Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám, szombat

6 I ÚJSZÓ TANÁCSADÁS 1995. június 17. JOGTÜKÖR i Rovatvezető: FEKETE MARIAN Létminimum alatt B. L: Három éwel ezelőtt váltam el a feleségemtől, mert elha­gyott engem, és a közös gyermekünkkel együtt elköltözködött az élettársához. Ennek ellenére tartásdíjat perelt tőlem, amit a bíróság megítélt neki. Rokkantnyugdíjasként nem tudtam fizet­ni a tartásdíjat, ezért a feleségem ismét bíróságra adott. A bíró­ság másodszor is neki adott igazat, és ezért most én a 2942 ko­ronás nyugdíjamból csak 1250 koronát kaptam. Nekem nincs jogom arra, hogy a saját nyugdíjamból legalább a létminimumot megkapjam? „Szeretet" jeligére - 30 éves vagyok, 3 gyermek édesany­ja. Kilenc évvel ezelőtt, első terhességem alatt vették észre, hogy a jobb vesém „hyronefrózisos". Ekkor for­dultam a természet felé, és nagyon segítettem maga­mon. Igyekeztem beszerezni a szakirodalmat, a gyógynö­vényeket és különféle termé­szetes készítményeket. A kö­vetkező két szülésem könnyű volt, és én is problé­mamentes lettem. Nemrég egy laparoszkópiai „kis­műtétnek" kellett alávetni magam. A műtét második napján váratlanul begyullad­tak a veséim, s azóta sem tu­dok kilábalni a problémák­ból. A régebben hasznos gyógyteákra a veséim vala­hogy nem reagálnak. Próbál­koztam más természetgyó­gyászati eljárásokkal is, kü­lönösebb eredmény nélkül. Pedig tele vagyok szeretettel az emberek iránt, imádok se­gíteni másokon. Lehet álla­potomnak az oka az, hogy az • utóbbi időben nagyon sok fájdalom, bánat ért, és hogy nagyon egyedül érzem ma­gam? Minden problémámat egyedül kell megoldanom... - Platón, az ókor nagy böl­cselője írja a görög orvosokhoz intézett egyik levelében: le­het-e gyógyítani a testet, s nem ismerni a lelket?"... Tapasztalat­ból tudjuk, hogy minden testi tü net mögött megbújhatnak lelki mechanizmusok, s ha ezeket nem tárják fel, a legjobban sike­rült műtét sem hozza meg a kí­vánt eredményt. Örvendetes, hogy levélírónk megtalálta az utat a természethez, hiszen lát­juk, bármilyen fejlett is, a csak és kizárólag gyógyszerekre tá­maszkodó egészségügy több vo­natkozásban zsákutcában van. Az is figyelemreméltó, hogy az egész levélből valóban az embe­rek iránti szeretet sugárzik, érezni, hogy tud pozitívan gon­dolkodni. Ugy érzem, e nélkül a depressziója már erőteljeseb­ben döngetné az ajtót, nem csak kóros fáradtság és magá­nyosság érzésének formájában. A szeretet nagyon fontos, de csak úgy tudjuk adni, ha igénylik is tőlünk, és nem vagyunk egye­dül, van visszajelzés, hogy jó helyre került. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a hydronefró­zis kialakulásának azért meg­vannak a „műszaki" feltételei is, teljes összhangban a fizika érvé­nyes törvényeivel. A pozitív gon­dolkodásnak ebben az esetben úgy is meg kell nyilvánulnia, hogy - 9 év után! - ellénőrizzük a vesék és vizeletfunkciók ál­lapotát. A kettő külön-külön nem megy. Amennyiben levélírónk ­szép hangvételű levele után ­azzal is megtisztel, hogy felke­res a rendelőmben, hiszem, hogy közös erővel mindkét prob­lémáját meg tudjuk oldani. „Segítség" jeligére - Tizen­nyolc éves lány vagyok, és nem tudok leküzdeni egy problémát. Nagyon gátlásos vagyok a fiúkkal szemben, már több kapcsolatomnak is emiatt szakítás lett a vége. Most is van egy barátom, aki többet szeretne tőlem, de én nem tudom, hogy mit csinál­jak. Kérem, adjon tanácsot egy boldogtalan lánynak! - Hallgasson, kérem a szívé­re! Az érzései holtbiztosán tud­ják, hogy a barátja még nem csillantotta fel azt az erényt, azt az értéket, amelyikkel megnyeri Önt, ami eldönti, hogy Ön fel tud rá nézni, s ami igazolja, hogy igenis ő az a nagy Ó, akiben meg lehet bízni, akire lehet támasz­kodni, akiért érdemes! A nők egy része ugyan el tudja válasz tani a szexet az érzelmeitől, sőt - mint látjuk magunk körül ­akár üzletet is tud belőle csinál­ni, de általában mégsem ez a jellemző. A boldogságban na­gyon fontos szerepet játszik a jó szex, de fordítva ez nem érvé­nyes. A rendelőben a magukat szerencsétlenül érző asszonyo­kat három csoportba lehet osz­tani. A legnagyobb csoportba azok tartoznak, akik a fentiek fi­gyelembevétele nélkül adták oda magukat partnerüknek, és ezt egész életükben bánják, hi­szen ez a döntésük egész későbbi érzelmi életüket meg­keseríti. A második nagy csopor­tot azok alkotják, akiknél min­den jól indult, de a körülmények megváltoztak, és azok nyomása alatt kiderült, hogy a párkapcso­latuk tulajdonképpen agyaglá­bon állt, csalódás lett belőle. Van azonban egy kis csoport, melynek tagjai férjük, partnerük szexuális közeledését viseli el egyre nehezebben. Mert ő bár szexbajnokhoz illő teljesítményt tud nyújtani, ám ezt odafigyelés nélkül teszi, nem veszi észre, hogy közben kedvese a csaló­dás könnyeit nyeldesi. „Telefon" jeligére - Most 41 éves vagyok, és eddig külö­nösebb egészségügyi problé­mám nem volt. Pár hónappal ezelőtt lefekvéskor vettem észre, hogy nagyothallok. Felkerestem a fülorvost, aki segített a cseppjeivel, amit a törtetek alapján írt fel. Vi­szont megállapította, hogy a jobb fülem külső hallójárata szűkebb, csak egynegyede a normálisnak. Megjegyezte, hogy ha a gyulladás megis­métlődik, a fülemet meg fog kelleni műteni. Eszembe ju­tott, hogy évekkel ezelőtt volt egy kelés a fülemben, le­het ez a szűkületnek az oka? Állandóan szorongok, mert félek a műtéttől. Szeretném tudni, ha nagyon fogok vi­gyázni, nehogy por, víz men­jen bele, bekövetkezhet-e, hogy megint elkap a gyulla­dás, és utána meg kell hagy­nom magam műteni? - Sajnos, azt semmiképpen nem tudom garantálni, hogy évek múlva nem alakul ki me­gint gyulladás. Nagyon helyes, hogy levélírónk igyekezni fog ki­küszöbölni minden olyan té­nyezőt az életéből, ami a hallójá­rat gyulladásához vezethetne, hiszen aki eperohamra hajla­mos, az nem ehet zsíros ételt, aki virágporra allergiás, nem dolgozhat kertészetben. A szo­rongásnak viszont nem szabad teret engedni, mert ilyen alapon állandóan retteghetnénk a ha­láltól, nem járhatnánk az utcán, mert hátha elgázol egy autó, vagy fejünkre esik egy tégla a háztetőről. A szűkebb hallójárat önmagában még nem veszé­lyes, nincs kihatással a hallás minőségére. Megfigyelték pél­dául, hogy az úszóversenyző k egy részénél is kialakul ez a je­lenség, minden következmény nélkül, valószínűleg azért, mert a víz jobban vezeti a hanghullá­mokat, mint a levegő. Probléma akkor keletkezhet, ha jön egy gyulladás, ami a nyálkahártya megvastagodásához vezet, és ez a folyamat idültté válik. Itt nincs más segítség, a megvasta­godott nyálkahártyáiéi kell távo­lítani a hallás minőségének megjavítása érdekében. Nem kell viszont előre szorongani, nem minden heveny gyulladásá­ból lesz idült folyamat. Levél­írónk tehát helyesen döntött, hogy a megelőzésre voksolt, de nem elég csak a por és a víz el­len védekezni, hanem gondolni kell a szervezet ellenálló képessé­gének erősítésére is. Ma már jó­val több lehetőség áll a rendel­kezésünkre, mint 10 évvel ezelőtt. Remélem, talál rá alkal­mat, hogy a rendelőben elbe­szélgethessünk ezekről a kérdé­sekről. „Egy leendő anyuka" jeligére - Terhes vagyok, már a hete­dik hónapban. Rendszeresen járok a tanácsadóba, nin­csen semmi egészségügyi panaszom. Mégis félek, mert az egyik eredmény, amit AFP-vel jelölnek, állítólag na­gyobb értéket mutat. Az or­vosom azonban azt mondja, hogy minden rendben van. Lehet, hogy feleslegesen ag­gódom? - Az AFP nemzetközi orvosi nyelven ALFAFOETOPROTEIN-t jelent, és arról ad az orvosnak némi támpontot, hogy milyen a magzat érettségi foka. Ebből kö­vetkezik, hogy egy értékből nem lehet semmilyen következteté­seket levonni, azonkívül az is fontos, a terhesség melyik heté­ben mérték a kérdéses értéke ket. Ha ezek a terhesség időtar­tamához viszonyítva túllépnek egy bizonyos határt, vagy a dina­mikájuk ezt indokolja, beutalják a kismamát a pozsonyi tanácsa­dó központba, melynek orszá­gos hatásköre van, és ott célzott vizsgálatokkal megpróbálják ki­deríteni, van-e a magzaton vala­milyen fejlődési rendellenesség, ami igazolná ezeket a megnöve­kedett értékeket. Nem tudom el képzelni, hogy ilyen esetben a levélírónk kezelő orvosa ezt ne tenné meg. Inkább, mint ezt napjainkban sokszor tapasztal­juk, kommunikációs zavarról .van szó, ami mindenképpen szomorú, hiszen a beteg, jelen esetben a kliens szorong, éspe­dig feleslegesen. Próbálja meg hát levélírónk nyugodtan meg tárgyalni a tanácsadó orvosával, mi a helyzet, kérjen felvilágosí­tást, erre joga van. Meg kell nyu­godnia, már csak a magzat ér­dekében is. Gondoljon arra, hogy az esetek 40-50 százalé­kában még elég magas AFP ér­tékek mellett is teljesen normá­lis a szülés lefolyása, és teljesen egészséges a baba. Amennyi ben minden igyekezet ellenére nem sikerül a kommunikációs zavart az orvosával való kapcso­latából kiiktatni, kérem, jelent­kezzen a rendelőmben. Kérünk egy konzultációt a fent említett központban. „Dávid" jeligére - A kisfiam most 6 éves, és pici korától szinte állandóan náthás. Ezért a gyermekorvos taná­csára két éve kivetettük az orrmanduláit. Sajnos, a prob­lémái rövidesen visszatér­tek, ezért egy év múlva a műtétet megismételték. Az allergológus a nyálkahártya duzzanatát állapította meg, és igazolta az enyhébb aller­giát. Amióta egy adaggal Golden Yacca-kúrát végez­tünk, ritkábban betegszik meg, de a gondjai teljesen nem múltak el. Most a gyer­mekorvos mandulaműtétet javasol, de én ezt túl draszti­kusnak ítélem, és szerintem csak végső megoldásként jö­het szóba. Mit tanácsol? . - Nem szabad mereven tarta ni magunkat a sémákhoz. Való­ban úgy szól az ajánlás, hogy Golden Yaccából egy tisztító kú­rához annyi flakonnal kell be­szedni, ahányszor 10 éves a fo­gyasztó, de ez nem dogma, főleg akkor nem, ha már az első adag javulást hozott! Vannak esetek, amikor a dupla vagy a másfélszeres adag hozza meg a tartósabb javulást. S gondolni kell később is a karbantartásra. Hiszen nem valószínű, hogy a kúra ideje alatt, annyira megvál­tozna - megtisztulna - a kör­nyezetünk, hogy utána már nem rakódna le a kötőszövetbe sem­mi. Gondolni kell a vitaminokra is, és arra, hogy az emberek egy része kimondottan nem bírja a panelházak száraz levegőjét, ezért gondolni kell a folyamatos páratartalom-növelésre is. „Gyógyulás" jeligére - 19 éves főiskolás lány vagyok. Gyermekkoromban nagyon sok lelki traumát éltem át, ezért eddig már kétszer volt idegösszeomlásom. Már gimnazista koromban keres­tem a gyógyulás lehetősé­gét, fölkerestem egy pszi­chológust, és 4 hónapon át hetente egy órát nála töltöt­tem. Aztán kijelentette, hogy nem az ö hatáskörébe tarto­zom, és átküldött a pszichi­átriára. Eddig már kétszer voltam zárt osztályon, és rengeteg gyógyszert szed­tem. A kezelőorvosom azt ál­lítja, hogy nem vagyok beteg, csak túl érzékeny, és kisebb a teherbíró képességem is. Eddig úgy tudtam, hogy a depresszió betegség, úgy­hogy nem tudom, mennyire érthetek vele egyet. Viszont van egy másik dolog is. Las­san egy éve szenvedek rosszullétektől. Ha egy zárt helyiségben állok, ahol sok ember van, hirtelen elfehére­dem, kiver a veríték, és ha nem hagyom el azt a helyet, összeesem. Sajnos, az álla­potom egyenesen arányos az otthon uralkodó állapotok­kal. Az apám ugyanis alkoho­lista, ha elkezd inni, nem hagyja abba, amíg ágynak nem esik. Az ital hatására egyre agresszívabb. Kérem, írja meg a véleményét! - Levélírónknak igaza van, a depresszió komoly és veszélyes, gyakran az életet veszélyeztető betegség. Kezelni kell, és sok­szor "csak hosszú hónapok után sikerül a sok rendelkezésünkre álló gyógyszer közül kiválasztani és megtalálni azt, ami a beteg ál­lapotának, depressziójának a legmegfelelőbb. Ugyanis sokféle depresszió létezik, mint ahogy vágott seb is lehet a kézen, a lá­bon vagy a tést más részein, és származhat késtől, üvegtől, pléhtől vagy mástól. S hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, az, hogy valakinek depressziója van, nem jelenti azt, hogy más beteg­sége, tünete nem lehet. Ez sem egyedi, hiszen például annak is lehet epegyulladása, aki magas vérnyomásban vagy cukorbeteg­ségben szenved. Levélírónk eseté­ben a tünetek a pánikbetegségre is utalnak a depresszió mellett. Mindkettő tüneteit, lefolyását nagyban befolyásolhatják az élet­körülmények, ebben az esetben az apa alkoholizmusa következ­tében kialakult megoldatlan konfliktus. Levélírónk helyzetét még nehezíti, hogy minden jó­akarata ellenére sem tud aktívan tenni semmit a konfliktus megol­dása étdekében. A házastársi kapcsolat problémáinak megöl dásában elsősorban a mamának kell aktívabb szerepet vállalnia. A levélben felsorolt gyógyszerek kitűnően hatnak a depresszió el­len, és az esetek egy részében a pánikbetegség kezelésénél is, de nem minden pánikbetegség ke­zelhető antidepresszív szerekkel. Talán érdemes volna kipróbálnia az Orfiril Retard nevű új gyógy­szert. De ez már személyes kon­zultáció témája. Amenyiben le­vélírónk pozsonyi főiskolás, ké­rem, látogasson meg! í Ý + Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leve­leit. A nevet és a lakcímet ezút­tal nem szükséges feltüntetni. Az alapvető kérdésekre nyilván az első és a második bírósági tárgyaláson meghozott ítéletek adtak választ. így például aligha­nem a válóperes ítéletben határoz ta meg a bíróság, hogy ön milyen összegű tartásdíjat köteles fizetni a gyermekére. A második bírósági eljárásban alighanem arról volt szó, hogy mennyit köteles fizetni a volt feleségének, habár enyhén szólva csodálkozunk azon, hogy a bíróság tartásdíjat ítélt meg neki, annak ellenére is, hogy elhagyta önt, illetve az élettársánál él. A har madik bírósági eljárás feltehetőleg a bírósági ítéletek végrehajtásáról szólt. Ebben az eljárásban a bíró­ság már nemigen szokott azzal foglalkozni, hogy a tartásdíj meg­ítélése jogos-e vagy sem. A nyugdiját folyósító intézet a bí­róság ítéletéből kiindulva, vala­mint a Polgári Perrendtartás 276-281. paragrafusai, a Polgári Perrendtartás 278. paragrafusa és 279. §-ának első bekezdése szerint levonják azt az alapössze­get, amelyhez a végrehajtás során „nem szabad hozzányúlni", és amelynek kiszámítását a Szlovák Köztársaság kormányrendelete állapítja meg. Ez az összeg jelen­leg 450 korona (azaz 2942 - 450 =2492). A Polgári Perrendtartás 279. pa­ragrafusának harmadik bekezdé­se, illetve a vonatkozó kormány­rendelet szerint az előbbi számítás után kapott összegből a 2400 ko­ronát meghaladó részt (ebben az esetben a 92 koronát) már korlá­tozás nélkül lefogják a végrehajtás céljára. A fennmaradó összeget a Polgári Perrendtartás 279. §-ának első bekezdése szerint elosztják Kisemmizve A Munka Törvénykönyve a munkatevékenységről szóló meg­állapodást az úgynevezett „mun­kaviszonyon kívüli megállapodá­sok" körében tárgyalja. Az ilyen megállapodás alapján létrejött jogviszony nem minősíthető mun­kaviszonynak. A munkatevékeny­ségről szóló megállapodás csak kivételes esetekben köthető meg. A legfelsőbb bíróság egyik megállapítása szerint a munkate­vékenységről szóló megállapodás alapján foglalkoztatott személy­nek nem jár munkabérmegtérítés sem. Az üdülési szabadságra vo­natkozó rendelkezések pedig a jogigényt kifejezetten a munkavi­szony meglétéhez kötik. Magya­rán ilyen szerződés alapján ön va­lóban nem jogosult üdülési sza­badságra, mert az ilyen szerződés nem hoz létre munka­viszonyt. Felmerül itt azonban egy továb­b és az adott esetet tekintve na­gyon komoly kérdés. Arról van szó, hogy a szerződés hivatalos meg­nevezése összhangban van-e a szerződés tartalmával. A leg­felsőbb bíróság az ilyen ügyekkel kapcsolatban többször is kifejtet­te a nézetét. így például azt, hogy a munkatevékenységről szóló szerződéseket csak kivételes ese­tekben lehet megkötni, és egyál­hárommal (2400:3 = 800), és így három elkülönített harmadot kap­nak. A jogosult követeléseinek be­hajtása céljából rendszerint csak az első harmadból történhetnek levonások. Vannak azonban úgy­nevezett elsőbbséget élvező köve­telések (lásd a Polgári Perrendtar­tás 279. §-ának második bekez­dését) és többek között a tartásdíj­követelések is ide tartoznak. Az elsőbbséget élvező követelések ki­elégítésére kétharmadot vonnak le (az adott esetben a már említett 92 korona mellett további 1600, összesen tehát 1692 koronát; 2942 - 1692 = 1250 korona). Mint látható, ez az eljárás, illetve az, hogy Ön a 2942 korona összegű nyugdíjából most csak 1250 koronát kap, teljes mérték­ben törvényes. Ugyanakkor természetesen mi is tudatában vagyunk annak, hogy a létminimumról szóló 463/1991. Tt. számú törvény harmadik paragrafusa értelmé­ben a létminimum az Ön eseté­ben 1980 korona lenne (a megél­hetésre és az egyéb alapvető sze­mélyi szükségletek kielégítésére a felnőtt személyek esetében 1350 koronát számítanak, az egy tagból álló háztartás vezetésével kapcsolatos költségek fedezésé­re pedig további 630 koronát). Nyilvánvaló, hogy a két jogi szabá lyozás nincs összhangban egy­mással, hiszen ha valakinek a jö­vedelme nem éri el a létminimu­mot, akkor a szociális, osztályhoz fordulhat azzal a kérelemmel, hogy ítéljenek meg számára szo­ciális segélyt. Persze nem biztos, hogy megítélik, de azért próbál­kozni még érdemes lehet. talán nem köthetőek meg olyan munkafeladatokra, tevékenysé­gekre, amelyek munkaviszony ke­retében is elvégezhetőek (lásd az R 27/80 szám alatt kihirdetett döntést). Ebből következik, hogy ha ön januárig munkaviszony ke­retében végezte ugyanazt a mun­kát, amelyet később munkatevé­kenységről szóló megállapodás keretében végzett, akkor a mun­káltatója a munkatevékenységről szóló szerződés megfogalmazásá­val és kikényszerített aláíratásá­val megsértette a törvényt, vagy legalábbis visszaélt vele. Egy to­vábbi legfelsőbb bírósági ítélet (R 22/80) azt állapítja meg, hogy az ilyen megállapodások esetében nem meghatározó a szerződés megnevezése, mivel a konkrét jo­gi viszony tartalmából kell kiindul­ni. Egy harmadik ítélet (R 19/70) pedig azt mondja ki, hogy ha a bí róság megállapítja a munkatevé­kenységről szóló szerződés ér­vénytelenségét, akkor a felek kö­zött munkajogi viszony keletkezik. Az elmondottakból kiindulva ajánlhatnánk önnek, keresetében kérje meg a bíróságot arra, hogy ítéletében állapítsa mega munka­tevékenységről szóló szerződés érvénytelenségét, illetve az ön üdülési szabadsághoz való jogo­sultságát. H. J.: Könyvelő vagyok. Januárban töltöttem be a nyugdíjkorhatárt. A munkáltatóm még ezt megelőzően felszólított arra, hogy kérvé­nyezzem az öregségi nyugdíj megítélését, és kössek velük egy újabb munkaszerződést az úgynevezett munkatevékenységről. Megígérték, hogy nem leszek megrövidítve, és hogy a rövidített munkaidőmmel arányosan leszek fizetve továbbra is. Én aláírtam a munkatevékenységről szóló szerződést. Utólag aztán kiderült, hogy a törvények alapján mégiscsak ráfizetek a szerződésre. Ebbe már úgy-ahogy belenyugodtam. A napokban viszont bementem a főnökömhöz, és kétheti szabadságot kérelmeztem. A főnököm rám csodálkozott, és kijelentette, hogy nekem ilyen szerződés mellett nem jár szabadság, és egyáltalán örüljek annak, hogy nyugdíjasként hajlandóak engem foglalkoztatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom