Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám, szerda

1278) ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. június 6. Számarányok Vajon helyénvalóak-e egyes német politikusok reménykeltő Szavai, megalapozott-e a derűlátás? A Bundestagban a cseh-német megbékélésről elejtett, de konkrétumokat nélkülöző kijelentések, majd a szudétanémet közösség hétvégi találkozóján újfent megfogalmazott követelések után valóban közelebb került-e Bonn és Prága „a fettételek és elszámolás nélküli" megoldáshoz, melyet Németország keres? Prága határolja el magát a jogellenes beneši dekrétumoktól, és érvénytelenítse az 1946-ban hozott, a szudétanémetekkel szemben elkövetett bűntetteket semmissé nyilvánító amnesztiatörvényt - hangzott el ismét a müncheni találkozón, amelyből nehéz volt „kihámozni" igazán pozitív jelzéseket. Sok politikussal ellentétben ilyen véleményen van a ZDF televízió tegnap reggeli hírmagazinjában nyilatkozó Jan Kren, az ismert cseh történészprofesszor, aki e véleménynyilvánításon kívül arra is kihasználta az alkalmat, hogy - ha még nem tudnák - furcsa statisztikáról tájékoztassa a német nagyközönséget. Eszerint a csehek majd 95 százaléka határozottan elutasítja a beneši dekrétumok érvénytelenítését, ám csaknem ugyanennyien szorgalmazzák a megbékélést, a jó kapcsolatok megteremtését. A professzor szerint e két számarányt csak úgy lehet egymással megfeleltetni, ha az emberek túllépnek a régi idők árnyékán, s nem engedik meg, hogy napjainkban is a történelem domináljon. Most már csak az itt a kérdés, kinek mennyire történelem a közelmúlt. (ug) Tokió: Vádemelés a szektavezetők ellen Gyilkosság és gyilkossági kísérlet gyanúja alapján a tokiói körzeti ügyészség tegnap vádat emelt Aszahara Soko, a fővárosi metrón márciusban elkövetett gáztámadásért felelős szekta alapítója és vezetője, valamint a szervezet további hat tagja ellen. A vádirat szerint Aszahara és az AUM Sinrikjo vele együtt vád alá helyezett tagjai szarin nevű erősen mérgező ideggázt állítottak elő, s azt március 20-án a tokiói metró három vonala mentén a levegőbe juttatták A merényletnek 12 halálos áldozata volt, s több mint 5500 utas szenvedett súlyos mérgezést. A vádemeléssel, amelyet több mint két hónapig tartó intenzív nyomozás előzött meg, újabb döntő jelentőségű fordulóponthoz érkezett a< világvége bekövetkezését 1997-re jósoló, és a metró elleni támadás mellett még jó néhány súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható szekta ügyeinek felgöngyölítése. Clinton: Japán nyissa meg piacait Bili Clinton hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy Japán nyissa meg piacait az amerikai autók és autóalkatrészek előtt. „Szilárdnak kell lennünk" mondta az amerikai elnök a CNN televíziónak adott interjújában - „minden tőlem telhetőt megtettem az elmúlt két és fél évben, hogy jó, építő és baráti kapcsolatunk legyen Japánnal. Szövetségesek, barátok vagyunk, de ebben szilárdnak kell lennünk". A Clinton-kormányzat a múlt hónapban, miután kudarcot vallottak a japán-amerikai tárgyalások, 100 százalékos büntetővámot helyezett kilátásba a japán luxusautókra. Kohl Izraelben Helmut Kohl német kancellár tegnap Jeruzsálemben Jichak Rabin izraeli miniszterelnöknek azt hangsúlyozta, hogy senki sem feledkezhet meg a náci időkből levonható tanulságokról. A közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban a kancellár annak a véleményének adott hangot, hogy a tárgyalásoknak nincs semmilyen alternatívája, és felajánlotta országa mindennemű segítségét. Phenjan hazarendelte diplomatáit Észak-Korea hazarendelte az ország nukleáris létesítményeinek békés célú átállításáról Washingtonnal folytatott tárgyalásokon résztvevő tárgyalóküldöttsége több diplomatáját. A hírt a Kyodo japán hírügynökség jelentette Kuala Lumpurból, ahol a megbeszélések jelenlegi fordulóját tartják. Ezt állítólag figyelmeztetésnek szánta amiatt, hogy az amerikai küldöttség ragaszkodott hozzá: Dél-Korea szállítsa az Észak-Koreának szánt két könnyűvizes atomreaktort. Ezt Phenjan nem tudja elfogadni. Jelenleg Seattle-ben „ácsorog" Lenin 7 tonnás bronzszobra, amelyet 1993ban állítólag 13 ezer dollárén vásárolt meg az amerikai Terry Fox a poprádi városi képviselettől. A tulajdonos hétfőn 3 éves unokahúgának mutatta meg a szobrot, amelyet állítólag 150 ezer dollárén szívesen eladna. Párizs felújítja az atomkísérleteket? MTI-hír A francia vezérkari főnök által vezetett katonai szakértői csoport a kísérleti atomrobbantások sürgős felújítását ajánlja Jacques Chirac köztársasági elnöknek. A Liberation című lap szerint a javaslat kevesebb mint tíz atomrobbantásra vonatkozna, amelyeket - az eddigiekhez hasonlóan - a csendes-óceáni Mururoa szigetén hajtanának végre. A kísérleti atomrobbantásokra Chirac elődje, Francois Mitterrand vezetett be moratóriumot 1992 áprilisában. PERZSA-OBOL Hajóütközés Összeütközött két hadihajó a Perzsa-öbölben - jelentette az Egyesült Államok haditengerészetének közleménye nyomán az ITAR-TASZSZ. Az Abraham Lincoln atommeghajtású repülőgéphordozó épp üzemanyagot vett fel a 25-40 méternyi távolságban vele párhuzamosan haladó kiszolgáló hajóról, amikor az összeütközés bekövetkezett. A repülőgép-hordozó jelentéktelen sérüléseket szenvedett, és folytatta útját a Perzsaöbölben. A kiszolgáló hajó visszatért az Egyesült Államok Bahreinben lévő haditengerészeti támaszpontjára, ahol felmérik a hajón esett károkat. MTI Kolera Ukrajnában Három kolerás megbetegedést jelentettek az ukrajnai Nyikolajev városból. A fertőzéseket az ITAR-TASZSZ híradása szerint magánszemélyektől vásárolt hal fogyasztása okozta. A Fekete-tenger partján fekvő, több mint százezer lakosú városban ismét működni kezdett a tavaly nyári kolerajárvány idején létrehozott rendkívüli járványügyi bizottság. Az elmúlt nyáron a városból több mint kilencszázán betegedtek meg kolerában, s közülük heten meghaltak. MTI Rendőrkézen a lányrablók Budapesten a rendőrség vasárnapra virradó éjszaka fogta el azt a négy fiatalembert, aki a múlt szerdán elrabolta a 15 éves Hornok Ildikót, s 10 millió forint váltságdíjat követelt a szülőktől. A letartóztatottak - valamennyien romániai magyarok - beismerték tettüket. Az emberrablók már pénteken késő este szabadon engedték túszukat, miután nem tudták tovább fizetni fogva tartása költségeit, és érezték azt is, hogy nem tudják átvenni a váltságdíjat, a rendőrség ugyanis nagy erőkkel kutatott a lány után. felkutatni a kocsi tulajdonosait. Különlegesen kiképzett rendőri egységek fogták el a 23 éves Mihály Árpádot és testvérét, a 21 éves Leventét, valamint társukat Mihály Albertet. Kevéssel ezután elfogták a negyedik emberrablót, Csender Elemért is. Mind a négyen tartózkodási és munkavállalási engedély nélkül éltek Magyarországon már több mint másfél éve. A rendőrök állítása szerint Ildikó átlag feletti megfigyelőképességű, rendkívül közvetlen lány, aki sokat segített a nyomozóknak elrablói felkutatásában. Elmonda, hogy a lakásuktól alig 100 méterre rabolták el, egy piros BMW-be kényszerítették, fejét lenyomták, hogy avatatlan szemek észre se vehessék. A kocsi csomagtartójába zárták, majd később egy faépületben, mint kiderült, motelszobában tartották fogva. A felkutatott motel recepcióján emlékeztek a faház lakóira: az épületet Mihály Albert román állampolgár vette ki, aki egy piros BMW-t hajtott. A rendőrségnek vasárnap hajnalra sikerült a rendszámtábla alapján azonosítani, majd Az emberrablók, mint vallották összevesztek azon, hogy szabadon engedjék-e a lányt vagy pedig megöljék. Állítólag pusztán azért kímélték meg életét, mert megkedvelték, megsajnálták a közvetlen tinédzsert. (A Népszabadság alapján) Kulikov elítélte a csehszlovákiai bevonulást Viktor Kulikov marsall, az egykori Varsói Szerződés egyesített erőinek főparancsnoka hétfőn Szófiában mind aktuálpolitikai, mind katonai szempontból elítélte az 1968as csehszlovákiai bevonulást. A marsall, aki 1977-től volt a Varsói Szerződés főparancsnoka egészen annak feloszlatásáig, korábban már az afganisztáni orosz intervenciót is „politikai és katonai bűncselekménynek" bélyegezte. Másrészt, mint Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter tanácsadója, védelmébe vette a csecsenföldi inváziót. A katonai fellépés Groznij ellen szerinte válasz az „alkotmány elleni támadásra". Kulikov az Atlantik Klub meghívására tartózkodik a bolgár fővárosban. Ez a politikusokat is magában foglaló magánszervezet támogatja Bulgária csatlakozását a NATO-hoz - írta az AFP. MTI Műtét golyóálló mellényben MTI-hír A páciens és a sebészek számára egyaránt életveszélyes operációt hajtottak végre Groznijban orosz katonaorvosok. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az orosz egységek egyik egészségügyi részlegéhez egy éjszakai összecsapás után olyan sebesültet hoztak, akit állkapcsán talált el egy puskagránát és benne is maradt, nem robbant fel. A tűzszerészek nem mertek hozzányúlni, attól félve, hogy az minden pillanatban felrobbanhat. Két sebész ezért golyóálló mellényt vett fel és megkezdték az Idegen test eltávolítását. 40 perccel később a gránátot kiemelték a sebbői. A katona már túl van az életveszélyen. BECS Orosz-amerikai tárgyalások Hétfőn este váratlanul Bécsbe érkezett és az amerikai nagykövetségen zárt ajtók mögött tárgyalt az orosz és az amerikai vezérkari főnök. Az osztrák televízió híradójának értesülése szerint John Shalikashvili és Mihail Kolesznyikov Poszniáról tárgyalt, pontosabban, a feltételezések szerint az amerikai vezérkari főnök arról próbálta meggyőzni orosz kollégáját, hogy Moszkva ne vétózza meg a gyorshadtest felállítását. A tárgyalásokkal kapcsolatban Bécsben teljes hírzárlatot rendeltek el, csupán annyit lehetett tudni, hogy a két vezérkari főnök Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszterrel istalálkozik.MTl Oroszország visszatérése a Balkánra €t W*nh Bár Moszkva csatlakozott a NATO „békepartnerségéhez," s ez a hivatalos nyilatkozatok szerint egy „új korszak kezdetét" jelenti, Oroszország és az Egyesült Államok továbbra is folytatja a vitát KeletEurópa, s különösen ennek legtörékenyebb zónája, a Balkán jövőjéről. Moszkva immár aligha számíthat a „visegrádi csoport" országainak támogatására, hiszen Magyarország, Csehország, Lengyelország, s még Szlovákia is egyértelműen a Nyugat felé fordult - így azután a NATO és Oroszország versengése Európa délkeleti részén vezethet majd valódi erőpróbához - olvasható a Le Monde című francia napilap keddi számában. A cikk szerzője szerint ez a harc - a földrajzi szempontokat követve - Ukrajnánál kezdődik, majd a Dnyeszteren túli területek, a Balkán „igazi kulcsa" feletti ellenőrzés megszerzésével folytatódik. „Itt, Moldovának az oroszbarát szeparatisták lakta vidékén állomásozik az utolsó dél-európai orosz katonai előőrs, a nagyerejű 14. hadsereg: Washington e csapatok visszavonását szorgalmazza, s Moszkva úgy is tesz, mintha ez lenne a szándéka, ám a jelek szerint közben egy cselre készül, s igyekszik a haderő hatalmas fegyver- és lőszerkészleteit hátrahagyni a vele baráti kapcsolatban lévő szeparatisták számára" - írja. A cikk szerint a konfrontációs vonal Románián és Bulgárián keresztül egészen a volt Jugoszláviáig terjed, s néha úgy tűnik: az oroszok még arra az ortodox szolidaritásra is számítanak, amely a görögökkel köti össze őket. Washingtonnal szemben, amely az orosz hegemónia visszatérésétől való félelemre épít, Moszkva azokat az embereket használja fel, akiket az utóbbi 45 évben „beépített" (például a különböző biztonsági szolgálatokba, amelyeket Romániában, Bulgáriában, illetve a FÁK-államokban soha nem szűrtek meg igazán) - emellett felhasználja ezen országok gazdasági és energetikai függőségét a hatalmas orosz nyersanyagkészletektől, s mindezt egy új, a Nyugat szempontjából is „demokratikus" ideológiába, a kisebbségi jogok garantálásába öltözteti. Az egykori Jugoszláviában és Bulgáriában Oroszország és helyi szövetségesei, a szerb „szocialisták" és a bolgár „volt kommunisták" az elmúlt időkben sikereket értek el. A Bolgár Szocialista Párt például május végén „blokkolta" annak a határozatnak az elfogadását, amely az ország NATO-csatlakozását sürgette volna; Szlobodan Milosevics szerb elnök pedig megengedte azt, amit Tito negyven éven át megakadályozott, azaz Oroszország visszatérését Jugoszláviába. Moszkva itt a szerbeket támogatja, s elmegy a legvégső határig, amit megtehet anélkül, hogy nyílt válságot provokáljon a Nyugattal - mutat rá a szerző. A cikk szerint úgy tűnik, Washington az orosz hálózat leggyengébb láncszemét, Ukrajnát választotta az ellentámadásra. „Az USA a nemzetközi pénzügyi szervezeteken keresztül, különösebb garanciák nélkül jelentős kölcsönöket adott Kijevnek és a „különleges kapcsolatokról" szóló NATO-ukrán megállapodás aláírásakor a NATO főtitkára kijelentette: Kijevnek különleges szerepet kell játszania az európai biztonsági szerkezet kialakításakor. Ezek a fejlemények természetesen nem tetszettek az oroszbarát kijevi képviselők többségének, akik politikai válságot robbantottak ki, megtiltva az államfő által tervezett népszavazás megtartását" vonja le a következtetést a francia újságíró. Végezetül ami a „sakktábla közepén álló két figurát", Romániát és Moldovát illeti, ez a két ország a szerző szerint egyelőre a széljárást figyeli. „A berlini fal összeomlásának másnapján Románia volt az egyetlen ország, amely szerződést írt alá Moszkvával, előre kizárva területének bármiféle NATO-felhasználását. A Szovjetunió széthullása után azonban Bukarest látványos fordulatot hajtott végre, érvénytelennek nyilvánítva az előbbi szerződést, s elsőként csatlakozva a NATO békepartnerségéhez - ma pedig a román külügyminisztérium tiltakozik, ha bárki ki akarná zárni Romániát a NATO gyors kibővítéséből. De rendkívül kényes földrajzi helyzetük miatt mind Romániában, mind Moldovában gyakran egyfajta opportunizmus tapasztalható, s egyelőre semmi sincs „lejátszva" - írja a francia lap. MTI