Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-12 / 187. szám, szombat

1995. augusztus 11. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 11 j SOROS GYÖRGY 65 EVES Az amerikai nagybácsi és a nyitott társadalom Azt hiszem, többségünk (értsd ezen a közép-ke­let-európai csórókat) egyáltalán nem így képzeli el a gazdag amerikai nagybácsi archetípusát. A régi ma­gyar filmekből ismert milliomos tanti víziója, akire a dorbézoló, link unokaöccs vár, hogy kihúzza a csá­vából, nyugodtan félretehető. Egyrészt, mert a kol­lektív tivornya égtájunkon évtizedek óta tart és úgy tűnik, nem akar véget érni, másrészt pedig Soros György, alias George Soros, avagy - különösen gőzös nemzeti agyak és üldözési mániában szen­vedők számára - olykor Sörös, voltaképpen egy vég­telenül egyszerű, közvetlen ember. Aki országok fi­zetőeszközeinek árfolyamát képes pár nap alatt fel­forgatni, s akinek egy-egy „véletlenül elejtett" meg­jegyzésére zsebéhez kap a pénzvilág, első pillantás­ra ugyanolyan ember, mint mi vagyunk. Hogy mégis más, az persze evidens, hisz többségünk sosem lesz az USA tíz leggazdagabb mágnásának egyike. Azám, hazám!, mondhatná persze ő is, hiszen eh­hez előbb világgá kell menni, amire valószínűleg so­kan vágynak, még a berlini fal eltűnése után is, tró­gerolni és tanulni kell, amire kevesebben vágynak. De hazajönni? Áldozatot vállalni? Vagy ha nem ha­zajönni, legalább hasznosnak lenni odahaza (s e ha­za fogalmán - mint erre Soros kínos gonddal ügyel - nem egyetlen ország értendő), segíteni és befolyá­solni a politikai-gazdasági folyamatokat, hogy ezen az egymás ellen uszuló mittelközépen végre normá­lis viszonyok között, szabadon élhessen az ember... És éppen ez az, amitől lúdbőrös egyes nemzetiek háta: a nyitott társadalom rémétől, amelyben min­dent szabad, amit nem tilt a törvény. Holott, ugye, at­tól még virulhat a hazaszerelem, hogy az ember nem veri a csizmát reggeltől estig, vagy a csizmave­rést nem faji alapon értelmezi. Soros Györgyöt ez különbözteti meg a sok gazdag nagybácsitól; hogy felelősséget érez a világ sorsa iránt, s különösképpen a hálátlan Európa iránt, amely köztudottan nem kényeztette el a fajtáját. Mondhatnók: teheti, van pénze hozzá. De hány „te­hetős" van, aki szintén tehetné, s nem teszi! (Ezért nevezik nagy előszeretettel idealistának.) Legutóbb Svájcban fejtette ki, milyen felelőtlen a Nyugat, ami­kor sorsára hagyja a szabadságot éppen csak ízlel­gető közép-európai népeket. Ettől lettek idegesek és betegek néhányan, akik szeretik azonosítani ma­gukat a nemzettel. Soros Györgynek ezért vannak ellenségei, akik, persze, ugyanúgy szeretik-szeret­nék a tőkét, ha másért nem, hatalmuk megtartásá­ért, de már a kritikát nem állhatják. Inkább kitilta­nák, a pénzével, az idealizmusával együtt, ami talán egyáltalán nem idealizmus. Mert csak nézőpont kér­dése, ki mit azonosít a nyitott társadalommal; van, aki a Donald-kacsát, van, aki a Szabadság-szobrot. Nyilván mindkettő egyoldalú interpretáció, ám ami­lyen egyértelmű volt a fasizmus és a kommunizmus, s amilyen egyértelmű a nemzeti ideológiák párlata a Balkánon, úgy nem egyszerű „kilógni" még a gazda­gok sorából sem. Még Amerikában sem. Mindazonáltal, láttam Soros Györgyöt kopott Zsi­guliba szállni, Prágában, valamikor a „bársonyost" követően. Képletesen szólva, sem a Zsiguli, sem a milliomos koronája nem esett le. Körülbelül akkori­ban utasították el Szlovákia akkori vezetői az Európa Egyetem gondolatát. A helyzet azóta nem sokat vál­tozott, ám Soros továbbra is bizakodik, hogy a nyitott társadalomé a jövő. Nem hiszem, hogy pusztán hiú­ságból tenné, hogy netán bekerüljön a történelem­könyvekbe. Van annyira realista, hogy tudja, a törté­nelemkönyvekben való szereplésre nagyobb eséllyel pályáznak a mindenkori diktátorok és diktátorocs­kák. Ha ugyan ez megnyugtatja a lelkiismeretüket. KÖVESDI KÁROLY PELSOC Nem adják a területet Új Szó-hír A pelsőci önkormányzat csütörtökön úgy határozott, hogy október l-ig kell elvé­gezni a községi hivatal vagyo­nában évek óta hiányzó lel­tározást. Hosszú, indulatok­tól sem mentes vita után a pelsőci képviselők úgy dön­töttek, hogy elutasítják a rozsnyói Agrowilt Slovakia vadász Kft. kérvényét, mely­ben exkluzív vadászterület céljára 10 évre bérbe kér­ték a Pelsőci fennsíkon a község tulajdonában lévő kb. 2000 hektáros terüle­tet. Az önkormányzat képvi­selőinek többsége azon a véleményen volt, hogy „nem lenne szép, ha szolgát csi­nálnánk a pelsőciekből" és mások használnák a Nagy­hegy e gyönyörű területét. (ambrus) A szülőkön múlik Ul Szó-hír A Nagykürtösi járás magyar óvodáinak igazgatónőivel au­gusztus 7-én, a járási tanügyi igazgatóságon közölték, hogy szeptember elsejével az óvodás gyerekek szlovák nyelvismereté­nek javítása érdekében a dél­előtti foglalkozásokat szakkép­zett, tapasztalt szlovák anya­nyelvű óvónők fogják vezetni. Ar­ra kérték az igazgatónőket, hogy a hét folyamán ismertessék a szülőkkel az új oktatási terveze­tet, majd jelentsék a tanügyi igazgatóságnak a szülői értekez­letek eredményeit. Kérdésemre Mónika Mazúchová, a járási tan­ügyi igazgatóság nemrégiben ki­nevezett fiatal igazgatónője el­mondta, hogy az alternatív nyelv­oktatás bevezetése az óvodák­ban az önkéntesség elve alap­ján történik. Csak ott valósítják meg, ahol a szülők is igénylik. (bodzsár) Szántóverseny Nyitrán •a / TA SR-hír Nyitrán az idén nem tudják megrendezni a szántók szlovákiai bajnok­ságát, mivel nem zajlott le az összes regionális verseny. Ennek ellenére az Agrokomplex keretében mégis sor kerül ilyen erőfelmérésre. Augusz­tus 17-18-án a kiállítási területen 14-en mérik össze a tudásukat. A feljegyzések szerint Kolín közelében bivalyfogatokkal már 1855­ben rendeztek szántóversenyt, és 1860-ban hasonló akcióra került sor Tótmegyeren. Világbajnokságot először 1953-ban rendeztek. Csehszlo­vákiában pedig 1961-óta szerveztek ilyen versenyeket. Ez a sorozat Szlovákiában a közös állam megszűnésével megszakadt, és ezt szeret­né felújtani az 1994-ben alakult Szlovák Szántási Társaság. A ROMAN OKTATASI TÖRVÉNY KAPCSAN Fazekas János levele Iliescunak Felháborodásának és értetlenségének adott hangot Fazekas János, az 1989 előtti Romá­nia hosszú időn át szinte egyetlen magas be­osztású nemzetiségi politikusa, a 70-80-as években miniszterelnök-helyettes az új ro­mán oktatási törvény kapcsán. Fazekas Egykori elvtársi kapcsolatuk jo­gán Fazekas azzal vádolja a ro­mán elnököt, hogy megrekedt az 1789-es Nagy Francia Forrada­lom elképzeléseinek a szintjén, amelyek az államnemzetet emel­ték a nemzetiségi kérdés megol­dásának eszményi keretévé. Sú­lyosnak tartja a romániai demok­rácia szempontjából azt a tényt, hogy a kisebbségekkel Európá­ban a legreakciósabban viselkedő állam politikáját választja modell­értékűnek Iliescu elnök. Hangsú­lyozza: a franciaországi szenegáli bevándorlótól eltérően - akire a román elnök oly szívesen hivatko­zik - a romániai magyar nem be­vándorló, hanem több mint ezer éves múlttal rendelkező őslakos, akárcsak a román. A levélben a nyugalmazott poli­tikus utal arra, hogy Ion Iliescu ugyanazt a hibát követi el, több mint száz évvel később, mint an­nak idején Kossuth és társai: semmibe veszi a kisebbségek kol­lektív jogait. Emellett logikátlan­nak is tartja ezt az állásfoglalást: „Ha eiismeri ön az erdélyi magyar­ságot, nemcsak mint magyar nemzetiségű személyeket, ha­nem mint romániai magyar nem­zetiséget - tehát nemzetiségi kö­zösségként is - akkor hogyan ta­gadhatja meg a közösség kollek­tív jogait?" Nyílt levele további részében a bukaresti magyar szocialista poli­tikus emlékezteti a román ál­lamfőt egy 1978-as csúcsve­zetőségi pártgyűlésre, amelyen az egykori kommunista párt vezetői az akkor készülő oktatási törvény tervezetét vitatták meg és ame­lyen mind a levélíró, mind Ion Ilies­cu, akkori magas beosztásuknál fogva részt vett. Megkérdi: emlék­szik-e az akkori Fazekas-állás­pontra és az Iliescu-félére? „Akár­milyen diktátor volt is Ceausescu, azért elfogadta egy pár javaslato­mat - így a levél amely nem szüntette meg a törvény sovinisz­ta jellegét, de valamennyit enyhí­tett rajta... Akkor miért nem támo­gatott ön engem, miért nem segí­tett egy demokratikus tanügyi tör­vény megszerkesztésében? Ön akkor Ceausescut támogatta!" nyílt levelet írt erről a témáról Ion Iliescu el­nöknek. A nyugalmazott politikus bevallja: álmodni sem merte volna, hogy a kommuniz­mus idején reformerként ismert, demokrata Ion Iliescu elnöksége alatt „ilyen reakciós tanügyi törvény" jelenjen meg Romániában. Tünetértékűnek tartja Fazekas János, hogy Ion Iliescu azóta is el­lene van a kisebbségiek anya­nyelvű szakoktatásának. Ugyan­csak elfogadhatatlannak véli a magyar gyerekek román nyelvű történelem- és földrajztanítását, arra hivatkozva, hogy a romániai magyar gyerekek 75 éve nem ta­nulhatják saját történelmüket és „ez is genocídium!" Augusztus 28-31-e között az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Max Van derStoel Romániába lá­togat a Nemzeti Kisebbségi Ta­nács meghívására - közölte a ta­nács bejelentése alapján a Romp­res hírügynökség. A főbiztost láto­gatása során fogadja a román parlament képviselőházának el­nöke, Adrian Nastase, valamint Nicolae Vacaroiu kormányfő is. A tervek szerint az EBESZ kisebbség­ügyi főbiztosa mind az igazságügyi minisztériumban, mind a külön­böző, romániai kisebbségi szerve­zetek képviselőivel tárgyalásokat folytat. MTI Jordánia nem adja ki az iraki menekülteket Üres kézzel tért vissza Am­manból Bagdadba csütörtökön este az iraki elnök legidősebb fia. Udaj Husszein a jordániai fővá­rosban az ottani vezetőkkel tár­gyalt apja azon kéréséről, hogy Amman küldje vissza a Jordániá­ban menedékjogot kért magas rangú iraki politikusokat és az iraki elnök leányait. Husszein jor­dániai uralkodó „egy udvarias, de feszült légkörű találkozó kere­tében" Udaj Husszeinnel elutasí­totta az iraki elnök követelését. Ammanban tegnap jordániai il­letékesek elmondták: a Husszein uralkodóval megtartott rövid ta­lálkozón Udaj és az iraki illetéke­sek közölték: azzal a meghatáro­zott feladattal érkeztek, hogy ki­eszközöljék az összes Jordániá­ba szökött iraki hazaküldését. Amikor a jordániai uralkodó elu­tasította a kérést - mondván, hogy az irakiak szándéka Jordá­niában maradni - az iraki fél ha­tározottan követelte Szaddam két lányának visszaküldését. Mint jelentettük, csütörtökön Jordániába menekült az iraki el­nök veje, Husszein Kamal Ha­szan tábornok, minap leváltott ipari és bányaminiszter és testvére, Szaddam Kamal Haszan alezre­des, aki szintén az elnök veje, va­lamint mindkét férfi családja, köz­tük Szaddam Husszein elnök két leánya. Husszein jordániai uralko­dó politikai menedékjogot adott az irakiaknak. Husszein Kamal Ha­szan az iraki titkos katonai prog­ram atyja, testvére az elnöki testőrség felügyeletét látta el Bag­dadban. Az eset ellenére Szaddam Husz­szein tegnap jókívánságait fejez­te ki ajordán uralkodónak trónra­lépése 43. évfordulója alkalmá­ból. Üzenetében az iraki elnök egészséget, bőséget és haladást kíván Husszein királynak „és az egész testvéri jordán népnek". Szaddám Husszein üzenetében hangot ad annak a vágyának, hogy „az iraki-jordán viszonyok tovább fejlődjenek és erősödje­nek, mindkét nép és az egész arab nemzet érdekében". MTI A csecsenek megsértődtek Groznijban tegnap ismét fél­beszakadtak a politikai kérdé­sekről zajló szakértői tárgyalá­sok. Az EBESZ-misszió épületé­be megérkezett csecsen kül­döttség több tagja közölte, hogy kénytelen volt ismét kerülő úton bejutni a csecsen fővárosba, mi­vel egy orosz ellenőrző ponton feltartóztatták őket. Tiltakozásul a történtek ellen a csecsenek ki­vonultak a tárgyalásról. Előző nap hajszálpontosan ugyanez történt, de az orosz fél bocsá­natkérése után délután mégis megkezdődött az egyeztetés. Tegnap a béketárgyalásokon részt vevő orosz kormánykül­döttség vezetője és egyik legbe­folyásosabb tagja, Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi minisz­ter, illetve Anatolij Kulikov bel­ügyminiszter is Groznijba uta­zott, hogy tájékozódjanak a ka­tonai megállapodás megvalósí­tásának nehézségeiről. MTI Nézze velünk! A Szlovák Televízió magyar adását ma 16.10 órakor A tartalomból: • Életbe lépett a módosí­tott lakástörvény • Mit csinál egy gyermek­színjátszó-csoport nyá­ron - látogatóban az al­istáli Csip-csiripnél • A Madách Posonium új kiadványaiból • Japánok Bényben - a falusi turizmus „alap kőletétele". • Halászok vagy horgá­szok? - nyári horgásztá­bor Marcelházán. A műsorvezető: Pék Zoltán A németek visszakövetelik a vagyonukat TA SR-hír Az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkoznak a benesi dekrétumokkal a hazai német kisebbség képvi­selői is. Tegnap Ottó Sobek, a kassai székhelyű Kárpá­ti Németek Szövetségének (KNSZ) alelnöke bejelentet­te, hogy ismét követelni fogják a beneši dekrétumok el­törlését és az 1948. február 25-e előtt államosított va­gyonuk visszaadását. Ez ügyben már felkeresték Jozef Kalman miniszterelnök-helyettest is, aki megígérte ne­kik, hogy miután történészekkel és jogászokkal meg­tárgyalja a problémakört, foglalkozni fog az üggyel. Az KNSZ hasonló kéréssel - mintegy 3-4 ezer embert érint a dolog - fordul a parlament közigazgatási és nemzetiségi bizottságához is. Mint ismeretes, 1945. június 21-i keltezésű dekrétu­mok alapján „a németektől, magyaroktól és a Cseh­szlovák Köztársaság nemzetárulóitól" összesen 2 946 395 hektár földet államosítottak. A volt Szövetségi Gyűlés által 1991. február 22-én hozott törvény értel­mében csak az 1948. február 25-e után államosított va­gyont lehetett visszaszerezni. Ez alól kivételt csupán a mezőgazdasági földterület képezett, amelyre korábbi tulajdonosaik akkor is bejelenthették igényüket, ha az említett időpontnál korábban államosították azt. REAGALASOK A FRANCIA BEJELENTESRE Az elégedettség nem maradéktalan Takemura Maszajosi japán pénz­ügyminiszter csatlakozni kíván a fran­cia nukleáris kísérletek elleni tiltako­zó megmozduláshoz, amelyet más ja­pán képviselők és a- csendes-óceáni térség több politikusa részvételével szeptember 2-án készülnek megtarta­ni Tahitin - közölte tegnap a pénzügy­miniszter egyik közeli munkatársa. A Reuter - idézve a névtelenül nyilatko­zót - arról számolt be, hogy a bejelen­tésre rögtön reagáltak a japán külügy­minisztérium tisztségviselői, kijelent­ve: a megmozdulás árthat a fran­cia-japán kapcsolatoknak. Ausztrália tegnap üdvözölte a fran­cia bejelentést, miszerint Párizs be­tilt minden nukleáris kísérletet jövő májustól. Canberra leszögezte azon­ban, hogy Franciaországnak a tervbe vett mururoai robbantásokról is le kell mondania. Paul Keating ausztrál kormányfő a UPI szerint kijelentette: Ausztrália - karöltve a nukleáris teszteket ellenző, egyre növekvő szá­mú szövetségeseivel - továbbra is azon dolgozik a nemzetközi fórumo­kon, hogy felhívja a francia nép és kormánya figyelmét a Mururoán ter­vezett robbantások súlyos következ­ményeire. Don McKinnon új-zélandi külügy­miniszter visszafogottan ugyan, de szintén üdvözölte a francia bejelen­tést. Dél-koreai környezetvédők tegnap Szöulban a francia atomkísérletek tervezett folytatása ellen tiltakozva francia zászlókat és termékeket égettek el - jelentette az AFP. A tün­tetők egyebek között felgyújtották a TGV expresszvonat makettjét. Dél Korea korábban már megállapodott Franciaországgal ilyen vonatok kore­ai üzembe helyezéséről. A mintegy 50 résztvevő követelte: mondják fel a TGV-exportra vonatkozó megál­lapodást, és bojkottálják valamennyi francia terméket. A tüntetők hangoz­tatták: a francia kísérletek felbátorít­hatják Kínát és Észak-Koreát atom­fegyverek fejlesztésére. MTI SVÁJC Gázrobbanás atomerőműben Gázrobbanás történt tegnap a Zürich közeli Leibstadt atom­erőművében. A robbanás a létesítmény nem radioaktív részlegét rázta meg - jelentet­te a Swissair mentőszolgálata (REGA). A REGA illetékese el­mondta, hogy a robbanásban két személy súlyos égési sérü­léseket szenvedett. A rendőrség első jelentése szerint az erőmű géptermében történt a gázrobbanás, akkor, amikor karbantartó munkála­tok folytak a helyiségben. Az atomerőmű augusztus negye­dike óta nem üzemel a karban­tartás miatt. A robbanás nem okozott károkat az erőmű nuk­leáris részlegeiben, s a környe­zet sem szenvedett károso­dást - hangsúlyozta a rendőrség képviselője. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom