Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-26 / 121. szám, péntek

AJ ÚJSZÓ KÜLFÖLD - HIRDETES 1995. május 1182. AZ RMDSZ 4. KONGRESSZUSÁN Három elnökjelölt Három jelölt pályázik arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szö vétség 4. kongresszusán holnap sorra kerülő szavazáson szövetségi elnökké válasszák. A szövetségi elnök az RMDSZ bonyolult struktúrájában kulcshelyet foglal el. Ő nevezi ki az RMDSZ ügyvezető elnökét aki a Kolozsváron működő ügyvezető elnökséget végrehajtó testületet irányítja. A főbb politikai határozatokat a kongresszusok között eddig a Szövetségi Képviselők Tanácsa, egyfajta „belső parlament" hozta meg, a felsőháznak pedig a kulturális, egyházi, társadalmi személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács tekinthető. A szövetségi elnöki posztra miután Tőkés László, akit a temesvári szervezet szeretett volna e poszton látni, nem vállalta a jelölést - Markó Béla szenátor, az eddigi elnök, Borbély Imre temesvári képviselő és Ká nya Hamar Sándor kolozsvári képviselő pályázik. Markó Béla a politikusi szerepvállalás előtt a Látó című marosvásárhelyi folyóirat főszer kesztőjeként, költőként vált ismertté, akárcsak Kónya Hamar Sándor, aki a kolozsvári Korunk szerkesztői székét cserélte el parlamenti mandátumra. Borbély Imre eredeti foglalkozására nézve mérnök, és az 1989. évi temesvári fordulat egyik aktív résztvevője volt, Tőkés László közeli munkatársa, tanácsadója azóta is. A jelöltetésük óta eltelt hónapban mindhárman többször nyilatkoztak, de míg a két költő-politikus tartózkodott a személy elleni támadásoktól, addig Borbély Imre már május 6-án közzétette polemikus vitairatát Markó Bélához intézett terjedelmes nyílt levelét amelyben élesen bírálta a hivatalban lévő elnököt, azzal vádolta őt, hogy „súlyos hibákat követett el" a szövetség vezetésében, nem lépett fel elég erélyesen Tőkés László ellenlábasaival szemben. Borbély Imre az erdélyi magyarság névjegyzékének, kataszterének elkészítését tekinti a legfontosabb és számos más kérdés megoldását se gítő feladatnak. A most eldöntendő elnöki megbízatást átmenetinek tartja, mivel megítélése szerint a következő elnököt már az egész erdélyi magyarság fogja megválasztani belső választásokon. Magyarországot az RMDSZ külpolitikája fő célországának nevezi, ott állandóan egy erdélyi - magyar vegyes lobbyt tartana. Kónya Hamar Sándor nyilatkozataiban az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzését célzó fellépést, az autonómiára irányuló jogos törekvést emelte ki, ezt a román nemzetállammal szembeni demokratikus ellensúlynak tekinti. Véleménye szerint az RMDSZ-en belül határozott belső szövetségi politikát kell megvalósítani, ezt előfeltételnek tekin tí a külső szövetségekhez. Markó Béla, az 1993 januárja óta hivatalban lévő elnök azzal egy időben, hogy vállalta a jelöltséget az újabb mandátumra, azt is meg fogadta, hogy nem fogja személy szerint bírálni vetélytársait, és ezért nem válaszolt konkrétan Borbély Imre vádjaira sem. A kampány így nem vált személyek közötti olyan két- vagy többoldalú polémiává, amely újraválasztása esetén törést hagyna. A politikus az RMDSZ eddigi munkájának folytatását ígérte, egyfelől a nemzetközi színtéren, ahol elnökségének eredményeit az RMDSZ elismertetésében vetélytársai sem vitatják, másfelől a belpolitikában, ahol éppen az ő nevéhez fűződik az RMDSZ autonómiakoncepcióinak összefoglalása, amely a román politikai erők heves támadását váltotta ki. A döntés a jelöltek között a kongresszusra tartozik. Előzetes közvéle meny-Kuiaióa nem törtónt, csak a Romániai Magyar Szó kérdezte meg olvasóit, kit látnának szívesen az elnöki székben. A válaszolók 68 száza léka nevezte meg Markó Bélát. MTI-Panoráma O

LA

SZ TELEVÍZIÓZÁS A néző dönthet Az olasz kormányfő közvetítése ellenére véglegesen megszakadtak a tárgyalások az olasz parlamenti pártok között a tele vízíózás ideiglenes szabályozásáról, így június 11-én népszavazás fog dönteni több, a televíziók tulajdonlását és a hirdetési piacot érintő kérdésben. A népszavazást minden párt fontos politikai erőpróbának tekinti. Az olasz televízió és televíziós hirdetések piacán jelenleg a RAI állami televízió és a volt miniszterelnök, Silvio Berlusconi Fininvest nevű cége osztozik. A RAI és a Fininvest 3-3 csatornájának műsorát nézi az olaszok 90 százaléka. Ez a hat adó sugároz za a televíziós hirdetések 95 százalékát. A népszavazáson az olaszoknak arról kell dönteniük, hogy egy magánszemély tulajdonában egy országos adónál több ne lehessen, egy hirdetési cég két országos adónál több számára ne gyűjthessen hirdetéseket, illetve a filmeket csak az Olaszországban hagyományos filmközi szünetben [ehessen megszakítani reklámokkal. MTI A CSEH REPUBLIKÁNUSOK TAMADASA ZIELENIEC ELLEN Klaus kizárja a Beneš-dekrétumok morális elítélését is MTI-hírek Václav Klaus cseh kormányfő szerdán kizártnak nevezte, hogy valaha is hozzájáruljon a Benešdekrétumok morális elítéléséhez. Az az igény, hogy Prága erkölcsileg ítélje el a szudétanémetek háború utáni kitelepítéséhez jogalapot nyújtó dekrétumokat, Josef Zieleniec külügyminiszter kedden véget ért bonni magánlátogatása kapcsán merült fel újra. „Ez szerintem valami abszurd, értelmetlen és teljesen fals do log. Szóba sem jöhet, hogy ilyesmi mellett szavazzak" - szögezte le Klaus újságírók előtt. Ami Zieleniec bonni magánlátogatását illeti, Klaus elmondta, hogy a miniszter telefonon tájékoztatta őt a német politikusokkal folytatott bizalmas megbeszéléseiről, és biztosította őt arról, hogy „Kinkéi külügyminiszterrel folytatott magántárgyalása a két fél álláspont jának újbóli kifejtésében merült ki, anélkül, hogy bármilyen következtetésre vagy továbblépésre jutottak volna". Herbert Schmülling német kormányszóvivő szerdán nem zárta ki, hogy júniusban előrelépés történjen a nácizmus cseh áldozatainak kártalanítása ügyében. Schmülling mindazonáltal túlságosan messzemenő következtetésnek tartotta a General-Anzeiger című lap azon állítását, hogy bonni parlamenti és kormánykö rök szerint a cseh külügyminiszter látogatása alapvető áttörést ho zott volna a kártalanítás alapítványi úton történő rendezése felé. Közben a szélsőjobboldali cseh republikánus párt (SPR-RSC) a külügyminiszter haladéktalan lemondását követelte, amiért a mi níszter múlt héten a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak arra a kérdésére, lehetségesnek tartja-e, hogy a cseh parlament egy napon legalább morálisan elhatárolódjon a Beneš-dekrétumoktól, így válaszolt: „Sok minden lehetséges, de az odavezető utat körültekintően kell kikövezni." A parlamentben mindössze öt fővel képviselt, Miroslav Siádek vezette republikánusok nyilatkozatukban Jengyei bevándorlónak" bélyegzik a minisztert, akinek te vékenysége szerintük „otromba provokáció, és kimeríti a hazaáru lás bűntettének tényállását". Az SPR-RSC Beneš dekrétumait „érinthetetlennek" tartja, és az eltörlésükre irányuló minden kísérletet a cseh nemzet ellen irányuló megengedhetetlen sértésnek tekint, továbbá elkeseredett kísérletnek arra, hogy egyesek a vesztes Németországnak utólag megnyerjék a második világháborút. Zieleniec felhívásában ezért „a jelenlegi kormánygarnitúra németbarát előzékenységének" további bizonyítékát látja. Pedig nyilatko zatával a republikánus párt - a kemény szavak ellenére - közeli platformra kerül Václav Klaus kormányfővel. SZIRIA-IZRAELI TARGYALASOK Az áttörésre még várni kell MTI-tudósítás Jichak Rabin kormányfő tegnap a rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy Izrael jelképes értékű kivonulást javasolt Szíriának, amit a két ország kapcsolatainak normalizálása követne, s egy hároméves periódus alatt így lehetővé válna a szíriai szándékok megismerése. Rabin nyilatkozata azután hangzott el, hogy Washingtonban bejelentették: Szíria hajlandó június vége előtt felújítani a két ország közötti közvetlen katonai megbeszéléseket. Rabin hangsúlyozta, hogy Szíria HAVEL ÖTÖDIK VÉTÓJA nem támaszt többé előfeltétele^ ket a biztonsági megállapodásokról szóló tárgyalások elé, míg korábban azt követelte, hogy még a tárgyalások felvétele előtt Izrael fogadja el a földrajzi szimmetria elvét a biztonság terén. Hozzátette: mindkét fél a tárgyalásokon fejti majd ki álláspontját. Rabin mindazonáltal jelezte, hogy a szíriai álláspontban nem történt alapvető elmozdulás. Míg Damaszkusz a biztonsági rendszerek kialakításában teljes egyenlőséget, addig Izrael a jövőbeni határ szíriai oldalán jóval mélyebb demilitarizált övezet létrehozását követeli, arra hivatkozva, hogy Izrael területe jóval kisebb a Szíriáinál. A demilitarizált övezetek létrehozásával, riasztóállomások létesítésével és nemzetközi megfigyelő erők telepítésével kialakítandó biztonsági intézkedések célja a meglepe tésszerű támadás kizárása mondta Rabin. A kormányfő megismételte: Izrael szakaszonkénti kivonulást javasoľ a Golánfennsíkról, hogy próbára tegye a szíriai békeszándékot. Szíria a Golán teljes kiürítését követeli az 1967-es háború előtti határig. A dohányzás tiltásának ártalmai ellen A cseh parlamentben szerdán nem kapta meg a kétharmados többséget az a törvénymódosítás, amely szigorító intézkedéseket hozna a dohányzással szemben. A honatyák másodszor szavaztak a módosításról, miután annak aláírását kedden elutasította Václav Havel elnök. Az önálló cseh állam két és féléves történetében ez az ötödik alkalom, hogy az államfő élt vétójogával. A dohányzásellenes törvény visszaküldését indokolva Havel elnök hangsúlyozta, hogy nincs kifogása a törvény célja, vagyis a nemdohányosok egész ségének védelme ellen. Azonban a törvénynek számos hiányossága van, amelyek szigorú betartás esetén negatív gazdasági következményekkel járhatnak. A leg súlyosabb hiányosságnak Havel azt tartja, hogy a törvény nem biztosít türelmi időszakot a ter melők számára előírt feltételek technikai teljesítéséhez. Az elnök ezért attól tart, hogy eleve lehetetlenné válna a törvény betartása, s ez negatív hatással lenne a polgárok törvénytiszteletére. Az eset külön érdekessége, hogy mivel Havel elnök köztudottan erős dohányos, szóvivője szükségét érezte külön cáfolni, hogy a vétó és az elnök nikotinrabsága között bármi összefüggés lenne. Havel dohányzása idén tavasszal egyszer már okozott galibát: az épülő temelíni atomerőmű meglátogatásakor a tűzoltók is kivonultak, amidőn az elnök rágyújtott. Utóbb kiderült, hogy arra kijelölt helyen dohányzott, s a tűzoltók az esettől független vezetéktűzhöz vonultak ki. MTI-Panoráma H K

ínában a rendőrség tegnap reggel őrizetbe vett egy másként gondolkodó orvost több, hozzá hasonlóan más nézeteket valló személlyel együtt, hogy a Tienanmen téri, 1989es tüntetések évfordulóján kihallgassák őket. Az AP jelentése szerint az őrizetbe vett személyek többsége nemrég kér vényt nyújtott be a kormányhoz nagyobb toleranciát, illetve a Tienanmen téri megmozdulások óta börtönben lévő, na gyobb demokráciáért küzdő személyek szabadon engedé sét kérve. K

olumbiában a Nemzeti Felszabadító Hadsereg szerdán bejelentette, hogy elfogadja Ernesto Samper államfő tárgyalási ajánlatát, amelyet a múlt héten tett a gerillaszervezetnek. A Manuel Pérez egyko ri spanyol szerzetes vezette marxista irányzatú mozgalom az elnökhöz eljuttatott üzenetében egyetértését fejezte ki Samper elképzelésével kapcsolatban, amely szerint először a polgári lakosságnak az erőszakcselekményektől való védelmét garantáló megállapodást kell kötni a szem ben álló felek között, ezzel alapozva meg a további békefolyamatot. Ugyanakkor kifejtette, hogy bizalmatlanok a kormánnyal szemben, amely nem hajlandó elfogadni a gerillák tárgyaló megbízottjaként Gerardo Bermudezt, aki 1992-es elfogása óta börtönben van. Ö

rményországban szerdán nyolc személy meghalt, négyen pedig megsebesültek, amikor felrobbant egy oxigéntartály. A tragédia Jerevántól 30 kilométerre, Razdanban történt egy vízi erőmű építkezésén - jelentette az AFP. A baleset körülményeinek tisztázására az örmény energetikai minisztérium vizsgálatot kezdeményezett. C

sekély eredménnyel zárult szerdán este Violeta Chamorro nicaraguai állarrrfő és a parlament ve zetőinek megbeszélése, amelyen kompromisszumos megoldást kerestek az országban hónapok óta forgalomban lévő két különböző alaptörvény okozta súlyos alkotmányos válságra. Az elnök asszony a megbeszélés után elmondta, hogy sem ő nem fogadta el Luís Humberto Guzmán parlamenti elnök ellenjavaslatát, sem pedig a törvényhozás vezetője az ő indítványát. Megállapodtak azonban abban, hogy egy hét múlva újra találkoznak, megpróbálván összeötvözni a két fél elképzeléseiben meglévő, kölcsönösen elfogadható elemeket. Walesa gyanús szerénysége Szokatlanul szerényen nyilatkozott két nappal ezelőtt Lech Walesa lengyel államfő, amikor azt mondta, még nem döntött arról, hogy indul-e az idén esedékes elnökválasztáson, bár nagyon szeretné, ha még tehetne valamit az országért. Valószínűleg senki sem veszi ezt komolyan, hiszen Walesa szinte permanens választási kampányt folytat, évek óta az elnöki rendszer bevezetésére törekszik, mivel szent meggyőződése, hogy a lengyeleknek keménykezű vezetőre van szükségük, és ez csakis ő lehet. E személyes ambíciók miatt buktatott meg sorozatosan kormányokat, és ő volt az, aki éppen emiatt verte szét a legendás Szolidaritás szakszervezetet is. Szinte biztosak lehetünk tehát abban, hogy Walesa indulni fog, nyilatkozata inkább csak a kampánytaktika része. Úgy fogalmazott, csakis akkor határoz jelöltetéséről, ha meggyőződik arról, hogy van esélye megváltoztatni a Len gyelországban érvényes rendet. „Én nem ahhoz az irányzathoz tartozom, amely ma kormányoz" - mondta, majd hozzátette: szívesen feloszlatná ezt a baloldali parlamentet, de nem tesz törvényellenes lépést. És még egy mondatát érdemes idézni: „A magam részéről elégedett vagyok a koalíció hibáival, mert ezek nélkül még száz évig kormányoznának..." Walesa korábban jobboldali kormányokat is megbuktatott, ha nem az ő füttyszavára táncoltak. A mostani baloldali kabinettel nem tud könnyen elbánni, mert jelentős parlamenti háttere van. Igaz, pár hónapja a Pawlak-kormányt sikerült meg buktatnia, mégis elszámította magát. Először azért, mert az új kormányfő nem a koalíció erősebb tagjának, a Baloldali Demokratikus Szövetségnek (SLD) az elnöke, a fiatal és népszerű Kwasniewski lett, hanem a szintén SLD-s Oleksy. Márpedig a felmérések szerint Kwasniewskínek van a legnagyobb esélye arra, hogy az elnökválasztást megnyerje, tehát nem sikerült őt kiszorítania az elnökválasztási ringből. Másodszor azért számította el magát, mert Pawlak megbuktatásával lényegében elősegítette, hogy a rendszerváltás után most először legyen igazi baloldali kormányfője az országnak; az ő erősen konzervatív szavazóbázisa nehezen nyeli le, hogy éppen az egykori LEMP KB-titkárt segítette ebbe a pozícióba. Arról most ne beszéljünk, hogy a lengyelek szerint a cse re hasznos volt, mert Oleksy sokkal hozzáértőbb Pawlak nál. Walesa visszafogottsága tehát egyrészt azzal magyarázható, hogy taktikai húzásai nem jöttek be, másrészt pedig a legújabb, a hétfőn közzétett felméréssel. Ebből kiderül, hogy Walesa és Oleksy legutóbbi vitái az államfő támo gatottságának ártottak, a kor mány megítélését alig befolyásolták. (Mint ismeretes, a háború befejezését Walesa otthon ünnepelte, Oleksy viszont elment Moszkvába, amiért Walesa a kormányfőt az állambíróság elé akarta citálni.) Míg Walesa népszerűsége alig éri el a 30 százalékot, a lengyelek 51 százaléka elégedett azzal, hogy Oleksy ül a kormányfői székben. Ami az elnökválasztást illeti: a pontos időpont még nincs kitűzve, de Walesa irodájának szóvivője kedden azt mondta, a lehető legkorábban kellene megtartani, vagyis már augusztus 22-én. Ez pedig nagyon közeli időpont, Walesának hamar színt kell vallania. Az esélyekről: Walesáét csupán az növeli, hogy már most sok a hivatalos elnökjelölt, s ez megosztja a szavazatokat. A legesélyesebb Kwasniewskiről már szóltunk, kérdés, a lengyelek akarják-e majd, hogy baloldali kormány mellett az államfő is baloldali legyen. Az ő esélyeit az javítja, hogy a baloldal fegyelmezettebb a jobboldalnál, és nem is annyira szétforgácsolt. A harmadik nagy esélyes a szintén népszerű volt disszidens, Jacek Kuron egykori munkaügyi miniszter, akit a Szabadság Uniója jelölt. Több baloldali politikus is úgy véli, az új lengyel elnöknek olyan politikusnak kell lennie, aki felül tud emelkedni a pártérdekeken, s kiérdemelte a társadalom leg szélesebb rétegeinek a támogatását, akinek nem lehet felhánytorgatni múltbéli sérelmeket sem. E kívánalmaknak pedig szerintük Kuron felel meg a legjobban. Magyarán: sokan vannak, akik szerint a lengyel társadalomban Walesa a legnagyobb feszültségforrás, ezért szívesen lecserélnék őt. Egy olyan emberre, aki integrál, és nem összeugraszt, aki inkább koordinál, és ném avatkozik be minduntalan a napi politikai ügyekbe, aki nem akar mindenben egymaga dönteni. MALINAK ISTVÁN