Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-20 / 167. szám, csütörtök

[2} ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. július 1634. AMERIKAI HŐHULLÁM Hatszáznál több halott MTI-hír Hatszáz fölé emelkedett az Egyesült Államok középső és ke­leti vidékeit sújtó hőhullám halá­los áldozatainak a száma - közli az amerikai hatóságok újabb je­lentése. Csak Chicagóban eddig 376 azoknak a halottaknak a száma, akiknek halálát minden kétsé­get kizáróan a nagy meleg okoz­ta-. Az orvosok azonban nem tart­ják kizártnak, hogy az amerikai nagyvárosban több mint négy­százan haláloztak el idő előtt a kánikula miatt. A keddi adatok szerint a város hullaházaiban még 239 olyan tetemet boncol­nak fel, amelyekről feltételezik, hogy a hőhullám miatt kell ezt a műveletet elvégezni rajtuk. A két szóban forgó térséget egyébként viszonylag gyakran önti el a mostanihoz hasonló hőhullám. Nyolc éve kilencven­hatan haltak meg a forróságban, 1980-ban pedig másfél ezren. SPÓR OL A FEHÉR H ÁZ Követségek bezárása MTI-hír Az Egyesült Államok bezárja 3 külföldi nagykövetségét és 16 konzulátusát takarékossági okokból - jelentette az AFP és az ITAR-TASZSZ. A bezárandó kül­képviseletek között szerepel a Seychelles-szigeteki, egyenlítői­guineai és nyugat-szamoai nagy­követség, s egyebek közt a poz­nani, zürichi és stuttgarti konzu­látus. Az intézkedéstől 12 millió dollár megtakarítást várnak. RÁKOS KINÖVÉS Reagan műtétje MTI-hír Rákos bőrdarabkát távolítottak el a volt amerikai elnök, a 84 éves Ronald Reagan nyakáról ­közölte Reagan szóvivője. Joanne Drake azt is tudatta a nagyvilág­gal, hogy a rákos kinövés hasonló volt ahhoz, amilyet több évvel ezelőtt operáltak le Reagan orrá­ról. Az orvosok arról biztosították a szóvivőt, hogy teljesen kimet­szették a bőrdarabot, újrakeletke­zésének esélye nagyon kicsi. Ro­nald Reagannál múlt novemberé­ben diagnosztizálták az agyat megtámadó Alzheimer-kór korai fázisát, de ettől eltekintve az egy­kori elnök egészségi állapota jó, s még inkább elmondható ez fe­leségéről, Nancyről. EMBERI JOGOK UGYEBEN Strasbourgi nyomás Tőrökországra MTI hír Klaus Hänsch, az Európai Parlament elnöke közölte: az eu­rópai törvényhozás ragaszkodik ahhoz, hogy Törökország további lépéseket tegyen az emberi jogok és a demokrácia irányába, különben nem lép életbe az Európai Unióval meg­kötött vámunió-egyezménye. Március elején Törökország aláírta az EU-külügyminiszterek­kel a vámunió-egyezményt. A megállapodást, amely jövő év ja­nuárjában lép életbe, az Európai Parlament kezdettől fogva elle­nezte, tekintettel a emberi jogok illetve demokrácia törökországi helyzetéről szóló jelentésekre. Az UPI jelentése szerint Klaus Hänsch, aki a görög fővárosba látogatott, érkezésekor újság­írók előtt közölte: az Európai Parlament kötelezettségeinek teljes tudatában fog eleget ten­ni feladatának. Hänsch sürgette: Ankara en­gedje szabadon a kurd politikai foglyokat, léptessen életbe de­mokratikus változásokat az or­szág alkotmányában és tegyen lépéseket a huszonegy éve tar­tó ciprusi konfliktus megoldásá­ra. A vámunió, amelyet Görögor­szág és Ciprus hevesen ellenez, 1 milliárd dolláros kiadást taka­rít meg a török gazdaságnak és fontos lépést jelent az EU-hoz való esetleges csatlakozás felé. GORBACSOVOT ARULASSAL VADOUA A volt mesterkém kirohanása MTI-hír Márkus Wolf, a néhai keletné­met hírszerző főnök azzal vádolta Mihail Gorbacsov egykori szovjet vezetőt, hogy elárulta őt. A Bulgári­ában tartózkodó Wolf szófiai sajtó­értekezletén arról beszélt, hogy többször is levélben kérte Gorba­csovot: járjon közbe Helmut Kohl német kancellárnál érdekében. Gorbacsovnak arra kellett volna rávennie Kohlt, hogy a német újra­egyesítés után a keletnémet ké­meket ne állítsák bíróság elé ­idézte a sajtóértekezleten elhang­zottakat a UPI amerikai hírügynök­ség. Magát Wolfot 1993-ban ko­rábbi hírszerzői tevékenységéért, hazaárulás címen elítélték, de a német alkotmánybíróság 1994­ben megsemmisítette az ítéletet. Wolf elmondta: azzal az indok kai kért védelmet a szovjet ve­zetőtől, hogy ő és társai hozzájá­rultak a Szovjetunió biztonságá­hoz. A volt kém szerint Gorbacsov válaszra sem méltatta őt és nem is tett semmit, noha tehetett vol­na. Szavai szerint igazságtalan do­Nagy botrányt kavaró eset bírósági tárgyalása folyik kedd óta Hollywoodban. A történtek főszereplője egy 23 éves prostituált, Mary Thompson és a nálánál jóval ismertebb brit filmszínész, Hugh Grant, aki a Négy te­metés, egy esküvő filmben nyújtott kiváló alakítást. A közbotrányt az váltotta ki, hogy a hölgy és partnere fényes nappal Los Angeles egyik forgalmas helyén parkoló autóban adott egymásnak randevút, amely az­zal végződött, hogy a hölgy teljesen megszabadult minden ruhadarabjától és heves szerelmi jelenetre került sor, aminek az arra járó rendőr vetett véget. A botrány a wimbledoni teniszbajnokságról szóló híreket is hát­térbe szorította a sajtóban, s most mindenki azt várja, milyen bölcs döntést hoz a bíróság a közszemérem­sértő eset ügyében. Képünkön a könnyűvérü lány a bírósági tárgyalásra tart. log volt üldözni azokat a nyugatné­meteket, akik egykor a keletné­metek javára kémkedtek, miköz­ben hősökként ünneplik a Nyugat javára kémkedő keletnémeteket. Több szófiai lap szerint Wolf, aki 1993-as bírósági tárgyalása óta először utazott külföldre, a bol­gár fővárosban találkozott Ri­chard Stolzcal, a CIA egykori ve­zetőjével. E találkozó tényét diplo­máciai források nem erősítették meg, maga Wolf pedig nem volt hajlandó válaszolni az ezzel kap­csolatos kérdésre. A GONZALEZ-KORSZAK VEGE? A szerencsétlen tizenhármas Nem hozott szerencsét a jelek szerint a 13-as szám a spanyol kor­mányfőnek. Felipe González ennyi esztendeje áll a madridi kabinet élén, s most kénytelen-kelletlen közölte: másfél évvel előbbre hozza az egyébként csak 1997 őszén esedékes választásokat. A szocialis­ta párti politikus bejelentése nem hatott a meglepetés erejével, sőt már hetek, illetve talán hónapok óta is a levegőben lógott. Madridból ugyanis az utóbbi években sorozatos botrányokról, az antiterrorista alakulat gyilkosságairól, korrupciós, kémkedési és legutóbb pedig le­hallgatási afférokról tudósítottak a hírügynökségek, amelyekbe a kormányzó párt képviselői is belekeveredtek. Valójában tehát csak idő kérdése volt, hogy mikor születik meg a soron kívüli választásokra vonatkozó döntés. González épp eleget ki­várt, hiszen a parlamentben kisebbségben lévő kabinetnek esetleg már a tavaszi helyhatósági választások után kellett volna cseleked­nie, amikor is a legerősebb ellenzéki erő, a spanyol néppárt szinte el­söprő győzelmet aratott, 52 tartomány közül 42-ben megszerezte a képviselői helyek többségét. González még ekkor is határozottnak látszott és kivárt, akárcsak később, amikor kiderült és országos fel­háborodást váltott ki, hogy a titkosszolgálat emberei még II. János Károly király telefonját is lehallgatták. A kormányfő a számára legké­nyelmesebb megoldást választotta: bűnbakoknak megtett embere­ket menesztett környezetéből, leváltotta a miniszterelnök-helyet­test, a védelmi minisztert és természetesen a titkosszolgálat főnö­két is. Ezekkel a lépésekkel ugyan a kormányfő átmenetileg megoldotta a gondokat, viszont magára haragította a Katalán Nemzeti Pártot, amely eddig a parlamenti döntéseknél szavazataival a szocialisták voksait erősítette. Jordi Pujol katalán pártvezér azonban már a le­hallgatási botrány kitudódásakor kilátásba helyezte, hogy ezentúl González nem számíthat automatikusan a szavazataikra. Majd miu­tán a kabinet a napokban rendkívül takarékos, kiadáskorlátozó költ­ségvetést terjesztett be a parlamentbe, a katalán vezér türelme vég­leg elfogyott és közölte: Felipe Gonzálezék ezentúl nem számíthat­nak a katalánok parlamenti szavazataira. E bejelentés másnapján már el is hangzott a kormány fő közlése a soron kívüli választások ki­írásáról. Hogy a spanyol miniszterelnök a márciusban esedékes voksvadá­szaton indul-e pártelnök-kormányfőként, egyelőre nem árulta el. Nem valószínű, hogy visszavonulna a nagypolitikától, hiszen hosszú kormányfői múltja, ellenére nincs még ötvenéves, gondoljunk csak arra, Európa legfiatalabb miniszterelnöke volt, amikor először kine­vezték. González a honi botrányok okozta népszerűségzuhanást megpróbálja az elkövetkező fél évben megállítani és jópontokat sze­rezni, méghozzá európai uniós terepen. Szereplésre, csillogásra bőven lesz lehetősége, mivel decemberig Spanyolország képvi­selőjeként az Európai Unió soros elnöke, így az odahaza szoronga­tott helyzetbe került politikus minden lehetőséget kihasznál a a köz­szereplésre, imidzsének javítására. Ez az elnökségi periódus is közre­játszott abban, hogy a választásokat nem az idei évre hozta előre. Forgatókönyvét nyilván arra építette, hogy az elnökségből kiaknáz minden politikai tőkét, naponta, hetente fogad külföldi államférfia­kat, vagy jómaga ruccan át Brüsszelbe, Strasbourgba, s ez az aktivi­tás a tavaszi választásokig csak hoz néhány pontot a konyhára. Ha­csak időközben újabb botrányokra nem derül fény Spanyolhonban... P. VONYIK ERZSÉBET KÍNA I R AKETATER VEK Tajvan tiltakozik MTI-hír Tajvan hevesen tiltakozik a Kínai Népköztársaság azon ter­vei ellen, hogy Peking a szigetor­szághoz közel lévő tengereken rakétakísérleteket hajt végre ­jelentette a Reuter. A legfelsőbb tajpeji vezetés közleményében leszögezi: ez a lépés nemcsak az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjét és biztonságát fenyegeti, ha­nem káros hatással van a tajva­ni nép közhangulatára és a két fél érdekeire is. A közlemény szerint az Új Kína hírügynökség kedden jelentette be, hogy Pe­king haditengerészeti célokra átalakított föld-föld típusú raké­tákkal akar kísérletezni a Taj­vantól északra lévő vizeken, és ezt a Kínától elszakadt sziget fe­nyegetésnek veszi. Az esti kijárási tilalom a kezdet... WASHINGTON: LÉPÉSEK A TINIK VÉDELMÉBEN Július végéig tart a türelmi idő, addig az amerikai fővá­ros rendőrsége inkább csak nevei és felvilágosít, de au­gusztusban már - ígérik - „keményebb" eszközökhöz fog nyúlni: hazaviszik a szülőkhöz a kiskorúakat, s ha a szülők vagy a gyámok egyike sincs odahaza, őrzik addig, amíg valamelyikük el nem jön értük. MTI-hír Washington idén júliusban követte egyes amerikai nagyvá­rosok példáját, s megpróbál ki­járási tilalmat bevezetni 17 éven aluliak esetében. A nyári hónapokban éjféltől reggel ha­tig elvben nem szabad gyere­keknek felügyelet nélkül az ut­cán tartózkodni, szeptembertől kezdve vasárnaptól csütörtökig a tilalom már este 11-kor élet­be lép, a hét végén megint csak nulla órától. Marion Barry polgármester a riasztó adatokkal indokolta a törvényt: az elmúlt öt évben több mint 200 fiatalt gyilkoltak meg, többnyire kézifegyverrel, 1993 és 1994 között több mint másfél ezer fiatalkorút állítot­tak elő bűncselekmény miatt. A kijárási tilalmat áthágó fiatalko­rúakat azonban „ifjúsági furgo­nokban" s nem hagyományos rabomobilokban szállítanák, s nem őrszobán őriznék őket. A polgári szabadságjogok szövetsége alkotmányos szem­pontból meg akarja támadni az ntézkedést, ám a washingtoni 'árosatyák a dallasi törvényke­:ést vették alapul, az pedig már (iállta a bírósági próbát. A kását Washingtonban sem ;szik forrón: egyes tinik azt mondják, hogy az új szabállyal is annyit fognak törődni, amennyit a többi tiltással. Kivé­telek is vannak szép számmal: nem szabad „begyűjteni" a fia­talt, ha például - éjféltájban ­hivatalos iskolai, egyházi vagy szervezett szabadidőprogra­mon vesz részt, s van, aki fel­ügyeljen a gyerekekre. Ugyan­csak kivétel, ha a fiatalkorú a késői vagy korai órában mun­kába megy, onnan jön, vagy ha rendkívüli helyzetbe került. Mindenesetre 500 dollárra büntethetik azt a szülőt, kinek csemetéje kimaradozó típus. SRI LANKA-IAK HALÁLA Nemzetközi bűnbanda lelkén szárad? A bolgár rendőrség bejelentette: egy nemzetközi bűnbanda tagjai után nyomoz, akik feltételezhetően részt vettek a Sri Lanka-i menekülteknek a Balkánon keresztül Nyugat-Euró­pába történő csempészésében. Megállapítottuk, hogy léte­zik egy Távol-keleti Út nevű bűnszövetkezet, amely illegális embercsempészési hálózatot épített ki, közölte egy rendőrségi szóvivő a Reuter szófiai tudósítójával. Lubomir Nacsev belügyminiszter a bolgár rádió szerint úgy nyilatko­zott, hogy tudomásuk van arról: létezik egy széles körű, jól szervezett hálózat, amely embereket csempész Ázsiából. MTI-hír A szófiai városi ügyész eljárást indított azok ellen a személýek el­len, akiket felelősség terhel a Győr közelében a bolgár rendszámú, le­zárt teherautóban megfulladt Sri Lanka-i menekültek halála miatt ­jelentette a rádió. A vádlottakra ­amennyiben bűnösnek találtatnak - 5-től 15 évig terjedő börtönbün­tetés vár - közölte az AFP jelenté­se szerint Nesztor Nesztorov ügyész. Kiderült az is, hogy a rendőrség által vasárnap letartóztatott bolgár férfi, akit a Sri Lanka-i menekültek csempészésében való bűnrészes­séggel gyanúsítanak, a korábbi hí­rekkel ellentétben nem a teherau­tó vezetője, hanem a tulajdonosa. A rendőrség keresi azt a személyt, akinek a nevére a teherautót a magyarországi útra bérelték. Bol­gár lapértesülések szerint Buda­pest valószínűleg kérni fogja a le­tartóztatottak kiadatását. A rádió szerint a bolgár rendőrség úgy vélekedett, hogy a Sri Lanka-i állampolgárok azután kerültek a teherautóra, hogy az út­ban Magyarország felé elhagyta Bulgáriát és román földre érke­zett. A román rendőrség kizárta, hogy Romániának bármi köze len­ne az ügyhöz. Az AFP a 24 csasza című lapra hivatkozva arról számolt be, hogy a dél-bulgáriai Kardzsaliból szár­mazó Plamen Trifonov vállalkozót, aki a teherautót bérbe adta, 1992­ben letartóztatták a bolgár-szerb határon, amikor megpróbált ille­gálisan átjuttatni egy teherautót. A járműben 24 külföldi, közöttük 21 Sri Lanka-i tartózkodott. A Trud című lap úgy értesült, hogy a jármű tulajdonosát korábban lo­pásért és okirathamisításáért mi" elítélték. A bolgár határőrök sta­tisztikája szerint 1995 első öt hó­napjában mintegy ezer külföldi próbálta meg 289 esetben illegáli­san átlépni az ország határait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom