Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-26 / 121. szám, péntek

1995. május 26. VÉLEMÉNY ÚJ SZ Ó 5_l Szombaton 9 órakor kezdődik a Hétről hétre című publicisztikai magazín. A műsor témáiból: a magyar Or­szággyűlés környezetvédelmi bizottságának szlovákiai láto­gatása, a gyermekek jogai ­megszólal a szociológus, a pszichológus, a szociális nővér, a pedagógus és a gyere­kek is. 115 éve halt meg Paga­nini. Kassán emléktáblát avat­nak Baróti Szabó Dávid tiszte­letére. A déli hírek után Pop­mix, az IFI és a magyar adás közös slágerlistája. 12 óra 50 perckor a Szép szó című vers­összeállítást hallhatják. A 15 órakor kezdődő Zenei arckép­csarnok című műsorban, évfor­dulóik apropóján Boccherinire, Albenizre és Belakirovra emlé­kezünk. 15 óra 30 perckor a mezőgazdászoknak szolgál jó­tanácsokkal a Szántó-vető. Szó lesz benne a magyarországi privatizációs tapasztalatokról, Kalonda mezőgazdasági gond­jairól, s megszólal egy ipolyvar­bói nyugdíjas gazda is. A 16 órai híreket pedig a Köszöntő követi, egészen a 17 óra 45 perckor kezdődő hírösszefogla­lóig. Vasárnap negyed tízkor hall­ható a Világosság, melyben KoStyánszky Dániel beszteri re formátus lelkipásztor bizony­ságtételét hallhatják. A mese után Kölyökvilág. Benne: hang­képes beszámoló a XX. Duna Menti Tavaszról. 10 óra 35 perctől a Századok zenéje című sorozatunk újabb adása jelentkezik. Meghallgathatják Georg Phillip Telemann és Jo­sepf Haydn egy-egy művét. 11 órától: Pedagógusnapló. A tar­talomból: beszámoló a Peda­gógusszövetség elnökségi ülé­séről és az érsekújvári Identi­tásunk alapja az anyanyelvi ok­tatás című konferenciáról. 11.30-kor Nótacsokor, a déli híreket pedig a Randevú követi Csenger Ferenccel. A kínálat: egy szavaló és egy kémikus a Duna utcáról. Hétvégi próbál­kozások Deákin. Gumidió-be­mutató Érsekújvárott, Pavol Danek Budapesten, a somorjai Fucktorial a Randevú stúdiójá­ban. 14 órakor hírek, majd Cserkészhíradó. Ezt a BBC ma­gyar adásának vasárnap dél­utáni magazinműsora követi. Az Irodalmi mozaik 15 órától hallható. Néprajzi műsorunk, a Hazai tájakon 15 óra 30 perctől bemutatja a nagyma­gyari zsidó szokásokat.16 órá­tól hírek, majd Köszöntő, utá­na pedig hírösszefoglaló, az adás végéig, azaz 18 óráig. -csenger­Továbbtanulási lehetőségek A kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola az 1995/96-os tanév­ben a következő szakosító kép­zési formákat biztosítja: 1. 1 éves képzés műszaki szakközépiskolában érettségi­zett fiatalok számára - központi fűtések tervezése és kivitelezé­se szakon. 2. 2 éves képzés gimnázium­ban érettségizett fiatalok számá­ra - általános gépészet szakon. 3. Holland együttműködéssel 3 éves felsőfokú képzés szakkö­zépiskolában érettségizett fiata­lok számára - számítógépes géptervezés szakon. Mindhárom képzési forma in­gyenes. A jelentkezési határidő 1995. június 20. Korhatár 23 év. Címünk: Stredná priemyselná škola s vyuč. jaz. maďarským, Grešákova 1. 042 13 Košice. Tel.: 095/6224527, tel./fax: 095/6227768. KISEBBSEGI RADIOSOK TALALKOZOJA Tudjunk egymásról „ A szó elszáll, az írás megmarad"- tartja a köz­mondás. A rádió minden percet kitöltő jelenléte sa­játos értelmezést kölcsönöz az eredetileg adásvéte­li megállapodásokra vonatkozó bölcsességnek. Erről tanúskodik többek között a kárpát-medencei magyar kisebbségi rádióadások kevéssé ismert lét­harca. Az elismerésre késztető látlelettel e rádióa­dások vezetőinek mostani második pozsonyi talál­kozója szolgál. Két évvel ezelőtt a Szlovák Rádió magyar adá­sát irányító Papp Sándornak messzemenő köz­reműködése folytán valósulhatott meg az első összejövetel. Akkortájt Szlovákia a többi rendszer­váltó országhoz képest szinte irigylésre méltó szi­getnek számított. Mostanra egyenes csodának szá­míthat, hogy a kapcsolattartási hagyományteremtő igyekezet itt Pozsonyban kaphat újabb lendületet. A második találkozó vendégei közül többen immár jó ismerősként tájékoztathatták helyzetük alakulásá­ról az érdeklődőket a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban. Két évvel ezelőtt a kisebbségi rádióa­dások képviselői még egymásra találó örömteli élet­jelt adtak magukról. Akkor a jövőképet árnyékoló közös gond még az volt, hogy a kisebbségi mikrofch nok vajon visszhangra találnak -e a többségi közeg­ben. Ehhez kapcsolódva esett szó, többnyire a biza­kodás hangnemében a fennmaradás anyagi felté­teleinek megteremtéséről. Pedig túl nagy remé­nyekre nem igen volt ok. Mára kiderült, hogy a ki­sebbségi rádióadások a túlélés csodálatraméltó, le­leményekkel teli, - az írott szóval szemben rugal­masabb - teljesítményeire képesek. Jóleső érzés volt hallani az újvidéki Vörös Józsefet, hogy az egy­szer már megteremtett vívmányokhoz a végsőkig ragaszkodva miként, minden lehető és létező tarta­lékot kihasználva sugároznak - térségünkben egye dülállóan - napi 24 órán át magyar nyelvű adást. Ugyancsak kedvezőnek tekinthető, amit a BBC ma­gyar szerkesztőségének munkatársa, Vida Klára a kisebbségi rádióadások szerkesztőinek nyújtott ösztöndíjakról mondott. Mindezekről hallva a tehe­tetlenség érzése sem volt oly lesújtó, amikor a kár­pátaljai Kovács Géza bejelentette, hogy félig-med­dig magánemberként van jelen, mert ungvári szer­kesztőségük állománya jelen pillanatban, számuk­ra egyelőre ismeretlen okokból a felfüggesztés álla­potában leledzik. Most sem hiányzott a két évvel ezelőtti hangulat­hoz hasonlóan az önfeláldozó lelkesedés ösztönös kifejezésre juttatása. De mintha az eltelt két év túl­élési tapasztalatai érdesebb, érzékenyebb viszo­nyulást váltanának ki a kisebbségi közösségen be­lüli és egyetemes magyar ügyintézés iránt. A maros­vásárhelyi Jászberényi Emese megnyilatkozásaiból kiérződött, hogy szaporodnak azok a lelki gyűrődé­sek, amelyeket a tömeges elvándorlással szembeni államközi-hivatali közömbösség idéz elő. Szó esett kisebbségvédelmi pózzá merevedésekről is, amikor prófétai szerepeket felvéve szeretnék egyesek jobb magyarokká tenni azokat, akik a mindennapok ter­hei közepette vállalják magyarságukat. Többen is nehezményezték a kisebbségi állapotokról olykor elhangzó, az egyetemes magyarságnak szóló torzí­tott állításokat. Közös kisebbségi rádiós műhelyláncolat kialakí­tására hívta fel a figyelmet Dobos László, arra utal­va, hogy így hatékonyabb védekezésre nyílhat le­hetőség, ha a szlovákiai kisebbségellenes politika kezdene kárpát- medencei méreteket ölteni. A gon­dolat nyilván eleve foglalkoztatja a kisebbségi rádi­ósokat. Magatartásukból kimondatlanul is ki­érződik, hogy az együttműködés olyan összehango­lására törekednek, mely nyitott a támogatásra kész minden szerveződés iránt, de nem szeretnének esetleg maguk fölött tudni, netán még szakmán kí­vüli atyáskodást. Szerényen, de sokat mondóan fogalmazott Jász­berényi Emese: tudjunk egymásról. KISS JÓZSEF J TEGNAP OLVASTUK L 15 milliárdos hitel a vízi erőművekre A szlovák kormány valószínűleg a jövő héten foglalkozik majd a bősi, illetve a zsolnai vízi erőmű befejezésének pénzügyi kérdéseivel. Mivel pénzhiány miatt mindkét építkezés munkálatai lelassultak, Jaroslav Husárikot, a mezőgazdasági minisztérium illetékes osztá­lyának igazgatóját a befejezés lehetséges mó­dozatairól kérdeztük. - A gazdaságért felelős miniszterek május 1-ei, trencsénteplici találkozóján megtárgyaltak néhány javaslatot az erőművek befejezéséről. Összesen mintegy 500 millió amerikai dollára lenne szük­ség, azaz 15 milliárd koronára. A mezőgazdasági minisztériumnak május végéig kell a kidolgozott tervet benyújtania a kormányhoz, hogy milyen fel­tételek mellett és melyik külföldi banktól vesszük fel az említett összeget, a garanciát az állam vál­lalja. Ami a bősi vízi erőművet illeti, a munkálatok eddig 26-28 milliárd koronába kerültek, s még kö­rülbeiül 7 milliárdra van szükség, a zsolnai erőműn végzett munkálatok pedig még 4,9 milliár­dot emésztenek fel. (Zdenka Rabayová, Národná Obroda) Leváltás és átadás A közelgő füstmentes világnap alkalmából sajtótájékoztatóra invitálta az újságírókat dr. Janka Beniaková, az Egészségnevelési Intézet igazgatónője. Amikor a meghívót aláírta, bizto­san nem sejtette, hogy mire sor kerül a találko­zóra, már nem ő lesz az igazgatónő: az egész­ségügyi miniszter a .múlt hét végén, természe­tesen indoklás nélkül, szép csendben leváltot­ta. A dolog pikantériája nem az, hogy a sajtó csak tegnap értesült a személycseréről, hanem az, hogy az intézet dolgozói tőlünk tudták meg, miért „hiányzik" a (volt) igazgatónő. Más meglepetés is ért bennünket. Az új igaz­gatónő, dr. Andrea Mrázová felolvasta néhány mondatos üdvözlő beszédét, s mielőtt elhang­zott volna az első beszámoló, tanúi lehettünk egy kitüntetés átadásnak. Dr. Hiroshi Nakajima, a WHO vezérigazgatója emlékéremmel jutalmaz­ta dr. Marcel Babái docens urat a dohányzás el­leni küzdelemben kifejtett negyedszázados tevé­kenységéért. Amikor Nakajima doktor az egész­ségügyi miniszternek címezte a levelét és a kül­deményt, talán arra gondolt, hogy az emlékér­met is majd a tárca vezetője adja át a kitünte­tettnek. Látszik, hogy nem ismeri kis hazánk (il­lem)szabályait. A WHO kitüntetését a házai szak­embernek egy minisztériumi osztályvezető-he­lyettes adta át. Egy kis létszámú sajtótájékozta­tón. (péterfi) SZÁLKA ÉS GERENDA Színházi mércék Kétségtelen, nem egy van. Mégis, amikor valamely színhá­zi fesztiválon megmérettetésre szánja el magát két színhá­zunk, igyekszenek a szakmailag legjobbat, és nem a legna­gyobb közönségsikert benevezni. Tehát mégiscsak van vala­hol belső szakmai mérce, mégha a közönség előtt jól el is tit­kolják azt, nehogy használni tudja, amikor operettes langyos­sággal, daljátékos felszínességgel, musicales giccsel altatják szellemét. Történik ugyanis, hogy a Kisvárdán ma este kezdődő és a jövő hét végéig tartó Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiváljára a mostanában mindegyre dalra fakadó Komá­romi Jókai Színház nem a zenés produkcióiból választótt. Tette ezt annak ellenére, hogy Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámáját ugyanott a Marosvásárhelyi Nemze­ti Színház is eljátssza. Pikantériája azért csak lesz a dolog­nak, mert a két előadást szlovák illetve román rendező állí­totta színpadra. De ez az összehasonlítási lehetőség egyelőre a jövő zenéje. Sokkal szembetűnőbb, hogy a Jókai Színház előrelátható­lag ott folytatja az őszi évadban, ahol mostanság befejezi. A Várszínházban nyáron ugyanis a La Mancha lovagja című mu­sicalt adják elő annak a Bor Józsefnek a rendezésében, aki a Hegedűs a háztetőn-t is rendezte. Nem is lenne semmi gond, ha Komáromban Shakespeare-t nem megzenésítve játssza­nák akkor, amikor a Mária evangéliuma és A padlás is reper­toáron vannak. Volt eset, hogy Kisvárdára olyan előadást vittek, amit az ak­kori igazgató rendezett., pedig műsoron volt annál jobb pro­dukció is. Ehhez fűződött érdeke. Ma meg ahhoz, hogy a mos­tani igazgató színészként szerepeljen a darabban, igaz a két előadás egyikében bizonyosan Boráros Imrét láthatják majd, bár ki tudhatja. Otthon marad a Liliom, ami a dramaturgiai eredetisége ellenére is érdekesebb művészi teljesítmény, mint Ľubomír Paulovič rendezése. Sajnos, Isten és a színigaz­gatók útjai kifürkészhetetlenek. Mint ahogy kifürkészhetetlenek a szlovákiai magyar szín­ház rendezőhiányának a megoldási módozatai. Most sincs egyéb, minthogy a Kassai Thália Színházban is vendégren­dezőkkel dolgozzanak. Más jellegű gondokat vet fel, hogy Ve­rebes István rendezői kvalitásaihoz megfelelő alapanyagot je­lentett-e Sorkin Semmi és végtelen című színműve, amivel vé­gülis az idei évadjukat reprezentálják Kisvárdán. Kétségte­len, hogy ez a legkiérleltebb produkciójuk, ami ebben az eset­ben szinte független magától a darabtól. Mindkét színházunknak voltak sokkal jobb évadjai a most már lassan befejeződőnél. Ugyanakkor a kisvárdai megmé­rettetésben az odavitt előadások legtöbbször könnyűnek ta­láltattak, s ha nem, akkor is némelykor igencsak bun dasz aga volt a díjnak. ra f ri 'r t o r e .gyü U»uul i honyúljuL ui n. n ull J l.Zl neszek - hazahozhattak. Ebből is látszik, hogy Kisvárda nem attól mérce, amit valaki odavisz, nem is a szakmai zsűri dön­téseitől. A fesztivál egésze jelenti a mércét. Pontosabban: tartják-e annyira fontos szakmai találkozónak a résztvevő színházak, hogy ne presztizsérdekek szerint nevezzenek? Mi­kor lesz Kisvárda annyira jelentős esemény, hogy Európa leg­ismertebb és legelismertebb határontúli magyar színháza, a Kolozsvári Állami Magyar Színház saját rendezőjének, Tompa Gábornak a munkáját is bemutatja majd? Ha másért nem is, akkor a többiek szakmai épülésére. Felfigyeltető, hogy nemcsak Szlovákiában küzdenek ren­dezőhiánnyal a magyar társulatok. Hét előadásnak volt ven­dégrendezője, akik között két román és egy szlovák nemzeti­ségű is van. Annak ellenére, hogy a pozsonyi színművészeti főiskolán tanul Forgács Miklós rendező szakos hallgató, mind ez ideig egyetlen egyszer kapott alkalmat a próbatételre. Mintha egyik színházunknak sem lenne ínyére a kockázatvál­lalás. Helyette a biztos dolgokat választják, a zenés darabok közönségsikerét és nem utolsósorban az ismert magyarorszá­gi rendezőket. Közöttük olyan is van, aki évek óta a budapes­ti vagy vidéki színházakban lefutott saját produkcióit adaptál­ja a komáromi színpadra. Hogy még szebb legyen a dolog: színházi követekkel és kifutófiúkkal csináltatja meg. DUSZA ISTVÁN í VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkabér T. E.: Eladóként dolgozok egy kisvállalkozónál. A fizetésemet óra­bérben határozták meg, illetve úgy, hogy az órabér mellett még a forgalom egy százalékát kapom. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy a munkáltatómnak jogában áll-e a forgalom­ból levonni az áfát, mielőtt a nekem járó egy százalékot kiszámí­taná? Ilyen eljárás következtében szerintem már nem a megál­lapodás szerinti egy százalékot kapom. A levelében megfogalmazott kér­dés megválaszolásához elsősor­ban a munkaszerződését kellene ismernünk, pontosabban azt, hogy a munkaszerződése miként hatá­rozza meg a bérezésnek ezt a ré­szesedési formáját. A forgalom (ke­reskedelmi forgalom) fogalma alatt a közgazdaság tudománya egy adott időtartam alatt lebonyolított értékesítés és szolgáltatások után elért bevételt érti. A „forgalom" ki­fejezés tudomásunk szerint csak a hozzáadottérték-adóról szóló 222/1992. Tt. számú törvényben fordul elő. Az említett törvény értel­mében forgalomnak az adóköteles teljesítésekért (szolgáltatásokért stb.) elért bevételek és hozamok értendőek, amelyek „esetleg az adóval vagy a hozzáadottérték-adó­val csökkenthetők" (lásd az emlí­tett törvény 2. §-a második bekez­désének d/ pontját). Hangsúlyoz­nunk kell viszont azt is,, hogy ez a törvény az említett fogalmat csak „a jelen törvény céljaira" határozta meg. Ha viszont bírósági eljárásra kerülne sor, a bíróság alighanem fi­gyelembe venné ezt a meghatáro­zást is, amely csak „esetleg" teszi lehetővé, hogy a forgalomból a hoz­záadottérték-adót, illetve más adó­kat levonjanak. (fekete) A kassai nagygyűlés nem hírértékű? CTK-tudósitás Dušan Konček, a Szlovák Televí­zió kassai stúdiójának műsorigazga­tója megerősítette a hírt: a hírszer­kesztőség stábjának megtiltotta, hogy a Michal Kováč államfőt támo­gató kassai nagygyűlésről forgassa­nak. Döntését azzal indokolta, hogy ez a megmozdulás csupán ismétlé­se volt az egy nappal korábbi pozso­nyi nagygyűlésnek. - A Szlovák Tele­vízió egyes és kettes csatornáján már úgyis sok a műsorismétlés ­tette hozzá. A kassai stúdió egyéb­ként nemcsak a kassai, hanem a szerdai eperjesi, államfő melletti szolidaritást kifejező nagygyűlésről sem készített anyagot. Konček vi­szont azt tagadta, hogy a stúdió munkatársainak megtiltotta volna a nagygyűléseken való részvételt. Dušan Končeknek igaza van abban, hogy a Szlovák Televízióban sok az ismétlés. Ismeretes, hogy az ismétlés a tudás anyja, na meg a hazug­ságok, torzítások sulykolásának legjobb módszere. A honi televízió eseté­ben még egy oka van a szüntelen „ repetéknek", ez pedig a pénzhiány. így aztán egyre silányabb a műsor, minek következtében egyre többen elfor­dulnak az SZT lés 2 nézésétől. Másrészt egyre inkább az a fontos, az az igazán hír, amit a cseh Nova sugároz a híradójában. A kormánynak nem­tetsző események elhallgatása és torzítása egyre gyakoribb a szlovák té­vében; hiába, a „hazugság mint munkamódszer" begyűrűzött a televízió­ba is. Lehet, hogy a legfontosabb média vezetőinek egy tízezres megmoz­dulás nem hír, ellenben Jozef Darmo tévéigazgató múltheti monológja annak számít. Végülis nincs mit csodálkozni: ahol a televízió működését felügyelő tanácsban kizárólag a kormánykoalíció emberei ülnek, az elfo­gulatlan hírközlés ismeretlen fogalomnak számít. (só) J KÖZLEMÉNYEK A A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület szervezésében 1995. május 29-én, hétfőn 18 kezdettel a pozso­nyi református egyház gyülekezeti termében (Széplak utca 12.) Sze­repes István rovásí­rásszakértő A régmúlt kutatásának új mód­szere és eszközrend­szere címen tart előadást. Duna menti majális a vajkai sportpályán. 1995. május 27-én szombaton 19 órai kezdettel táncmulat­ság, vasárnap május 28-án 15 órától folk­lórműsor. Vad- és hal­ínyencségek. Minden kit szeretettel vár a rendezőség. K-88

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom