Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)
1995-06-01 / 126. szám, csütörtök
6 | ÚJSZÓ REGIOK 1995. június 1. Kulturális ünnepély Ajnácskőn A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, a Csemadok ájnácskői alapszervezete és a község önkormányzata, valamint a Rimaszombati Regionális Kulturális Központ az idén immár harmadik alkalommal rendezi meg a Gömöri Magyar Kulturális Ünnepélyt, amelyre ezúttal június 4-én kerül sor Ajnácskőn. A több mint 4 órás műsor 14 órakor kezdődik a szabadtéri színpadon. Föllépnek a környék hagyományőrző csoportjai, énekkarai, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, valamint a Ki mit tud győztesei, iskolai csoportok, magyarországi vendégek stb. (kas) MUNKANÉLKÜLISÉG Kelet-Szlovákia szomorú elsősége A kerületek közül Kelet-Szlovákiáé a legalsó fok a munkanélküliség tekintetében. Tudniillik amíg az országban az év negyedik hónapjában hivatalosan 354,1 ezer munkát kereső egyént tartottak nyilván, a keleti országrészben 125,9 ezer név szerepelt a listán. Míg a szlovákiai tabellán a főváros áll a legjobban, 4,78 százalékos munkanélküliséggel, Kelet-Szlovákiában Kassa mérlege a legkedvezőbb (12,32 százalék). A munkaügyi hivatalok a városi és a községi önkormányzatokkal karöltve ebben az országrészben áprilisban összesen 28 300 munkanélkülit osztottak be közhasznú munkára. (gazdag) A Rimaszombati járásban csökken Már hosszú hónapok óta a Rimaszombati járásban a legmagasabb a munkanélküliség Szlovákiában. A súlyos szociális gondokkal küszködő régiónak a munkaügyi és szociális minisztérium a megszabott kereten felül további 50 millió korona nagyságú támogatást nyújtott a Foglalkoztatási Alapból. A rimaszombati Járási Hivatal Regionális, Gazdasági és Szociális Tanácsa legutóbbi ülésén úgy értékelte a helyzetet, hogy már érződik a régiófejlesztő támogatás kedvező hatása. Az év kezdete óta a járásban az aktív foglalkoztatáspolitikának köszönhetően a munkanélküliek aránya 2,5 százalékkal csökkent; a közmunkaprogramok több mint ezer lakosnak nyújtanak munkát. Hathatósan segít a földművelésügyi, az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca, ezzel szemben az oktatásügyi, a közlekedési és távközlési minisztérium a támogatások terén egyelőre elmarad a várakozásoktól. Ez ad magyarázatot arra, hogy Hnúšťán és Rimaszombatban az iskolák építésének befejezése miért halad olyan vontatottan. TA SR-hír IMMACULATA-SZOBOR Stop a felújításának A Kassa Fő utcáján álló szoborkompozíció tatarozása már nem tűr halasztást. Az egykori piactéren - egyben vesztőhelyen - 1720 és 1723 között emelt szoboroszlopot a savas eső, valamint a szél, a fagy és a műemlékeket nem tisztelő, rongáló emberek igencsak megtépázták. Életmentőkre vár a Szeplőtlen Szűz- vagy más néven Immaculata-szobormű is. A műemlékvédők és városatyák néhány hónappal ezelőtt úgy gondolták, hogy a pápa látogatása jó alkalom a szobormű felújítására is. Gyorsan körbeállványozták a porladó szoborművet, majd fogták a szerszámokat, és három centiméter átmérőjű lyukakat fúrtak a szoborba. Kladek Gábor helyi műtörténész és műemlékvédő levélben figyelmeztette erre a szoborrongálásra a város főpolgármesterét, valamint a kassai római katolikus érseket. Egy szakbizottság újból napirendre tűzte a szobor tatarozásának tervét, majd a beruházók versenypályázatot írtak ki a kivitelezésre. Ma már biztos, hogy a szobor felújítása a pápai látogatásig nem készül el. A tatarozás előreláthatóan másfél-két évig is eltarthat. GAZDAG JÓZSEF (A szerző felvétele) BUSSA Ahol sok a gólya... Az ornitológusok szerint Szlovákiában a legtöbb gólya a Nagykürtösi járásban, azon belül pedig Bussa községben él. Persze nemcsak ez az egyedüli jellegzetessége ennek az Ipoly menti, közvetlenül a szlovák-magyar határ mentén elterülő, 1300 lelket számláló településnek. A kultúrház előtti téren felállított emlékoszlop szövege hirdeti, hogy a község szülötte Zsélyi Aladár, az első magyar repülőkonstruktőr. Sántha Jolán polgármester asszonnyal elsősorban a jelen feladatairól, gondjairól beszélgettünk. Megtudtuk egyebek között, hogy tavaly fejezték be az új lakótelepen a vízvezeték építését, folyamatosan halad a szeméttároló építése, amely már részben üzemel is. A környező falvakból is ide szállítják a hulladékot. Mivel nemigen volt kihasználva a szolgáltatóház kapacitása, ezért úgy határoztak, hogy megfelelő átalakítása után ide költöztetik az egészségügyi központot a gyógyszertárral együtt. A körzeti orvos, a fogorvos és szakorvosok már itt rendelnek. Nem kérnek tőlük bérleti díjat az épület használatáért. A korábbi egészségügyi központ épületében pedig a falumúzeum és a Zsélyi Aladár-emlékszoba kap majd helyet. Június 18-án, a község fennállásának 750. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen szeretnék megnyitni a falumúzeumot és az emlékszobát. BODZSÁR GYULA Dunaszerdahely ^ omáro m MÉRLEGEN A DUNASZERDAHELYI JARAS TŰZVÉDELME Új felszerelésre nincs pénz A közvélemény általában csak akkor vesz tudomást a tűzoltókról, amikor a bajelhárítás színhelyén önfeláldozó munkával mentenek életeket, szellemi és anyagi javakat. Pápay János őrnagynál, a Dunaszerdahelyi Járási Tűzvédelmi Felügyelőség parancsnokánál a tűzoltókkal szembeni követelmények teljesítésének feltételei, illetve elsősorban a tavalyi mérlegük értékelése felől érdeklődtünk. - Sajnos, a múlt év a rekordok rekordját hozta járásunkban a 133 tűzesettel. Ezek következtében egy ember meghalt, hárman megsérültek - kezdi a válaszadást a szomorú statisztika ismertetésével. - Az anyagi kár 4 millió 173 ezer koronát tett ki. m Említene néhány nagyobb tűzesetet is? - Hogyne. A legnagyobb, 905 ezer koronás kárral egy BMV személygépkocsi elégése járt. De hívtak bennünket közúti balesetek kapcsán Mercedes- és Peugeotszemélygépkocsitűzhöz is. Ez utóbbinál, sajnos, egy nő is bennégett. Közel 200 ezer korona kárral járt a nagypakai magán-élelmiszerbolt kigyulladása. Itt már szándékos gyújtogatásról beszélhetünk. Az ekecsi kazaltüzek is külön fejezetet érdemelnek. Itt ugyanis az utóbbi 5 évben 20 kazaltűzhöz riasztották a tűzoltókat. Csak tavaly 5 szalmakazal égett le. És hogy milyennek látja a községi tűzoltó-egyesületekkel való együttműködést, arról vendéglátóm így summázta véleményét: - Általában jónak, hiszen 50 esetben aktív közreműködői voltak a tűzesetek likvidálásának. Mindenekelőtt Somorja, Nagymagyar és Nyárasd tűzoltóit emelhetnénk ki. m Megfelelőnek tartja a jelenlegi tűzoltótechnika színvonalát a járásban? - Az alapvető felszerelésekből van elég, a gond csak ott van, hogy a műszaki felszerelés 90 százaléka 10 évnél régibb. Az ok prózai: újra nincs pénz. Méri István IPOLY MENTI NEPFOISKOLA Várja a támogatókat 1993 tavaszán a Budapesti Falufejlesztési Társaság és a Szentendrei Művelődési Központ életre hívta az Ipoly menti népfőiskolát. A napokban fejezte be a II. évfolyam negyedik előadássorozatát Gyűgyön. A részletekről Molnár Lászlót, Ipolyfödémes polgármesterét kérdeztük. - Sikerült valóra váltaniuk elképzeléseiket, polgármester úr? - Részben igen, de itt le kell szögeznem, nagyobb érdeklődésre számítottunk. Sajnos idáig mindössze harminc személy a tagja a Népfőiskolának. Pedig hasznára válhatna a térségben tevékenykedőknek, hiszen célunk az, hogy megtárgyaljuk és orvosoljuk az önkormányzati problémákat, segítsük a gyermekin. pedagógusnevelést, foglalkozzunk a települések és az elmaradott térségek fejlesztésével. - A napokban fejezték be az idei év utolsó tanácskozását. Mivel foglalkoztak és milyen eredménnyel? - A szlovák-magyar alapszerződést tárgyaltuk meg. Meghívtunk több szakembert, így Csáky Pált az MKDM-től, Tóth Károlyt az MPP-től, a Határon Túli Magyarok Hivatalától C. Tóth Jánost, a Rákóczi Szövetségtől Molnár Imrét. - Ki finanszírozza mindezt? - Részben alapítványi, részben önkormányzati támogatásokból fedezzük kiadásainkat. - Terveik, elképzeléseik? - Természetesen folytatni kívánjuk a munkát, mindehhez viszont támogatókat kell találnunk. (turczi) Jubiláló iskola A komáromi Béke utcai magyar alapiskola megalapításának negyvenedik évfordulójára emlékezve az iskola egykori és mai diákjai a hét elején ünnepi műsort adtak a Jókai Színházban. A színvonalas megemlékezés egy olyan képzőművészeti kiállítás megnyitójával kezdődött, amelyen az alma mater volt diákjai mutatták be alkotásaikat, név szerint: Szkukálek Lajos, Stirber Péter, Dobai Csaba, Preiner Éva és Preiner Tibor. Ezek a rendezvények arról tanúskodnak, hogy a Béke utcai alapiskolában nagy gondot fordítanak a művészetek megszerettetésére. Pásztor István, Komárom polgármestere az alapiskolának a jubileum alkalmából polgármeste-' ri dijat adományozott. (kosár) VISSZHANG Rakottyás a választópolgárok szemével Márciusban jelent meg egy írás Rakottyásról, amelyben a polgármesternő, Boros Éva tájékoztatott bennünket a falu életéről, mindennapi gondjairól, munkájáról. Az említett szám megjelenés e után kaptunk egy meghívást a községbe, mivel úgymond a cikkből sokminden kimaradt. Tóth Gyula, a Csemadok helyi szervezetének az elnöke;—- Korábban Boros László, a polgármesternő férje volt a Csemadok helyi szervezetének az elnöke, de a szervezet egyáltalán nem működött. Tavaly ősszel úgy határoztunk, hogy összefogunk, és egy működő szervezetet hozunk létre. Engem választottak elnöknek, és a tagság úgy nyilatkozott, ha Boros úr nem mond le, akkor lesz két Csemadok szervezet a faluban. Higgadtan, nyugodtan mindent megbeszéltünk, maradt egy Csemadokszervezet, amelynek jelenleg már több, mint száz tagja van. (A falu lélekszáma 247 fő - a szerző megj.) Induláskor a polgármesternőtől kaptunk 5 ezer korona támogatást. Ámde, rengeteg akciót szervezünk és valamennyi rendezvényünk után - amelyen belépti díjat szedünk - ezer koronát fizetünk a falu kasszájába. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a polgármesternő szeretne beleszólni a Csemadok vezetőségének a munkájába. Az évzáró tagsági gyűlésen figyelmeztetett bennünket, hogy a pénztárnokunk nem rakottyási, és kezdeményezte a leváltását. Annak idején, amikor pénztárost kerestünk, a faluból nem vállalta senki. Bátkából sokan iratkoztak be hozzánk tagnak, többek között az Agrobank egyik dolgozója is, aki rendbe tette a pénzügyeinket, és elvállalta a pénztár vezetését. A község a pénzét már visszakapta, kérdem én: milyen jogon szól bele a Csemadok belügyeibe. Kijelentette, hogy velem nem konzultál, ha valamit akarok vele közölni, üzenjem meg a helyettesemtől. - Miért nem kíván tárgyalni önnel a polgármesternő? - vetettem közbe. - Szerintem azért, mert korábban tagja voltam az önkormányzatnak, és gyakran megkérdőjeleztem a döntéseit. Mindigvitázott a fiatalokkal, és én a fiatalok védelmére keltem. Amennyiben nem tudunk a polgármesternővel szót érteni, átvisszük a szervezetünket Bátkába. A szomszédos településsel közösen szervezünk rendezvényeket Bátkában és nem itt Rakottyáson. A romákról sem esett szó a már említett cikkben, pedig nekik is van mondanivalójuk. Néhányukkal a falu végén találkoztam, éppen „közhasznú munkát" végeztek. - Késő este volt - kezdi az egyik -, amikor kiabálást halottam az udvaron. Kimentem, az udvaron botokkal felfegyverkezett férfiak álltak, ott volt velük a polgármesternő is. „Házkutatás" - jelentette ki a község vezetője, és bement a házba. Még azt is megnézte, mi főtt a fazékban, mert állítólag valaki ellopta a csirkéjét. Látogatóink voltak, nekik reggel el kellett hagyni a falut. Hát így történt. Szerettünk volna még másokkal is beszélni, de csak egyféle választ kaptunk:, „az újságíró elmegy, de mi itt maradunk". Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni abból, amit Rakottyáson tapasztaltam. Végeredményben úgy szűrtem le magamban a tanulságot, hogy nemcsak a beruházások terén lesz mit csinálnia a polgármesternőnek, ha azt akarja, hogy mindenki elégedett legyen munkájával. FARKAS OTTÓ
