Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-14 / 162. szám, péntek

Í 14 J ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. július 13. Szakszervezeti felhívás Mivel a kormány nem vette fi­gyelembe a Szlovákiai Szakszer­vezeti Szövetségek Konföderáció­jának javaslatait, és július elsejé­vel utólagos kompenzáció nélkül emelte a tömegközlekedési vitel­díjakat, Alojz Engliš, a konföderá­ció elnöke nyílt levéllel fordul min­den szakszervezeti alapszervezet­hez, amelyben többek között a kö­vetkező áll: „Felhívok minden szakszervezeti alapszervezetet, hogy júliusban és augusztusban szervezzenek vitát, támogató nagygyűléseket azzal a céllal, hogy a résztvevőkkel megismer­tessék a konföderáció által java­solt intézkedéscsomagot." A kon­föderáció elnöke szerint a viteldíj­emelési, a kilátásba helyezett energiaár-emelési problémák mellett, sajnos, foglalkozniuk kell a konföderáció öt elnökségi tagiá­nak visszalépéséből eredő problé­mákkal is. TA SR RÖVIDEN A határon túli együttműködés problémáinak megoldásában se­gít az ET-nek a tegnap Szlovákiá­ba érkezett szakértői csoportja, élén Ferdinand Albanes-szel, az ET környezetvédelmi és helyi szer­vi direktóriumának igazgatójával. A szlovák hadsereg tagjai kö­zül 12-en voltak tagjai annak a vegyvédelmi egységnek, amely még a volt csehszlovák hadsereg részéről vett részt annak idején az Öbölháborúban. Egyiküknél sem észlejtek olyan egészségi problé­mákat, amelyeket a Sivatagi Vihar tünetegyüttesként emlegetnek. A hőség áldozatai (Folytatás az 1. oldalról) na Tkáčovától, az orvosi gyors­mentőszolgálat ügyeletes orvo­sától megtudtuk, az utóbbi na­pokban igen gyakran riasztják őket, mert sok embernél kisebb­nagyobb légzési rendellenessé­gek, zavarok állnak be. Néhány esetben azért is, mert egyesek túlbecsülik erejüket, és a meg­engedettnél többet tartózkod­nak a tűző napon. - Ilyen időben nemcsak a be­tegeknek, a gyengélkedőknek ajánlatos az óvatosság, hanem az egészséges embereknek is. Tehát ha lehet, minél keveseb­bet tartózkodjunk a napon. Ugyanakkor tanácsos az átla­gosnál több folyadékot, főleg ás­ványvizet fogyasztani - véleke­dett a szakember. (gazdag) II. kiadás Lapzárta: 22.00 Csatlakozni vagy nem csatlakozni? A román külügyminisztérium tájékoztatása szerint Meles­canu külügyminiszter július 18-án Strasbourgban aláírja az ET egyik fontos dokumentumát, a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartáját. Miként vélekednek erről a lé­pésről a szlovákiai parlamenti pártok? Petőcz Kálmán, az MPP kül­ügyi titkára: - E dokumentum aláírása mindenképpen előrelé­pést jelent az adott ország ki­sebbségei számára. Egyebek között tartalmazza a kisebbségi nyelvhasználat elvét az óvodai, az alap- és középszintű, illetve az egyetemi oktatásban. Hason­lóképpen előírja a kisebbségek nyelvének érvényesülését az igazságszolgáltatásban, a köz­igazgatásban és a hivatalos érintkezés egyéb területein. Megtartásáról a charta aláírói rendszeresen jelentést tesznek az ET miniszteri bizottsága főtit­kárának. Öt állam aláírására van szükség, hogy a dokumen­tum kötelező érvényűvé váljon, és beépüljön az adott országok jogrendjébe. Miután két állam már ratifikálta, Románia lépése után csupán két ország aláírásá­ra lesz szükség. Ha egy állam a nyelvi charta és a kisebbségvé­delmi keretegyezmény mellett az önkormányzati chartához is csatlakozik, olyan intézkedés­csomagjön létre, amely az adott kisebbség szempontjából majd­hogynem kielégítő. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke: - A megle­petés erejével hat, hogy Romá­nia rászánta magát erre a lépés­re, hiszen a magyar-szlovák alapszerződésről való egyezte­tés során megnyilvánult, mennyire nyers ott a helyzet a kisebbségi politikát illetően. Csak üdvözölni lehet, hogy csat­lakozni kíván egy ilyen nemzet­közi jogi normához, miáltal vál­lalnia kell a dokumentumban szereplő több tucat feltételt, és jogrendjét ennek megfelelően kell módosítania. Csáky Pál, az MKDM parla­menti képviselője: - Normális körülmények között azt monda­nám: nagy jelentősége van e lé­pésnek, mivel a kisebbségi nyel­vek chartája nagyon jó doku­mentum. Románia esetében azonban nem lehetünk biztosak abban, nem a kétarcú, bizánci típusú politizálás újabb húzásá­ról van-e szó. Ezzel együtt pozitív előrelépést jelent a romániai magyarság számára, mivel meg­fogalmazásai kötni fogják a bu­karesti törvényhozást. Tudniillik a román alkotmány is kimondja, hogy a ratifikált nemzetközi szerződések még az ország alaptörvényével szemben is elsőbbséget élveznek. Dušan Slobodník, a parla­ment külügyi bizottságának el­nöke (DSZM): - A Mečiar-kor­mány nem ért egyet ennek a nyelvi chartának az aláírásával. Igaz, hogy Szlovákia a dokumen­tum valamennyi feltételét játsz­va teljesíti, meg kell azonban ál­lapítani: olyan követeléseket is tartalmaz, amelyek nem fakulta­tív, hanem parancsoló jel­legűek. Ennek ellenére meggyőződésem, ha minden eu­rópai ország aláírja, Szlovákia is megteszi. Tegyem hozzá: a Mo­ravčík-kormány sem támogatta az aláírását. Roman Kováč, a DU alelnöké: - A Moravöík-kormány komo­lyan készült e dokumentum alá­írására, és csak időhiány miatt nem tudta megtenni. A kabinet mellett működő kisebbségi ta­nács legutolsó ülésén kézhez kaptuk a külügyminisztérium elemzését, amely kimondta: Szlovákia már most teljesíti a charta által előírt kritériumokat, ezért nem kell megváltoztatni a jogrendünket. Csupán idő kér­dése tehát, hogy Szlovákia is aláírja ezt a dokumentumot, hi­szen nincs ok arra, hogy ne te­gye meg. Brigita Schmögnerová, a DBP alelnöke: - Meglepett ez az in­formáció, hiszen ismerjük Buka­restnek a szlovák-magyar alap­szerződés megkötésével kap­csolatos álláspontját. Éppen ezért az aláírással a román kor­mányjelentős lépést tesz előre. Nyilván javítani akarja kapcsola­tait Magyarországgal. Ez az elha­tározás nézetem szerint példa­ként szolgálhatna más közép-ke­let-európai országok számára. Marián Andel, SZNP: - Ez Ro­mánia belügye. Mivel csak fel­színesen ismerem a dokumen­tumot, jelenleg nem tudok vála­szolni arra, hogy Szlovákiának követnie kellene-e ezt a példát. (horváth) Változnak a gazdasági játékszabályok (Folytatás az 1. oldalról) A kormánypárti többség a tör­vénytervezetet -az ellenzék ja­vaslatait sorra lesöpörve ­megszavazta. A leghevesebb vita a stratégi­ai fontosságú állami vállalatok és részvénytársaságok privati­zációjára vonatkozó törvény kapcsán robbant ki, amely fel­sorolja azokat a vállalatokat és társaságokat, amelyek nem pri­vatizálhatok, vagy csak rész­ben azok. A részben privatizá­landó vállalatok esetében azonban különleges szavazási jogokkal ruházza fel a vagyon­alapot. Az előterjesztésről az el­lenzéki képviselők sorra azt tar­tották: durván sérti az alkot­mányt. A legtöbb hozzászólás arra vonatkozott, hogy mely vállala­tok kerüljenek a stratégiai fon­tosságúak közé, tehát melyek legyenek részben vagy teljes mértékben kivonva a privatizá­cióból. Az esti órákban a törvényho­zás elé került a parlament által júniusban megszavazott, ám az államfő által visszaadott tör­vénymódosítás, amelynek az a lényege, hogy a hadsereg főpa­rancsnokát ezentúl ne az ál­lamfő nevezze ki, hanem a kor­mány. A kormánypárti képvi­selők szavazással lehetetlenné tették Ján Findrának, a köztár­sasági elnök hivatalvezetőjé­nek, hogy Michal Kováč nevé­ben fellépjen a törvényhozás­ban, és megindokolja, az ál­lamfő miért adta vissza a szó­ban forgó törvényt. A parlament kormánypárti többsége válto­zatlan formában megszavazta a módosítást, amely az alkot­mány értelmében hatályba lép. A parlament ma folytatja munkáját. GÁGYOR ALÍZ Öntözni kell Az elmúlt héten mindössze Se­nica, Tőketerebes és Nagymihály környékén mértek említésre mél­tó csapadékot, 12-17 millimé­tert. A száraz időjárás miatt a könnyű talajokon azonnali öntö­zést igényelnek a zöldségfélék, kukorica, napraforgó, cukorrépa, évelő takarmánynövények, inten­zív termesztésű fűfélék éppen úgy, mint a gyümölcsösök és a szőlő. A középkötött talajokon a cukorrépán kívül szintén öntözni kell, sőt Ógyalla és Nyitra környé­kén még a cukorrépa is vízhi­ánnyal küzd. Valamivel jobb hely­zetben van Pöstyén, Tőketerebes és Nagymihály környéke, ahol csak a fűféléket és az évelő ta­karmánynövényeket kell öntözni. A hirtelen jelentkező nagy hőség miatt fontos az összes ka­pacitás kihasználása, akár éjsza­ka is. Különös figyelmet érdemel a kukorica, amely a vízigény szem­pontjából kritikus növekedési fáz­isba ért, így gazdaságosan tudja hasznosítani a nedvességet. (Öntözési Kutatóintézet, Pozsony) EGYHANGÚ DÖNTÉS AZ OSZTRÁK PARLAMENTBEN Újabb akciók Mohi ellen CTK-hir Az osztrák parlament alsó­házának külügyi bizottsága ­az öt vezető párt képvi­selőinekjavaslatára - egyhan­gúlag fogadta el azt a határo­zatot, melynek értelmében folytatni kell az akciókat a Mo­hi Atomerőmű befejezése el­len. Az összes parlamenti frak­ció által jóváhagyott határozat szerint Ausztriának újabb lépé­seket kell tennie Mohi befeje­zése ellen, mivel a nyugat-eu­rópai cégek és bankok kilépé­se után a projektből az a ve­szély fenyeget, hogy az atom­erőművet orosz és cseh tervek alapján fogják befejezni. Az egyhangúlag elfogadott határozat felszólítja az osztrák kormányt, hogy szoros együttműködésben a Mohival szemben elutasító álláspontra helyezkedő valamennyi ország­gal, ugyanakkor Szlovákiával is, szorgalmazza egy új koncepció kidolgozását a mohi építkezés­re. Bécs feladatul kapta, hogy az Európai Unióban törekedjen az olyan finanszírozási mecha­nizmusok létrehozására, ame­lyektámogatnák a nem nukleá­ris bázisú erőművek fejleszté­sét. Ezekből az alapokból kap­hatna pénzt Szlovákia is. Fenntartások Pozsonnyal szemben (Folytatás az 1. oldalról) időszakban. Gage elmondta, hogy a külföldön járó szlovák delegáci­ók szerint nincsenek az ország­ban kisebbségi problémák, ám Gilman elnök jelezte, tudatában vannak, hogy Szlovákiában létez­nek ilyenek. Mindketten támoga­tásukról biztosították a szlovákiai magyar vezetőket. A tárgyalást kö­vetően a delegáció tagjai, Gilman elnök meghívására, a külügyi bi­zottság ülésére látogattak el. Ezt követően Howard L. Ber­man demokrata képviselővel és külügyi tanácsadójával Rich Kast­lerrel folytattak tárgyalásokat. Berman képviselő elmondta, Tom Lantos képviselő jóvoltából pon­tos információi vannak a szlováki­ai magyarok helyzetéről, a szlová­kiai magyar pártelnökök azonban olyan problémákra hívták fel fi­gyelmét, amelyekről eddig nem volt tudomása. Kifejezte meggyőződését, hogy a találkozó­nak köszönhetően közelebbről fogja megvizsgálni a Szlovákia NA­TO-tagságával kapcsolatos ameri­kai aggodalmakat. Tegnap, a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervez­te washingtoni útjuk negyedik napján, a szlovákiai magyar párt­elnökök Christopher H. Smith re­publikánus képviselőnél, a Helsin­ki Bizottság társelnökénél, Julian C. Dixon, demokrata képviselőnél, valamint Frank R. La.utenberg, de­mokrata szenátor, és Richard G. L ugar, republikánus szenátor iro­dájában tettek látogatást. IZRAEL Lázítanak a rabbik Izraeli ortodox rabbik egy cso­portja politikai vihart kavart a zsi­dó államban: felszólították az iz­raeli katonákat, hogy tagadják meg a ciszjordániai kivonulást el­rendelő parancsokat. Jichak Ra­bin miniszterelnök a szerdán el­hangzott fehívást feldúltan „az egyik legsúlyosabb dolognak" ne­vezte, „amit néhány rabbi elkö­vethet". A hadseregvezetés teg­nap kemény büntetéseket helye­zett kilátásba a parancsmegtaga­dókkal szemben. A rabbik Ciszjordániát a bibliai Izrael Földje szerves részének ­Júdeának és Szamáriának - te­kintik, amelyet az Isten az Ótesta­mentumban adományozott a zsi­dóknak. A hadsereg - mintegy előre megsejtve a rabbik állásfoglalá­sát - vasárnap bejelentette: el­várja, hogy a katonák ne felejtsék el, elöljáróik parancsai előbbreva­lóak a zsidó vallási előírásoknál. A parancsmegtagadást köve­telő felszólítás megosztotta a val­lási vezetőket és a jobboldali poli­tikusokat is. Iszrael Lau főrabbi szeririt az állásfoglalás anarchiá­hoz vezethet. Rafael Eitan, a jobboldali nacionalista Comet Párt vezetője, egykori vezérkari főnök úgy vélte: az a hadsereg, amely a rabbik szavára és nem parancsnokaira hallgat, verest­get fog szenvedni egy háborúban. Ariel Sáron, a Likud képviselője, egykori védelmi miniszter kijelen­tette: a rabbiknak természetesen joguk van emberi életeket érintő kérdésekben dönteni. MTI Egyetlen gyerekkel is lehet alternatív... (Folytatás az 1. oldalról) utasítják a koncepció megvita­tását. A tanügyi igazgatók és az iskolaigazgatók kötelessé­ge, hogy biztosítsák a kérdés megvitatását a szülőkkel. A mondott igazgatók elutasítot­ták, hogy a szülőknek elma­gyarázzák az alternatív okta­tás koncepcióját, ezért lettek leváltva. (Pius tanügyi igazgató ezzel szemben azzal magya­rázta Pék László galántai igaz­gató leváltását, hogy helytele­nül járt el, amikor ahelyett, hogy írásban küldte volna ki az alternatív oktatás iránti igényt szondázó kérdőíveket, össze­hívta a szülőket - a szer­kesztő megjegyzése.) • Miért nem folyik az alterna­tív oktatás koncepciójának ismertetése a rádióban és a televízióban, hogy mindenki pontosan tudja, miről van szó? - Ha a főiskolai törvényt vesszük, az sem került nyilvá­nos megvitatásra, csak főisko­lai körökben volt róla szó. Ha­sonlóképpen az alternatív ok­tatás koncepciója a magyar ki­sebbség képviselőivel lett megvitatva, de nemcsak ve­lük, hanem a többi kisebbség képviselőivel is. Itt valahogy minden a magyar kisebbségre orientálódik, holott az összes kisebbségről van sző. Hogyan lehetséges, hogy a többi ki­sebbség egyetért ezzel a kon­cepcióval? • Mi a garancia arra, hogy ez az oktatási forma önkéntes alapon kerül bevezetésre? - Azt hiszem, a tanügyi igaz­gatók, az