Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám, kedd

2J ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. június 27. JUBILEUMI ENSZ-ÜNNEPSEGEK: FELÜLVIZSGÁLJÁK A TAGDÍJRENDSZERT SÚL YOS POLITIKAI V ALL OMAS A tűzoltószerepnél többet kell tenni A világszervezet realista és közmegegyezésen alapuló reform­jára szólított fel Butrosz Gáli. Az ENSZ főtitkára San Francis­cóban egy nemzetközi fórumon mondott beszédet vasárnap, az ENSZ Alapokmány aláírása 50. évfordulójának előestéjén. Az amerikai városban tegnap kezdődtek a hivatalos jubileumi megemlékezések, amelyeken jelen volt Bili Clinton amerikai elnök, továbbá a tagállamok ENSZ-nagykövetei. mondta a főtitkár, emlékeztetve arra is, hogy a világszervezet eddig elsősorban „tűzoltó" békefenntar­tó missziókra kényszerült, habár nem ez lett volna elsődleges fel­adata. Gáli szerint a fejlődés kér­déseire kell összpontosítani, mert egyértelmű az összefüggés az álta­lános fejlődés és a nemzetközi bé­ke között. MTI-hírek Butrosz Gáli az AP jelentése sze­rint azt emelte ki, hogy az ENSZ fél évszázados jubileumát egy olyan változó világban ünnepli, amikor globális problémák újabb kategóri­ájával találja szemben magát. Az ENSZ jelenleg új utakat keres cél­jai megvalósítása érdekében ­Az ENSZ főtitkára beszédében kitért a világszervezet pénzügyi csődjére, és szorgalmazta, hogy e lehetetlen helyzet megváltoztatá­sa érdekében a fizetőképesség fi­gyelembe vételével vizsgálják felül a tagdíjrendszert. A tagállamok több mint kétmilli­árd dollárral tartoznak az ENSZ­nek. A múlt héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a tagorszá­gok összesen 2,8 milliárd dollárt kitevő fizetési hátralékkal tartoz­nak a világszervezetnek; az összegből 1,85 milliárd a béke­fenntartó műveletek fedezésére kellene. A két legnagyobb adós az Egyesült Államok és Oroszország. A BEKETARGYALASOK KÜSZÖBÉN Csecsenföldön újra harcok Egy nappal a csecsenföldi béketárgyalások újabb fordulója előtt az orosz szövetségi csapatok illetékese a tűzszünet megsértésével vádolta Dzsohar Dudajev elnök fegyvereseit. Anatolij S /rokov tábornok, a Csecsenföldön állomásozó bel­ügyi egységek parancsnoka azt állította, hogy Groznijtól délnyu­gatra, Bamut és Orehovo telepü­lések térségében tegnap négy alkalommal is támadták a cse­csenek az oroszok állásait. Az összecsapásokban hat orosz katona megsebesült. Ugyan­csak heves lövöldözés volt Groz­nijban az éjszaka. Az előző na­pok viszonylagos nyugalma után a város különböző részei­ben géppisztolyok és nehézgép­puskák kelepelése, illetve akna­vetők dörrenése volt halíható. A szövetségi erők illetékesei azt állították, hogy csecsen támadá­sokat vertek vissza. A város északkeleti része felett helikop­terek, illetve repülőgépek jelen­tek meg. A múlt hét végén, a grozniji béketárgyalásokon született megállapodás a harci cselekmé­nyek határozatlan idejű szüne­teltetéséről. Mindamellett az el­múlt napokban többször is a tűzszünet megsértésével vádol­ták egymást a felek. A tárgyalá­sok következő fordulója ma kezdődik. A megbeszéléseken politikai kérdésekről, így minde­nekelőtt Csecsenföld majdani státusának meghatározásáról lesz szó. Egy hete már előzetes megállapodás született a kato­nai kérdésekről, így a tűzszü­netről, a csapatok szétválasztá­sáról, a csecsen