Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-14 / 213. szám, csütörtök

1995. szeptember 19. SPORT KULTÚRA - HIRDETÉS ÚJ SZ

Ó 2087 | A feledékeny szatír Régi igazság, hogy az alkohol mindenkire másként hat. Van akit agresszívvé tesz, van aki mélabússá válik tőle. Az egyik ember néhány féldeci után vihog, a másik sír, esetleg törzúz, vagy verekszik. Miro, ha berúgott, nőt akart. Azonnal, és bármi áron. Az nem érdekelte, öreg-e vagy fiatal, csinose, vagy rút. Csak az volt a fontos, hogy kielégülhessen. Hogy miért vonzotta az örömszerzésnek ez a módja, mikor fiatal felesége volt, nem tudni. Tény, hogy most egy ideig sem nejével, sem más nővel nem kerülhet kapcsolatba. ' * * « Aznap munkahelyén egy új kolléga belépését ünnepelték. Miro hat borovicskával a fejében ment haza. Mivel a lakását még üresen találta, úgy döntött, hogy elmegy segíteni barátjának a lakásfestésben. Meszelés közben két sörrel és egy üveg csinzánóval tetézte a korábbi féldeciket. Hazafelé, hogy kiszellőztesse fejét, gyalog ment. Útját egy iskolai sportpályán keresztül rövidítette. Pont akkor ment az említett útszakaszon egy 49 éves nő is. Mirót a sötétség ellenére is megbabonázta ringó csípője. Utóiérte, és szó nélkül a földre rántotta. "Ne légy bolond, nem esik bántódásod, csak járj a kedvemben" -tegezte le a földön vergődő nőt, aki akár az anyja is lehetett volna. Miután látta, hogy jó szóval nem ér célt, késsel kezdte fenyegetni. A már félig levetkőztetett asszonynak szerencséje volt. Még mielőtt a szatír elérte célját, lépések zaja hallatszott. Miro megijedt, és kereket oldott. Észre sem vette, hogy aktatáskája a dulakodás helyszínén maradt. A legjobbkor érkező három tanítónő felsegítette a megtépázott asszonyt a földről és egyikük fölvette a támadó ottfelejtett táskáját is, benne személyes irataival. A „felmentő sereg" hiába akart visszamenni az iskolába, hogy értesítse a rendőrséget, az áldozat lebeszélte őket erről a lépésről. „Szerencsére semmi komolyabb baj nem történt, csak a blúzom szakadt el. Nem vágyom a szembesítésre, a kihallgatásokra, a bírósági tárgyalásokra " - érvelt. Az egyik tanú, aki magával vitte az ottfelejtett táskát, viszont nem hagyta annyiban a dolgot és otthonról kitárcsázta a 158-ast. Amikor másnap megjelentek Mirónál a zsaruk, kezükben az aktatáskával, a fiatalember hidegvérrel fogadta őket. „Úgy látom, vannak még becsületes megtalálók. Pár napja egy kerthelyiségben felejtettem a táskámat és benne egy csomó fontos iratot. Nem hittem, hogy még előkerül. Nemi erőszak? Tegnap este az iskola közelében? Ez valami félreértés. Én odahaza volTOMBOLO KOLJA A szabadulóművész és a maffia A hit ereje Ne higgyük, hogy csak egy berepülő pilóta, egy nehézsúlyú bokszoló vagy egy Arnold Schwarzenegger lehet a férfiasság mintaképe. Habár a kínai Chan Ce-tan után nem fordulnak meg a nők az utcán, olyasmire képes, amivel örökre bérletet váltott az acélos férfibálványok képzeletbeli panteonjába. Valljuk be, kedves férfitársaim, legtöbbünk annak is örül, ha legféltettebb testrésze viszonylagos megbízhatósággal ellátja két alapfunkcióját. Egy olyan férfiú viszont, mint a 49 esztendős taoista koncentrálóművész, Mr. Chan, nem elégedhet meg ennyivel: intim szervét egyenesen súlyemelésre használja. Mi az a nevetséges 157 kiló? Érdemes ennyivel kiszúrni a közönség szemét a rendszeresen megtartott házibemutatók alkalmával? A nézők kiguvadt szemgolyóiból és visszafojtott légzéséből ítélve, igen. A mutatványban Mr. Chan szerint nincs egy cseppnyi pajzánság sem, igenis a kemény akarat, a merev koncentráció diadalmaskodik minden egyes alkalommal, hirdetve a taoizmus tam - hazudta szemrebbenes nélkül. A rendőrök felhívták a megtámadott nőt, ám ő ismételten visszautasította a tanúvallomást. Miro ezúttal megúszta a lebukást. De nem sokáig örülhetett. Öt hét múlva, miután ismét alaposan felöntött a garatra, egy 61 éves asszony nyomába szegődött. A liftbe is követte. „Én egészen felmegyek " - mondotta, amikor az idős hölgy kérdően ránézett. Alig hogy kiszemelt áldozata megnyomta a hármas gombot, a szatír leállította a liftet, előkapta rúgós kését és a halálra rémült nő nyakának szegezve vetkőztetni akarta. Az asszony kétségbeesetten védekezett. Erélyes mozdulattal eltolta magától a kést, ám éle átvágta a tenyerét. Az egész lift vérben úszott, de ez nem zavarta Mirót, aki csókkal próbálta kiengesztelni sérült áldozatát. A nőnek dulakodás közben sikerült elindítania a felvonót és amikor megállt, kinyitotta az ajtót és segítségért kiálltott. A szatír dolgavégezetlenül elmenekült. Táskája a liftben maradt. Miro a véres kést a Dunába hajította, majd, már kissé kijózanodva, hazasietett. Otthon arra sem maradt ideje, hogy átöltözzön, máris csengettek a zsaruk. Ezúttal meg sem próbálta előadni az elhagyott aktatáska és a becsületes megtalálók című történetét. A bíróság két évi szabadságvesztéssel „honorálta" a fiatal férfi agresszív nemi vágyát. qi gong ágának alapelvét: a test és a szellem harmóniája az ember számára örök erőforrás. Mr. Chan mázsákat mozgató hite szerint a vese az ember legfontosabb szerve, amely „tisztító erejű hormonokat" küld szét az egész testbe. A vesére viszont a herék vannak rendkívül erős hatással, érdemes tehát ezek egészségére külön figyelmet fordítani. Mr. Chan napjában kétszer, délben és éjfélkor szentel időt a magába fordulásra, ilyenkor meditál. Maguk a bemutatók minden cécó nélkül zajlanak az erőművész könyvtárszobájában. Mr. Chan vörös szalaggal tekeri körbe férfiúságát, majd a szalag másik végét a súlyokhoz erősíti. A gyakoilat első részéhez bizonyos lankadt, ernyedt lelkiállapot szükségeltetik, majd következik a koncentrált erőkifejtés. Mr. Chan maga is bevallja, hogy a mutatvány során keletkeznek benne szexuális feszültségek, ám ezeket izomenergiává alakítja át. Csak tessék, lehet utánozni! Manapság kétféle orosz típus tartja lázban a közvéleményt, a maffiózó és a parafenomén csodatevő. Ki tudja, e kétféle titokzatos emberfajta nem egy tőről fakad-e, mindenesetre Nyikolaj N. (36 ) esetében ilyesmi is eszünkbe juthat. A dolog úgy kezdődött, hogy november 7-én (hogy ekkor, a puszta véletlen műve talán) különös jelentés futott be a pesterzsébeti rendőrkapitányságra. A jelentés szerint egy oroszul beszélő úriember végtelenül kihegyezettállapotban menedéket kért a kerület egyik éjszakai orvosi ügyeletén. A rendelőben csupán a portás, az asszisztensnő, valamint egy orvosnő tartózkodott, aki nem volt más, mint N., a tévé mindennapos vetélkedőjének mosolygós segítőtársnője. Az ismert arc azonban Nyikolajnak semmit sem mondott. Ha látta volna a tévében, tán még akkor sem kapcsol, mert szinte páni félelem állapotában leiedzett. Sajnos magyarul nem tudott, szavai közt azonban gyakran előfordult a „maffia" kifejezés is, és sűrűn bökdösött mellére mutatva, hogy lövést kapott. Miután azonban nem lehetett rávenni, vetkőzzön le, hogy sebét elláthassák, és semmi módon nem engedte az orvosi vizsgálatot, mit volt mit tenni, a rendelőből értesítették a rendőröket. P. Gábor főtörzszászlós és F. János őrmester kisvártatva meg is érkezett a helyszínre. Nyikolaj ekkor még mindig igen csak zaklatott állapotban volt, kifelé mutogatott az ablakon az éjszakai esőbe, mintha attól tartana, belőnek rajta. Ruházata kifogástalan úriemberre vallott, amúgy azonban sáros volt, mintha tócsában hempergett volna, ám az intézkedőkben nem keltette az ittas ember benyomását. Ekkor a zsaruk felszólították, adja át a „passzportot" mire az orosz tiltakozni kezdett, hevesen rázta a fejét, mutatván, hogy szó sem lehet az igazoltatásról. Az őrmester és a főtörzszászlós ekkor már jó adag gyanakvást is felfedezett Nyikolaj szemében, aki ezúttal a KGB betűszót kezdte ismételni. Idáig azonban nyugodt, magabiztos viselkedésnek lehet nevezni magatartását ahhoz képest, ami néhány másodperc múlva következett. Akkor ugyanis az iratok nélküli férfit a két rendőr kitessékelte a rendelőből, feltett szándékuk volt, hogy a kapitányságra kísérik, s ott majd tolmács segítségével tisztázódnak a dolgok. De előbb személyi motozásnak vetették alá, és az orosz „csodabogár" még ezt is békésen elviselte. Zsebében mindössze egy notesz és egy diktafon lapult. Ekkor vette észre, hogy mi készülődik, és talán meg is ugrik, hogy ne kelljen beszállnia a kocsiba. Keményebben kellett tartani, sőt, mivel kapálózni kezdett, elvezető fogásban taszigálták az autó felé. Egyetlen lépés választotta csupán el a gépjármű ajtajától, amikor Nyikolaj hirtelen sóbálvánnyá meredt, leblokkolt, mozdítani is alig lehetett. Sőt ettől a pillanattól úgy tűnt, hogy ő diktálja a feltételeket, merthogy karjait hátralendítve szinte meglódította az őt tartó egyenruhásokat, majd előrecsapva a kezét, mindhárman belefejeltek az ott várakozó gépkocsiba. Itt jegyezzük meg, ez nem afféle egyszálbél alkatú, pelyhes állú siheder közegekkel történt meg, lévén, hogy P. Gábor például medvetermetű, 102 kilós, harcedzett, tapasztalt rendőr, aki soha még ilyen ellenállássaíés fizikai erővel nem találkozott. A vérmes Kolja ezután hátraugrott, lábát rúgásra lendítette, támadását azonban pillanatnyilag sikerült gázspray bevetésével megfékezni és még a bilincselés is megtörtént. Nyikolaj azonban nem látta be, hogy ennek így kell történnie, lebéklyózva is vergődött, és izmai P. Gábor szerint olyanok voltak, mintha az asztal lapjához nyúltak volna. P. Gábor még a pitbull-terriereket is megemlíti, azonban ez még semmi. Mert amikor az oroszt sikerült a kocsiba tuszkolni, mégpedig arccal az ülés felé nyújtóztatva, az váratlan és csodálatos módon kibújt a bilincsből, és újra szabad volt mindkét keze. Csak annyit lehetett látni, hogy órájának fémszíján felpattan a zár, azzal manipulál valamit, de ez is egyetlen szempillantás alatt történik. Ekkor az egyik rendőrre vetette magát, fojtogatta, alig bírták leszedni róla a tomboló Nyikolajt. Szökését csak az időközben kiérkezett erősítés segítségével lehetett megakadályozni. Ez már igazi nagy verekedés volt, s a közbeavatkozó mentősök és a portás is tapasztalták, milyen érzés szárnyak nélkül repülni. Az újabb megbilincselés már jóval szigorúbb volt, a két karpereces szinte csontig hatolva kapcsolódott a vad keleti férfiú csuklójára. A brutális erejű, meggumibotozott Kolja így utazott a kapitányságra, ahol is a tolmácsnak csak annyit mondott, nem hiszi, hogy rendőrökkel áll szemben, hiszen a kocsijukon nem volt sem sziréna, sem POLICE felirat, biztos tehát benne, hogy most a KGB vagy a maffia rabságában van. Kiderült róla az is, hogy húszéves kora körül elnyerte a Szovjetunió kiváló élsportolója címet mint kajakos. További életútja pedig a katonasághoz vezetett. Páncélos parancsnok volt, ott szerezte elképesztő kiképzését, s itt nálunk jelenleg egy szerencsejáték szervezésével foglalkozó konferencián vett részt. Mindazonáltal a zárkában továbbra is az ellenállás útját választotta, meztelenre kellett vetkőztetni, három ember tartotta úgy, hogy a lába sem érte a földet, s közben oroszul egyre csak ezt üvöltözte: „Segítség, meggyilkol a maffia!" Mikor végre egyedül maradt, akkor sem csendesedett el, egész éjjel rugdosta az ajtót. Reggelre azonban úgy tűnt, megszelídült. Ez azonban csalóka látszat volt csupán. Orvoshoz kellett vinni, hiszen csuklója megsérült. A Péterffy Sándor utcai rendelőbe három kocsi kísérte, összesen kilenc ember. A kezét ezúttal, tekintettel a sérülésekre, a kíméletesebb szíjbilinccsel fogták össze, nyolcas hurokban. Nos Nyikolaj ettől is megszabadult, méghozzá rágyújtás ürügyén. A félretartott cigarettás dobozból nem kezével, hanem szájával húzta ki a bagót, s ezalatt mintegy két másodpercig csuklója takarásba került. Egyetlen mozdulat, és újra kiszabadította magát. Villámgyorsan megpördült, talán még az ablakon is kiugrott volna, ha hirtelen át nem karolják a nyakát, talán sikerül is kivetnie magát a szoros rendőri gyűrűből. A veszedelmes Kolja jelenleg törvényesen is szabadlábon van, bár vádat emeltek ellene, hivatalos személy elleni erőszak vétsége miatt. A jamaicai apától és magyar anyától fogant egri leányzó jól felkészült az itáliai shopping túrára. Szatyrai egyikébe pirosra sült grillcsirkét, savanyú káposztát és hozzá egy mosolygós cipót csomagolt, melynek belsejében negyed kiló heroin lapult... Az autóbusz utasait egy élelmes budapesti vállalkozó trieszti „bőrtúrára" verbuválta. A dzsekikkel és kabátokkal seftelők kapva kaptak az alkalmon, nem sejtették, hogy az egzotikus külsejű, mosolygós lány miatt többórás várakozásra kényszerülnek a határon. A kutya nem bírt magával A rábafüzesi határőrök és fináncok az útlevél- és vámvizsgálat után úgy döntöttek, hogy az éjféli óra ellenére riadóztatják a boxában békésen szunyókáló németjuhászt, amelynek a szimatában még sosem csalódtak, főleg nem, ha kábítószerről volt szó. Nos, az eb akcióba lendült és pillanatok alatt kiverte az álmot a buszban szunyókálok szeméből. Ugyanis meg sem állt addig a szatyorig, amely az írásunk elején említett elemózsiát tartalmazta. Első nekifutásra természetesen nem akadt gazdája a csomagnak, de egy kis kutakodás és kérdezősködés után kiderült, hogy az nem lehet másé, csak B. Andreáé (23). A grillcsirke és a savanyú káposzta láttán összefutott a nyál a pénzügyőrök szájában, de akkor képedtek el igazán, amikor az alufóliába csomagolt, félbevágott cipó belsejébe pillantottak. A fekete ragasztószalaggal bebugyolált két pakkocskát még egyszer megmutatták négylábú segítőtársuknak, s amikor az szinte el akarta tépni a pórázt, a vámosok már tudták, hogy egy újabb drogfogást könyvelhetnek el naplójukban. Cipós heroin Az október l-e óta őrizetben, majd előzetes letartóztatásban levő lányról egyelőre nem tudni, hogy megbízásból, herionnal a tarsolyában hány esetben teljesített futárszolgálatot. Mániákus zárcserebere Gyakori külföldi útjai és az a szokás, hogy sűrűn váltogatott bérelt lakások bejárati ajtóinak zárját rögtön az első napon lecserélte, arra enged következtetni, hogy nem volt kezdő a szakmában. A hiányzó láncszemeket nem lesz könnyű megtalálni, mert Andrea csak általánosságokkal traktálja a vizsgálótiszteket. Meséje szerint egy Törökországban élő nigériai barátja - bizonyos Ayo - már többször megkérte, hogy szerezzen lányokat, akiknek az ide-oda utazgatáson kívül nem lenne más feladata, de mindez őt nem érdekelte. Aztán egy szép napon mégis vállalkozott egy „szívességre". Ragaszkodó bizonyíték Eredetileg úgy volt, hogy egy Krisztina nevű lányt kell Olaszországba kísérnie, akitől a tervezett utazás előtt át is vette a két pakkocskát, amelyeket otthon őrzött. Mivel a leány nem jelentkezett, a biztonság kedvéért fekete szigetelőszalaggal körberagasztotta a zacskókat, egy cipóba rejtette őket, és egyedül vágott neki az útnak. A „bőrtúrások" közé keveredve úgy gondolta, majd csak lesz valahogy. Eddig a hitelesnek egyáltalán nem nevezhető történet... Ha a heroincsempész netán vissza találná vonni vallomását, a vizsgálótisztek akkor sem esnek kétségbe, ugyanis markukban van a gyanúsított albérletében talált ragasztószalag, amelynek tépésnyoma tökételesen illeszkedik az egyik herionos zacskón találtával. S kell ennél perdöntőbb bizonyíték? Ah oldalt írta és szerkesztette: ORDŐDY VILMOS