Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-26 / 172. szám, szerda

1995. július 28. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó Í 3 \ Vladimír Mečiart ma Bukarestbe várják Uj Szó-összeállítás Mint már korábban beszámoltunk róla, Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök ma kormányküldöttség élén kétnapos hivatalos látogatásra Romániába utazik. A kormányfőt kísérő delegációban Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, Juraj Schenk külügyminiszter, Ján Ducký gazdasági miniszter és Alexander Rezes közlekedési miniszter kapott helyet. A rádiónak adott tegnapi rövid nyilatkozatában Vladimír Mečiar megerősítette: a bukaresti tárgyalásokon a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok további bővítésének lehetőségei kerülnek megvitatásra, ezek keretében többek közt szó lesz a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésköréről is. „Nagyon fontos lesz számunkra a megkötött szlovák-magyar alapszerződés áttekintése is, valamint a román-magyar alapszerződés előkészítéséről szóló információk" - mondotta a kormányfő, aki reméli, hogy a kölcsönös magyarázatok nyomán mélyülni fog a bizalom és a barátság. Liviu Maior támadása Groznijban Uszman Imajevet, a tegnap félbeszakadt béketárgyalásokon részt vevő csecsen küldöttség vezetőjét éltetik Tűzharc a tárgyalások szünetében MTI-hír Élesen támadta a Dimineatának adott interjúban Liviu Maior román oktatási miniszter az RMDSZ, Habsburg Ottó, az Európai Parlament és Magyarország álláspontját. Véleménye szerint „Magyarország úgy tárgyal velünk, mint egy nagyhatalom, amely eltökélt arra, hogy bármi áron érvényt szerezzen követeléseinek. Az idők azonban megváltoztak, Ausztria-Magyarország nincs többé. Magyarországot természetes méretére csökkentették, de nem hajlandó tudomást venni erről a realitásról, és ragaszkodik bizonyos, finoman fogalmazva, megalapozatlan gondolatokhoz". A miniszter hangsúlyozta: az oktatási törvény megfelel a nemzetközi normáknak egészében és a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatás tekintetében is. Tegnap délután felfüggesztették a Groznijban zajló csecsenföldi béketárgyalásokat. A küldöttségek hivatalosan bejelentették, hogy szombatig technikai szünetet tartanak. A bejelentés nem volt váratlan, hiszen néhány órával korábban az orosz küldöttség egyik tagja már jelezte, hogy a tárgyalások felfüggesztése eldöntött kérdés. Szergej Filatov, az elnöki hivatal vezetője a béketárgyaAmennyiben Lech Walesa alulmaradna az idei elnökválasztáson, politikai jövőjét nagymértékben meghatározná, hogy az első vagy a második fordulóban s hogy kivel szemben veszítene olvasható a Rzeczpospoiita tegnapi számában. A lengyel államfő hivatalosan jnind ez idáig nem jelentette be indulási szándékát, ám ma már szinte senkinek sincsen kétsége afelől, hogy Walesa harcba száll széke megőrzéséért. Az írás szerzője szerint az elnöknek most lások akadozását azzal magyarázta, hogy a csecsen küldöttség az orosz Alkotmánybíróság döntésére vár, amely Borisz Jelcin elnök és a kormány Csecsenfölddel kapcsolatos rendeleteinek alkotmányosságáról ad ki majd állásfoglalást. Filatov hangsúlyozta, hogy Oroszország vezetése derűlátóan tekintett a béketárgyalások elé, és a politikai kérdésekről szóló jegyzőkönyv aláírását várta. Véugyan jóval kisebbek az esélyei, mint öt évvel ezelőtt, ám ha a második fordulóban a baloldali Aleksander Kwasniewski győzné le, az a jelenlegi politikai helyzetben nem lenne számára végzetes veszteség. Walesa így tehát a leginkább attól fél, hogy netán már az első fordulóban kiesik - mutat rá a Rzeczpospoiita publicistája, hozzátéve, jelenleg ennek a verziónak a kockázata sem tűnik elhanyagolhatónak. Az elnök kivárása szerinte éppen azzal magyarázható, hogy Walesa szeretne leménye szerint a béketárgyalások felfüggesztése nem vezet a harci cselekmények felújulásához. A tegnap délutáni hírek szerint azonban Groznij központjában tűzharc tört ki röviddel a tárgyalások felfüggesztése után. A Reuter szemtanúkat idézett, akik szerint orosz páncélautók lövéseket adtak le a volt elnöki palota irányában, és géppisztoly-lövések hallatszottak a sűrű füstbe borított közeli utcákból. MTI meggyőződni arról, hogy szavazótábora elegendő lesz az első fordulón való továbbjutáshoz. A végső párviadalon pedig már bármi megtörténhet, különösen annak figyelembe vételével, hogy sokak szerint Walesa még nem sütötte el valamennyi fegyverét. Ha azonban Lech Walesának mégis meg kell válnia államfői székétől, akkor szinte bizonyosra vehető, hogy a lengyel politikai paletta egy újabb párttal bővül, ugyanis az elnök az eltelt egy évben több-kevesebb rendszerességgel bejelentéseket tett ilyen irányú elképzeléseiről. MTI BADEN-WÜRTTEMBERG Gyújtogatásos merényletek MTI jelentenek Tegnapra virradóra összesen hat gyújtogatásos merényletet követtek el ismeretlen tettesek Baden-Württemberg tartomány különböző városaiban török létesítmények ellen. Egy hetedik esetben a rendőrségnek még a merénylet előtt sikerült beavatkoznia. Senki sem sérült meg, két gyanúsítottat őrizetbe vettek. A stuttgarti belügyminisztérium nem zárta ki: a gyújtogatások hátterében kurd aktivisták állnak. * * * Hétfőn este Brémában több mint egytucatnyi kurd elfoglalt egy magántelevízió-adót. A támadók túszul ejtették a televízió két alkalmazottját. A rendőrség tegnapi közlése szerint az akcióban senki sem sérült meg. Mintegy háromórás tárgyalás után a rendőrök visszafoglalták az épületet. A kurdok egy nyilatkozatot szerettek volna beolvasni a televízióban, mely törökországi honfitársaik életkörülményeiről szólt. •k -k * Az Európai Unió Bizottsága őszre ismét jelentést készít az emberi jogok törökországi helyzetéről. A bizottság egyúttal előkészíti az EU-török vámunió életbe lépésével kapcsolatos szövegtervezeteket. A bizottság szóvivője bátorítónak minősítette a török parlament legutóbbi határozatait: ezekben Ankara lényegében eleget tett azoknak a feltételeknek, amelyeket az Európa Parlament szabott a kapcsolatok rendezéséhez. Robbanás Párizsban Nagy erejű robbanás történt tegnap este Párizsban, a gyorsmetró (RER) egyik állomásán. Hárman, más források szerint négyen meghaltak, mintegy 16-an súlyos, 20-an könnyebb sérüléseket szenvedtek. Az eset a francia főváros központjában, az Ady által is megénekelt Szent Mihály sugárút mellett történt: az ok tegnap még nem volt ismeretes, de alig fél órával a robbanás után két, terrorellenes ügyekkel foglalkozó vizsgálóbíró ment a helyszínre, ami azt mutatja, hogy a hatóságok merényletre gyanakszanak. A rendőrség a környéket lezárte a forgalom elől, a sugárút végén egy ideiglenes leszállóhelyet építettek ki a mentőhelikopterek számára. A robbanás hírére a helyszínre érkezett Alain Juppé kormányfő is. MTI Budapesti nagyköveti konferencia Kovács László magyar külügyminiszter a Budapesten rendezett nagyköveti konferencia tegnapi, befejező napján eredményesnek nevezte a magyar diplomácia elmúlt egy évét, és úgy vélte, hogy a kormány programjában helyesen jelölte meg a külpolitika prioritásait. Elismerően szólt a magyar-szlovák alapszerződésről, amely „eszközrendszer a kapcsolatok javítására". A magyar-román alapszerződés ügyében, mint mondotta, nem lát előrelépési lehetőséget mindaddig, amíg a román fél csak a megállapodás mellékleteként kívánja figyelembe venni az ET 1201-es ajánlását. Torgyán javaslata a kormánynak A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége azt javasolja a magyar kormánynak, hogy - az új román oktatási törvény életbe lépésekor - rendelje haza Magyarország bukaresti nagykövetét, és fontolja meg a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Romániával. A magyar kabinetnek közölni kell Bukaresttel, hogy nem tarthat fenn diplomáciai kapcsolatot egy olyan országgal, amely erőszakos asszimilációval akarja megsemmisíteni a magyarságot - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Torgyán József. Konzultációk az észt-orosz határról Tegnap Tallinnban megkezdődött az észt-orosz szárazföldi határról folyó konzultációk legújabb fordulója, a konzultációk a határról szóló új szerződés aláírását készítik elő. A jelenlegi határt Észtország vitatja, ugyanis az nem egyezik az 1920-as tartui békeszerződés által meghatározottal. Az akkori megállapodás szerint Észtországhoz tartozott a leningrádi és a pszkovi terület egy része is. A második világháború befejezése után azonban ezek a területek orosz fennhatóság alá kerültek. Az orosz fél a két ország államközi kapcsolatainak alapjait rö'gzítő 1991-es szerződést veszi alapul, amely Észtország jelenlegi határait ismeri el. MTI Hányan lehetünk? Vajon hány embert képes eltartani a Föld? Erre a kérdésre a választ 300 esztendővel ezelőtt egy holland természettudós, Antony van Leeuwenhoek, a mikroszkopikus kutatások úttörője akkor fantasztikusnak tűnő számban adta meg - 1679-ben megjelent írásában úgy vélekedett, hogy nem többet 13,4 milliárdnál. Leeuwenhoek óta - mutat rá a DPA jelentése - sokan mások próbálkoztak azzal, hogy hozzávetőlegesen megállapítsák, mennyi embert tud eltartani a Föld. Becsléseik igencsak eltérőek: egymilliárd és egybillió közt mozognak. Jelenleg mintegy 5,7 milliárd ember él a Földön, és az ENSZ előrejelzése szerint bolygónk lakossága 2050-re elérheti a 7,7 12, 5 milliárdot. Ezt a kérdést vizsgálja több amerikai tudós a Science című magazin legújabb számában. Joel Cohennek, a New York-i Rockefeller Egyetem munkatársának véleménye szerint az, hogy a Föld mennyi embert képes eltartani, részben attól függ, hogy hányan járnak közülünk gyapotból és hányan poliészterből készült ruhában, hányan esznek húst, és hányan szójalisztet, hányan részesítik előnyben a parkokat, és hányan a parkolóhelyeket. Csodákra sem a pénz, sem a know-how nem képes - állítja Gretchen Daily, a Kalifornia Egyetem munkatársa, s rámutat, hogy 2020-ig a termőtalajnak legfeljebb öt százaléka nyerhető vissza, ami egynegyede a becsült veszteségnek. Versenyfutás folyik tehát az idővel. Az pedig még csak ezután válik el, hogy a termőtalaj megújulásával esélyhez jutnak-e az állatok és a növények is. A veszélyeztetett állatfajok 75 százaléka a kipusztulás küszöbére jutott. MTI-PANORÁMA Walesa eselyei Magánebéd vagy gyomormosás? Új Szó-tudósítás A címben felvetett kérdésre, sajnos, képtelenek vagyunk válaszolni. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a szlovákiai magyar pártok elnökei - Bugár Béla, az MKDM, Duray Miklós, az Együttélés és A. Nagy László, az MPP elnöke -, akik tegnapra ebédmeghívást kaptak Theodore Russélitől, az USA pozsonyi nagykövetétől, elzárkóztak attól, hogy bármit is nyilatkozzanak a sajtónak a több mint kétórás megbeszélés tartalmáról, légköréről, esetleg a menüről. A három magyar pártelnöknek Bugár Béla közlése szerint a múlt kedden továbbították az ebédmeghívást. Tehát néhány órával azt követően, hogy a három pártelnök rendkívüli sajtótájékoztatón beszámolt egyhetes amerikai útjáról és az ott tapasztaltakról, valamint a szlovák kormány elmarasztalásáról, amennyiben nem tartaná be a demokrácia játékszabályait. Nyilatkozatuk nagy vihart váltott ki a szlovák külügyminisztérium és az USA nagykövetsége részéről egyaránt. A nagyköveti rezidencia előtt tegnap posztoló újságírók mindössze annyit jegyeztek fel jegyzetfüzetükbe, hogy a három magyar pártelnök külön-külön érkezett és távozott. No meg a rendőrautók rendszámát, amelyekben a rezidencia őre által kihívott civil ruhás rendőrök megjelentek. Erre azért került sor, mert az újságírók többszöri figyelmeztetés után sem adták fel állomáshelyüket és nem távoztak. Mint később kiderült, Duray írásban is elnézést kért az Egyesült Államoktól, hogy koalíciós partnerei kijelentésükkel kellemetlen helyzetet teremtettek. A levelet Russell nagykövetnek nyújtotta át. (gágyor) Vlado Gloss felvételei