egységek le­fegyverzéséről, illetve az orosz csapatok majdani kivonásáról. Ugyanakkor a politikai kérdé­sek, Csecsenföld majdani státu­sa, illetve Dzsohar Dudajev el­nök későbbi szerepe vitát okoz. Moszkva azt szeretné elérni, hogy csak az őszre tervezett vá­lasztások után határozzák meg a terület státusát. Dudajev kép­viselői viszont egyelőre ragasz­kodnak az 1991-ben elfogadott alkotmányhoz, amely kimondja a terület függetlenségét. Diplo­máciai forrásból származó érte­sülés szerint a mai tárgyaláso­kon az EBESZ állandó képvi­selője, Mészáros Sándor mellett részt vesz Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének megbí­zottja is. 50 EV MÚLVA? Béregyenlőség Még több mint fél évszázadig várni kell arra, hogy a nők a férfiak­kal egyenlő bérezést kapjanak munkájukért - jelentette a Reuter brit statisztikai adatokra hivatkozva. Angliában a nők most a férfiak órabérének csak 79 százalékát kapják, s ha a különbség az elmúlt húsz év ütemében csökken, leg­korábban 2050-ben lesz az átlagbérezés egyenlő. A munkaidő egyébként a szigetországban hosszabb, mint az európai átlag, s a különbség csak tovább növekszik: Angliában a munkahét 41,9 órá­ról 43,1 órára nőtt 1983 és 1991 között, míg Európa többi országá­ban a munkaidőt 40,3 óráról 40 órára csökkentették. MTI Tádzsik gárdisták meggyilkolása MTI-hír Ismeretlen fegyveresek agyonlőttek két tádzsik katonát a közép-ázsiai köztársaságban. A két katona Imomali Rahmonov tádzsik elnök Nemzeti Gárdájá­nak tagja volt. Dusanbétól, a fővárostól 20 kilométerre keletre végeztek velük. A fegyveresek egy gyermeket is megöltek. A Moszkva támogatását élvező tá­dzsik kormány és a ellene harco­ló iszlám szélsőségesek közötti béketárgyalások kudarca óta nö­vekedett a merényletek száma, amelyek első számú célpontjai a köztársaságban állomásozó ha­tárőrök és békefenntartók. Letartóztatások MTI-hír A palesztin önkormányzat ható­ságai a Hamász szélsőséges pa­lesztin szervezet több tucaj akti­vistáját és néhány vezetőjét vették őrizetbe Gázában. Az őrizetbe vé­telekre azután került sor, hogy egy öngyilkos merénylő megsebesített három izraeli katonát, amikor a Gázai övezet déli részén, egy zsidó település közelében felrobbantott egy szamaras kordét. Kamatlábat emelt a Cseh Nemzeti Bank Tegnaptól lépett életbe a Cseh Nemzeti Bank (CNB) antiinf­lációs intézkedéscsomagjának első fele, melynek kereté­ben a ČNB a diszkont kamatlábat 8,5-ről 9,5, a lombard kamatlábat pedig 11,5-ről 12,5 százalékra emeli. MTI-hír Mint Josef Tošovský, a ČNB el­nöke elmondta, második lépcsőben, augusztus 3-tól 8,5 százalékra emelik a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának mértékét (a határidős betétekre vonatkozó eddigi három, illetve a látra szóló betétek eddigi 12 szá­zaléka helyett). Utóbbi lépéssel a ČNB 13 milliárd koronát készül ki­vonni a forgalomból. Bankvezetők szerint emiatt csökkeni fog a ban­koktiszta jövedelme, amire a beté­ti kamatok leszállításával és a hite­lek drágításával kell majd reagálni­uk. A lépéssorozatot Tošovský az idei legjelentősebb pénzpolitikai döntésnek nevezte. A jegybank ez­zel a hazai kereslet növekedésére, a kereskedelmi mérleg rohamos romlására és a hitelállomány túl­zott gyarapodására reagál, továb­bá arra, hogy a tavalyi költségve­tés tízmilliárd koronás többlete visszafolyt a gazdaságba, miután a parlament a kormány köz­reműködésével - a bank intése el­lenére - szétosztotta különböző költségvetési célokra. Ugyancsak augusztus 3-tól lép majd életbe a spekulatív célú kül­földi tőke tömeges beáramlását korlátozni hivatott intézkedés is, amelynek értelmében a kereske­delmi bankok rövid távú kötele­zettségei legfeljebb 30 százalék­kal, de maximum 500 millió koro­nával léphetik túl majd követelése­iket. Miután, a bankelnök szerint, ezt a mértéket jóval túllépik a cseh bankok, ezért a rövid távú tőkebe­fektetések több mint 10 milliárd koronával való csökkenését vár­ják. „Szeretnénk elriasztani azokat, akik azért jönnek hozzánk, hogy ki­használják az inflációk és a ka­matlábak közötti különbségeket, amelyek a jelenlegi objektív hely­zetünkből adódnak. E spekuláció haszna olyasmi, amit ingyen adunk oda, és ezt nem engedhet­jük meg magunknak" - mondta. Hozzátette, hogy év eleje óta a ČNB 3,3 milliárd dollárt vásárolt fel a tőkepiacon, mintegy 88 milliárd koronát bocsátva kényszerűen a gazdaságba. A ČNB lépéssorozata megfi­gyelők szerint egy súlyos politikai vallomással ér fel, ugyanis csupa olyan, negatív tendenciának hiva­tott gátat szabni, melyeknek je­lentőségét Václav Klaus - szavak­ban ultra liberál is - kormánya az év eleje óta tagadja. Csen Ci-ming ismét börtönben ismét börtönbe vitték Csen Ci-minget, az egyik legismer­tebb kínai ellenzékit - közölték tegnap a hozzátartozók. Csen Ci-minget, mint az 1989­es demokratikus mozgalom egyik vezéralakját 13 évi börtönre ítél­ték, azonban egészségi állapota miatt kiengedték. A 43 éves társa­dalomtudós lakásánál vasárnap késő este jelent meg 30-40 rendőr, hogy a börtönbe kísérje. Visszaszállításakor arra hivatkoz­Soros-sirámok MTI-hír Soros György magyar szárma­zású amerikai multimilliomos egy francia lapnak adott minapi nyilatkozatában csalódottságá­nak adott hangot tavalyi jövedel­me miatt. A csalódás oka, hogy 1994-ben „csupán" 70 millió dollárt sikerült keresnie, de - bi­zonygatta a Le Journal du Di­manche munkatársának - az idei évben, a francia franknak köszönhetően biztosan jobb eredményt fog elérni - írta a Reu­ter brit hírügynökség. „A tavalyi nem volt valami jó év" - panaszkodott a pénzügyi zseni, s álláspontja érthető, hi­szen 1993-ban nem kevesebb, mint 1,1 milliárd dollárt keresett az angol fonttal kapcsolatos nemzetközi valutapiaci spekulá­cióival. 1993-as jövedelmével az első helyet vívta ki a Wall Street-i legmagasabb kere­setűek éves listáján, amelyet a Financial World Magazine állít össze rendszeresen. Am jöve­delmének tavalyi 93 százalékos visszaesése a második helyre sorolta őt. „Ez a munkám velejárója. Időnként nagy sikereket köny­velhetünk el, máskor pedig ke­vésbé nagyokat" - mondta. A francia lap munkatársának a frank jövőjét firtató kérdésére azonban elég titokzatoskodóan válaszolt: „Pontosan tudom, mi fog történni a valutájukkal, de nincs jogom elmondani." NÉHÁNY SORBAN K aracsiban vasárnap 27-en vesztették életüket, és több tucatnyi ember megsebesült az ut­cai összetűzésekben. A pakisztáni kikötővárosban múlt péntek óta tartanak a zavargások. A Reuter jelentése szerint az összetűzések azt követően robbantak ki, hogy az ellenzéki Mohadzsir Kuami Mozgalom (MQM) háromnapos sztrájkot hirdetett, tiltakozva a pa­kisztáni kormány diszkriminatív politikája ellen. Az MQM már egy évtizede harcol a pakisztáni kor­mányok ellen, mert úgy tartja, hogy a tízmilliós nagyváros lakos­ságának többségét alkotó moha­dzsirokat hátrányos megkülön­böztetésben részesítik. Az urdu nyelvet beszélő mohadzsirok 1947-ben Indiából települtek be a pakisztáni gazdaság fellegvárá­nak számító Karacsiba Z avargásokba torkollott két krí­mi tatár vezető temetése: a gyásznép minden útjába kerülő ét­termet és üzletet felgyújtott. A gyá­szolók szerint ugyanis az üzletek tulajdonosai is felelősek rokonaik haláláért. A kivezényelt ukrán rendőrség és a tatárok összecsa­pásában négy rendbontó halt meg. Még szombaton két tatár ha­lálosan megsebesült, amikortársa­ikkal összecsaptak az egyik helyi maffiózó bandájával, amely ép­pen a szokásos védelmi pénzt ké­szült behajtani. A Krímben egyéb­ként szinte mindennaposak az ilyen esetek: hivatalos adatok sze­rint az elmúlt fél évben 108 bér­gyilkosság történt, a kisebb-na­gyobb bűnöző csoportok közötti le­számolás hetente átlagosan öt­hat halálos áldozatot követel. T öbb tízezer homoszexuális vo­nult fel New Yorkban, szín­pompás menetükkel lezárva a „Gay Pride" mozgalom által éven­te hagyományosan megtartott nemzetközi homoszexuális hét rendezvényeit. A „Fifth Avenue"-n, az Ötödik sugárúton megrende­zettfelvonuláson másságukat vál­lalták és ünnepelték a homosze­xuálisok, s egyben gyászolták AIDS-ben elhunyt társaikat. Az AP jelentése szerint felvonulás idején nem voltak incidensek, s azok a hírek, hogy a menet résztvevői a Szent Patrick-székesegyház előtt levetik szinte farsangi öltözékü­ket, teljesen pőrére vetkőznek, alaptalannak bizonyultak. D él-Kínában 34 kábítószer­csempészt végeztek ki az el­múlt hétvégén. A kivégzésekre a Vietnammal határos Kuanghszi­Csuang tartományban került sor. Kínába egyébként itt vezet át az­egyik legfontosabb csempészút­vonal a Thaiföld, Burma és Laosz területei által alkotott drogtermelő „aranyháromszögből". A statiszti­ka szerint a térségben tavaly janu­ár óta idén májusig csaknem 10 ezer embert vettek őrizetbe a kí­nai hatóságok. EURÓPAI UNIÓ: CSUCSSTATISZTIKA Veteránok és újoncok MTI-hír Francois Mitterrand májusi visszavonulásával Helmut Kohl német kancellár lépett elő az EU­csúcsok veteránjává, míg a kor­elnök a görög Andreasz Papand­reu. Velük együtt, a „sor" másik végén ugyanakkor három „újon­cot" is avatott az Európai Unió tegnap kezdődött cannes-i talál­kozója, részben ideértve a házi­gazda Jacques Chiracot is, aki ugyan két hete Párizsban egy rö­vid „csúcsvacsora" erejéig már megejtette a belépőjét, de „iga­zi" csúcson „saját jogán" még nem vett részt (az 1986-88 kö­zötti politikai „társbérlet" idején miniszterelnökként néhányszor ő is megjelent Mitterrand oldalán). Helmut Kohl 1982 decembe­rében vehetett részt élete első EK-csúcstalálkozóján, s mivel az­óta megszakítás nélkül hivatal­ban van, így összesen már 37 ilyen ülést tudhat maga mögött. A német kancellár - ezúttal már Papandreuval közösen - abban is rekordtartó, hogy ő és a görög kormányfő büszkélkedhet csak azzal, hogy három-három euró­pai közösségi, illetve európai uniós elnökségi periódusban is csúcstalálkozók házigazdái és elnökei lehettek (legutoljára mindketten tavaly: júniusban Korfun Papandreu, december­ben Essenben Kohl). Az abszolút „csúcstartó" azon­ban még továbbra is Mitterrand, aki 1981-től idei leköszönéséig összesen 38 találkozón vehetett részt. Igaz, Kohl hamarosan le­hagyhatja e téren is, lévén, hogy a soron következő spanyol EU-el­nökség ősszel két csúcstalálko­zót is készül tartani (egyet már szeptemberben, a kormányközi értekezletről). A cannes-i mezőny újoncai azok a politikusok, akik a tava­lyi, esseni találkozó óta váltak országuk első számú vezetőjé­vé, s így kerültek be az EU-csúcs­látogatók klubjába. A már emlí­tett francia államfő mellett ilyen még Jean Claude Juncker lu­xemburgi és Paavo Lipponen finn kormányfő. Európai bizott­sági elnöki minőségében első al­kalommal ül asztalhoz Jacques Santer is, ám ő ezt megelőzően tíz éven át mint Luxemburg mi­niszterelnöke már alapos „csúcsgyakorlatra" tett szert. Amiről viszont a mostani talál­kozó megnyitása idején a leg­több találgatás esett: hogy mely politikusok esetében tekinthető ez minden jel szerint akár az „utolsó csúcsnak" is. A legtöbb lapértékelés a brit John Major és a következő félévi soros el­nök, Felipe González esetében véli úgy, hogy székük nagyon is ingatagnak tűnik, s kérdéses, hogy helyükön maradhatnak-e még a következő hasonló össze­jövetelig. FEJLETT ORSZÁGOK A vártnál lassúbb fellendülés 1994 OECD-átlag 2,9 OECD-Európa 2,4 Németország 2,9 Japán 0,5 1995 (előrejelzés) 1996 (előrejelzés) 27 30 1,3 USA •Í ill! 3,0 a»7 m aa UAV M/1WA /*DACItf AÁT­VWV l'y*ÍWWWII\wr( Elmarad a várakozásoktól a fej­lett országok növekedésének üte­me, adja hírül az OECD legfrissebb tanulmánya. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Szervezet szerint a világ huszonöt legfejlettebb orszá­gában, amely a világ termelésé­nekjelentős részét adja, idén átlag 2,7 százalékos növekedésre van kilátás. Ez kevesebb, mint az 1994-ben mért és 1995-re is prog­nosztizált 3 százalék. Szerintük a lassúbb növekedés nem ad okot aggodalomra, hiszen a gazdasági kilátások a legtöbb országban to­vábbra is kedvezőek. A nyugat-európai növekedés mérséklődése gazdasági szak­értők szerint nem hat jelentősen a kelet-közép-európai térségre, hi­szen ezek az országok csak meg­lehetősen jelentéktelen szállítók: a visegrádi országok összrészese­dése a német importból mind­össze 4 százalék, a többi közép­és kelet-európai ország esetében ez az arány (Ausztria kivételével) még ennél is kevesebb. A gazdasági növekedés mér­séklődése három tényezőnek tu­lajdonítható. Egyrészt az amerikai fellendülés már túlvan a csúcs­ponton. A fejlett országok növeke­désének visszaeséséért a mexikói pénzügyi válság is felelős, mert a bankok és a vállalkozók óvatosab­bakká váltak, kevesebbet fektet­tek be, s ehelyett inkább a tartalé­kokat növelték. A harmadik té­nyező, s talán a legfontosabb Nyu­gat-Európában keresendő, ugyan­is a dollár leértékelődése és az eu­rópai valuták felértékelődése megdrágította az exportot, ami en­nek következtében lefékeződött. tak, hogy az ellenzéki férfi bőrének állapota az orvosi kezelést kö­vetően kielégítő. Csen Ci-ming rák­betegségben szenved. Csen Ci­ming korábban egy társadalom­tudományi intézet igazgatója volt, és egy tudóstársával együtt adta ki a Pekingi Tavasz című nem hivata­los folyóiratot. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom