Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-01 / 126. szám, csütörtök

1995. június 1229. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 | DRÁGUL A GEPJARMUVEK MŰSZAKI ELLENORZESE Mától benzináremelés A pénzügyminisztérium dönté­se értelmében mától emelkedik a benzin maximált ára. Az eme­lés gyakorlatilag az összes ben­zinfajtát érinti, és átlagosan 30 fil­lért tesz ki. Az egyes benzinfajták esetében' a maximált árak a kö­vetkezők: BA UNI 91 18,50, BA 95 N 19,10, BA 95 UNI és BA 98 N 19,60 korona/liter. Akad kivé­tel is: a gázolaj literje csupán 20 fillérrel emelkedik (17,20 koro­na), míg a BA 91 típusú benzin ára változatlan (18,10 korona) marad. Utoljára 1994 decembe­rében módosították az árakat. A tárca illetékes osztályának mun­katársa közölte: az áremelést a kőolajpiacon történt ármozgások teszik indokolttá. Ugyancsak mától emelkedik a gépjárművek műszaki ellenőrzé­sének a díjszabása is. Június el­sejétől a személygépkocsik műszaki állapotának ellenőrzé­séért eddig 150 koronát, mától 210-et kell fizetni. A teherautók esetében az áremelés 120 koro­na, vagyis az ellenőrzés 420 ko­rona lesz. A külföldről behozott gépjárművek technikai el­lenőrzése, ami ahhoz szüksé­ges, hogy a járművek megkap­ják a szlovák rendszámtáblákat, mától szintén drágább; átlago­san 20-30 százalékkal kell érte többet fizetni, ami abszolút szá­mokban személygépkocsik ese­tében 320 korona, teherautók és autóbuszok esetében pedig 480 korona többletkiadást je­lent. A kipufogógázok emisszió­jának ellenőrzése az eddigi 90 koronáról 120 koronára emel­kedik. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Uj Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTENYDE­MOKRATA MOZGALOM felhábo­rodását fejezte ki amiatt, hogy a kulturális kormányzat több mint 27 millió koronát adott a Slo­venská republikának a négy­nyelvű nemzetiségi melléklet ki­adására. Mégpedig abból az amúgy sem nagy keretből - 58 millió koronából -, amit a parla­ment a kisebbségi sajtó támoga­tására különített el. Bárdos Gyu­la szóvivő ezt a lépést az állam­hatalom arroganciájának nevez­te. Mint a kormány kisebbségi ta­nácsának tagja megerősítette, hogy a kisebbségi sajtó - a kul­tuszminiszter szóbeli közlése szerint - mindössze 6,9 milliót kapott dotációként ebből a ke­retből. Lapunk kérdésére meg­erősítette, a miniszter nem volt hajlandó elárulni, sem írásban közölni, hogy mely lapok kaptak támogatást és mennyit, kik alkot­ják a dotációk elosztásáról döntő testületet, illetve milyen kritériu­mokat vettek a pénzosztáskor fi­gyelembe. Farkas Pál alelnök részletesen elemezte a kormány mezőgazdasági irányelveit, illet­ve dotációs politikáját. A kabinet nem tartotta be ígéretét, és nem tette lehetővé az illetékes parla­menti bizottságnak sem, hogy az véleményezze a kormányzat mezőgazdasági irányelveit. Bírál­ta, hogy a kormány ismét kilátás­ba helyezte a vagyonjegyes priva­tizáció második hullámának el­napolását. (gágyor) A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA olyan módosító indít­ványt kíván a parlament elé ter­jeszteni, amely a nagyprivatizáci­óról szóló törvény minőségi javí­tását célozza - derült ki a tegna­pi sajtótájékoztatón. Brigita Schmögnerová alelnök elmond­ta: javaslatuk arra irányul, hogy a közvetlen eladások során elsőbbséget élvezzenek az alkal­mazotti részvénytársaságok, s ezekben a vállalati dolgozók, és ne a menedzserréteg rendelkez­zen többséggel. Egyidejűleg ja­vasolni fogják a szám­vevőszékről szóló jogszabály mó­dosítását is, mivel tarthatatlan.a jelenlegi helyzet, amikor a priva­tizációra a számvevőszék fel­ügyel, ennek felügyelete viszont nincs biztosítva. A DBP szerint a számvevőszék ellenőrzését kü­lön felügyeleti szervnek kell vé­geznie. A módosító indítvány el­fogadásához szükséges parla­menti többség megszerzésére a DBP tárgyalásokat kezdeményez a Ján Ľupták vezette Mun­kásszövetséggel, és támogató­kat keres a DSZM frakciójából is. (horváth) Páskándi-díj ÚJ Szó-információ A Magyarok Világszövetsége úgy döntött, hogy a Kisvárdán tartott Ha­táron Túli Magyar Színházak Feszti­válján a legeredetibb színházi pro­dukciót díjazni fogja, mégpedig azt a művet, amely szellemiségével egy­szerre szolgálja a határon túli ma­gyarság megmaradását, egyetemes kitekintésével pedig erősíti e színházi és színházon túli világ európai kötődéseit. „A Magyarok Világszövet­ségének elnöksége úgy döntött, hogy erkölcsi kötelezettségei mellett anyagilag is támogatja a fesztivált, jelentős teljesítményekre sarkallva színészt, rendezőt, dramaturgot, vilá­gosítót, díszlet- és jelmeztervezőt, va­lamennyi ideérkező határon túli szel­lemi műhelyt"- szerepel az indoklás­ban. Az 50 ezer forintos díjat a Ma­gyarok Világszövetsége a napokban elhunyt íróról, Páskándi Gézáról (ha az elhunyt családja is beleegyezik) óhajtja elnevezni. Aggasztó kínai lépések Japán folyamatosan figye­lemmel kíséri Kína katonai lé­péseit, amelyek kulcsfontos­ságú tényezőnek számítanak a kétoldalú gazdasági együttműködéssel kapcsola­tos döntések szempontjából - jelentette ki tegnap a japán kormány szóvivője. Igarasi Kodzo nyilatkozata azzal kap­csolatban hangzott el, hogy Tokióban is megerősítették: Kína a hét elején kísérleti in­dítást hajtott végre egy új tí­pusú interkontinentális bal­lisztikus rakétával. A hónap közepén végrehajtott kísérle­ti föld alatti nukleáris robban­tást követően rövid időn belül ez volt Kína második olyan katonai lépése, amely aggo­dalmat keltett a szigetország­ban. Japán erélyesen tiltako­zott az újabb robbantás ellen, de a korábbi hasonló esetek­kel ellentétben most első íz­ben konkrét válaszlépést is tett: bejelentette, hogy csök­kenteni fogja a Kínának folyó­sított hivatalos fejlesztési se­gély összegét. Sajtóértekezletén a szó­vivő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Tokió a ra­kétakísérlet ellen is tiltakoz­ni fog-e, illetve módosítani fogja-e Kína viszonylatában követett segélypolitikáját. Mindössze annyit mondott, hogy Japán továbbra is a hi­vatalos fejlesztési támoga­tások odaítélését szabályo­zó alapelvekkel összhang­ban folytatja a gazdasági együttműködést Kínával. Ezek az elvek viszont azt is előírják, hogy a támogatás megadásánál figyelembe kell venni a kedvezménye­zett ország katonai kiadása­it, fegyverexportját, vala­mint azt, hogy rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel. MTI NATO-OROSZ KAPCSOLATOK Békepartnerség és intenzív párbeszéd MTI-tudósítás Andrej Kozirev orosz külügymi­nisztertegnap reggel külön kétolda­lú megbeszélés keretében találko­zott szövetségi kollégáival, valamint Willy Claes NATO-főtitkárral. Az orosz diplomácia vezetője a találko­zó alkalmával - a dokumentumok kicserélésével - véglegesítette és hivatalosan is elfogadta az Oroszor­szág és a NATO közötti békepartne­ri kétoldalú munkatervet, valamint a békepartnerség keretein kívül­eső, úgynevezett intenzív párbe­szédről szóló emlékeztetőt. Orosz­ország ezzel formálisan is meg­kezdte részvételét a NATO béke­partneri programban: orosz képvi­selet nyílik a NATO területén, orosz tisztek is bekapcsolódnak a monsi főparancsnokság közös, békepart­neri tervező csoportjának munkájá­ba, és megkezdődik az immár szer­vezett, éves munkaterven alapuló napi munka, akár hadgyakorlatról, akár békefenntartásról, akár infor­mációcseréről van szó. Ez utóbbi egészül ki - és ez már csakis a NATO-orosz együttműkö­dés sajátja - az úgynevezett inten­zív párbeszédről szóló dokumen­tummal: ez rögzíti azokat a főbb té­maköröket és lehetséges kerete­ket, amelyek jóval tágabbak a bé­kepartneri viszonynál, és folyama­tos politikai párbeszédet helyez­nek kilátásba a NATO és Oroszor­szág között, mintegy stratégiai partnerül ismerve el az utóbbit. Az intenzív párbeszéd végleges kereteit még csak ezután fogják tárgyalások útján kialakítani. A mostani megállapodás minden­esetre a lehetséges fórumok kö­zött említi a tegnap reggelihez ha­sonló 16+1-es találkozók rendsze­ressé tételét, valamint általában is a Brüsszel-Moszkva közötti dialó­gus különböző szintű gyakorlatát. Kozirev a miniszterek előtt mon­dott beszédében hangoztatta a szövetség majdani kibővítésével kapcsolatos fenntartásait, mivel az orosz megítélés szerint nem szol­gálná sem Oroszországnak, sem Európának a biztonságpolitikai ér­dekeit. A kérdés elsietett kezelése veszélyeztetheti a NATO-orosz együttműködést - mutatott rá. Willy Claes a maga részéről megerősítette, hogy a NATO a Szö­vetség fokozatos „evolutív" kiter­jesztését az európai biztonsági rendszer erősítését célzó folyamat részének tekinti. „Ez nem irányul Oroszország ellen, és nem gyengí­ti Oroszország nemzeti biztonsá­gát" - szögezte le. VRANITZKY AZ EU KELET I BŐVÍTÉSÉRŐL Nem fog gyorsan menni MTI-tudósítás Vranitzky kancellár nem taná­csolja a kelet-európai reformor­szágoknak, hogy túlságosan gyors EU-csatlakozásukban re­ménykedjenek. Az osztrák politi­kus, aki az EU keleti bővítésével foglalkozó bécsi szakértői ta­nácskozás megnyitóján beszélt, két fő okot nevezett meg: egy­részt volt tervgazdaságokról van szó, amelyek teljesen eltérnek még a spanyol, portugál, görög struktúrától is. Másrészt maga az Európai Unió is változóban van: egyre szorosabb belső összefo­nódásokat épít ki. Ezért Vranitzky véleménye szerint hosszabb át­meneti időszakkal kell számolni. A kancellár ugyanakkor meg­ismételte előző napi bejelenté­sét, amely szerint Bécsben tudo­mányos kutatóközpontot létesí­tenek az EU keleti bővítésével kapcsolatos tanácsadás céljá­ból. A kancellár felhívta a figyel­met Ausztria különleges szere­pére, amely aktív kelet-európai érdekeltségével és a térség nagyfokú ismeretével függ össze. Mint hangsúlyozta: a pár­beszédet Ausztria nagyon komo­lyan veszi. MTI-tudósítás Dudajev ellenzi a terrortámadásokat Dzsohar Dudajev elnök elutasította, hogy a csecsenföldi há­borút Oroszország más részeire is kiterjesszék, ahogyan azt a szabadcsapatok parancsnokai követelték kedden. Ezt a cse­csen vezérkar illetékese közölte, miközben elkeseredett har­cok folytak a Kaukázus lábánál, a déli Irányban előrenyomu­ló szövetségi csapatok és a csecsen lázadók között. felé vezető völgy bejáratához, illet­ve módszeresen lőtték a Kaukázus déii lábánál fekvő hegyes, erdős te­rületeken a csecsenek állásait. A Vegyeno és Agisti felé előnyomuló orosz csapatok elkeseredett el­lenállásba ütköztek a Groznijtól délre fekvő Ulusz-kert és Szer­zseny-jurt térségében. A csecsenek - állításuk szerint - a hét eleje óta 30 embert veszítettek, miközben több száz szövetségi katonát öltek meg. Szövetségi részről viszont 172 csecsen halottról tudtak egyetlen nap alatt, miközben azt ál­lították, hogy nem halt meg orosz katona a harcokban. Dudajevhez kedden intéztek fel­hívást a szabadcsapatok parancs­nokai, az orosz katonák polgári la­kossággal szembeni kegyetlenke­déseivel indokolva a háború kiszé­lesítésének szükségességét. A ve­zérkar szerint azonban Dudajev el­lenzi a háború kiterjesztését Oroszországra, és annak híve, hogy a szövetségi csapatok kiszorí­tására összpontosítsák az erőket. Közben folytatódott a déli irányú orosz előretörés. A szövetségi csa­patok eljutottak a csecsenek egyik fő erősségének számító Vegyeno LENGYEL ELNÖKVÁLASZTÁS Csak novemberben? Minden jel arra mutat, hogy a várakozásokhoz képest eltolódik az idei lengyel elnökválasztás időpontja, s az eseményre csak november második felében kerül sor - írta tegnap a Zycie War­szawyt. A napilap információi szerint JózefZych már döntött az elnökválasztás dátuma ügyében, s az közel áll a jobboldali erők és a Parasztpárt javaslatához, mi­szerint az eseményt a lehető leg­távolabbi időpontban kellene megtartani. Bár Jőzef Zych tegnap azt nyilat­kozta, hogy döntését augusztus 22. előtt nem hozza nyilvánosság­ra, a varsói megfigyelők befejezett tényként kezelik, hogy a választás időpontja novemberre tolódik. Az okok között említik: Zych egyrészt el kívánja kerülni, hogy a dátum az őszi mezőgazdasági munkák idejére essék, másrészt azt sze­retné, ha a kampány elég hosszú lenne ahhoz, hogy a teljes társa­dalmat átfogja. MTI Erdőtűz Kanadában A Kanada nyugati részén pusz­tító erdőtüzek miatt eddig több ezer embert telepítettek ki tucat­nyi, bennszülöttek lakta telepü­lésről. Az egyes helyeken 12 mé­teres magasságot is elérő láng­oszlopok megfékezésén több ezer tűzoltó és önkéntes dolgozik. Ille­tékesek közlése szerint a tűz ed­dig mintegy 30 000 hektárnyi erdőt pusztított el. MTI TEGNAP OLVASTUK Mečiar referenduma Megfigyelők szerint a szlovák kormányfő és az ál­lamfő közti ellentét rövide­sen népszavazáshoz fog ve­zetni, melynek eredményei alapján Vladimír Mečiar megpróbálja majd tisztsé­géből eltávolítani Michal Kováčot. Az ellenzék és a független sajtó nem ad túl sok esélyt a népszavazás ­Mečiar szemszögéből nézve - sikerének, azonban figyel­meztet, a kormányfő kezé­ben annyi erő összpontosul, hogy akár a hivatalos ered­ményeket is meg tudja vál­toztatni. Az ellenzék félelme abból ered, hogy független felmé­rések alapján Kováč és Mečiar támogatottsága a lakosság körében nagyjából megegyezik, és az esetle­ges kudarcot már nem csak az ellenzéki képviselők int­rikájaként kéne elkönyvel­nie Mečiarnak, hanem a la­kosság és a kormánykoalí­ció szembenállásaként. Ezért - ismerve a kor­mányfőt - valószínűleg nem riadna vissza a tisztes­ségtelen eszközöktől sem, nem beszélve arról, hogy a kampányba fektethető anyagi lehetőségeit össze sem lehet hasonlítani az el­lenzékével. Kísérleti lég­gömbként fogható fel Mečiar nemrég tett kijelen­tése, mely szerint míg a kor­mány a lakosság mintegy hatvan százalékának bizal­mát bírja, addig az államfő csupán kilenc százalékkal rendelkezik. Ezeket az ada­tokat azonban ígérete ellen­ére sem volt képes hitele­sen alátámasztani. A referendummal kapcso­latban érdekes az a hír, hogy ha sor kerül a népsza­vazásra, az ellenzék kérni fogja az Európa Uniót, állít­son fel egy bizottságot, amely a hivatalos bizottsá­gok mellett párhuzamosan számlálná a szavazatokat. Mečiar tehát nagy dilem­ma előtt áll: vagy visszatán­col, és ezzel elismeri, hogy a köztársasági elnök élvezi a lakosság támogatását, vagy egy kockázatos vállal­kozásba kezd, amely esetle­ges saját kudarca mellett a nemzetközi porondon is visszatetszést kelthet. KAROL WOLF, Mladá fronta dnes AZ RMDSZ-KONGRESSZUS KAPCSAN MEGSZÜLETETT Gheorghe Funar 11 pontja MTI-tudósítás Több bukaresti lap is részletesen ismertette tegnap Gheorghe Funar keddi közleményét, amelyben a Román Nemzeti Egység­párt elnöke pártja nevében 11 intézkedést sürgetett az RMDSZ kongresszusa nyomán, szokás szerint anélkül, hogy konzultált volna pártjának bukaresti vezetőivel. Funar pontjai: hogy megvonják mentelmi jogukat, és a legfelsőbb bíróság elé állítsák őket. 4. Az RMDSZ kongresszusán részt vett többi RMDSZ-tag ügyé­ben indítsanak vizsgálatot, és állít­sák őket bíróság elé az alkotmány és a nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt. 5. „Elemezzék" az RMDSZ kongresszusán részt vett magyarországi képviselőket, és akiknél fennállnak az ehhez szükséges feltételek, nyilvánítsák őket nemkívánatos személlyé. 6. Szüntessék be a parlament­ben, a kormányban és a pártok­ban az RMDSZ és külföldi ügyvé­dei által felvetett összes téma (au­tonómia, oktatás, önkormányzat, az erdélyi autonóm magyar nem­1. Az RMDSZ alkotmányellenes­sé nyilvánítása. 2. Június folya­mán a parlamentben a román tit­kosszolgálatok vezetői és a román államügyész terjesszen be jelen­tést az RMDSZ által megalakulása óta kifejtett tevékenységről, vala­mint a „magyar neorevizionizmus­ról", s a kormány számoljon be az 1991. évi úgynevezett Hargi­ta-Kovászna jelentés nyomán (amely szerint a Székelyföldről „el­üldözték" a románokat) elfogadott határozat végrehajtásáról. 3. Sürgősen hallgassák meg az RMDSZ képviselőit és szenátorait a parlamentben abból a célból, zeti közösség helyzete, a kisebbsé­gitörvény-tervezet) megvitatását. 7. Vizsgálják meg és vitassák meg a parlamentben a román-magyar szerződés tervezetét. 8. Kezdjenek román diplomáciai offenzívát „a magyar revizionizmus és neorevi­zonizmus bemutatására" minden európai és az amerikai kormány­nál. 9. Szüntessék meg az RMDSZ­nek a román állami költségvetés terhére folyósított támogatását és a román Hivatalos Közlöny magyar nyelvű kiadását. 10. A belügymi­nisztérium megyénként mutassa be a „magyar etnikumú románok" helyzetét. Nem hivatalos számuk kevesebb mint. 500 ezer, a nép­számlálási 1,6 millió ugyanis a ci­gányokat és székelyeket is magá­ban foglalja. 11. Bátorítsák azok­nak a magyar etnikumú szemé­lyeknek a távozását és az anyaor­szágban való letelepedését, akik nem lojálisak a román államhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom