Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-01 / 126. szám, csütörtök

AJ új szó KÜLFÖLD 1995. június 1. PAPAI ENCIKLIKA A KERESZTÉNYEK EGYSÉGÉRŐL Hogy egyek legyenek A másfél milliárdnyi keresztény - katolikus, ortodox és protes­táns - egységének újbóli megteremtését sürgeti II. János Pál pápa a kedden nyilvánosságra hozott „Ut unum s int" (Hogy egyek legyenek) kezdetű enciklikájában. II. János Pál 12. pász­tori körlevele teljes egészében az ökumenizmus kérdésével fog lalkozlk. Az enciklika szerint a keresztényeknek ismét meg kell teremteniük azt az egységet, amely a kereszténység történetének első évezredét jelle­mezte. A pápa súlyos hibának nevezte az keresztények soraiban 1054­ben történt első nagy szakadást: Róma és Bizánc szembefordulását. II. János Pál szerint a megbocsátás és a megbékélés őszinte akaratától ve­zéreltetve, a keresztényeknek közösen kell felülvizsgálniuk a fájdalmas múltat s azt, hogy még ma is sebeket okoznak egymásnak. A pápa hangsúlyozta: az egység megteremtése a katolikus egyház egyik alap­vető feladata, kötelesség a katolikus püspökök számára. A keresztény egyházak több jelentős kérdésben megosztottak. így ab­ban, hogy milyen kapcsolatnak kell lennie a Szentírás és a hagyományok között, a papság intézményében miként viszonyul a felszenteltség és a hierarchia egymáshoz, milyen a szerepe a Madonnának. Az egyik legne­hezebb probléma azonban a pápa primátusának ügye. A pápa Szent Péter utódja, így primátusáról a katolikus egyház nem mondhat le, mert ez az Evangéliumról való lemondást jelentené. A pri­mátus megvalósulásának mikéntjéről azonban a keresztény egyházak­nak közösen kell dönteniük. „Servus servorum Dei" (az Isten szolgáinak szolgája) - emlékeztetett a pápa - az egyébként ritkán emlegetett ­egyik hivatalos titulusára. A pápa a testvéri és autonóm egyházak közöt­ti egységet, a hitélet közösségét szolgálja - állapította meg az enciklika. A katolikus egyház jelenleg 49 tárgyalást folytat az ökumenizmus kér­déseiről az ortodox, az anglikán, a református, a lutheránus, a metodis­ta, a pünkösdista és az evangelista egyházzal, valamint az Egyházak Ökumenikus Tanácsával. A pápa mostani enciklikája vatikáni szakértők szerint elsősorban az or­todox egyháznak szól, s egy hónappal azelőtt látott napvilágot, hogy hiva­talos látogatásra a Vatikánba várják I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát, a legmagasabb ortodox egyházi méltóságot. MTI PERESZ A GOLANROL Kivonulás négy év alatt Simon Peresz izraeli külügy­miniszter tegnap jelezte, hogy országa négy év alatt történő ki­vonulást javasol Szíriának a Go­lán-fennsíkról. - Ezzet szemben Szíria azt kö­veteli, hogy Izrael másfél éven belül ürítse ki a fennsíkot ­mondta Peresz a PBS amerikai televíziós csatornának az Egye­sült Államokban adott interjújá­ban, amelyet az izraeli rádióban is közöltek. A külügyminiszter nem részletezte, hogy Izrael haj­landó-e teljesen kivonulni az 1967-ben elfoglalt magaslatok­ról. Peresz szerint a kivonulás csak az egyik kérdés, más lénye­ges problémákat, így a béke ter­mészetét és a kivonás ütemter­vét is rendezni kell. Jichak Rabin izraeli kor­mányfő több ízben is kifejtette, hogy a zsidó állam jelképes kivo­nulástjavasol három év alatt, és ezzel párhuzamosan kipuhatol­ná, hogy Szíria valóban hajlan­dó-e a két ország közötti kapcso­latok normalizálására. MTI További járványok Zaire-ban Alig hogy a jelek^zerint túlju­tott csúcspontján Zaire-ban az Ebola vírus okozta járvány, egyéb ragályos betegségek ter­jedése fenyeget az afrikai or­szágban. Mbumb Mussong egészségügyi miniszter kedden Kinshasában, az ország főváro­sában arról számolt be, hogy Shaba tartományban 520 ka­nyarós megbetegedést észlel­tek, 280 gyermekbénulásos eset fordult elő Mbuji Mayi-ban, új kolerás esetek voltak Dél-Kivi­ben, Felső-Zaire-ban pedig a vér­has terjed. Orvosok szerint a vérhas, amely baktériumok okozta be­tegség, tüneteit tekintve kezdet­ben nehezen különböztethető meg az Ebola betegségtől. A Reu­ter kikwiti orvosokat idéző jelen­tése szerint az Ebola-járványt megelőzte a vérhasjárvány. Áz Ebola vírus eddigi halálos áldo­zatainak száma hivatalos ada­tok szerint 153. MTI FJ0D0R0V PROFESSZOR MINT ELNÖKJELÖLT Felnyitja a választók szemét? Szvjatosziav Fjodorov sze­mészprofesszor, aki segített meg­menteni százezrek látását, most országa betegségét akarja meggyógyítani. A 67 éves orvos, aki világhírre tett szert, indulni akar a jövő évi oroszországi elnök­választáson. Az ősz hajú, robusztus termetű Fjodorov rendkívül népszerű Oroszországban. Azt reméli, hírne­ve segítségével legyőz tapasztalt politikusokat, és meggyőzi a vá­lasztókat, hogy megtalálja a leg­jobb gyógyszert beteg hazája szá­mára. - Oroszországnak vissza kell nyernie egészségét. Egy orvos megtalálja a betegség okát, és meggyógyítja a beteget - mondta a Reuter brit hírügynökség tudósí­tójának. - Szégyenteljes dolog, hogy országom visszafelé megy. Nemsokára a kőkorszakban talál­juk magunkat. Fjodorov professzor az 1960-as években tett szert világhírnévre, amikor szemlencse-átültetést al­kalmazott a szürkehályog eltávolí­tására. Nem ő találta fel a szem­lencse-átültetési eljárást, de elsőnek alkalmazta embereken. Moszkvai intézetében, amelyet a legmodernebb felszereléssel lát­tak el, évente 300 ezer műtétet végeznek. Ezenkívül van egy kór­házhajőja, amely Gibraltár partján horgonyoz 1993 óta. Ott külföldie­ken végeznek műtéteket. A professzor már megalakította saját pártját. Nehéz felbecsülni, milyen esélyei vannak arra, hogy elnökké válasszák. A választásra még csak egy év múlva kerül sor. Abban az országban azonban, ahol legtöbbször nevekre szavaz­nak, nem pedig politikára, vetély­társainak bizonyára számolniuk kell vele. MTI-Panoráma RAMALLAHBAN LESZ A PALESZTIN TELEVÍZIÓ Rabin lemondott tervéről MTI-hírek Az izraeli kormány úgy döntött, hogy meghatározatlan időre elha­lasztja az izraeli és a palesztin la­kosság szétválasztásával kap­csolatos terv megvalósítását - je­lentette az izraeli televízióra hivat­kozva az AFP. Jichak Rabin kor­mányfő a két palesztin szélsősé­ges által elkövetett, húsz katona és egy polgári személy életét kiol­tó netanjai merénylet után az év elején jelentette be a szétválasz­tás tervét. Ez elektronikus eszkö­zökkel megerősített határvonalak kiépítését irányozta elő Ciszjordá­nia és a Gázai-övezet határán, a két lakosság „fizikai" szétválasz­tása érdekében. A magántelevízió értesülései szerint a kormányfő most elfo­gadta azon katonai vezetők véle­ményét, akik szerint nincs értel­me a határvonal kiépítésének mindaddig, amíg be nem fe­jeződik a izraeli hadsereg kivoná­sa a megszállva tartott Ciszjordá­nia palesztin városaiból. A két fél márciusban vállalta, hogy július l-ig megállapodnak az izraeli csa­patok átcsoportosításáról és a palesztin választások kiírásáról. A palesztin televízió székhelye a ciszjordániai Rámalláhban lesz - állapodott meg Kairóban a PFSZ és Izrael a ciszjordániai hatáskörökről szóló tárgyalások tegnapig tartó fordulóján. Ezt Ore'n Sahor, a ciszjordániai kato­nai közigazgatás parancsnoka, az izraeli küldöttség vezetője kö­zölte. Az izraelieknek mind ez ideig ragaszkodtak ahhoz, hogy a palesztin televízió Jerikóban vagy a Gáza-övezetben legyen. A palesztinok azért akarják a Jeru­zsálemtől tíz kilométerre észak­ra lévő városban felállítani a te­levíziós központot, mert Rámal­láhból a földrajzi viszonyok ré­vén egész Ciszjordánia besugá­rozható. A palesztin televíziós társaság (PBC) már meg is vásá­rolt egy ötemeletes épületet a városban. A palesztin televízió napi nyolc­órás kísérleti adását jelenleg Gá­zából sugározzák, de az csak a városban vehető. ÖTVEN EVVEL KIVÉGZÉSÉ UTAN Irma Laplasse perújrafelvétele Ötven évvel Irma Laplasse ki­végzése után a Belga Sem­mítőszék tegnap perújrafelvételt rendelt el a flamand paraszt­asszony ügyében, akit 41 éves ko­rában árulásért és ellenállók fel­adásáért ítéltek halálra a második világháború idején. Az APF jelentése szerint a sem­mítőszék azzal az indokkal utalta vissza az ügyet a belga katonai bí­rósághoz, hogy olyan új elemek merültek fel, amelyekről a bírák­nak nem volt tudomásuk,, amikor 1944. december 12-én halálra ítélték Irma Laplasse-t. A kivégzés 1945. május 30-án történt. Imra Laplasse-t azzal vádolták, hogy 1944. szeptember 7-én el­árulta egy szakasz német katoná­nak, hogy fiát az ellenállók Oostdu­inkerkében fogságba ejtették. Fel­tehetően emiatt a németek átfé­sülték a falut. Eközben lövöldözés tört ki a katonák és a német hadi­foglyokat és kollaboránsokat őrző ellenállók között. Egy ellenálló még az összecsapás során meg­halt, hat másikat ezután elfogtak és kivégeztek. Irma Laplasse védői akkoriban azzal én/eltek, hogy nem bizonyít­ható: a vádlott volt az az asszony, aki akkor a németekkel beszélt. Laplasse asszony csak annyit is­mert be, hogy fia letartóztatásáról tájékoztatta a német katonákat. A védők szerint semmivel nem lehe­tett bizonyítani a beszélgetés és a hét ellenálló életét kioltó razzia kö­zötti összefüggést. MTI I ránban a kormányzat súlyo­san megsérti az emberi jo­gokat, bár ezt igyekszik gon­dosan titkolni a külvilág előtt - állítja az Amnesty Internatio­nal. A nemzetközi szervezet tegnap Londonban nyilvános­ságra hozott jelentésében azt állítja, hogy Iránban minden­naposak az önkényes letar­tóztatások, kivégzések, a „megrendelésre" elkövetett gyilkosságok. Tizenhat évvel az Iráni Iszlám Köztársaság létrejötte után számos politi­kai fogolynak kell hosszú időt emberhez nem méltó körül­mények között börtönben töl­tenie, s sokuknak