Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-12 / 160. szám, szerda

! 4

1 ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. július 12. A

Sri Lanka-i kormánycsapatok folytatták a tamil felkelők ellen három nappal korábban indított általános támadásukat a szigetország északkeleti részén lévő Jaffna övezetében. A Sri Lanka-i kormány azért adott utasítást a partizánok elleni akcióra, mert nemrégiben összeomlottak a colombói vezetés és a tamil lázadók közötti béketárgyalások. A Sri Lanka-i vezérkari főnök sajtószóvivője cáfolta a Tamil Elam Felszabadító Tigrisei szervezet ama vádját, amely szerint a múlt hét végén indított akció 160 tamil polgári áldozatot követelt és a harcok miatt mintegy négyszázezren kényszerültek elhagyni ottnonukat. A tamil partizánmozgalom titkos rádióadója a nagyszámú sebesült megmentése érdekében véradásra szólította fel a lakosságot. N

övekszik a kolerás megbetegedések száma. Ukrajnában. Az ukrán egészségügyi minisztérium adatai szerint csupán a herszoni és nyikolajevi területen 570 re nőtt a fertőzöttek száma. Az egészségügyi hatóságok szigorúan tiltják a fürdőzést a helyi víztározókban, továbbá bezáratták Mariupol tengerparti strandjait is, ahol szintén felfedezték a kolera kórokozóját. A szennycsatorna megfertőzte a Szeverszkij Donyec folyót is, a Don egyik mellékfolyóját - jelentette az ITAR-TASZSZ. A

tádzsikisztáni Garm település közelében egy fegyveres ellenzéki csoport tegnap hajnalban két rendőrt megölt, egyet pedig súlyosan megsebesített. Az előzetes vizsgálatok szerint a fegyveresek csapdába ejtették az őrjáratot. A tádzsik belügyminisztérium szóvivője az ITARTASZSZ-nak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a nehezen megközelíthető hegyszakadékokban még mindig rejtőznek kis létszámú, ám gyorsan mozgó ellenzéki fegyveres csapatok, amelyek csak júliusban 13 rendőrt gyilkoltak meg. M

uzulmán terroristák az elmúlt hét végén felrobbantották az algériai fővárost ellátó egyik fontos gázvezetéket, egy másik támadás után pedig a levegőbe röpítettek egy nagy benzinkutat - jelentette tegnap helyi lapokra hivatkozva a Reuter. Egyik akció sem követelt áldozatokat, a kár viszont jelentős. A fegyveresek Algírtól 90 kilométerre keletre egy házi készítésű bombával robbantották fel a gázvezetéket. A hatalmas robbanásra felébredt emberek egy része halálra rémült, és azt hitte, hogy földrengésről vagy vulkánkitörésről van szó. A nyomban elharapózó tüzet azonban sikerült eloltania a kivezényelt tűzoltóknak. A LEPES A HATARON TULI MAGYAROKAT IS SÚJTANA Horn vízumkényszert szorgalmaz (MTI+N) Magyarország vízumkényszer bevezetését tervezi Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával szemben - erősítette meg Horn Gyula miniszterelnök a televíziónak nyilatkozva. Ez ügyben jelentős ellenállásra számít, de szerinte az ország érdeke a közbiztonság megerősítése és a feketegazdaság visszaszorítása. Kuncze Gábor belügyminiszter úgy nyilatkozott: a döntést Jól elő kell készíteni, mérlegelni kell pozitív és negatív hatásait. Hírek szerint az MSZP-ben is vitatták az elképzelést. Osztrák kormánykörökben üdvözölnének egy ilyen lépést, ukrán részről viszont emlékeztettek arra, hogy a vízumkényszer bevezetése - ha megtörténik nem egyoldalú lépés lesz. Kuncze Gábor szerint a vízumkényszer lehetősége azért vetődhet fel egyáltalán, mert bizonyos irányokból olyan hatások érik az országot, amelyek a közbiztonság romlásához, a feketemunka növekedéséhez, a feketekereskedelem és ezen keresztül a feketegazdaság megerősödéséhez vezetnek. Ezek ellen fel lehet lépni az ellenőrzés fokozásával vagy a vízumkényszer bevezetésével. Az előbbi intézkedést a kormánynak vállalnia kell, ehhez már a pótköltségvetés is többletforrásokat biztosít. Kuncze szerint helyesebb, ha a kor mány ezen az úton halad tovább. A vízumkényszer eltörlése ugyanis a határon túl élő magyarok szemszögéből olyan jelentős eredmény, amelyet nem szabad elvenni. A nyitott határok segítik szerzése bizonnyal nehézségeket okozna az Erdélyben vagy a Vajdaságban élőknek, hiszen jelenleg ezeken a területeken nem működik magyar konzulátus. Bécsben örülnének A bécsi belügyminisztérium nevének elhallgatását kérő tisztviselője nem titkolta: Bécsben örvendenének, ha a magyarok vízumkényszert vezetnének be némely keleti szomszédjuk állampolgáraival szemben. Az Ausztriában illegálisan tartózkodók zöme román, jugoszláv, ukrán és más volt szovjetköztársaság-beli -, vagyis olyanok, akik a magyar terv szerint vízumkényszer alá esnének. Arra a kérdésre, hogy a vízumkényszerért cserében mit kaphatna Magyarország a nyugati világtól, az osztrák tisztviselő nem kívánt konkrétan válaszolni. Kijev is lépne Az ukrán állampolgárokkal szembeni vízumkényszer bevezetése nem egyoldalú lépés lesz.- ha bekövetkezik -, hanem természetszerűleg a kölcsönösségen kell alapulnia nyilatkozta Jurij Fatovec budapesti ukrán konzul. Tehát mindkét ország polgárait érinti majd. Mivel hivatalos intézkedések még nem történtek az ügyben, a diplomata csak feltételezésekbe tudott bocsátkozni a konkrétumokat illetően. Az erdélyiek ráfáznának A Magyarország és Románia közötti vízumkényszer esetleges bevezetésével kapcsolatban Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szöveség szövetségi elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva kijelentette: Minket eléggé váratlanul ért ez a bejelentés. Nyilván megértjük, hogy a vendégmunka rendezetlensége Magyarországon nagyon sok problémát okoz. De úgy gondoljuk, hogy ezt elsősorban annak szabályozásával, esetleg szigorúbb ellenőrzésével kellene megoldani. A vízumkényszer esetleges bevezetése nagyon megnehezítené a romániai magyarok utazását is Magyarországra - mondta. Belgrád ellenlépést tenne Belgrádban nagy meglepetést keltett a budapesti hír. Diplomáciai források megerősítették, a jugoszláv vezetés egy ilyen intézkedés esetén megfelelő ellenlépésttesz. Kis-Jugoszlávia a kölcsönösség elve alapján - a magyar állampolgárokkal szemben azonnal bevezetné a vízumkényszert. Románok kitoloncolása MTI-hír A franqia hatóságok kitoloncoltak ötvenegy illegális román bevándorlót: az érintetteket a Tarom román légitársaság gépén küldték vissza Bukarestbe. A rornánok már megérkezésük után - azzal vádolták a francia rendőröket, hogy hazaszállításuk előtt még alaposan meg is verték őket. Párizs néhány hete jelentette be, hogy a Romániában történt demokratikus változások miatt az onnan érkező bevándorlók már nem számíthatnak a menekültstátus megszerzésére. Ami az illegálisan Franciaországba érkezőket illeti, velük szemben a francia kormányzat már két éve igyekszik a törvény teljes szigorával fellépni. JeanLouis Debré francia belügyminiszter a mostani kitoloncolást kommentálva leszögezte: Franciaország „elszánta magát, hogy nem fogadja be többé a szabálytalan helyzetű külföldieket". Hozzátette, hogy a közeljövőben folytatódnak majd az ehhez hasonló kitoloncolások. PEKING FELPAPRIKAZTA GINGRICHET. DE: Marad az egy Kína-politika Az amerikai kormány visszautasította a képviselőház elnökének, a republikánus Newt Gingrichnek azt a sürgetését, hogy ismerjék el hivatalosan is Tajvant. Az energikus, s talán az elnökválasztási küzdelembe is beszálló Gingrich is nyilvánvalóan annak tudatában tette meg kijelentését, hogy nine s olyan kormányzati ember Washingtonban, aki a legcsekélyebb mértékben is fontolóra venné a szakítást Kínával, s a diplomáciai kapcsolatok rendezését Tajvannal. MTI-hír „Az a megközelítés, hogy nem hivatalos kapcsolatokat ápolunk Tajvannal, hivatalosakat a Kínai Népköztársasággal rendkívül sikeres politika alapja, amelyet öt egymást követő amerikai kormányzat tett magáévá, s nincs szándékunkban változtatni ezen a politikán" - közölte a külügyminisztérium szóvivője, Nicholas Burns. Gingrichet és a szenátus külügyi bizottságának elnökét, a szintén republikánus Jesse Helmst az paprikázta fel, hogy Peking őrizetbe vett egy kínai származású amerikai emberi jogi aktivistát, akinek sikerült kínai börtönökbe bejutnia, s tapasztalatait, értelmezéseit, illetve videofelvételeit a külvilággal megosztania. Kína a Vuhanban őrizetbe vett Harry Wut kémkedéssel vádolja, s azzal is, hogy okmányai nem voltak rendben. Ugyanakkor Harry Wut kínai vízum birtokában engedték be az országba június 19-én, a kínai-kazah határon. A pekingi amerikai főkonzul, Arturo Macias is meglátogathatta a kínai-amerikait, aki a félórás, üvegfalon át lefolyt beszélgetés során közölte: jól van, rendesen etetik, nem verik, nem kínozzák. ALBAN ÍTELETEK Börtön az exkormányfőnek Sikkasztás vádjával tizenöt évi szabadságvesztésre ítélte egy tiranai bíróság Viison Ahmeti volt albán kormányfőt - jelentette tegnap az ATA albán hírügynökség. A volt kormányfő négy társa - akik valaha magas rangú bankemberek voltak szintén 13 és 15 évig terjedő börtönbüntetést kaptak. Ahmeti és tettestársai 1990-ben a kommunista rezsim bukása után Albánia legnagyobb pénzügyi botrányának részeseként 1,6 millió dollárt sikkasztottak. A vád szerint a vádlottak egy Nicolas Arsidi nevű francia gazdasági menedzserrel együtt követték el tettüket. Arsidi azt ígérte, hogy elintézi a 700 millió dolláros albán külföldi adósság átütemezését, s „előlegként" 1,6 millió dollárt vett fel, majd pedig nyoma veszett. Ahmeti 1991 decemberétől 1992 márciusáig volt csak Albánia miniszterelnöke, s már 1993-ban az üggyel összefüggésben kétéves börtönbüntetésre ítélték. MTI KUBAI VALASZTASOK Szándékos félreszavazások Castro nem szavazott mellé. MTI-hír A vasárnap rendezett kubai helyhatósági választásokon minden kilencedik szavazó érvénytelenül voksolt. Az összes szavazócédulák 11,3 százaléka nem volt kitöltve vagy érvénytelen volt - közölte Carlos Amat, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke ismertetve az előzetes összesítések eredményeit. A fővárosban, Havannában az érvénytelen szavazatok aránya (16,5 százalék) lényegesen magasabb volt, mint országos viszonylatban. A választási részvétel (97,1 százalék) nagyjából megegyezett az 1992 végén rendezett helyhatósági választásokéval. Amat nem zárta ki, hogy a választók a szavazócédulákat szándékosan tették érvénytelenné. Másrészt a magas részvételi arányt úgy értékelte, mint annak a jelét, hogy „a kubai nép el van szánva a forradalom és vívmányai megvédésére". Kubában nem kötelező a részvétel a választásokon, az állampolgárok az erőteljes állami propaganda hatására mégis kénytelenek elmenni szavazni emlékeztet a DPA. Carlos Amat igazságügy-miniszter szerint a 97,1 százalékos részvételi arány „a kubaiaknak a rendszer és a forradalom melletti elkötelezettségét demonstrálta". Ez a részvétel csupán egy tizedszázalékkal kevesebb a legutóbbi, 1992 decemberében tartott szavazásénál. Az érvénytelen, vagy üresen beadott szavazólapok 11,3 százalékos aránya is csak valamivel haladja meg az akkorit. Ez alkalommal a helyi tanácsok összesen mintegy 14 ezer tagját választották meg 29 ezer jelöltből (kötelező a legalább kettős jelölés). Csak 326 körzetben kell a következő hétvégén újabb fordulót tartani, mert egyik jelölt sem érte el a szükséges többséget. Szöulban a mentőosztagok élve kiemelték az összeomlott áruház romjai alól azt a nőt, akinek a hollétét hangérzékelő műszerrel határozták meg. A 19 éves Ju Dzsi Huan viszonylag jó állapotban van idézte az AP a koreai orvosokat. A fiatal nő az áruház június 29-én történt összeomlása óta 286 órát töltött az épület pincéjében egy másfél méter hosszú, keskeny üregben lapulva, közel ahhoz a helyhez, ahonnan vasárnap egy 21 éves férfit sikerült élve kimenteni. Az egyetemistát kórházban ápolják, állapota orvosai szerint kielégítő. A fiatalem ber kilenc és fél napon át volt a romhalmaz egy üregének foglya, a beszivárgó esőcseppeket itta, és kartonpapírt evett. Mellette, egy másik üregben két nő már meghalt, mire a mentők odaértek. A halálos áldozatok száma tegnap hajnalban kiemelt holttestekkel 207-re emelkedett. Az eltűntek listája még mindig mintegy 220 nevet számlál. APRÓHIRDETÉS Mély fájdalommal értesítjük a kedves rokonokat, barátokat, ismerősöket, hogy szeretett édesapánk és nagyapánk, LEHEL ISTVÁN 1995. július 6-án súlyos és hosszadalmas betegség után, 77 éves korában örökre eltávozott. Temetése 1995. július 14-én 13.00 órakor lesz a pozsonyi Márton temetőben. A gyászoló család és Jolika V-2191 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a tragikusan elhunyt GÁL MÁTYÁST ma délután 14 órakor temetik a rimaszombati temetőben. A gyászoló család V-2192 a turizmust, és egyáltalán nem biztos, hogy az abból származó gazdasági haszon kisebb, mint a nem kívánatos hatásokból származó kár. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a vízumkényszer bevezetése kölcsönösségi alapon történik, ha a kormány ilyen lépésre szánja el magát, Magyarország is hasonló válaszlépésre számíthat. Mérlegelni kell pozitív és negatív hatásait, és ezután kell dönteni, ha van egyáltalán ilyen kormányzati szándék - mondta végül. A kormányfő elképzelését a vízumkényszerről saját pártja, az MSZP frakcióülésén is többen vitatták. A magyar külügyminisztérium egyelőre vizsgálja Horn Gyula kormányfő felvetését a vízumkényszer bevezetését illetően - mondta Szent-lványi István politikai államtitkár. Megemlítette, hogy a vízumok be-