Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-26 / 121. szám, péntek

[6 \ ÚJ SZÓ RIPORT 1995. május 26. Napelem a kosár alatt Marsai János: A gazdasági helyzet késztet bennünket vállalkozásra Olvasóink az Új Szó egy régebbi írásából értesülhettek arról, hogy sokévi enyészet után a városi önkormányzat segítségével történt felújítás után tavaly újra átadták rendeltetésének a Galántai Ma gyar Gimnázium fedett uszodáját. A létesítmény nemcsak a diákoknak szolgál, hanem a tanítási idő után a város lakosai számára is nyitva áll. Marmi Jánostól, a gimnázium igazgatóhelyetteséről megtua tam: felvetődött egy olyan ötlet, amelynek a megvalósításával még jobban kihasználhatnák a létesítményt, sőt egy másikat is létre lehetne hozni: egy jégpályát a kosárlabdapályán. - Az uszoda jelenleg nagy effektivitással működik, hiszen negyed nyolctól délután háromig nap mint nap üzemel két iskola, a közös épületben lévő magyar és a szlovák gimnázium számára. A délutáni takarítást és fertőtlenítést követően hétközben este nyol cig, szombaton pedig kettőtől hétig áll nyitva a nyilvánosság számára. Ez naponta körülbelül százötven fizetővendéget jelent, és gyakran áll elő olyan helyzet hogy a sportolni vágyóknak várniuk kell, amíg a ruhatárban megüresedik egy szekrény. Ha ez évekig így menne, akkor az uszoda üzemeltetésével, legalábbis annak a vállalkozói részével nem lenne probléma. De az az igazság, hogy most ez még új dolog, mindenki ki akarja próbálni, de félő, hogy idővel, főleg a nyári időszakban megcsappanna a látogatottság. Ezért már előre próbálunk gondolni a további minél jobb kihasználásra is, és ehhez adott ötletet egy, a magyarországi Környezetvédelem című lapban megjelent újságcikk. Ebben az írásban olvastam a Fiorentini Hungary és az osztrák Solkav cég ajánlatáról: egy felületen három funkciót betöltő szintetikus csőjáratos gumiszőnyegről, amellyel a kosárlabdapálya talaját burkolják, és nyáron sportpályaként, illetve napkollektorként, télen pedig műjégpályaként szolgál. A talaj a nyári hőségben sem forrósodik fel, mert a csövekben az úszómedence vizét áramoltatják, amely egyrészt elvonja a hőt, másrészt a medence vize is felmelegszik. Ha a pálya talaját műjégpályaként használják, akkor a a gumiszőnyeg belsejében a medence vize helyett hűtőfolyadékot áramoltatnak, a műjég készítéséből felszabaduló hulladékhő pedig az uszoda, sőt az öltözők fűtésére is felhasználható. Ez nálunk megoldhatónak tűnik, hiszen az uszoda mellett jelenleg is van egy kosárlabdapálya, amit át lehetne alakítani ezzel a technológiával. Ez nagy megtakarítást jelentene, mert a jelenlegi gázfűtés nagyon költséges. Az iskola hozzájutna egy jó minőségű kosárlabdapályához, a városnak pedig lenne egy műjégpályája. Ez ugyanis nem az iskolának, hanem a nyilvánosság nak üzemelne, természetesen belépti díj fejében. Ezt pedig biztosan kihasználnák, mert egy ilyen létesítmény nagyon hiányzik a városban. Másrészt a gazdasági helyzet késztet bennünket a vállalkozásra, hiszen az uszoda üzemeltetési költségeinek het venöt százalékát az iskolaügynek kéne állnia, de mindnyájan ismerjük az iskolaügyben uralkodó pénzhiányt, ezért lenne jó, ha minél több anyagi eszközt a saját erőnkből tudnánk előteremteni. Természetesen hiányzik az a befektetési tőke is, amivel mindezt megvalósíthatnánk. Ehhez a városi önkormányzat, illetve különféle alapítványok segítségére számítunk, de nem kizárt, hogy esetleg vállalkozók részvényesekként szálljanak be, hiszen ha ez a vállalkozás egy idő múlva nyereségessé válhatna, ez nekik is jó befektetés lenne. Mindez azonban jelenleg csak az elképzelés szintjén létezik. Az iskola vezetése részéről megvan hozzá az akarat, most készülünk felvenni a kapcsolatot a kivitelező céggel, és úgy gondoltuk, hogy a terepszemle után esetleg ingyenesen elkészíthetnének egy költségvetési tervezetet, hogy lássuk, mennyire reális a dolog. Bízom benne, hogy ha megvalósítható lesz, akkor támogatókat is találunk. (gaál) Az uszodában alig van „lyukasóra" (A szerző felvételei) ADAS - a gömöri turizmus fellendítője? A rendszerváltás óta eltelt években nagyon sokat beszéltek Felső-Gömörben az idegenforgalomról, a vidéki turizmusról. Ebben, ennek kiépítésében látták, látják a munkanélküliség terén érzékenyen érintett vidék új lehetőségeit. Nem alaptalan ez az elvárás, hiszen Rozsnyó és környéke olyan természeti és történelmi értékek, látnivalók tárháza, aminek kellő kihasználása sokrétűen segíthetné a terület fejlődését. Sajnos az eltelt idő alatt alig lett kézzelfog ható eredménye az ebben a témában folytatott elmélkedéseknek. Rozsnyó korábbi vezetése bekapcsolódott ugyan a nyugat-európai Cverteure programba, ám ennek a mai napig nem lehet látni hatását. Most, immár több hónapja, a nyitrai mezőgazdasági főiskola irányítási és szervezési tanszéke dolgozóinak közvetítésével az angol ADAS cég érdeklődik s közben ismerkedik az ország egyik legtöbb látnivalót kínáló régiójával. Az ADAS, Nagy-Britannia mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériuma mellett 1946 óta működő, főként a vidék tervezési, szervezési, szaktanácsadói feladatokat ellátó cége. Ennek munkatársai, Gordon Hickman, az ADAS vidéki és agroturizmussal foglalkozó szakembere, valamint Jan Čermák, a cég közép- és kelet-európai menedzsere most először az elmúlt hét munkanapjait Rozsnyón töltötték. Bejárták a vidéket, ismerkedtek a gömöri táj szépségével, értékeviel, az itt élő emberek tevékenységével. Programjuk végén megkértük őket mondják el, hogyan látják Gömör fejlődésének lehetőségeit. - Milyen meggondolással érkeztek az ADAS munkatársai Szlovákiának e régiójába? - Utunkat a nyitrai főiskolával kapcsolatban lévő Nagy-Britannia pozsonyi nagykövetsége és Rozsnyó város elöljárósága szervez te. Célunk, hogy a Szlovákiának nyújtandó segítség keretében Rozsnyó város önkormányzata és a Felső Gömöri Falvak és Városok Társulása közreműködésével egy olyan projektet dolgozzunk ki, majd javasoljuk megvalósítását, mely ezen a vidéken elsősorban az idegenforgalom fejlesztésére, a faluturizmusra, az itteni hagyományos mesterségek továbbéltetésére építene. - Mi az Önök szerint, amire ennek a vidéknek szüksége van ahhoz, hogy érdekes, vonzó hely legyen az idelátogatók számára? - A jövőben ez idegenforgalom, a falusi turizmus itt munkahelyeket teremthet, ám ezt meg kell előznie egy szemléletbeli változásnak, mert ez a tevékenység is üzleti tevékenység, és ehhez így is kell viszonyulni. Nagyon fontos továbbá, hogy az ideérkezők információkhoz jussanak, hogy megtalálják mindazt, ami e vidéken szép és érdekes. Ezzel kapcsolatban nagyon örülünk annak, hogy Rozsnyón, a város központjában nemsokára egy információs központot rendeznek be. Az előrelépéshez természetesen nagyon fontos az infrastrukturális fejlesztés is. - Az itt töltött, változatos programmal teli napok után mi a véleményük a gömöri tájról, az itt élő emberekről? - Gyönyörű, csodaszép ez a vidék. Egyedülálló karsztrendszerének különlegességei - a külső táj és a föld mélyében lévő barlangok az idegenforgalom szempontjából nagy lehetőségeket rejtenek magukban. És ami szintén megragadott bennünket, az az itt élő emberek kedvessége, vendégszeretete. Meg a hagyományőrző mesteremberek - fazekasok, kolomposok csodálatos munkája. -Mostani útjuk után mik a további terveik? - Hazamegyünk és ideküldjük a barátainkat üdülni. De komolyra fordítva a szót: otthon folytatjuk az itt megkezdett munkát, és júniusban további szakembereink bevonásával újra el akarunk látogatni Gömörbe. Szeretnénk olyan projektet kidolgozni, amit Angliában és Szlovákiában is elfogadnának és támogatnának, s aminek alapján megindulhatna e vidék idegenforgalmának, a falusi turizmusnak a kiépítése és fellendítése. AMBRUS FERENC Meghívó érkezett Gútáról. A városi művelődési ház igazgatója, Czibulka Imre szerzői estjére hívta barátait, ismerőseit, a vers- és zeneszerető közönséget. A nézőtéren akadtak üres székek - a líra nem vonz tömegeket -, de akik elfogadták az invitálást, kellemes órát tölthettek el. „Anyám, voltál szép, fiatal?/Mondd el, mik voltak terveid, / érzéseid, mikor fiaddal megtetted első lépéseit? / Anyám, saját utam járom / bocsásd meg, de csak igy lehet, / fogatomhoz nem kell járom. / Felülsz mellém - add a kezed." Marcel néni áhítattal hallgatta fia verseit, eszébe jutott, hogy Imre gyerekkorában is más volt, mint a többi vele egykorú kamasz Tardoskedden. Érzékenyebb, komolyabb. Jó érzés ott ülni a nézőtéren és hallgatni, hogy Imre verseit szavalják. Mindegyik tetszik, csak olyan szomorú versek... • Negyvenhét éves vagy. Tudomásom szerint nagy sérelmek nem értek az életben. Honnan ez a pesszimista hang a verseidben? - Ezt nehéz megfogalmazni. Alapjában véve boldog ember vagyok. Talán csak az lehet az oka, hogy a művészAz igazgató verset (is) ír ember mindig zaklatott, inkább pesszimista, mint optimista. És ha kissé komorak a verseim, a kérdésre a válasz az emberekben keresendő, abban a magatartásban, hogy az emberek nem mindig őszinték egymáshoz, kevés az olyan, aki a szemembe is ugyanazt mondja, mint a hátam mögött. • Anyukádtól tudom, hogy már gyerekkorodban is írtál verseket... - Verset tizenéves koromban kezdtem írni, zenét huszonévesen. Publikálni keveset publikáltam; néha az Új Ifjúságban, az Új Szóban, regionális lapokban. Sosem volt célom, hogy „mutogassam magam", a verseimet csak akkor adtam ki a kezemből, ha azok szélesebb körhöz szóltak, és azért, hogy eljussanak azokhoz, akiknek szántam. • Mién tanod magamutogatásnak azt, ha valaki közli a verseit? - Nem éreztem magam annyira jó költőnek, sem olyan jó zeneszerzőnek. Most sem... • A szerzői esten a verseiden kívül dalaid is elhangzottak, ismén költők híres versei, köztük sok olyan, amelyek előtted másokat is megihlettek. Ellenben egyetlen saját versedet sem zenésítetted meg. Mién? - Nem merem vállalni. Úgy érzem, ahhoz hatalmas tehetség kellene. Egy Ady-vers más, ott tudom, hogy a szöveg biztosan jó. • Termékeny költő vagy? - Van egy füzetem, a címlapon az áll, hogy 77 vers. Sok verset írtam, de azt szeretném, ha hetvenhét jó versem volna. Annyi még nincs. A megnezésített versek száma több száz. Az Ady-versekből több előadói estre való összegyűlt már. Szeretem Adyt. Ha egy vers megszólít, már hallom a melódiáját. • Hogyan született meg a szerzői est ötlete? - Ez nem is ötlet, inkább kötelesség... Amikor megpályáztam a gútai művelődési ház igazgatói posztját, ez is szerepelt a programpontjaim között. Önálló szerzői estet ígértem ezt váltottam be. • Korábban is megtehetted voina. - Nem éreztem szükségét, hogy bárkinek is bemutatkozzam erről az oldalamról. Zárkózott ember vagyok. Amikor vettem a bátorságot és megpályáztam az állást, akkor tudatosítottam, hogy ide olyan ember kell, aki nemcsak érti és szereti, hanem műveli is a kultúrát. • Lehet kiváló igazgató egy menedzsertípusü személy is, aki sosem ín verset! - Igaz, de ez nem zárja ki azt, hogy a menedzser típusú személy ne írjon verset! Czibulka Imrének - igazgatóként az volt a szándéka, hogy „megmozgassa a tömegeket". Úgy érzi, ez sikerült. Januártól balett- és színpaditánc-stúdió működik a kultúrházban, állandó jellegű gitártanfolyamot tartanak (az igazgató vezeti), ide bárki bármikor jöhet és elmehet. Minden hónap utolsó vasárnapja telt ház a kultúrházban, a Színes vasárnap zenés-táncos szórakozás, divatbemutató - egyszóval jó mulatság. Ezek a rendezvények pénzt nem hoznak, „csupán" vonzzák a közönséget. S bevallottan ez a cél - mert az emberek elszoktak a kultúrháztól... A működtetéshez viszont pénz kell lévén, hogy a kultúrából nem lehet megélni. A város vezetése mindig támogatta a művelődési házat, de ez kevés - most olyan aktivitásokba kezdtek, amivel pénzt tudnak szerezni. Ha nem is sokat, legalább annyit, hogy ne legyenek veszteségesek. A most induló vállalkozási projektek - a fitness centrum, a diszkó, a billiárdterem - biztosítják a szerény bevételt. „Nem tudom, mi az igen, és van-e nem. / Mit dobhatok el vagy mit kell féltenem. / Ki mondja meg, mi a rossz és mi a jó, / békés kikötőbe hogy juthat hajó? / Hisz egy kis virág is oly roppant titok, / hogy nagysága előtt én csak ámulok. / És egy emberben mennyi titok fér meg?! / Gonoszság, néha jó..." • Újabb szerzői estre nem gondolsz? - Úgy érzem, folytatni kellene. Boldog vagyok. Tervünk, hogy a Jókai Napokon önálló kamaraesten mutatkozunk be. (kopasz)