Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-26 / 172. szám, szerda

í 1704 j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. július 26. TANÜGYI TÖRVÉNY: LEVEL AZ EP-NEK Markó elismerése és sajnálkozása Az RMDSZ tájékoztatása szerint Markó Béla, a szövetség elnöke levelet intézett Klaus Hänsch-hez, az Európai Parla­ment (EP) elnökéhez. MTI-hír Az RMDSZ vezető politikusa levelében elismeréssel szól az EP júli­us 13-i határozatáról, amelyben a testület szóvá tette a román oktatá­si törvény hiányosságait, majd sajnálkozását fejezi ki amiatt, ahogyan a parlament két házelnöke, a vezető kormánypárt reagált a dokumen­tum'tartalmára, újabb RMDSZ-ellenes támadással próbálva elterelni a közvélemény figyelmét arról, hogy az új törvény valóban nem felel meg az európai követelményeknek. Mind Oliviu Gherman, a szenátus és a Szociális Demokrácia Pártjá­nak elnöke, mind Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a kormány­párt ügyvezető elnöke Klaus Hänsch-hez intézett levélben ítélte el mind az EP július 13-i határozatát, mind pedig az RMDSZ-t. Markó Béla levelében megemlítette, hogy az RMDSZ alkotmányos kezdeményezését, amelyet 492 ezer román állampolgár támogatott aláírásával, a kormány és a törvényhozás nem vette figyelembe, s hogy miután az alkotmánybíróság elvetette az RMDSZ által benyújtott alkotmányossági óvást, az államfő hétfőn aláírta az oktatási törvényt. Arafatnak lánya született Az újdonsült szülők egy tavalyi felvételen. A PFSZ vezetőjének, Jasszer Arafatnak a felesége, Szuha hétfőn Párizsban kislánynak adott életet — közölték PFSZ­források. Szuha és Jasszer Arafat első gyermeke — mint a Re­uter jeruzsálemi jelentésében áll — a PFSZ-vezető édesanyja után a Zahva nevet kapta. A cseh sajtóógynökségi jelentésből kiderül, hogy a kislány neve arabul virágot jelent. Arafathoz közelálló források el­árulták, hogy az újszülött 2,45 kg-os súllyal jött a világra. Anya és kislánya úgyszintén e források szerint jól érzi magát. Arafat 31-éves neje elárulta, hogy a gyermek a Gáza-öve­zetben fogant, de az ottani katasztrofális higiéniai körülmé­nyek miatt úgy döntött, hogy Párizs egyik elővárosában fog szülni egy amerikai klinikán. Suha a Le Parisien-nek azt nyi­latkozta, szerinte a bébi világrajötte reménység az arab béke szempontjából, s megerősítette, hogy a gyermek Gázában fog élni. Egyébként nem véletlen, hogy Suha ragaszkodott Párizshoz, közel áll a szívéhez, mivel itt végezte jogi egyetemi tanulmányait. A papa, Jasszer Arafat 65-éves és jelentések szerint ma ta­lálkozik szeretteivel, amikoris hivatalos látogatásra Párizsba érkezik. Arafaték egyébként korábban már mintegy százöt­ven palesztin árvát adoptáltak. MTI és ČTK-hír AUTONOMIA-TARGYALASOK A TEL-AVIVI MERENYLET UTAN Folytatás valahol Európában Az autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről szóló izraeli-pa­lesztin tárgyalások ma Európában folytatódnak — közölte Simon Peresz izraeli külügyminiszter a Jerusalem Post teg­napi számának nyilatkozva. Christopher: Közel a megállapodás Bili Clinton amerikai elnök a leghatározottabban elítélte a tel-avivi merényletet. Az amerikai elnök együttérzéséről biztosította Izrael né­pét, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok mellette áll — jelenti az AFP. Clinton elnök szerint a merénylet elkövetői meg akarják akadá­lyozni az izraeli-palesztin béke létrejöttét, de céljukat nem fogják el­érni. „A békéhez bátorság kell. Izrael népe bebizonyította, hogy hatá­rozottan békére törekszik. Az amerikai kormány és a nép mellette áll — mind a szenvedés, mind az öröm pillanataiban" — olvasható az el­nök közleményében. AZ ELTŰNTNEK HITT BASZAJEV NYILATKOZIK MTI-hír Az orosz igazságügyi szervek állítólag kezüket-lábukat tö­rik, hogy megtalálják és bíróság elé állítsák Samil Baszáje­vet, a 128 halálos áldozatot követelő bugyonnovszki túsz­dráma fő felelősének tartott csecsen vezért. Kísérleteik ed­dig kudarcot vallottak. Sikerrel járt viszont a Szegodnya nevű napilap újságírója, aki Csecsenföld hegyvidéki részén személyesen találkozott Baszájewel. lőszerkészletüket az orosz hadse­regtől vásárolt rakétákkal és egy­szer használatos gránátvetőkkel bővítették. Közölte, hogy több Grad típusú rakétát vásároltak a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatoktól. Ezek ára darabon­ként 100 ezer rubel volt (valami­vel több mint 20 amerikai dollár), a „légynek" csúfolt egyszer hasz­nálatos gránátvetőkért pedig 15 ezer rubelt (3,5 dollárt) fizettek. Baszájev leszögezte, hogy nem blöfföl, tényleg orosz forrásból származnak az új lőszerek és fegyverek, s ezt a csatornát lehe­tetlen elzárni. A béketárgyalásokról szólva el­mondta, hogy egyetért a béke Az újság tegnapi számában közzétett nyilatkozatában Baszá­jev kijelentette, hogy a híresztelé­sekkel ellentétben nincs semmi­féle atomfegyver a birtokában. Még a háború kitörése előtt fela­jánlottak neki valamiféle nukleá­ris robbanószerkezetet, de az ára túl borsos volt, 1,5 millió dollárt kértek érte. Baszájevnek — saját bevallása szerint — akkoriban 100 dollár sem volt a zsebében. Baszájev cáfolta, hogyDagesz­tánon vagy Grúzián át fegyvere­ket kapnának. Mint mondta, ez nem érné meg, mert mindenkit le kellene fizetni. Állítása szerint OLASZORSZAG Észak elszakad, Dél fellázad? Olaszország északi tartományainak elszakadásával fenye­gette a nyári szabadságra készülő törvényhozókat Umberto Bossi, az Északi Liga nevű párt vezére. Ezzel egyidőben ele­mente Mastella, a Kereszténydemokrata Centrum (CCD) el­nöke azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a déli olasz tarto­mányokban működő prefektusok bizalmas jelentéseikben olyan súlyos gazdasági-szociális válságról számolnak be, mely a zendülés lehetőségét vetíti előre. PEKING HALLGAT Rakéták Tajvanra MTI-hír Umberto Bossi az Északi Liga által létrehozott „mantovai par­lament" ülésén intézett ultimá­tumot Rómához. A Liga föderá­cióstervének megvalósítása ér­dekében a „mantovai parla­ment,, olyan határozatot ho­zott, hogy vagy az alkotmány módosításával, vagy alkotmá­nyozó nemzetgyűlés létrehozá­sával azonnal meg kell kezdeni az egységes Olaszország laza föderációvá történő átalakítá­sát. A határozatot a Liga parla­menti képviselői a római tör­vényhozás elé terjesztik majd elfogadásra. E határozat kapcsán intézte „utolsó figyelmeztetését" Bossi Rómához. Mint mondta, a törvény­hozás vagy elfogadja a Liga kezde­ményezését, vagy az északi tarto­mányokban népszavazást kezde­ményeznek arról, hogy a legfejlet­tebb olasz régió lakói megalakít­sák-e saját, független Északi Köz­társaságukat. Bossi szerint egyál­talán nem kétséges, hogy a válasz igenlő lesz. „Mi azt akarjuk, hogy Mantova csak egyike legyen az olasz parlamenteknek, de ha kell, MTI-hír Lehetetlen a tárgyalásokat Iz­raelben folytatni — mondta egy nappal azután, hogy újabb öngyil­kos merényletet követtek el egy busz ellen Tel-Aviv egyik külváro­sában, s öten életüket vesztet­ték. Az angol nyelvű lap jelezte, hogy a tárgyalások helyszínét Izrael és a PFSZ közel áll a tör­ténelmi megállapodáshoz a pa­lesztin önkormányzat kiterjeszté­séről — vélekedett Washington­ban Warren Christopher amerikai külügyminiszter, de óvott attól, hogy bármiféle határidő miatti si­etség ne a kívánt eredményhez vezessen. „Sokkal fontosabb, hogy kor rekt egyezség jöjjön létre, mint az, hogy lejár egy határidő — mondta az amerika diplomáciai vezetője azt követően, hogy telefonon be­szélt Jichak Rabin izraeli minisz­terelnökkel és Simon Peresz kül­ügyminiszterrel, amint eljutott hozzá a hétfői tel-avivi merénylet híre. Mantova észak egyedüli törvény­hozója lesz" — hagsúlyozta. Ezzel egyidőben Clemente Mastella, a Kereszténydemokra­ta Centrum (CCD) elnöke viszont arra figyelmeztette a hivatalos Rómát, hogy ha az állam tovább­ra sem figyel kellőképpen és nem nyújt megfelelő támogatást a sú­lyos gazdasági-szociális válsággal küszködő Délnek, Dél-Olaszor­szágban a legrosszabbat egyene­sen zendülésekkel kell számolni. Az ország déli részén él a lakos­ság egyharmada, ugyanakkor ez a térség csak az olasz termelés egynegyedét és az exportnak mindössze 8 százalékát adja. Az olasz állam 50 év alatt nyújtott annyi támogatást a leggyengébb olasz területeknek, mint amennyit Németország né­hány év alatt képes volt előte­remteni a keleti tartományok új­jáépítésére — hangsúlyozta az olasz CCD elnöke. azért kellett megváltoztatni, mert az esetleges tüntetések akadá­lyoznák a megbeszéléseket. Hétfőn este elsősorban az el­lenzéki jobboldal hívei több tilta­kozó megmozdulást is szervez­tek, így a merénylet helyszínén, Jichak Rabin kormányfő jeruzsá­lemi otthona előtt, és az Orient House épületével szemben, Az utolsó reményt, hogy az izra­eli és palesztin fél az eredetileg kitűzött napon, július 25-én talál­kozzon, éppen a buszmerénylet hiúsította meg végleg. Izrael elna­polta a tárgyalásokat, és a PFSZ fődelegátusa is közölte, hogy azo­kat csak ma újítják fel. Nagy ha­tásttett rám, hogy ennek ellenére MTI-hír Kína két újabb rakétát lőtt ki a Tajvantól 140 kilométerre lévő irányába — jelentette teg­napi adásában a tajpeji televí­zió. Ezzel hatra nőtt a Kínából Tajvan felé kilőtt rakéták szá­ma — idézi a jelentést a Reuter brit hírügynökség. A tajvani bejelentés szerint a kínaiak a múlt hét végén összesen négy, 600 kilométer hatótávolságú, M-osztályú ra­kétát lőttek ki a Tajvantól északra lévő tengeri célpont fe­lé. Azok a rakéták robbanófej­jel nem voltak felszerelve, az újabbakról viszont a tajvani te levízió nem tudta megmonda­ni, hogy milyen típusúak voltak. Az újabb kínai rakétakísérletről a tajvani védelmi minisztérium illetékese nem volt hajlandó nyilatkozni. amely a jeruzsálemi palesztin in­tézményeknek ad otthont. A tün­tetők a békefolyamat leállítását követelték. A merénylet elkövetésekor az izraeli-palesztin tárgyalások a Holt-tenger izraeli oldalán foly­tak, de azokat felfüggesztették. A merénylet miatt Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök és­Husszein jordániai király is rész­vétét fejezte ki az izraeli ve­zetőknek, s a támadást elítélte egy izraeli börtön 250 palesztin foglya is. eltökélten tovább akarnak halad­ni a megkezdett úton, mondta az amerikai külügyminiszter. — Az a benyomásom, hogy a felek való­ban közel vannak egy történelmi áttöréshez. Washington megvizs­gálja, nem tehet-e még többet, hogy a tárgyalások valóban a végső szakaszukba jussanak — fűzte hozzá Christopher. megteremtésének elvével, ám Csecsenföldnek független állam­nak kell maradnia. Nem fogadja el az orosz fennhatóságot, és az­zal fenyegetőzött, hogy agyonlövi Uszman Imajevet, a Groznijban tárgyaló csecsen küldöttség ve­zetőjét, ha az beleegyezik Cse­csenföld függetlenségének fel­adásába. Baszájev szerint Cse­csenföld státusát nem az orosz és az új csecsen alkotmány, vala­mint a nemzetközi jog vonatkozó normái alapján, hanem a novem­beri választással egyidőben tar­tandó népszavazáson kell eldön­teni. Samil Baszájev kijelentette, hogy nem szándékozik külföldre szökni. Meggyőződése, hogy az orosz szervek nem is keresik, mert nem áll érdekükben bíró­ság elé állítani. „Ez esetben ugyanis nekik is felelniük kellene bűntetteikért, ha pedig megöl­nek, vértanú lesz belőlem" — mondta. ( H armadik napja tart az ukrán és az amerikai haditenge­részet tengerészgyalogos egysé­geinek első közös gyakorlata a dél-ukrajnai Nyikolajev város tér­ségében. A Partnerség a békéért nevű NATO-program keretében zajló hatnapos manőver célja a többnemzetiségű erők által vég­rehajtott békefenntartó felada­tok megszervezése. A Fekete­tenger partvidékén zajló csapat­gyakorlatban ukrán részről 300 katona és 33 harctechnikai jármű, többek között 4 helikop­ter, 8 repülőgép, valamint több kisebb naszád vesz részt. Az amerikai fél 220 tengerészgya­logossal és 34 harctechnikai eszközzel hajtja végre a gyakor­latot. Hasonló közös ukrán-ame­rikai haditengerészeti gyakorlat­ra kerül sor idén szeptemberben az egyesült államokbeli Észak­Karolina állam területén. C sehország és Románia Prá­gában katonai megállapo­dást írt alá. A dokumentumot Gheorghe Tinca román védelmi miniszter és cseh kollégája, Vi­lém Holan látta el kézjegyével. A megállapodás szerint a két or­szág együttműködik a kiképzés és a biztonsági elemzések terén, valamint műszaki területen. A dokumentum információcserét irányoz elő a prágai és a buka­resti védelmi minisztérium kö­zött, és közös hadgyakorlatok tartását is előírja — mondta Tin­ca újságíróknak. A négynapos csehországi látogatáson tartóz­kodó román védelmi miniszter cseh kollégájával megbeszélé­seket folytatott egyebek között a két ország NATO-csatlakozási tö­rekvéséről. N em tekinthetők hitelesnek azok a dokumentumok, amelyek szerint Irak felújította volna nukleáris tevékenységét. Az állítólag iraki eredetű doku­mentumokat a Sunday Times című brit hetilap közölte még áp­rilisban. A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség az ENSZ Biz­tonsági Tanácsához eljuttatott jelentésében leszögezi: a doku­mentumokon kívül nem találta semmi nyomát vagy bizonyítékát annak, hogy Bagdad valóban fel­újította volna ilyen irányú tevé­kenységét. E gy Proton-K rakéta segítsé­gével az orosz katonai űrre­pülés Föld körüli pályára állított három műholdat— jelentette az AP. Az orosz televízió beszámoló­ja szerint a rakétát a kazahsztá­ni Bajkonurban lőtték fel. A műholdak az orosz GLONASS rendszerhez tartoznak, amely 100 méteres pontossággal meg tudja határozni a Föld felszínén lévő tárgyakat. A rendszer, ame­lyet az orosz hadsereg 1993-ban fejlesztett ki, katonai és polgári célokra egyaránt használható. BUDAPEST,VARSÓ Eü-tanfolyamok indulnak MTI-hír Az Európai Bizottság döntése értelmében az idén Magyar­országon és Lengyelországban is indítanak újabb programo­kat az európai integrációt egyetemi oktatás keretében be­mutató Jean Monnet-akció védnöksége alatt — jelentette tegnap az EU hírügynöksége, az Agence Europe. Ezáltal le­hetővé válik, hogy a két közép-európai ország hallgatói — a honi felsőoktatási reformmal párhuzamosan — az EU-ban al­kalmazott szabályok szerint végezzék tanulmányaikat, ame­lyek révén bekapcsolódhatnak államaik EU-adaptációs folya­matába is. A tájékoztatás szerint Magyarországon hat, Lengyelország­ban 8 (30-60 órás) tanfolyamot, valamint 4, illetve 6 kutatási programot szerveznek a Jean Monnet-akció keretében. Mind­ezeket külön Monnet-tanszékek irányítják majd, Magyaror­szágon egy, Lengyelországban kettő. A Bizottság most terjesztette ki a programot az EU új tagor­szágaira is. Ausztriában, Finnországban és Svédországban összesen 43 jelentkező egyetemi csoport közül 27-et tartot­tak érdemesnek arra, hogy bevonják á pŕogVaŕhba, ámélyet stílusosan az Európai Közösségek égyik alapítójáról, až Euró­pai Szén-és Acélközösség egykori elnökéről neveztek el. Borsos áron kaphatott volna atomszerkezetet

Next

/
Oldalképek
Tartalom