Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-23 / 118. szám, kedd

1995. május 19. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 3 I SZEMÉLYCSERÉK A GAZDASAGI MINISZTÉRIUMBAN Mohi miatt ment Szitás? A napokban szárnyra kelt hírek szerint személycserékre került sor a gazdasági minisztériumban is. A Národná obroda információi szerint Ján Ducký miniszter több osztályvezetőn kívül elmozdította helyéről Szitás Imrét, az alapágazatok szekciójának igazgatóját is. Egyes lapok közlése alapján a leváltás hátterében politikai okokat kell keresni, mások viszont a mohi erőművel kapcsolatos magatartásával hozzák összefüggésbe a miniszter döntését. Jozef Sucha, a tárca szóvivője lapunk érdeklődésére közölte: ezek a feltételezések minden alapot nélkülöznek. Más szóval: Szitás Imre leváltására nem politikai okból került sor, és nem hozható összefüggésbe mohi ügyével sem. És hogy mi volt a leváltás valódi oka? Azt, sajnos, nem sikerült megtudnunk. A szóvivő jóvoltából azonban tudomást szerezhettünk arról, hogy a leváltás nem azonos az elbocsátással. - A leváltott személy gyakran magasabb funkcióba kerül vagy más tisztséget tölt be - mondta, arra azonban nem tudott választ adni, hogy Szitás Imre esetében melyik alternatíva érvényesül. A leváltott szekcióigazgató utódja egyébként Ján Hij] lett. Szitás Imre egyelőre nem kívánt kommentárt fűzni a személyével kapcsolatos döntéshez, és azt sem tudta megmondani, hogy a minisztérium kötelékében marade. - Egyelőre nem tudom, mi lesz. Még nem dőlt el. Azt azonban megírhatja, megbékéltem a döntéssel. (horváth) TALLÓSI NEPSZAVAZAS A kétnyelvű falunévért Talló

son a hét végén azért vonultak urnához a polgárok, hogy eldöntsék, óhajtják-e a község nevét magyarul is feltüntetni. Tallós (Tomášikovo) nem szerepel a honatyák által tavaly jóváhagyott ún. névtörvény listáján, mivel szlovákul a nemzet egyik neves személyiségéről nevezték el. Kosár Margitot, a községi hivatal könyvelőjét kérdeztük, milyen eredménnyel végződött a hétvégi népszavazás. - A szavazásra jogosult 1073 lakosból 703-an vettek részt a népszavazáson, ebből 692-en a község kétnyelvű, öten pedig az egynyelvű megnevezése mellett tették le voksukat. Egy szavazat érvénytelen volt. A szavazás tehát érvényes, hiszen a részvételi arány több mint 50, pontosan 65,32 százalékos volt, a szavazóknak pedig a szükséges 80 helyett 98,4 százaléka a kétnyelvű megnevezés mellett döntött. A szavazás eredményét a Galántai Járási Hivatalba továbbítjuk, ahonnét a belügyminisztériumba kerül, s a kedvező elbírálás esetén Tallós is felkerülhet a két nyelven megnevezhető községek listájára. Községünk 1992ben már tartott egy népszavazást a falu történelmi nevének visszaállításáról, amely szintén sikeres volt, de a belügyminisztérium a kérvényt indoklás nélkül elutasította. A hétvégi népszavazáson törvényadta jogunkkal éltünk, s remélhetőleg kedvező választ kapunk a felsőbb szervektől. (holop) KOMAROM: Miért nem fűtöttek? Komáromi szerkesztőségünkbe az elmúlt nap több olvasónk is telefonált, hogy szövetkezeti, illetve állami lakásukban a hőmérséklet 20 fok Celcius alá csökkent, ami főleg a kisgyermekes családokban nem kis gondot okozott. Megkérdeztük hát Kinczer Istvánt, a távfűtést biztosító Tekom-Therm Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy miért nem fűtöttek a hidegebb napokban. - Tudatában vagyok annak, hogy e téren bennünket terhel a felelősség. Hiszen ha a napi átlaghőmérséklet a 13 Celcius fok alá esik, gondoskodnunk kell a lakások fűtéséről. Azonban április 20-án, miután befejeztük a hőszolgáltatást, elkezdtük a szükséges karbantartási és felújítási munkálatokat, ezért ha az utóbbi néhány napon fűtenünk kellett volna, csak óriási kiadások árán tehettük volna. A hidrometeorológiai intézet jelentése alapján az elmúlt időszakban csupán egy vagy két alkalommal esett a napi átlaghőmérséklet a kritikus 13 fok alá, ezért úgy döntöttünk, hogy nem fűtünk. A hidrometeorológiai szolgálat legfrissebbjelentése szerint pedig a szokatlan májusi hidegfrontot már a hét közepén az évszaknak megfelelő, melegebb időjárás váltja fel. (kosár) TARGYALTAK VAGY SEM A SZUDETA KÉRDÉSRŐL Prága tagadja, Bonn bizonygatja CTK-hirek A cseh diplomácia vezetőjének bonni útját azért is fokozott várakozás előzte meg, mert az elmúlt napokban a szudétanémet kérdésben heves vita bontakozott ki a két szomszédos főváros között. Zieleniec ugyanis a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva azt állította, hogy hivatalos német-cseh külügyminiszteri találkozókon soha nem került szóba a szudétanémet kérdés. A német külügyminisztérium viszont ellenvéleményét hangoztatta, és a tárca szóvivője útján megerősítette: a német fél számos alkalommal felnetnek, hogy kezdjen tárgyalásokat a szudétanémetek képviselőivel. „Ez ügyben ismert a cseh álláspont, amely szerint a problémáról csak a két kormány folytathat megbeszéléseket. Ilyen tárgyú megbeszélést azonban sohasem folytatott a két ország külügyminisztere", szögezte le a szóvivő. Tegnap délutáni jelentés szerint Josef Zieleniec Bonnban találkozott német kollégájával, Klaus Kinkellel, valamint a bonni kormánykoalíció más képviselőivel. A jelentések tudni vélték, hogy elsősorban a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről volt szó, de az nem derült ki belőlük, hogy a szudéta kérdést érintették-e. O O O A cseh parlamentben is képviselt Cseh-morva Centrum Unió felszólította a Polgári Demokrata Pártot, liugy mérlegelje, Zieleniecre bízza-e továbbra is a külügyi tárca vezetését. Az említett pártot aggasztja a miniszter eljárása, aki mást állít, mint a bonni külügyminisztérium, amely szerint a cseh politikus valóban tárgyalt a szudétanémet kérdésről. Tegnap mégis volt Bonnban német-cseh külügyminiszteri találkozó. Az elmúlt hétvégén Prágában még az a hír járta, hogy Josef Zieleniec magánjellegű utat tesz nem is Bonnba, hanem a város közelében lévő petersbergi kormányszálló vendége lesz, ahol a terezíni haláltábor foglyainak szerzeményeit bemutató hangversenyen vesz részt. Bonni diplomáciai források és a helyi sajtó is időközben megszellőztette, hogy a cseh diplomácia vezetőjét fontos tárgyalások várják a német fővárosban. vetette ezt a megoldatlan kényes problémát. A prágai külügyminisztérium tegnap ugyancsak szóvivője útján azt közölte, hogy német és cseh képviselők hivatalos megbeszélésein soha sem volt konkrét téma a szudéta kérdés. Vít Kurfurst szóvivő leszögezte, nem titok, a német kormány korábban ajánlotta a prágai kabiKELET-EURÓPAIAKKAL ÖSSZEKUSZÁLÓDÓ DÉLSZLÁV VALSAG Idén tizenegy NATO-manőver MTI-hír A NATO idén tizenegy olyan hadgyakorlatot tervez, amelyen a volt Varsói Szerződéshez tartozó államok is részt vesznek - közölték tegnap az észak-atlanti szervezet brüsszeli központjában. A DPA jelentése szerint a tizenegy manőverből ötre kelet-európai országok területén kerül sor. Először lesz ezenkívül a Partnerség a békéért program keretében az Egyesült Államok területén közös szárazföldi hadművelet. A manővereket a többi között Bulgáriában, Romániában, Olaszországban, Magyarországon, Dániában, Csehországban, valamint a Földközi-tengeren és a Balti-tengeren tartják, s a csapatok elsősorban a békefenntartó tevékenységet, a humanitárius segítségnyújtást és a mentési akciókat gyakorolják. Egyelőre bizonytalan, hogy Oroszország részt vesz-e egyáltalán valamelyik gyakorlaton. Moszkva csatlakozott ugyan a békepartnerségi programhoz, de tavaly decemberben befagyasztotta részvételét benne, hogy eképpen is kifejezze neheztelését a NATO keleti kiterjesztésével kapcsolatos elképzelések miatt mutatott rá az AP jelentésében. Tavaly a NATO és a kelet-európai országok három közös hadgyakorlatot tartottak. Holbrooke-ra várva Hirtelen sürgős lett az egyesülés mind a krajinai, mind a boszniai szerbeknek. Karadzsicsék kitörő lelkesedéssel fogadták a krajinai parlament döntését, s máris hozzáfogtak a közös állam létrehozásához. Lezsajics krajinai parlamenti elnök szerint a két nyugati szerb bábállam egyesülését május 31-én kiáltják ki vagy „a szerb Szarajevóban", vagy Kninben. Momcsilo Krajísnik, a paléi parlament elnöke viszont nem tartja kizártnak, hogy az előkészületek elhúzódnak,0 s erre valamivel később kerül sor. Üjvldéki-tudosítas De ami késik, az nem múlik. A Drinán túli szerbek számára fontos, hogy megtegyék „az első lépést az összes szerb állam egyesítése felé" abban a reményben, hogy Belgrádnak ez ellen nem lesz kifogása. Alighanem egyaránt kényes helyzetben kell feltalálnia magát a szerb és a horvát elnöknek: Milosevics az egyesülés után vagy feloldja Bosznia felé a határzárlatot, vagy kénytelen lesz megszüntetni a krajinai szerbek segélyezését is. Tudjman horvát elnöknek pedig Karadzsics személyében hirtelen új ellensége lesz. Alaposan összekuszálódnak a délszláv válság fonalai, s egyre körülményesebb lesz kibogozni. Merőben új helyzet áll elő, amennyiben Szerbia (és természetesen Kis Jugoszlávia) elismeri Boszniát. Frasure amerikai közvetítő és Milosevics tárgyalásairól most már Washingtonban sem tudnak új részleteket, de tekintettel a hallgatásra és arra a körülményre, hogy az amerikai közvetítő kereken egy hete nem mozdult Belgrádból, kezd gyanús lenni az utóbbi napokban hangoztatott siker. Egy biztos: amennyiben Richard Holbrooke, az amerikai külügyminiszter helyettese megjelenik Belgrádban, ez minden hivatalos bejelentéstől többet jelent, éspedig azt, hogy megszületett a megállapodás Milosevics és a nemzeti összekötő csoport között, és fordítva, ha Holbrooke látogatása elmarad... Várakozó állásponton van az ország és a nemzetközi közvélemény, abban a reményben, hogy a napokban minden világosabb lesz. Csak Karadzsics tud már mindént: a Nyugat nyomást gyakorol Milosevicsre, hogy ismerje el Boszniát és Horvátországot, de erre nem kerül sor, nem kerülhet rá sor - nyilatkozta a boszniai szerb vezető a Srna hírügynökségnek. Ha mégis... a boszniai szerbek ezt soha nem fogadják el, mert a szerbek kárára nem születhet megoldás. A boszniai szerb harcos senki előtt sem fog fejet hajtani, fűzte hozzá magabiztosan a szerb vezér. GYARMATI JÓZSEF OSZAKA: CSAK TRÉFA? Pokolgép helyett petárdák Pánik tört ki tegnap a Japán nyugati részén található Oszaka város egyik üzletházában, amikor a bejárat előtt felrobbant egy műanyag reklámtáska. A rendőrség először azt feltételezte, hogy pokolgép robbant, később kiderült: csak petárdák voltak a reklámtáskában. A robbanás következtében senki sem sérült meg. Az épületben működik a Mainicsi című lap helyi szerkesztősége is - írta az AFP. A Reuter jelentése szerint feltehetően tréfából tették a petárdákkal teli táskát a Mainicsi Oszaka Hall nevű épület egyik föld alatti bejárata elé. MIR-LEGÉNYSÉG Harmadik űrséta MTI-hír Tíz napon belül harmadik alkalommal lépett ki a világűrbe tegnap reggel a Mir űrállomáson tartózkodó két orosz űrhajós. Vlagyimir Gyezsurov és Gennagyij Sztrekalov a szombaton felbocsátott Szpektr űrmodul, illetve az Atlantis amerikai űrhajó fogadását célzó szerelési munkálatokat végez. Előbbi június 10én, az utóbbi június 25-én érkezik az űrállomásra. Gyezsurov és Sztrekalov a megengedett maximális időt, több mint hat órát tölt az űrállomáson kívül. A tegnapi űrséta során a Kvant modulon folytatták a napelemek rögzítését, és a tervben szerepelt az Űrállomáson kívül elhelyezett amerikai műszer leszerelése, amely 1991 óta gyűjtött adatokat a csillagközi térről. GRUZ GAZVEZETEK Azeriek felrobbantották MTI-hír A grúziai Marneuli közelében felrobbantották azt a földgázvezetéket, amelyen keresztül Örményország ellátását biztosítják. Mint az AP Valiko Gogo/aswli belügyi szóvivő közlése alapján jelentette, a vezeték megjavítása legalább két napot vesz igénybe. A földgázvezetéket két év alatt immár kilencedik alkalommal rongálták meg, s a grúz hatóságok véleménye szerint most is azeriek voltak a tettesek. Eddig egyetlen esetben sem vettek őrizetbe senkit. BESZELGETES CHARLES GATI EGYETEMI TANARRAL Amerika nem arkangyal • Professzor úr a mostani budapesti nemzetközi kisebbségvédelmi tanácskozáson kemény szavakkal bírálták azt a tétlen, esetenként kétszínű politikát, amit Amerika és a Nyugat tanúsít a délszláv válsággal, de a kisebbségi magyarság igényeivel szemben is. Mi erről a véleménye? - Elmondtam itt is, máshol is, hogy magyar származású vagyok, tehát sokkal jobban megértem az itteni indulatokat és panaszokat, de Amerika nem arkangyal, igaz, nem is ördög, aki a világ összes erkölcsi problémáit felvállalja. • Többen fölvetették, hogy a kuvaiti konfliktusba fegyveresen beavatkozott Amerika, a néhai Jugoszláviában viszont nem. - Ez a tény nem mond ellent fenti véleményemnek. Az új amerikai politikai elit - a vietnami szindróma árnyékában, s annak tudatában, hogy a hidegháború idején szerintük Amerika mindent megtett, amit lehetett - ma már nem törekszik arra, hogy minden létező külföldi konfliktus megoldásában tevőlegesen részt vegyen. Én úgy látom, hogy Amerika már nem hajlandó gazdasági és főleg katonai áldozatokra. A tengeren túlról ma az a fontos, hogy a létező feszültségeket csökkentsék, és ha van megoldás ezekre a kérdésekre, azt mindenképpen a térségben minden érdekelttel közösen kell keresni. Jól tudom, az itteniek számára mindez nem örömteli tény, mégis tudomásul kell venni. Miként azt is, hogy Amerikában viszont növekvőben az érdeklődés a magyar kisebbségek sorsa felől. • Ez miben nyilvánul meg? - Egyelőre abban, hogy a szakemberek érzékelik a politikusok és a politológusok nagyobb érdeklődését. Gond viszont, hogy erről a problémakörről kevés az angol nyelvű tanulmány, a Magyarország határain túli kisebbségi magyar pártok, nagyon kevés kivételtől eltekintve, sem láttak el bennünket politikai programjaik angol változatával. Ez egyébként a mostani tanácskozáson is fölmerült, miként az is, hogy alapos elemzést igényel: milyen autonómiát, belső önrendelkezést igényelnek a kisebbségi magyarok, s miként lehet ezt elérni a többségi nemzeteknél. • Sok gondot, félreértést, mi több értetlenséget vált ki Amerikában főleg a kollektív jogok igénye és fogalma. - Nem véletlenül, hiszen az asszimilálódni hajlandó bevándorlók társadalma nem a kollektív, hanem az egyéni jogok hirdetője, s főleg azok, akik már itt születtek, végképp nem értik a közép-európai kisebbségek igényét a kollektív jogok elismerésére. Egyetemi tanárként életem talán legnehezebb feladata volt valamiképpen rávezetni hallgatóimat, hogy mit is akarnak, s miért ezt igénylik a kisebbségi magyarok. • Lehet-e akár ebben a kérdéskörben előrehaladást elérni? - Nem vagyok pesszimista, habár nem lesz könnyű. Mégis célravezetőnek tartom a budapestihez hasonló tartalmas párbeszédeket, s főleg azt, hogy a kisebbségi magyarok világos fogalomrendszerben megértessék a nyugatiakkal, mit is akarnak valójában. Persze, nemcsak, sőt nem elsősorban a nyugatiakkal. • Mi érdeke fűződhet ehhez Nyugatnak? - Amerikának és a Nyugatnak érdekes a közép-európai térség stabilitása, tagadhatatlan az érdekeltsége abban is, hogy az itteni események ne vegyenek a jugoszláviaihoz hasonló fordulatot. Ez nyilvánvalóan érdeke többséginek és kisebbséginek, minden ott élő nemzetnek. Amerika érdekelt továbbá a gazdasági prosperitásban, ezért hajlandó volt és hajlandó továbbra is befektetni. Magyarországon például nem kis összeggel. Ezért kéli tárgyalnunk, dialógusokat folytatnunk, hogy lassan, lépésről lépésre haladva szót érthessünk, jólétet teremthessünk, s így húzzuk ki a talajt a demagógok és a nacionalisták lába alól. SZILVÁSSY JÓZSEF