fogalmuk sincs arról, miért büntették meg őket - állítja a jelentés. L ibanoni gerillák tegnap hajnalban sorozatvetővel rakétatámadást indítottak egy észak-izraeli célpont el­len, miután előzőleg egy izra­eli állásból kilőtt gránát kiol­totta egy libanoni fiú életét ­jelentette a Reuter biztonsági forrásokra hivatkozva. A Gali­lea térségében becsapódó ra­kéták senkit sem sebesítet­tek meg, s anyagi kár sem ke­letkezett. C hile legfelsőbb bírósága kedden jóváhagyta a Pi­nochet-rezsim titkosrendőrsé­gének egykori vezetőjére, Ma­nuel Contreras tábornokra az Orlando Letelier volt szocialis­ta párti külügyminiszter 1976-ban történt meggyilko­lása miatt kiszabott hétévi börtönbüntetést. Az ítélet el­len fellebezésnek helye nincs. A Reuter jelentése szerint a legfelsőbb bíróság egy­idejűleg jóváhagyta a Pedro Espinoza dandártábornokra kiszabott hatévi börtönbünte­tést is. A magas rangú kato­natisztet a washingtoni pokol­gépes merénylet kitervelésé­vel vádolták, amely során éle­tét vesztette a chilei politikus amerikai munkatársnője is. Az ítéletet a bíróság épülete előtt összegyűlt több száz tün­tető lelkesen üdvözölte. K eddi ülésén az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa novem­ber 30-ig meghosszabbította a Golán-fennsíkon az izraeli és szíriai csapatok szétvá­lasztását felügyelő ENSZ-erők megbízatását, s egyben hang­súlyozta a közel-keleti problé­ma átfogó rendezésének szükségességét. Több mint ezer osztrák, kanadai és len­gyel kéksisakos teljesít szol­gálatot a térségben. A műve­let több mint 20 éve tart, és évente 32 millió dollárjába kerül a nemzetközi közösség­nek. Kib... magyarok! - olvastam ma reggel az egyik pozsonyi buszmegálló bódéjának falára vésve, természetesen állam­nyelven. Egyéb hasonló esetek­ke/ ellentétben nem lettem dü­hös, s még csak magamban sem szidtam senki felmenőjét. Ellenkezőleg, nagyot derültem, s arra vágytam, bárcsak meg­mutathatnám ezt a falfirkát Slavkovská asszonynak, hátha az arcára fagyna a mosoly. A sommás, mindössze Kétszavas kinyilatkoztatásban ugyanis két súlyos helyesírási hiba is volt: a nyilvánvalóan szlovák oktatás­ban részesített, az írás alapján aligha kiskorú szerző nem tud­ta, hogy élőlények esetében többes számban nem ipszilon írandó a szó végén, hanem „/". Márpedig mi élünk, ha tetszik, ha nem. A szerző intelligenciaszintjét tökéletesen tükröző felirat azén is kedves volt a számom­ra, men egyértelműen megne­Nomen nescio vezte a címzetteket, nem kön­törfalazott, nem beszélt mellé. Nem úgy, mint Dušan Slobod­ník úr a vasárnapi Lépések című tévéműsorban, ahol rend­re elkerülte, hogy néven nevez­zen bennünket. A „magyarok" kifejezést csak akkor használ­ta, ha a magyarországi politiku­sokat említette, minket, kisebb­ségieket pedig kitartóan „ma­gyarul beszélő szlovák állam­polgároknak" titulált. A falfirká­val ellentétben ettől felment bennem a pumpa. Csak azzal tudtam megnyug­tatni magam, hogy nem a jelen­legi szlovák vezetők fedezték fel a spanyolviaszt, de még a „félrenevezés" gyakorlatát sem. Ám az, hogy megtanulták és használják, egyértelműen minősíti őket. Példát pedig ta­lálhattak közel s távol nem is egyet. A szisztematikus népir­tást végző török kormányzat előszeretettel nevezi hegyi törö­köknek haragja célpontjait, s csak a legritkább esetekben süllyed olyan mélyre, hogy kur­doknak titulálja őket. Romániá­ban újabban kormányszintű döntés értelmében lecigányoz­zák a romákat, tartva attól, hogy külföldön esetleg összeté­veszthetnék őket a románok­kal. A Kárpátok géniuszának hű utódaiban fel sem merül, hogy az esetleges - egyáltalán nem kizárható - összetéveszté­sek alapja nem az elnevezés, hanem sok minden más is le­het, s egyáltalán nem biztos, hogy az pont a románokra néz­ve lenne sértő. Ám szolgálhatok egy teljesen ellentétes, szívet melengető példával is. Nem délen, délkele­ten, hanem a politikai értelem­ben nyugatnak számító észa­kon, a számunkra különösen kedves Finnországban szüle­tett. Egészen pontosan Imatra városban, amely a finn-orosz határon fekszik. Az egyik étte­rem portása ruszkinak nevezett egy, a határ túloldaláról érke­zett hölgyet, aki emiatt annyira megsértődött, hogy a portást feljelentette. A bíróság pedig döntött. Nemcsak a 90 dollár­nak megfelelő pénzbüntetés ki­szabásáról, hanem arról is, hogy a „ruszki" jelző rasszista, ellenérzéseket ébreszt, ezért használata tilos, büntetendő. A „magyar" megnevezés nem tilos, nem büntetendő, viszont bizonyos szlovák körökben nyil­vánvalóan ellenérzéseket éb­reszt. A körülményeskedés he­lyett ajánlom tehát Slobodník úrnak és társainak, ha a „ma­gyar" kifejezésre nem áll rá szá­juk, mondják azt, hogy nomen nescio - nem tudom a nevét. Ez ugyan nem igaz, de legalább elegáns. GÖRFÖL ZSUZSA SCHEEL AZ FDP MÚLTJÁRÓL ÉS JÖVŐJÉRŐL Nem létkérdés a kormányzás MTI-tudósítás A Német Szabaddemokrata Pártnak (FDP) a megújulás érde­kében esetleg még a jelenlegi bonni kormánykoalícióból is ki kell lépnie - nyilatkozta Walter Scheel, a párt tiszteletbeli elnö­ke, volt államfő a Bildwoche című lapnak adott, tegnap is­mertetett interjúban. - A párt június 9-én kezdődő mainzi kongresszusán megvá­lasztandó új pártvezetésnek na­gyon határozottan és gyakorlati­asan kell cselekednie. Ha a je­lenlegi keresztény-liberális kor­mánykoalíción belül nem tudja megvalósítani szándékait, nem szabad visszariadni az ellenzéki szereptői sem - mondta Scheel. Ezzel határozottan szembeszállt a párt vezetőinek azzal a több­ször hangoztatott állásfoglalá­sával, hogy az FDP-nek feltétle­nül benn kell maradnia a koalí­cióban. A sorozatos tartományi választási kudarcok után készí­tett felmérések tanúsága sze­rint a választók többek között éppen azt róják fel a liberálisok­nak, hogy jellegtelenné váltak, és mindentől szinte függetlenül hosszú évek óta egyetlen céljuk van: bennmaradni a szövetségi kormányban. A mainzi kongresszuson Wolf­gang Gerhardt, a hesseni tarto­mányi pártszervezet vezetője a legesélyesebb jelölt a pártelnöki tisztségre. Bár sokan felvetik, hogy ő is felelős a párt jelenlegi gyászos helyzetéért, hiszen majdnem egy évtizede tagja a párt elnökségének. A rendkívül ambiciózus Jürgen Möllemann volt elnökségi tag, egykori szö­vetségi oktatási, majd gazdasá­gi miniszter is jelezte indulását, de az eddigi felmérések szerint neki nem sok esélye van a meg­választásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom