Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-07 / 156. szám, péntek

1 2 | ÚJS

Zó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. július 10. ROMAN OKTATASI TORVENY Az RMDSZ tiltakozó akciókra készül SOLANA-INTERJU A LE FIGARÓBAN Nem kell többsebességű Európa Spanyolország elveti a többsebességű Európa gondolatát; az Európai Ünión belül csak időlege sen, a megkívánt feltételek hiánya esetén lehet kirekeszteni egy tagországot az általa kívánt együttműködésből. Egy kétsebességes Európa valójában két Euró pa létrejöttét feltételezné jelentette ki a Le Figaro című francia napilapnak adott, s az űjság tegnapi számában megjelent interjújában Javier Solana spanyol külügyminiszter. Véleményének az ad különös hangsúlyt, hogy idén július elsejétől Spanyolország vet te át az EU soros elnökségét. Solana elmondta: a spanyol elnökség legfontosabb feladata a munkanélküliség csökkentése. az idén novemberben tartandó EU-mediterrán konferencia sikerre vitele és mindenekelőtt egy boszniai tűzszünet létreho zása lenne. Ez utóbbi témáról szólva úgy vélte, hogy Boszniában polgárháború zajlik, ahol nem könnyű a jók és a gonoszok megkülönböztetése, ám amelynek semmiképpen sincs katonai megoldása. A külügyminiszter elvetette az esetleges külföldi beavatkozást. Mint mondta, ez csak rengeteg európai katona halálát követelné, miközben nem hozná közelebb a megoldást Ugyanakkor úgy vélte, hogy a nemzetközi közösség jó döntést hozott a gyorsreagálású erők életrehívásával, s ennek máris van bizonyos pozitív pszichológiai hatása a szembenálló felekre. MTI IZRAELI-PALESZTIN MEGALLAPODAS Washington szeretne házigazda lenni Washington szívesen lenne házigazdája egy második jelentős közel keleti megállapodás aláírásának is - jelezte szerdán a külügyminisztérium szóvivője, Nicho las Bums. Izrael és a Palesztin Hatóság tervezett megállapodá sáró! van szó. amelynek július 1ig kellett volna elkészülnie, most július 254 határidőt emlegetnek. A megállapodás értelmében a Gáza-övezeten és Jerikón kívül a palesztinok Ciszjordániában nagyobb területekre terjeszthetnék Tiltakoznak a „jugoszláv" bunyevácok A jugoszláv hírügynökség szerda esti szabadkai jelentése szerint a vajdasági Bunyevác-Sokác Párt vezetősége élesen bírálta a horvát kormány, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége és a magyarországi horvá tok képviselői által a múlt hónapban Baján aláírt nyilatkozatot amely .horvátnak kiáltja ki" a bunyevác népcsoportot A Tanjug idézte Nikola Babicot, a vajdasági Bunyevác-Sokác Párt elnökét aki megerősítette szerva zetének álláspontját amely szerint „a mi államunk egyedül Szerbia és Jugoszlávia". Slovan lela cic, a párt szóvivője úgy vélte, hogy a bajai nyilatkozat „célja széthúzást szítani a térségben, és elítélni azokat akik Jugoszláviát ismerik el államuknak". MTI VENEZUELA Visszatérés az alkotmányossághoz Venezuela visszatér az alkotmányossághoz, mivel sikerült megoldani azokat a súlyos gondokat amelyek egy évvel ezelőtt számos politikai és gazdasági jog alkotmányos garanciájának felfüggesztésére kényszerítették az ország vezetését - jelentette be Rafael Caldera köztársasági elnök. A dél-amerikai országban a sorozatos bankcsődök nyomán kialakult súlyos pénzügyi válság miatt tavaly június végén felfüggesztették számos politikai és gazdasági jog alkotmányos garanciáját- Lehetővé tették személyek, illetve vállalatok javainak elkobzását is bírósági ítélet nélkül. A lépések együtt jártak a pénzváltásnak, valamint az alapvető fogyasztási cikkek árának állami ellenőrzésével, a spekuláció visszaszorítása és az elszegényedés megállítása érdekében. MTI ki fennhatóságukat, egyfajta parlamentet is választhatnának, az izraeli hadsereget pedig szerintük még a választások előtt ki kell vonni az adott területről. Washington 1993 szeptemberében adott otthont a korszakos jelentőségű izraeli palesztin ke retegyezmény aláírásának, amely a mostani tárgyalásokat is la hetővé tette. A legkeményebb diónak tűnő jeruzsálemi kérdés rendezését a felek eleve későbbre halasztották. MTI A romániai magyarságot Trianon óta ért legsúlyosabb csapások egyikének nevezte a román oktatási törvényt Takács Csaba. Az RMDSZ ügyvezető elnöke az érdekelt romániai magyar testületek képviselőiből létrejött oktatási válságbizottság első üléséről számolt be szerda este Kolozsváron a sajtónak. MTI-tudósítás A bizottság üléséről kiadott közlemény rámutatott, hogy a parlament által megszavazott törvény nem csupán az Európa Tanács kisebbségi keretegyez ményét hagyja figyelmen kívül. Az 1978 évi, a Ceausescu-rezsim idején hozott tanügyi törvénynél is szigorúbb korlátokat állít az RMDSZ által képviselt anyanyelvű oktatási stratégia, a teljes, önálló oktatási rendszer megvalósítása útjába. A kialakult helyzetet a tanácskozás résztvevői nem tekintik véglegesnek, a tervezett helyi, országos, és nemzetközi szintű tiltakozási akciókkal párhuzamosan felkészülnek „az átvészelés és az építkezés" olyan módozataira, amelyek a létező jogi keretek kihasználásával és alternatív megoldások kal a lehető legjobb feltételeket biztosítják az anyanyelvű oktatással kapcsolatos célok megva lósítására. Az RMDSZ képviselői és szenátorai szombaton arra fogják kérni az államelnököt, hogy ne írja alá a törvényt A bizottság szórólapot készít, amelyben Románia minden polgára számára világosan feltárja, miről van szó, továbbá július 15-ig az összes romániai magyar érdekvédelmi szervezet nevében tájékoztató és tiltakozó leveleket küld az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, valamint az atlantai folyamatban részt vevő román és amerikai partnereknek. A romániai magyar egyházak vezetői kihallgatást kérnek az államfőtől és látogatást tesznek Strasbourgban az Európa Tanács vezetőinél. Ugyancsak Strasbourgba ifjúsági staféta indul a saját tanügyi tervezet támogatására összegyűjtött közel ötszázezer aláírással. Tovább dolgoznak olyan terveken, mint az egész kárpát-medencei régió magyarságát átfogó kölcsönös szolidaritási rendezvények megszervezése, illetve országos méretű polgári tömegtüntetés szeptemberben Székelyudvarhelyen, pedagógusok, szülők, iskolások sztrájkja, iskolabojkott. Augusztus elején a bizottság újból összeül, s ekkor a további tiltakozási tervek mellett a hosszabb távú stratégiáról is több szó eshet. Líviu Maior román oktatási miniszter is jelen lesz, amikor szombaton Iliescu elnök fogadja az RMDSZ parlamenti képviselőit és szenátorait. A miniszter szerint az RMDSZ alkotmányossági óvásának alátámasztására szolgáló érvek nem helytállóak és Iliescu elnökjúlius 18-án, az alkotmánybíróság állásfoglalását követően (amelynek a törvényt várhatólag jóváhagyó döntését illetően a miniszternek nincsenek kételyei) alá fogja írni a törvényt, amely ezzel hatályba lép. Erről a miniszter tegnap reggel nyilatkozott a rádió leghallgatottabb műsorában. ÉJSZAKÁBA NYÚLÓ P

ARL

AMENTI VITA Ausztria biztonságos ország MTI-tudósítás Az osztrák parlament szerdán késő éjszakába nyúló rendkívüli ülésen foglalkozott az ország biztonságának helyzetével. Az ülést - csakúgy, mint 1994 novembere óta öt másik rendkívüli tanácskozót - a szabadságpártiak kérték: az SPÖ, a Zöldek és a Liberális Fórum véleménye szerint kizárólag azért, hogy a való ságosnál rosszabbnak feltüntetve a helyzetet bizonytalanságot és félelmet keltsenek. A kisebbik koalíciós párt, az ÖVP ugyanakkor azzal vádolta az SPÖ-t, hogy halogatja a biztonsági szolgálat reformjait, amelyek ütemét maga határozza meg. • Caspar Einem belügyminiszter indokolatlannak nevezte a rendkívüli ülést, amely nézete szerint csakis Jörg Haider politikai törekvéseit, az országban a bizonytalanság légkörének ki alakítását szolgálja. Einem Ausztriát biztonságos országnak nevezte, s ezt adatokkal támasztotta alá. Szavai szerint az év első öt hónapjában az összbűnözés az előző évihez képest 5,3 százalékkal csökkent. A rendkívüli ülésen szó volt a hatékonyabb nyomozási módszerek bevezetésének lehetőségéről, amit az utóbbi időben, elsősorban a levélbomba-merényletek nyomán több párt képviselője követel. Nikolaus Michalek igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a telefonlehallgatások és a raszter-nyomozás csak nagy körültekintéssel és jogi biztonság mellett engedélyezhető. Jörg Haider, a szabadságpártiak vezetője az ülés összehívását indokolva ar ról beszélt, hogy soha ilyen mére teket nem öltött a szervezett bűnözés Ausztriában. Kampánykezdet Japánban Japánban néhány hétig még nem köszönt be a belpolitikai uborkaszezon, és könnyen lehet, hogy utána sem fog. Tegnap hivatalosan is megkezdődött a július 23-án tartandó felsőházi választások előtti kampány, amelynek közvetlen jelentőségét az adja, hogy a Murajama-kormány tavaly júniusi hivatalba lépése óta ez lesz az első országos választási próbatétel - a megfigyelők többsége szerint pedig a jelenlegi kormány számára alighanem az utolsó is. MTI-tudósítás A japán parlament 252 tagú felsőházát háromévenként újít ják meg, de mindig csak felerészben. így a mostani választásokon is 126 mandátum sorsának kell eldőlnie, ezek közül 50-nek az arányos képviseleti rendszer szabályai szerint, a többinek pedig (a 47 kormányzóságnak megfelelő) 47 választókörzetben. Országos választásokon először nyilváníthatnak véleményt a szavazópolgárok a hárompárti koalíció tevékenységéről, s kevesen kételkednek abban, hogy ez a vélemény legalábbis a Murajama Tomiicsi vezette szociáldemokrata pártra nézve erősen negatív lesz. A JSZDP népszerűsége gyakorlatilag folyamatosan hanyatlik azóta, hogy a kormányra kerülés érdekében tavaly júniusban szövetségre lépett legfőbb ideológiai riválisával, a Liberális Demokrata Párttal. Kevéssé valószínű ugyan, hogy az ellenzék többségbe kerül a felsőházban, de ha a szociáldemokraták valóban gyengén szerepelnek a választásokon, annak konzekvenciáit általános vélemény szerint elsősorban Murajamának kell levonnia. A legvalószínűbbnek tartott esetben ez pártelnöki és miniszterelnöki tisztségéről való lemondásátjelentené. Major győzött - Blair nyert Túl nagy merészség lenne azt mondani, hogy megoldódott a hetek óta húzódó, minden eddiginél mélyebb kormányválság, amely ennél azért valamivel több, hiszen nemcsak a kabinet hanem az egész brit belpolitika válságáról van szó. Ugyanis a tory párt már jó ideje a szakadék szélén táncol, de csak mostanra lett olyan súlyos a helyzet, hogy már-már szakadással fenyegetett. A toryk parlamenti képviselői kedden bizalmat szavaztak John Major kormányfőnek, aki két héttel korábban, taktikai okokból mondott le a pártvezérségről. Egy nappal később, szerdán pedig gyökeresen átalakította kor mányát: az ugyancsak két hete távozott Douglas Hurd külügy miniszter utóda Malcolm Rifkind eddigi védelmi miniszter lett. Ez utóbbi tárcát a (párton belüli) jobboldal egyik vezére gyénisége, Michael Portíllo kapta. A legnagyobb horderejű személyi döntésnek az tűnik, hogy Michael Haseltine, az egyik legnagyobb tekintélyű konzervatív politikus miniszterelnök helyet tes lett. Haseltíne-nak 1990 ben nagy szerepe volt Margaret Thatcher megbuktatásában, a mostani pártvezérválasztás során azonban Major kormányfő mellett agitált - valószínűleg nem akart kétszer is miniszterelnököt buk tatni, bár az öreg róka tisztában van azzal, hogy a konzervatívok számára hosszú távon nem Ma jor a főnyeremény. Haseltine előretörése mindenképpen jelzi, hogy nagy szerepet szánnak neki, főként a pártpolitika alakításában. Megfigyelők első értékelése ikben azt hangsúlyozzák, hogy a kormányátalakítás nem váltotta be a toryk Európa-ellenes (euroszkeptikusok) jobbszárnyának elvárásait. Major nem vette vissza kormányába vezérválasztási riválisát. Redwoodot, és más jobboldali politikus sem került be a kabinetbe. Az értékelések szerint ugyanis az új miniszterek kinevezésével a balszárny és a centrum szerepe erősödött a kormányban. Ezzel a véleménnyel lehetne vitatkozni, mert kétséges, hogy a személyi változások az eurobarát irányvonalat fogják-e erősíteni. Hiszen pl. Rifkind védelmi miniszterként még januárban keményen elutasította, hogy az EU jövőbeni közös védelmi politikáját intézményesítetten, valamilyen nemzetek fölötti szervezet tartsa kézben. Azt , is mondta, hogy a „Brüsszelből irányított szuper állam agyrém, a britek sosem fognak lemondani szuverenitásukról". Nemegyszer mondott hasonló dolgokat Portíllo is. Tehát sem Rifkind, sem Portíllo nem olyan elkötelezettje az európai politikának, mint Douglas Hurd volt, aki éppen ezért kényszerült lemondani. Ez azért annyira lényeges, mert a Lon don-EU viszony a Major kormányzat legnagyobb dilemmá ja. Ami a kormány átalakítását illeti, a toryk kemény magjának egyik képviselője máris kijelentette: „Ha a kormányfő azt gondolta, hogy ez a párt békéjének és egységének a receptje, ak kor bizonyára viccelt." Ami pedig Major vezérválasztási győzelmét illeti, érdekes, hogy a legtöbb brit lap bírálta a konzervatív honatyákat, amiért Majorre szavaztak és nem a változásra. A The Sun szerint „a 218 tory képviselő, aki Majorre szavazott, végzetes kárt okozott az országnak. A következő parlamenti választásokat odaadták a Munkáspártnak." Egy másik vélemény szerint a vezérválasztás után Majornek tudatosítania kell, hogy immár két konzervatív pártot kell(ene) vezetnie. (A Financial Times rajza) a M

oamer el-Kadhafi líbiai vezető szerdán a béke évének nyilvánította 1995-öt, mivel az ország parlamentje, az Általános Népi Kongresszus az évi költségvetésben semmiféle kiadást nem irányzott elő katonai célokra - jelentette az AFP a JANA hivatalos líbiai hírügynökségre hivatkozva. Kadhafi a Szirt városában rendezett ülésszak záróülésén kijelentette: Pacifista politikát folytatunk. Akkor sem vágunk vissza, ha valaki megtámad bennünket. E

lhunyt Aziz Nesin török író, aki két éve iszlám fundamentalisták támadásának célpontjává vált - közölte tegnap a török rádió. A 80 éves író röviddel szerda éjfél után halt meg szívrohamban. Nesin mindenekelőtt azzal vonta magára a muzulmán fundamentalista körök haragját, hogy részleteket jelentetett meg Salman Rushdie Sátáni Versek című, Törökországban betiltott regényéből. Felpaprikázott iszlám fanatikusok 1993 júliusában Sivas városban felgyújtották a Madimak szállodát, ahol Nesin tartózkodott egy kulturális fesztivál más részvevőivel együtt. A tűzvészben 37 író, költő és más értelmiségi lel te halálát, Nesinnek egy tűzlépcsőn sikerült elmenekülnie. B

ili Clinton kormányzata fontolóra veszi, hogy valamit enyhítsen a kubai utakra vonatkozó tilalmon, döntés az elkövetkezendő hetekben várható - jelentette tegnapi számában a The Washington Post. Fontolóra vennék például, hogy tudósok és egyházi személyek esetében enyhítenének a tilalmon, s ugyancsak elnézőbbek lennének, ha kubai újságírók egyesült államokbeli, illetve amerikai tudósítók havannai működését kellene engedélyezni. K

ét brit és két amerikai turistát raboltak el muzulmán fegyveresek az indiai Kasmírban, Pahalgam város közelében. Az emberrablók az AFP jelentése szerint egy mostanáig ismeretlen szervezet, az Alfaran tagjai. Túszaikért cserében 20 szakadár muzulmán gerilla szabadon bocsátását követelik az indiai hatóságoktól. A brit Paul Wells és Keith Manigan, valamint az amerikai John Donald és Fred Hutchings egy héttagú kirándulócsoport tagjai voltak. A gerillák az egész csoportot túszul ejtették, ám rövid idő után két asszonyt és egy férfit elengedtek. Kétségtelen, hogy Major győzelme Tony 6/a/rnek, a Munkáspárt tavaly megválasztott, ambiciózus vezérének kedvez. Egyrészt azért, mert a népszerűtlen és erélytelennek tartott Majort a labouristák már ismerik, különösen a hibáit, ezért az általános vélemény szerint a toryknak a legközelebbi parlamenti választásokon csak akkor lenne esélyük, ha most egy új vezéralakot állítottak volna előtérbe, olyat, aki mögött a Konzervatív Párt egységesen felsorakozik. A pártegység Major vezénylete alatt csak vágyálom marad, mert nagyon elmérgesedett a viszony közte és az euroszkeptikusok között. Másrészt pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy Blair a kamerák előtt sokkal magabiztosabban szerepel, mint Major. Könnyen megtörténhet tehát, hogy Major mostani, párton be lülí győzelme miatt a toryk kezéből másfél évtized után kicsúszik a kormányrúd. MALINÁK ISTVÁN