Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-07 / 156. szám, péntek

1995. július 1527. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ szó 3 I Törvény a Szlovák Köztársaság államnyelvéről - tervezet i. § Bevezető rendelkezések (1) A törvény célja a Szlovák Köztársaság államnyelve jogál­lásának és védelmének bizto­sítása, valamint funkcióinak és alkalmazásának pontosabb meghatározása. (2) A törvény nem szabályoz­za a szertartási nyelveknek és a nemzeti kisebbségek nyelvé­nek használatát. 2§ Az államnyelv jogállása, funkciói és védelme (1) A Szlovák Köztársaságié rületén az államnyelv a szlovák nyelv /l/. A szlovák nyelv alatt az irodalmi szlovák nyelv kodi­fikált normája értendő. (2) A szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségének legfon­tosabb jele és a szlovák nem­zet kulturális hagyatékának legbecsesebb értéke, és a Szlovák Köztársaság szuvere­nitásának kifejezője. (3),Az államnyelv a Szlovák Köztársaság területén hasz­nált minden nyelvvel szemben előnyt élvez. (4) Az államnyelv tölti be azt a pótolhatatlan funkciót, hogy a Szlovák Köztársaság minden polgára egységesítő, kölcsö­nös megértésének eszköze le­gyen. (5) Az állam az oktatási, művelődési és az információs rendszerben olyan feltételeket köteles kialakítani, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára elsajátíthassa és használhassa az államnyelvet szóban és írásban egyaránt. (6) Az állam köteles gondos­kodni az államnyelv és törté­nelmi fejlődésének tudomá­nyos kutatásáról, a helyi és a szociális nyelvjárások kutatá­sáról, az államnyelv kodifikálá­sáról és alkalmazása kulturált­ságának növekedéséről. (7) Az államnyelv hivatalos kodifikálását a Szlovák Köztár­saság kulturális minisztériuma (a továbbiakban csak „kulturá­lis minisztérium") állapítja meg. (8) Az államnyelv állandósult formájába történő bármiféle olyan beavatkozás, amely el­lentétben állna annak törvény­szerűségeivel, megengedhe­tetlen. 3§ Az államnyelv alkalmazása a hivatalos érintkezésben (1) Az államnyelv ismerete a munkaviszonyba és a hasonló munkajogi viszonyba történő fel­vételnek a feltétele az állami szervezetek, a területi önkor­mányzatok szervezetei, az állam­igazgatási feladatokat teljesítő költségvetési és dotált szerveze­tek alkalmazottainak, valamint a fegyveres erők, a fegyveres tes­tületek tagjainak esetében, és előfeltétele a megállapodás sze­rinti munka végzésének. (2) Az állami szervek, a terü­leti önkormányzati szervek al­kalmazottai és azon költségve­tési és dotált szervezeteknek alkalmazottai, amelyek állam­igazgatási feladatokat látnak el, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjai minden egyes hivatalos ügyle­tet államnyelven végeznek. (3) Államnyelven vezetik a hivatalos iratokat (anyakönyve­ket, jegyzőkönyveket, határo­zatokat, statisztikát, nyilván­tartásokat, mérlegeket, hivata­los feljegyzéseket, a közzété­telre szánt információkat, stb), államnyelven adják ki a törvé­nyeket, határozatokat, közoki­ratokat, államnyelven folynak az állami szervek, s ugyanígy a községi (városi) képviselő-tes­tületek tanácskozásai. (4) Államnyelven tüntetik fel a községek és részeiknek az el­nevezéseit, a földrajzi elneve­zéseket, az utcák és közterek elnevezéseit, valamint az álla­mi térképeken, illetve a katasz­teri térképeken szereplő ada­tokat. A községek, a városré­szek és utcák más nyelven tör­ténő megjelölését külön tör­vény szabályozza /2/. (5) A községi krónikákat ál­lamnyelven vezetik. A községi krónika más nyelvű változata csak az államnyelvből történő fordítása lehet. (6) A Szlovák Köztársaság minden polgárának jogában áll, hogy a vezetéknevét és utó­nevét ingyenesen változtassa meg a szlovák helyesírási sza­bályok szerinti formára /3/. (7) Az államnyelv ismerete feltétele annak, hogy külföldi személy megszerezze a Szlo­vák Köztársaság állampolgár­ságát /4/. 4§ Az államnyelv alkalmazása az oktatásügyben (1) A Szlovák Köztársaság te­rületén az oktatás és a vizsgáz­tatás nyelve az államnyelv. Az államnyelvtől eltérő nyelv a kü­lön előírásokkal meghatározott mértékben lehet az oktatás és a vizsgáztatás nyelve /5/. (2) A Szlovák Köztársaság területén lévő valamennyi is­kola pedagógusai kötelesek is­merni és alkalmazni az állam­nyelvet úgy szóban, mint írás­ban. (3) Az oktatás során alkal­mazott tankönyveket és okta­tási segédanyagokat (videó, film, számítógépes feljegyzé­sek, stb.) államnyelven jelente­tik meg, más nyelven csak a külön előírásokkal szabályo­zott mértékben. (4) Az egész oktatási ügyvi­telt (bizonítvány, jegyzőköny­vek, kimutatások, statisztikák, stb.) államnyelven vezetik. 5§ Az államnyelv alkalmazása a tömegkommunikációs esz­közökben, a kultúrában és az összejöveteleken (1) A Szlovák Köztársaság egész területén államnyelven valósul meg a rádió és a tévé műsorszórása. Kivételt képez a szlovák rádió külföldre irá­nyuló idegen nyelvű adása és a nyelvtanfolyamok. A nemzeti­ségi kisebbségek nyelvén tör­ténő közvetítésf külön előírá­sok /6/ szabályozzák. (2) A rádió- és a tévéadások üzemeltetői, a bemondók, a műsorvezetők és szerkesztők az adásban kötelesek biztosí­tani és megtartani az állam­nyelv hivatalos kodifikálásá­nak szabályait. (3) A területi vagy a helyi te­levíziós és rádióberendezések közvetítése alapvetően állam­nyelven történik. Egyéb nyelve­ket az adott műsornak állam­nyelven történő közlése után szabad csak használni. (4) A magán televíziós és rá­dióállomások engedélyezésé­nek feltétele az, hogy a kérel­mező szavatolja az államnyelv használatát. (5) A rendszeresen megje­lenő sajtótermékek és az időszaki sajtótermékek állam­nyelven jelennek meg. Egyéb sajtótermékek megjelenteté­sét külön előírás /7/ szabá­lyozza. (6) Államnyelven adják ki az alkalmi sajtót, a képtárak és könyvtárak katalógusait, a mo­zik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények műsorait. Ezek szükség esetén más nyelvű fordításokat is tar­talmazhatnak. (7) Államnyelven valósítják meg a kulturális és a nevelési­művelődési rendezvényeket. Kivételt képeznek a nemzetisé­gi kisebbségek kulturális ren­dezvényei. Konferálni azonban először államnyelven kell. (8) A Szlovák Köztársaság te­rületén történő összejövetel vagy előadás minden részt­vevőjének jogában áll a nyilat­kozatát államnyelven előadni. Az ilyen összejövetelekre vo­natkozó írásos anyagokat ál­lamnyelven kell elkészíteni. Ezeket kiegészíthetik az egyéb nyelvekre történt fordítások. 6 § Az államnyelv alkalmazása a hadseregben és a fegyveres testületekben (1) A Szlovák Köztársaság Hadseregében, a Szlovák Köz­társaság Belügyminisztériumá­nak alakulataiban, a Rendőri Testületben, a községi (városi) rendőrség alakulataiban a pa­rancsokat államnyelven adják ki és hajtják végre. (2) A fegyveres erők, fegyve­res biztonsági testületek, fegy­veres testületek és tűzoltósági testületek egész ügyvitelét és dokumentációját kizárólag ál­lamnyelven vezetik. 7§ Az államnyelv alkalmazása a bírósági és az államigazga­tási eljárásban (1) A bíróság a polgárokkal államnyelven értekezik, s ál­lamnyelven folyik a bírósági el­járás, az államigazgatási eljá­rás, államnyelven adják ki a bí­róságok és az államigazgatási, szervek döntéseit és jegyzőkönyveit. (2) A nemzetiségi kisebbsé­gekhez tartozó személyek és az államnyelvet nem ismerő külföldiek jogai a külön előírá­sok /8/ értelmében érintetle­nek maradnak. 8§ Az államnyelv alkalmazása a gazdaságban, a szolgáltatá­sokban és az egészségügy­ben (1) Az államnyelv alkalmazá­sa kötelező a fogyasztó védel­mének érdekében a hazai vagy az importált áru tartalmának megjelölésekor, a termékek (főleg élelmiszerek és gyógy­szerek) használati utasításai­ban, valamint a jótállás feltéte­leinek és a fogyasztóval szem­beni egyéb útmutatások meg­fogalmazásakor /9/. (2) Államnyelven készülnek a munkaviszonyban vagy a mun­kaviszonyhoz hasonló viszo­nyokban az írásbeli jogügyletek. (3) Államnyelven készülnek a tartós kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések, szlo­vák műszaki normák, a pénz­ügyi és műszaki dokumentá­ció, a társulások, egyesületek és kereskedelmi társaságok alapszabályai. Ezek lefordítha­tóak más nyelvre is, de az álla­mi szervek előtti eljárásban csak az államnyelv szerinti szö­veget lehet elismerni. (4) Államnyelven kell feltün­tetni a nyilvánosság tájékozta­tását célzó valamennyi felira­tot, reklámot és értesítést (az üzletekben, a sportlétesítmé­nyekben, a vendéglátóhelye­ken, az utcákon, az utak men­tén, az utak fölött, a repülőte­reken, az autóbusz- és a vasút­állomásokon, a vasúti kocsik­ban és a tömegközlekedési eszközökön). Ezeket idegen nyelvre is le lehet fordítani, de ezek a szövegek csak a hason­ló nagyságban megjelenő ál­lamnyelvű szöveg után követ­kezhetnek. Kivételt képeznek a meghonosodott elnevezések, valamint azok az elnevezések, amelyeknek államnyelven nincs megfelelő ekvivalense. (5) Államnyelven vezetik az egészségügyi intézmények ügy­vitelét. 9§ Közös rendelkezések (1) A jelen törvény rendelke­zéseinek megtartásáért a hiva­talok, szervezetek, illetve a vál­lalatok tulajdonosai és üzemel­tetői tartoznak felelősséggel. (2) A tájékoztató táblák, feli­ratok és valamennyi egyéb szö­veg jelen törvény szerinti kiiga­zításának költségét az illeté­kes hivatal, szervezet vagy vál­lalat köteles téríteni. (3) A jelen törvényből eredő kötelességek megtartása fölöt­ti felügyeletet a Szlovák Köz­társaság kulturális minisztériu­ma látja el. (4) A Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma az ál­lamnyelvi és nemzeti írásbeli­ségi szekció keretében mint különleges ellenőrzési szervet létrehozza a Központi Nyelvfel­ügyelőséget. Ennek a fel­ügyelőségnek elsőrendű kül­detése a jelen törvény és a végrehajtására kiadott előírá­sok megtartásának a felügye­lete. (5) Az államnyelv alkalmazá­sával kapcsolatos jogvitákat a járási hivatalok mint államigaz­gatási szervek döntik el állam­igazgatási eljárásban a saját hatáskörükön belül. A határo­zataik ellen irányuló fellebezé­sekről a bíróságok döntenek /9/. 10 § Zárórendelkezések Érvényét veszti a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság hivatalos nyel­véről szóló 428/1990 Tt. szá­mú törvénye. A jelen törvény 1995. szep­tember l-jén lép hatályba. Utalások: 1/ A Szlovák Köztársaság Al­kotmánya 6. cikkének 1. be­kezdése 2/ A 191/1994 Tt. számú törvény (az úgynevezett tábla­törvény) 3/ A vezetéknevekről és az utónevekről szóló 300/1993 Tt. számú törvény 7. §-ának 1. bekezdése 4/ A Szlovák Köztársaság ál­lampolgárságáról szóló 40/1993 Tt. számú törvény 7. §-a 1. bekezdésének a/ pontja 5/ Az oktatásügyi törvény (a 29/1984 Tt. számú törvény) 3. §a 6/ A Szlovák Rádióról szóló 255/1991 Tt. számú törvény 5. §-a és a Szlovák Televízióról szóló 254/1991 Tt. számú tör­vény 3. §-ának 3. bekezdése 7/ A sajtótörvény (a 81/1966 Tt. számú törvény) 8/ A Polgári Perrendtartás (a 99/1963 Tt. számú törvény) 18. §-a; a Büntető Perrendtar­tás (a 141/1961 Tt. számú tör­vény) 2. §-ának 14. bekezdése 9/ A fogyasztók védelméről szóló 634/1992 Tt. számú tör­vény 9. §-ának 1. és 2. bekez­dése, illetve 11. §-a. Somodi táborában művelődnek, pihennek, nyaralnak Somodiban a fürdőbe vezető útnak egy szakaszát a községi gázvezeték-hálózat építésekor lekeskenyítették, tehát gépko­csival csak az egyik felén lehet közlekedni. - A különböző szűkí­tések, természetes és művi sor­vasztások időszakában vajon nem jellemző-e a „karcsúság" a hagyományos nyári művelődési táborra is? - morfondíroztam magamban tegnap reggel a sá­tortábor felé igyekezve. - Valamivei talán kevesebben gyűltünk itt össze, mint általában a múltban, azaz vagy kétszázan vagyunk, ám a táborozás csak tegnap kezdődött, tehát az elkö­vetkezendő napokon, főleg a hét végén még megszaporodhat a létszámunk - kommentálta Bo­da Ferenc, a Csemadok Kassa-vi­déki Járási Választmányának tit­kára, azaz a házigazda szervezet képviselője. A kolléganője, 8a­lázs Judit megjegyezte: a múlt­ban a rozsnyói, kassai és a király­helmeci kollégáik is részt vállal­tak a szervezésből, most viszont a Csemadok anyagi gondjai miatt is csak a Kassa-vidéki járási vá­lasztmányra maradt minden. Még szerencse, hogy helyből és a környékről számos üzem, községi önkormányzat, magánvállalkozó is segít nekünk ebben-abban - folytatta Boda Ferenc. Mihályi Molnár László szepsi tanárt éppen a reggelizés után látogattuk meg. Tudniillik, itt az ébresztő általában később van, mint otthon, hiszen az esti műsorok, meg az azt követő tá­bortűz körülötti csevegés éjsza­káig is elhúzódik. - Tény, hogy az idén kevesebben vagyunk, ám a műsor ezúttal is igen válto­zatos, igen gazdag. Minden ge­neráció megtalálja benne azt, ami érdekli, ami hasznos számá­ra - értékelte a tábori életet. Szaszák Melinda, Tóth Szilvia és Nagy Lea az idén érettségiz­tek. Hogy miért jöttek Somodi­ba? Nos, válaszaikból egyér­telmű: azért, mert ebben a szép környezetben, messze Kassa zajától, füstjétől és betonrenge­tegjétől friss erőt akarnak gyűjteni a továbbtanuláshoz. Ugyanis mindhárman főiskolás­jelöltek. Legalábbis a felvételin már túl vannak, s most izgatot­tan várják az eredményt. A há­rom lány elmondása szerint a társaság jó, az időjárás kitűnő, az étkezési önellátás meg a sá­tor alatti alvás romantikus... • És a műsor? - Az lehetne egy kicsit érde­kesebb - jegyezte meg Melinda. A mi generációnkat jobban ér­deklő előadásokból többet is el­fogadnánk. • Lehet, hogy a fiataloktól a szervezésben is szükséges lenne a nagyobb kezdemé­nyezés? - vetettem közbe. - Kétségtelen. A jövőben ta­lán majd mi is hozzájárulunk a művelődési tábor nagyobb sike­réhez - válaszolta Szilvia gyor­san, mert a-diófák alatt már kezdődött az újabb előadás. Szabó Ottó képzőművész az es­ti előadására készült, készítette a kellékeket, Péter Zsolt és Jakab Tünde a legközelebbi táncház for­gatókönyvét „lapozták", Szarnák Mihály a helytörténeti és gyógynö­vényismereti túrát tervezte. Szász/' Zoltán és Bettes István gömöri, il­letve pozsonyi szemszögből is ítél­ve lapunknak azt nyilatkozták, hogy jól érzik magukat, a műsor tartalmas. Csak azt sajnálják, hogy a táborlakók többsége helyi, azaz kassai és Kassa-környéki, vi­szont kevés az ország többi régió­jának képviselője. (gazdag) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Özvegyi nyugdíj J. !.: 1993-ban megözvegyültem. A férjem jól keresett, a halá­láig nem is kellett dolgoznom. Az özvegyi nyugdíjat csak egy évig kaptam, aztán elvették azzal, hogy nem vagyok 50 éves. Az egyik munkatársnőmnek nemrég visszaadták az özvegyi nyugdíjat, mert betöltötte a 45. életévét. Nekem is jogom lesz az özvegyi nyugdíjra, ha a 45 életévemet betöltöm? Az hogy visszanyerheti-e a 45. életéve betöltésével a nyugdíját, elsősorban attól függ, hány éves volt, amikor az özvegyi nyugdíjat megvonták öntől. A Társadalom­biztosítási Törvény 46. §-a szerint az özvegynek a férje halálától szá­mított egy évig van perelhető jog­igénye özvegyi nyugdíjra. A fent említett egy év eltelte után az özvegynek főként csak ak­kor jár az özvegyi nyugdíj ha: rok­kantnak tekinthető; legalább egy ellátatlan gyermekről gondosko­dik; legalább három gyermeket nevelt fel; betöltötte a 45. életévét és két gyermeket nevelt fel stb. Az özvegyi nyugdíj iránti jogigény az említett paragrafus negyedik bekezdése szerint megújul példá­ul akkor, ha az özvegy legalább egy ellátatlan gyermekről kezd ismét gondoskodni, vagy ha az özvegyi nyugdíj iránti jogigény megszűné­sétől számított két éven belül telje­síti a rokkantságra, a legalább há­rom gyermek felnevelésére, a 45. életév és egyben a két gyermek felnevelésére, esetleg az ötvene­dik életév betöltésére vonatkozó feltételt. A levelében sajnos nem tesz említést a lényeges körülmé­nyekről. Éppen ezért azt tanácsol­nánk önnek, hogy keresse fel a po­zsonyi nyugdíjintézetet (ul. 29. au­gusta) . (fekete)

Next

/
Oldalképek
Tartalom