében megmaradtak az ellentétek. Irak 1990. augusztus 2-án megtámadta és augusztus 28-án saját 19. kormányzóságának kiáltotta ki Kuvaitot. Augusztus 7-én amerikai erőket vezényeltek Szaúd-AráDiába és indulhatott az igazi Öbölháború. MTI-PANORÁMA