iskolaigazgatók és a pedagógusok felelőssége a ga­rancia. • Mi történik, ha harminc gye­rek közül csupán egynek a szülei döntenek az alterna­tív oktatás mellett? - Ez teljesen lehetséges. Ön talán azt akarja, hogy azt az egyet diszkriminálják? Az lehe­tetlen, hogy diszkriminálják azt az egy tanulót! • Tehát abban az esetben is, ha csupán egyetlen tanuló szülei igénylik az alternatív oktatást, az bevezetésre ke­rül? - Biztos, hogy olyan feltéte­leket kell teremteni, amelyek anyagilag is elviselhetők lesz­nek, és lehetővé teszik ezen gyermekek számára az alter­natív oktatást. • És mi lesz a többi 29 gyerek­kel? - Ők úgyszintén a szüleik ál­tal választott oktatási formá­ban részesülnek. Az az érzé­sem, hogy ezek a kérdések va­lamiféle konfrontáció felé irá­nyulnak. Holott látni kellene a minisztérium és a kormány ré­széről azt az igyekezetet, hogy megadja minden gyermeknek a tanulás lehetőségét azon nemzet nyelvén, amellyel együtt él. • Konkrét számokra és té­nyekre lennénk kíváncsiak. Ilyeneket eddig öntől nem hallottunk. - Azt hiszem, konkrét tény az, hogy teljesen sértetlen ma­rad a szlovákiai magyar ki­sebbség nemzeti identitása. Itt semmi különös nem törté­nik, semmiféle politikai bea­vatkozás. Csupán arra törek­szünk, hogy azok a gyerekek jobban tudjanak szlovákul. • Már összeszámlálták, hány szülő kívánja alternatív osz­tályba járatni a gyerekét? - Még dolgozunk rajta, Ezt úgy tekintjük, mint előzetes in­formációt arra vonatkozólag, hányan fogják igényelni az ok­tatásnak ezt a formáját. VOJTEK KATALIN A NATO nem akar... (Folytatás az 1. oldalról) nikailag kivitelezhetetlen a muzul­mán enklávék megvédése, az ijesztgetésre pedig a boszniai szerbek rá sem hederítenek. Ka­radzsics szerb vezető ezt nem is tagadja. A srebrenicai diadal után kereken kijelentette, hogy a mu­zulmán enklávét „demilitarizál­ták", és ez a sors vár mind a hat védett zónára, amelyek csak arra szolgálnak, hogy a muzulmán ter­roristák egy-egy szerbek elleni ak­ció után ott menedéket találja­nak. Persze más fejtegetések sze­rint Srebrenica épp azért esett el, mert demilitarizálva volt. A 40 000 helybeli muzulmánt bajosan űzte volna ki 1500 szerb katona, ha be nem szolgáltatják fegyverei­ket az ENSZ-nek. Karadzsics szerint Srebrenica elfoglalása „a szerb fegyverek ere­jét és a szerb nemeslelkűséget" példázza. Ez utóbbi alatt azt érti, hogy a civileknek nem esik bántó­dásuk, csak éppen száműzik őket. Mladics tábornok ugyanis 40 kamionnal jelent meg a város­ban és közölte, hogy a muzulmá­nok választhatnak Tuzal vagy bár­melyik város közül, amely a kor­mánycsapatok ellenőrzése alatt áll. A nőket és a gyermekeket át­szállítják muzulmán területre, a 16 éven felüli férfiakat az elsőtől az utolsó szálig visszatartják „há­borús bűnök gyanúja" miatt. Kara­dzsics alapos vizsgálatot szándé­kozik levezetni. Nem tudni, hogy a kudarc, vagy bírálatok hatására-e, tény hogy G hali ENSZ-főtitkár bejelentette: készül a Srebrenicára és Jugoszlá­viára vonatkozó „akcióterve". Azt ígérte, hogy a döntést napokon belül nyilvánosságra hozzák. Addig a szerb tüzérek sem tét­lenkednek. Tegnap reggel lőtték Zepát, ugyanakkor megtámadtak egy Szarajevóba tartó élelemszál­lítmányt is. Karadzsics egyik ta­nácsadója pedig köntörfalazás nélkül bejelentette, valószínűleg Gorazde lesz a következő, ha a muzulmánok nem hagynak fel a terrorista támadásokkal. GYARMATI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom