Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-12 / 187. szám, szombat

AJ Ú J SZÓ KÜLFÖLD - HIRDETES 1995. augusztus 1832. Ki legyen a kormánybiztos? Menekültek, elűzöttek, eltűntek Palóc Napok Füleken Ú) Szó-hír Tegnap kezdődött, ma és hol­nap folytatódik a IV. Palóc Napok rendezvénysorozata Füleken. Amíg tegnap a gyermekeké volt a .főszerep, ma főképp a folk­lórműsorok kedvelőinek nyújt re­mélhetőlegjó szórakozást a várud­varban 16 órakor kezdődő „Ide lá­bam, ne oda" zenés összeállítás, amelyben népszerű hazai és ma­gyarországi előadók lépnek fel. Es­te rockrandevú és folkkocsma nyí­lik: az első a Vigadóban, a második a várudvarban. Vasárnap délelőtt körmenetre és ünnepi istentiszte­letre kerül sor, délután négy órakor zenés, vidám szórakoztató műsor kezdődik magyarországi ven­dégművészekkel. A IV. Palóc Na­pok műsorvezetője Agócs Valéria, a Szlovák Rádió Magyar Adásának népszerű munkatársa. A rendezvény meglepetése lesz, hogy a szombati és a vasár­napi belépőjegyek sorsoláson vesznek részt. A támogatók jóvol­tából értékes nyeremények, kály­hák, fürdőkádak, különböző bú­tordarabok, lakberendezési tár­gyak várnak gazdára. (farkas) Ismeretlen tettesek meg­gyalázták a stupavai régi zsidóte­metőt. Szétvertek több tucat ér­tékes sírkövet és sokat ledöntöt­ték. A zohori körzeti rendőrség szerint az eset augusztus 5-e és 10-e között történt. A bősi vízi erőmű baloldali zsilip­kapujának balesetét az acélkonst­rukció kiválasztására vonatkozó szabvány be nem tartása okozta ­jelentette be Milan Šemelák, a nyitrai Munkabiztonsági Fel­ügyelőség igazgatója. Hiányossá­gokat állapítottak mega hegeszté­sek minőségében is. A technológia be nem tartása ún. hidegrepedé­sek, majd pedig rideg törések kia­lakulásához vezetett. A terv kidol­gozását a vítkovicei vasmű, a sze­relést a vítkovicei kohóépítő válla­lat végezte, a beruházó pedig a Víz­ügyi Beruházó Vállalat volt. J KÖZLEMÉNY FE Pozsonytól kb. 35 km-re dél­nyugatra, az ősi Boldogasszony­falván (Frankirche Austria) Nagyboldogasszony búcsúján, vasárnap, azaz augusztus 13-án több pap (főpap) részvételével délelőtt, valamint kedden, au­gusztus 15-én 12 órai kezdettel magyar zarándokok részére lesz magyar búcsúi szentmise. II. kiadás lapzárta* 22.00 A szlovák-magyar viszonyról TA SR-hír A szlovák külügyminisztérium két tisztségviselője, Emil Ku­chár, a politikai szekció, vala­mint Ján Gábor, az emberi di­menziók szekciójának vezérigaz­gatója tagnap Pozsonyban Bo­ros Jenő magyar nagykövettel ér­tékelték a kétoldalú kapcsolatok alakulását a magyar-szlovák alapszerződés aláírása után. Megállapították: a mind élén­kebb kormányközi kapcsolato­kat az oktatási, a közlekedési és a belügyminiszterek találkozói is bizonyítják. Kuchár és Gábor is­mertette Pozsony álláspontját a július 27-i debreceni találkozóval kapcsolatban, leszögezve, hogy az ilyen rendezvények nem segí­tik elő a légkör javulását és a köl­csönös megértést a két ország között. Kijelentették, hogy az ún. alternatív oktatás koncepciója megfelel az alapszerződés szel­lemének és betűjének. ÚJ Szó-információ A kormány nemzetiségi taná­csának romakérdéssel foglalkozó csütörtöki rendkívüli ülésén nyil­vánvalóvá vált, hogy ebben az ügyben csak a romákkal együttműködve lehet eredmény­re jutni. Ennek legfőbb akadálya azonban az etnikum megosztott­sága. A hat hivatalosan bejegy­zett roma párt mellett körülbelül harminc roma szervezet és cso­port működik, illetve inkább nem működik. A kisebbségi tanács ülésén született, a romakérdés­sel foglalkozó rendkívüli kor­mánybiztos kinevezéséről szóló TA SR-lelentés A hazai politikusok közül Olga Keltošová nak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom alelnöké­nek az a véleménye, hogy a kom­munizmus bűneit vizsgáló hivatal „kvalifikálatlan" vádakat hangoz­tat. Szerinte az a tanulság, hogy ha valaki Szlovákiában szeretne eljárni az 1989 előtti állami tiszt­ségviselők ellen, akkor hasonló helyzetbe kerülne. Arról már nem is szólva, hogy ez az ötvenes évek politikai pereire emlékeztető eljá­rás lenne - tette hozzá. Ivan Šimko, a KDM alelnöke szerint az egykori Csehszlovákia területén majdnem száz politikai foglyot végeztek ki, százezer em­bert börtönöztek be és milliók vesztették el a vagyonukat politi­kai okok miatt, sőt az egész nem­zet nagy morális, kulturális és gazdasági károkat szenvedett. Ennek ellenére a kommunizmus bukása után a CSKP tagjainak semmi bajuk nem történt. Ezzel szemben léteznek befolyásos erők, amelyek bagatellizálni akar­ják a kommunista rezsim által el­határozat teljesítésének is ez a legnagyobb akadálya. Az termé­szetes, hogy a kormánybiztos ro­ma nemzetiségű lesz, többek kö­zött szóba került a rimaszombati roma király, Farkas János neve is, de eddig egyetlen kitippelt sze­mély sem felelt meg valamennyi szervezetnek. Mindenesetre a kormány csak olyan biztost nevez ki, akinek személyével mindenki egyetért. A romák egyesülése ér­dekében a közeljövőben való­színűleg sor kerül egy roma nagygyűlésre is, ennek időpontjá­ról, színhelyéről azonban egyelőre nincsenek közelebbi in­formációk. (hzs) követett bűnöket és igazságtalan­ságokat. Milan Kňažko, a Demokratikus Unió alelnöke szerint az egykori to­talitárius hatalom a pártot az ál­lammal azonosította, s negyven évig saját érdekeit és elképzelése­it a lakosság kárára valósította meg. Leszögezte, hogy mindezt fel­foghatnák azok az egykori ve­zetők, akik most okítani akarnak a demokráciára. Eichman is azt állí­totta, nem követett el bűnt, csak szigorúan betartotta korának tör­vényeit - szögezte le. Duray Miklós, az Együttélés el­nöke szerint helyénvaló a motivá­ciók keresése, és felelősségre kell vonni azokat, akik miatt a második világháború után Csehszlovákia szovjet befolyás alá került. Felelni­ük kell azoknak is, akik több mint negyven évig segédkeztek nekik. A DBP véleményét Milan Ištván szóvivő tolmácsolta röviden: A volt rezsim több vezetője elleni haza­árulási vád hozzátartozik a csehor­szági választási kampány folklórjá­hoz. A vádnak azért van politikai töltete, mert hat éwel a rezsim bu­kása után hozták csak fel. (Folytatás az 1. oldalról) engedjék meg, hogy a nemzetkö­zi humanitárius szervezetek érintkezésbe léphessenek a srebrenicai és zepai muszlim enklávék múlt hónapi elfoglalá­sakor elűzött emberekkel. Né­met kezdeményezés alapján egy­hangúlag elfogadott csütörtöki határozatában a tanács követel­te, hogy a menekültügyi főbiztos­ság és a nemzetközi vöröske­reszt képviselői meglátogathas­sák és nyilvántartásba vehessék valamennyi „akarata ellenére fogva tartott személyt", beleértve a bosnyák kormányerők tagjait is - jelentette több hírügynökség. A határozat elsősorban arra a 7-8 ezer muszlim férfira vonat­kozik, akik a két boszniai ENSZ­védövezet elfoglalása óta eltűntek. Madeleine Albright amerikai ENSZ-képviselő előzőleg zárt ülésen olyan fény­képfelvételeket tárt a BT tagjai elé, amelyek arra vallanak, hogy Srebrenica elfoglalása után 2000-2700 bosnyák polgári személyt mészároltak le. Határozatában a tanács óva intette a boszniai szerbeket: „egyénileg fogják felelősségre vonni mindazokat, akik súlyosan megsértik a nemzetközi humani­tárius jogot". A testület felkérte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy szeptember elsejéig állítson össze jelentést e jogsértésekre vonatkozó információkról. Az Amnesty International vádjai A boszniai szerb erők tömeg­mészárlást hajtottak végre, ami­kor a múlt hónapban legázolták a védett övezetté nyilvánított Srebrenica városát - erre a kö­vetkeztetésre jutott az Amnesty International is. Az emberi jogok érvényesítéséért keresztes had­járatot folytató, londoni szék­helyű nemzetközi megfigyelő csoport tegnapi közleménye mintegy négyezer bosnyák mene­kült, köztük 10-12 éves gyerme­kek sorsát kéri számon a szerbe­ken. Az Amnesty International szóvivője kijelentette: adataik szerint ennyi srebrenicai polgár keresett menedéket egy gyár­épületben, amelyet a megszálló szerb fegyveresek megrohamoz­tak. A szerbek elhurcolták a rejtőzőket, s később a környék­beli szántóföldön számos holt­testre bukkantak az ott elhala­dók; az áldozatok közül soknak a torkát vágták át - hangzott az Amnesty-közlemény, amely sze­rint az eltűnt srebrenicaiak ügyé­ben a jelek „a legrosszabbra en­gednek következtetni". Elűzik a vajdasági horvátokat A szerb rendőrség beavatkozá­sát követően visszaköltözhettek otthonaikba azok a vajdasági horvátok, akiket a horvát kézte került krajinákból menekült szer­bek üldöztek ki otthonaikból. Belgrádi értesülések szerint a krajinai szerbek elsősorban Ru­mában, Kukujevicében és Giba­racban zaklatták a horvátokat, s mintegy 300 családot fenyeget­tek meg. Helyszíni jelentések szerint a szerbek pontos listákkal rendelkeztek arról, hogy mely há­zakban élnek a horvátok. Szávovics Margit jugoszláv ki­sebbségügyi miniszter tegnap el­mondta, hogy Jugoszláviában az elmúlt években senkinek sem volt bántódása amiatt, hogy nem szerb nemzetiségű. Hozzáfűzte: a jugoszláv hatóságok erélyesen fellépnek, ha értesülnek a nem szerbek elleni támadásokról. Ellentmond ezeknek az állítá­soknak Bela Tonkovic, a Vajdasá­gi Horvátok Demokratikus Szö­vetségének (DSVH) elnöke, aki levélben kérte a zágrábi veze­tést: addig ne engedjék szaba­don a fogságba ejtett krajinai szerb katonákat, amíg Belgrád nem szavatolja a vajdasági hor­vátok biztonságát, s nem enge­délyezi, hogy külföldi megfigyelők ellenőrizzék a horvátok jogainak tiszteletben tartását. A Nikica Va­lentic miniszterelnökhöz címzett üzenetben Tonkovic hangsúlyoz­ta: a krajinai szerb menekültek harmadik napja fegyverrel terro­rizálják a vajdasági horvátokat, s a helyzet egyre aggasztőbbá vá­lik. Tonkovic egyben felszólította a belgrádi kormányt, hogy telepít­se vissza otthonaikba az elkerge­tett vajdasági horvátokat. Tízezrek veszélyben Mintegy 270 ezer krajinai szerb menekült tartózkodik jelen­leg Bosznia szerb ellenőrzés alatt lévő területein - jelentette be tegnap Gojko Klickovic, a boszni­ai „Szerb Köztársaság" menekül­tek ellátásában és elhelyezésé­ben illetékes képviselője. Klicko­vic szerint a menekültáradat ka­tasztrófába torkollhat, s a boszni­ai szerb illetékesek igyekeznek mindent megtenni annak érde­kében, hogy üzemanyagot, vizet, élelmet és ideiglenes szállást biz­tosítsanak a menekülőknek. Belgrádi jelentések szerint múlt péntek óta több mint hat­vanezer krajinai szerb menekült lépett jugoszláv területre, s jelen­leg is több kilométeres sorok vár­nak a nyitva lévő határátkelőhe­lyeken. A krajinai menekültek szerint nem volt maradásuk a horvát kézre került területeken: a Belg­rádba érkezettek elmondták, hogy amikor óránként több száz gránát hullott rájuk, akkor nem tehettek mást, mint hogy elhagy­ják otthonaikat. A menekültek azt is hangsúlyozták, hogy a hor­vát hadsereg és polgári lakosság a konvojok elleni támadásokkal csak megerősítette, hogy a hor­vátok a területek visszafoglalása mellett az ott élő szerbektől is meg akartak szabadulni. Milosevics elégedett Szlobodan Milosevics szerb el­nök Moszkvából hazatérve kije­lentette: rendkívül elégedett az orosz vezetőkkel, köztük Borisz Jelcin elnökkel folytatott csütör­töki tárgyalásaival. „Meggyőződtem arról, hogy Oroszország, az ország elnöke, valamint a parlamenti képviselők tökéletesen értik, mi folyik a dél­szláv térségben, s teljes mérték­ben támogatják Jugoszlávia bé­kepolitikáját" - mondta a szerb elnök a belgrádi televíziónak adott rövid nyilatkozatában. Milosevics és Jelcin sikeres moszkvai tárgyalásai elősegíthe­tik a délszláv válság békés rende­zését és hozzájárulhatnak a szankciók eltörléséhez — jelen­tette ki tegnapi belgrádi sajtó­konferenciáján Vladiszlav Jova­novics jugoszláv külügyminiszter, majd hozzátette: bízik abban, hogy a nemzetközi összekötőcso­port többi tagállama is elfogadja az orosz kezdeményezéseket. Franjo Tudjman horvát elnök távolmaradását kommentálva ki­jelentette: a horvát elnököt kell megkérdezni arról, miért nem utazott Moszkvába, ám a távol­maradás mindenképpen azt jelzi, hogy Tudjman nem kap túl nagy szabadságot nemzetközi támo­gatóitól. Jovanovics kitérő választ adott arra, hogy Jugoszlávia beavatkoz­na-e a harcokba, ha a horvát had­sereg megtámadná Kelet-Szlavó­niát is, s azt hangsúlyozta, hogy Belgrád reméli, sikerül tárgyalá­sos megoldást találni a válságra. Kozirev-Christopher­telef on beszélgetés Andrej Kozirev orosz és War­ren Christopher amerikai külügy­miniszter csütörtökön este tele­fonon egyezett meg abban, hogy Anthony Lake, Bill Clinton ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója a közeli napokban Oroszországba utazik. A két kül­ügyminiszter megegyezett ab­ban, hogy Kozirev és Lake Oror ország, az Egyesült Államok és č . * nemzetközi összekötő csoport együttműködésének megerősíté­se fényében vitatja meg a balká­ni válság rendezésének le­hetőségeit. A két fél egyúttal sík­raszállt a politikai rendezés eléré­sére irányuló közös erőfeszítések megsokszorozása mellett. Az orosz külügyminisztérium tegnapi közleménye szerint And­rej Kozirev tájékoztatta Christop­hert a csütörtöki szerb-orosz csúcstalálkozóról. Kozirev ma Szocsiban találko­zik Lake-kel - közölte tegnap az orosz külügyminisztérium magas rangú munkatársa. Mennek a kéksisakosok Horvátországból Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes meg­bízottja tegnap bejelentette, hogy a közeli napokban elsőként az argentin és a nepáli kéksisa­kosokat vonják ki Horvátország­ból - jelentette az AFP. Akasi sze­rint a Horvátországban állomáso­zó békefenntartó egységek lét­számcsökkentése várhatóan a még szerb kézen lévő kelet-szla­vóniai területeteket is érinteni fogja. I Ami a térségben állomásozni több zászlóaljat (cseh, orosz, uk-| rán, kanadai, belga, lengyel, jor- * dániai, dániai és kenyai) illeti, az ő kivonásuk hetek kérdése - mu­tatott rá a japán diplomata. Karadzsics rehabilitálta Mladicsot Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök tegnap visszavonta tíz nappal ezelőtti határozatát, amellyel leváltotta tisztségéből Ratko Mladicsot, a boszniai szerb hadsereg főparancsnokát. A boszniai szerb elnöki hivatal közleménye szerint Karadzsics a közvélemény hatására változtat­ta meg döntését. „Pavle pátriár­ka, a szerb értelmiség, a nemzet, a harcosok és a tábornoki kar ké­rését tiszteletben tartva, a szerb egység és győzelem nevében Ka­radzsics elnök leállította a hadse­regbeli átalakítások végrehajtá­sát. Belgrádi vélemények szerint Karadzsics döntésével gyakorla­tilag elismerte: nincs annyi hatal­ma, hogy a hadsereggel szem­ben is keresztül vigye akaratát. Clinton vétója Bili Clinton amerikai elnök tegnap megvétózta a Boszniá­val szembeni fegyverembargó egyoldalú amerikai feloldását célzó törvényt, amelyet néhány! hete fogadott el a kongresszus. Az elnök azzal indokolta vétó­ját, hogy ez a lépés a balkáni konfliktus eszkalációját jelenw" tené és azzal a veszéllyel járnat hogy amerikai katonák is belej keverednek a harcokba. „Elismerem, hogy Boszniában nincs kockázatmentes megol­dás. Tény viszont, hogy a bosnyá­kokkal szembeni fegyverembar­gó feloldása ellenkező hatást vál­tana ki, mint azt támogatói gon­dolnák" - hangsúlyozta Clinton elnök a vétóval egyidejűleg kia­dott írásos nyilatkozatában. Az embargó feloldása fokozná a harcokat, veszélybe sodorná a diplomáciai kezdeményezéseket és azt jelentené, hogy a további­akban az Egyesült Államoknak kell felelősséget vállalnia a bosz­niai háború kimeneteléért - tette hozzá Clinton nyilatkozata. ./ Az elnök és a törvényhozás kc|l zötti újabb erőpróbára a boszniai fegyverembargó ügyével kapcso­latban szeptember elején kerül sor, azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház tagjai visszatér­nek nyári szabadságukról. MTI 18 ezer dolláros támogatás Új Szó-hír A Kárpátok Eurorégió Alapítvány kassai székhelyű végrehajtó bizottsá­ga 18 ezer amerikai dollár értékű támogatást szavazott meg a Lengyel­ország, Magyarország, Ukrajna, Románia és Szlovákia közötti, de sem a szlovák, sem pedig a kijevi kormány által nem támogatott határ menti együttműködés tervezetének mielőbbi megvalósítására. A segélyt a kap­csolatokat szorgalmazó határ menti települések, valamint intézmények között osztották el. Az összeg felét (háromezer dolláronként) Nagykapos és Pelsőc önkormányzata, valamint a kassai Aquinói Tamás Egyházi Gimnázium kapta. Az Eurorégió tehát él és dolgozik. Bár az összeg nem nagy, a határ menti területek közeledését egy lépéssel előbbre viheti ­jegyezte meg Bodnár Tibor, Nagykapos polgármestere. (kat) Kormánykörökben valami történik Tavaly novemberben a teljhatalmúvá tett és teljesen koalíciós kézbe adott Nemzeti Vagyonalap leállította és visszavonta, amit le­hetett, majd hónapokig hallgatott. Az utóbbi hetekben viszont átte­kinthetetlen és ellenőrizhetetlen módon, eszeveszett iramban adja el a különféle vállalatokat. Ezt az idillt a júliusi parlamenti ülés za­varta meg, amely váratlanul megnyirbálta a vagyonalap szárnyait. A lépés az előbbiek szempontjából nem volt túl logikus, sőt tulajdon­képpen örülhettünk is neki, hiszen a stratégiaivá minősítés a leg­fontosabb vállalatokban legalábbis elodázta a szabad rablást. A stratégiai vállalatok listáján, amelyek privatizációjáról az új törvény életbe lépése után a kormány fog dönteni, 45 vállalat szerepel. Az­óta viszont sok furcsaságot tapasztaltunk. Alig telt el néhány nap, és eladták a lista egyik legelőkelőbb tagja, a kassai vasmű utolsó ál­lami tulajdonban lévő részvényeit. Ezzel az állam kikerült a hazai ex­portbevételek egynegyedét produkáló óriáscégből. Tegnap délután azután robbant a bomba, a vagyonalap legújabb döntéseit tartal­mazó hosszú lista legvégén szerénykedett két tétel, amelyek szerint eladták újabb két stratégiai nagyágyú, a Slovnaft és a Duslo el­lenőrző részvénycsomagját. Ráadásul olyan nevetséges első részle­tért, amire talán még nem volt példa. Felmerül a kérdés, mi folyik az eddig tűzön-vízen át együtt húzó koalíción belül? Itt valaki kiszorí­tósditjátszik, aminek tétjét a gazdaság pilléreinek számító nagyvál­lalatok képezik. A Karrieristák, a Munkások és a Hazafiak most már egymást taposva tömik a kabátujjba a lapokat. Az egy főre eső Fe­kete Péterek tekintetében pedig bekerülünk a rekordok könyvébe. TUBA LAJOS A hazaárulás vádjáról A kommunizmus bűntetteit vizsgáló és dokumentáló csehor­szági hivatal néhány napja az 1968-as szovjet megszállással kapcsolatban hazaárulás miatt vádat emelt a szocialista Csehszlovákia több vezető képviselője ellen. A vád ezenkí­vül kiterjed a megszállás idején törvényellenesen felállított ún. munkás-paraszt kormány létrehozására is. Az ügy a cseh politikai életben azután váltott ki nagy visszhangot, hogy az államügyész a vádirat átdolgozása mellett döntött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom