Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-14 / 213. szám, csütörtök

[Ä] ÚJ SZÓ MOZAIK 1995. szeptember 12. IDEGEN NYELVŰ KÖLCSÖNKÖNYVTÁR KOMAROMBAN Shakespeare-t olvasni - angolul Talán kevesen hallottak még arról a nagyon értékes teoló­giai könyvgyűjteményről, amely néhány évvel ezelőtt a nyil­vánosság előtt még teljességgel ismeretlen volt. Azokról a többségükben latin, francia, olasz, német és angol nyelven íródott, több száz éves kiadványokról van szó, amelyeket a második világégést követően az esztelen kommunista pusz­títás elől a komáromi református templom tornyában rejtet­tek el. Ezek az európai forrásművek csak nyolcvankilenc után - megtisztítva a rájuk rakódott por- és guanórétegtől ­kerültek a református egyház könyvtárába. Tulajdonképpen az idegen nyelven íródott teológiai tárgyú könyvek előkerülése adott ösz­tönzést néhány, a református egyház berkeiben tevékeny­kedő embernek, hogy az egyhá­zi tárgyú könyvek mellett a szé­lesebb rétegeket érdeklő, an­gol, német és francia nyelvű vi­lági könyvek gyűjtését is elkezd­jék. Takáts Zoltáné a Szlovákiai Magyar Református Egyház főgondnokáé és Fritsche Istvá­né, a komáromi református akadémia idegen nyelveket ok­tató tanáráé az érdem, hogy a református akadémia első eme­leti helyiségeinek könyvespol­cain ma már több ezer, világ­nyelveken írt szórakoztató könyv sorakozik. A könyveket Fritsche István, a Budapestről Németországba elszármazott, majd Hollandiá­ban letelepedett középiskolai tanár gyűjti. Aligha kételkedhet bárki is abban, hogy az egyik leghozzáértőbb ember. Német, angol és francia nyelvből szer­zett tanári oklevelet, ugyanak­kor nagyon jól beszél hollandul, hiszen 40 éven keresztül egy holland középiskolában okta­tott nyelveket. Fritsche István a komáromi idegen nyelvű kölcsönkönyvtár számára a műveket elsősorban külföldi könyvtáraktól, illetve központi könyvelosztóktól szer­zi be. Munkája során ugyanis hamar rájött arra, hogy a külföl­di könyvtárak döntő többsége rugalmasan újítja állományát, s a raktározási gondok következ­tében gyakran nagy mennyi­ségű, értékes könyv kerül zúz­dába. így amikor azzal a kére­lemmel jelentkezik, hogy a ko­máromi könyvtár számára ado­mányozzanak a kiselejtezésre ítélt könyvekből, a külföldi könyvtárak nagy megkönnyeb­büléssel, segítőkészen tesznek eleget Fritsche tanár úr kérésé­nek. Ennek köszönhetően ma már a komáromi református egyház az egyik leggazdagabb szlovákiai idegen nyelvű gyűjte­ménnyel dicsekedhet. A könyvek természetesen nemcsak a református teológia hallgatói számára hozzáfér­hetőek. A könyvtárnak, feleke­zeti és nemzetiségi hovatarto­zástól függetlenül, minden egyes könyvbarát a tagjává vál­hat. Az idegen nyelvű kölcsön­könyvtár évi tagsági díja 20 ko­rona, egy könyv zálogdíja pedig 200 korona. A könyvtár üzemel­tetői eleinte nem kérték az emlí­tett zálogdíjat, azonban amikor több ügyfelük is megfeledkezett az általa kikölcsönzött könyv visz­szaszolgáltatásáről, kénytele­nek voltak ezt a szigorítást be­vezetni. A kölcsönzés történhet személyesen vagy akár levélben (Idegen nyelvű kölcsönkönyvtár, Jókai u. 36, 945 01 Komárno) is. A református akadémia mun­katársai a 0819/3443, vagy a 0819/5469-es telefonszámo­kon adnak bővebb tájékozta­tást. Egyébként a könyvtárban megtalálható könyvek katalogi­zálva vannak, az érdeklődők a könyvek jegyzékét is megvásá­rolhatják. KOSÁR DEZSŐ V. Janušková felvétele Kassán, a premontrei rendház Fő utcára néző homlokfalán szeptember elejétől újabb emléktábla van. Szabó Ottó szepsi alkotóművész latin feliratos domborműve az 1619-es mártírhalált halt Krizsán Márk, Pongrácz István és Grodzecki Menyhért katolikus papoknak állit emléket. Mint ismeretes, a három kassai vértanút II. János Pál pápa július eleji kassai látogatásakor szentté avatta. Az emléktáblát Alojz Tkáč kassai érsek leplezte le és áldotta meg. (gazdag) ROZSNYO Gyermekjátékok és Dürer Néhány napja érdekes kiállí­tások várják a látogatókat Rozsnyón, a Bányászati Múze­um főtéri képtárában. A földszinti kis kiállítóterem­ben régi korok különböző for­májú és sokféle anyagból ké­szült, szemet gyönyörködtető játékait tekinthetik meg az ér­deklődők. A képtár emeleti ré­szében a reneszánsz egyik nagy alakjának, Albrecht Dü­rernek (1471-1528) a tájain­kon ritkán látható réz- és fa­metszeteit állítják ki. Ezek a kassai múzeum tulajdonát ké­pezik, ahová Henszlmann Imre (1813-1888) hagyatékának részeként kerültek. A jeles kassai régész, művészettörté­nész egy 1200 darabból álló, 15-17. századbeli európai mesterek munkáiból álló gyűjteményt hagyott végrende­letében az 1872-ben alapított Kassai Felsőmagyarországi Múzeumra. A most látható Dürer-met­szetek nagy valószínűség sze­rint jó ideig nem lesznek meg­tekinthetők, mivel a mostani, Rozsnyón véget érő vándorki­állítás után a kassai múzeum ezek épségének a megóvása érdekében az értékes anyagot a múzeum levéltárában kíván­ja megőrizhi. A két rozsnyói kiállítás októ­ber 6-ig tekinthető meg. (ambrus) NAGYKAPOS Őszi vásár Harmadszor rendezik meg Nagykaposon, ezúttal Copus Ex­po '95 néven az Ung-vidéki őszi vásárt. Az idei abban különbözik az előző kettőtől, hogy míg azo­kat október végén tartották, a mostanit hat héttel korábban, szeptember 15-től 17-ig rende­zik meg. A háromnapos vásár és ünnepségsorozat része lesz az ipari, élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek kiállí­tása. Itt találkoznak a kárpáti ré­gióból az ukrán, magyar és szlo­vák üzletemberek, akik három­napos értekezletükön a mezőgazdasági és élelmiszer­kereskedelmi együttműködési lehetőségekről folytatnak esz­mecserét. A vásár kellemes színfoltját képezik majd a városi hivatal és a művelődési központ előtti tereken, valamint a város más részein a különféle kulturá­lis, szórakoztató és sportrendez­vények. (katócs) KIRALYHELMEC Ünnep, vásár, kultúra Elkészült a szeptember 22-től 24-ig tartó bodrogközi szüre­ti ünnepély és vásár programja. A Királyhelmecen már ha­gyományos és rangos eseményről Szúnyog Géza polgármes­ter-helyettest kérdeztem. - A vásárral tarkított három­napos ünnepség minden bi­zonnyal jó szórakozást, felüdü­lést nyújt majd nemcsak a Bodrogköz lakosságának, de a régión kívülieknek is, akik ellá­togatnak hozzánk. Természete­sen jó lehetőség lesz ez az üz­leti kapcsolatok teremtésére is. A rendezvénysorozatot 30 évvel ezelőtt indítottuk útjára, és kisebb kihagyásokkal ma ismét folytatjuk. Tulajdonkép­pen a bodrogközi szüreti ha­gyományőrzés és üzleti kiállí­tás, valamint kulturális progra­mok köré szerveződik. • Milyen műsorok várják a látogatókat? - A rendezvény hagyomá­nyos szüreti felvonulását, vá­sári és üzleti részét színvona­las kulturális és sportrendez­vények egészítik ki. Fellépnek a város neves népművészeti együttesei, bemutatót tarta­nak a bodrogközi falvak hagyo­mányőrző csoportjai, és lesz bodrogközi pop-rock fesztivál, melynek keretében a Csonka vár melletti szabadtéri színpa­don a régió rockegyüttesei mu­tatkoznak be. Lesz divatbemu­tató, diszkó és társastánc-be­mutató, továbbá gép-, élelmi­szer-, valamint mézeskalács-, kép- és kutyakiállítás. Nem marad el a hagyományos bor­kóstoló, valamint a mezőgaz­dasági és ipari termékek be­mutatója sem. A lovaglást ked­velők ugyancsak hódolhatnak kedvtelésüknek. Kiemelném még a nemzetközi UFO-találko­zót, amelyen neves hazai és külföldi UFO-kutatók vesznek részt. A sportkedvelők sakk­versenynek, labdarúgó­mérkőzésnek és egyéb vetél­kedőknek örülhetnek. • Kiket várnak az ünnep­ségre? - Reményeink és az előre­jelzések szerint számos üzlet­embert, vállalkozót és sok-sok érdeklődőt. Vendégeket vá­runk szerte a zempléni régió­ból, és itt lesznek a hazai meg külföldi baráti városok, Fe­rencváros, Felsőzsolca, Sepsi­szentgyörgy, Rakovník és Kés­márk képviselői is. (katócs) FÜLEK Új szülői munkaközösség A kormány oktatáspolitikájá­ból eredően a magyar szülőkre az elkövetkező hetekben, hóna­pokban újabb megpróbáltatások vár(hat)nak. A közös iskolákban a közös gondok mellett - épp a kormánypolitika miatt - a ma­gyar szülőkre nagyobb teher há­rul, ezáltal egy bizonyos ponton a magyar szülők érdekei eltérnek a szlovák szülők érdekeitől, ami megnehezíti a közös szülői mun­kaközösségek munkáját. Kedden, estébe nyúló ta­nácskozáson döntöttek úgy a füleki gimnázium magyar osztá­lyaiban tanuló diákok szülei, hogy önálló szülői munkaközös­séget hoznak létre. Az osztá­lyok szülői értekezletein meg­választották a szülői tanács tagjait, majd (legtöbb helyen) úgy határoztak, hogy a magyar tanárok által életre hívott Pro Futura Alapítványt, amely a ma­gyar osztályok tanulóinak a munkáját segíti majd, minden család legkevesebb 100 koro­nával támogatja. (farkas) Romatelep épül Zsolna mellett Ján Slota, Zsolna polgármestere a minap egyik nyilatkozatában.elárulta, hogy romatelep vagy romafalu megépítését fontolgatja a város mellett. A polgármester kijelentésére reagálva a Smer című közép-szlovákiai napilap munka­társa megkérdezte Ján Buriánt, Zsolna város főépítészét, aki ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondta: „A romatelep megépítésével kapcsolatosan elképzeléseink vannak csupán, konkrét terve­ket még nem dolgoztunk ki. Jelenleg a hely ki­választása folyik. Felvettük a kapcsolatot az építészeti főiskola hallgatóival, akik majd a dip­lomamunkájukban foglalkoznak a kérdéssel. Az általuk tervezett munkákat aztán szeret­nénk hasznosítani. Természetesen a szocioló­gus véleményét is kikérjük ezzel kapcsolato­san. Elképzeléseink szerint körülbelül 400 ro­ma polgárnak építünk tetőt a feje fölé. Tekin­tettel arra, hogy a roma családok létszáma aránylag magas, népes családok számára ter­vezzük meg a lakásokat. " Az újságíró azon kérdésére, hogy a romák ki­költöztetése a városból nem minősül-e egyfajta kiközösítésnek, a főépítész elmondta, hogy sze­rinte a helyzet ilyen megoldásával jól járna a város is, és jól járnának a roma családok is. Érvként azt hozta fel, hogy a romatelepen a la­kók választanának vajdát, akivel kommunikálni lehet. A tudósítást o]vasva akaratlanul felmerült bennem a kérdés, miért nem szervez Zsolna vá­ros önkormányzata tanulmányi kirándulást a ri­maszombat melletti „fekete városba", ahol sa­ját szemükkel győződhetnek meg a városatyák a romatelep „hasznosságáról". Esetleg tanul­hatnának az ottani hibákból. A majd megkérde­zendők listájáról is kifelejtenek valakit: a roma lakosságot. Miért nem kérdezik meg őket, mi­lyen házakban szeretnének lakni a városon kí­vül? Ezzel talán elkerülhető lenne az olyan fél­reértés, amilyen példának okáért a „fekete vá­rosban" előfordult. A bérlakásokban a családok eltüzelték az ajtókat, mondván: nincs rá szük­ség, mert csukott ajtónál nem érzékelik a kö­zösségi szellemet. Némi félreértésre adhat okot, hogy az ajtótüzelés akkor történt, amikor a romatelepen elfogyott a szén. (farkas) Fűteni vagy éhezni? Aki előrelátó, már most gon­doskodik a téli tüzelőről. Bár a hőmérő higanyszála még itt-ott eléri a 24-26 fokot, tudjuk, alig telik el pár hét, s itt a fűtési idény. Aki időben gondol a hi­deg napokra, már most gon­doskodik fűtőanyagról. Bár már sok községben megtörtént a gázművesítés, azért még mindig akadnak, akik olajkály­hával fűtenek. Csakhogy az olajkályha esetében a kérdés nem ilyen egyszerű. Kiváltképp nem a nyugdíjasok és az ala­csony jövedelműek számára. Szabó Mária nyugdíjas eláru­sítónő, akinek kérésére a lak­helyét elhallgatjuk, véleménye erről a következő: - Legalább harminc éve fűtök olajkályhával. Sajnos, környékünkön az utóbbi időben az alacsony árfekvésű fűtőolajat nem lehet beszerez­ni, csak a 17,20 koronás gáz­olajat. Ez nagyon drága, mert például az én olajkályhám 12 órás üzemelés mellett mintegy 8 litert'is elfogyaszt. Kérdem én, a literenkénti 17,20-as gázolajjal, kemény tél esetén, meddig mehetek a 3100 koro­nás nyugdíjammal? Csaknem a fűtőanyagra költöm, ha nem akarok megfagyni. És a többi, a rezsi, az élelmiszer, hogy a gyógyszereket ne is említsem. A hozzám hasonló nyugdíjasok minden bizonnyal válaszút elé érkeznek. Vagy fűtőanyagot vesznek, vagy fagyoskodnak. Ha télen naponta csak tíz órát fűtök, az nem kevesebb, mint 120 korona, így havonta hoz­závetőlegesen 3600 korona fűtési költség jön össze, tehát máris mínuszban ' vagyok. Miből fogom én ezt kifizetni? De megeshet, hogy 24 órán keresztül is fűtenem kell. Se­gélyügyben érdeklődtem az ön­kormányzatnál, s azt mondták: a téli hónapokra menjek a nyugdíjasotthonba, a nyugdí­jam bőven elegendő az ottani rezsiköltségre, még meg is ta­karíthatok egy kevés pénzt. Hagyjam itt a lakásomat, ahol jól megvagyok egyedül? Tu­dom, vannak rosszabb anyagi körülmények között élő embe­rek is. Javasolták, térjek át ol­csóbb fűtésre, mondjuk szénfűtéses kályhára. Viszont manapság egy mázsa szén is a korábbi 14 koronával szemben 140-160 korona körül mozog, meg a tárolási lehetőségeim is korlátozottak. Az legszomorúbb, hogy az ár­szabályozások, a gazdasági szigorítások következtében mindig a szegényebbek, a kis­jövedelműek húzzák a rövideb­bet... (katócs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom