Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-15 / 111. szám, hétfő

1995. május 15. KÜLFÖLD LENGYELORSZÁG Elnökválasztás augusztusban? , f DÉLSZLÁV VALSAG MTI-tudósítás „Mély meggyőződésem, hogy az idén esedékes elnökválasz­tásra a lehetséges legkorábbi időpontban, azaz már augusz­tus 22-én sor kerülhet" - jelen­tette ki szombaton Tomasz Kwi­atkowski, az elnöki kancellária néhány napja kinevezett ve­zetője. - A választásokon a baloldal az igazi ellenfél. Mögötte komoly erők, hatalmas pénzek és nem lebecsülendő tehetség is áll. A jobboldalt ezzel szemben a túl­zott személyi ambíciók, közepes szervezettség és pénztelenség jellemzi. Ezt az oldalt most össze kell fogni, s ha szükséges, kockáztatni is kell, inert a győze­lem nem fog az égből az ölünk­be pottyanni fejtette ki Kwiat­kowski. Nem okozott meglepetést a Lengyelország Szociáldemokrá­ciája (SdRP) szombati kong­resszusa, ugyanis a pórt az előzetes várakozásoknak megfe­lelően Alcksander Kwasnicwskit választotta hivatalos elnökjelölt­jéül. A kormányon lévő Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) vezetőjének jelölése az elnöki székbe nem volt váratlan, hiszen egyrészt 46 vajdasági pártalap­szervezef már korábban kifejez­te, hogy Kwasniewskit kívánja tá­mogatni, másrészt pedig a kong­resszuson végül is nem volt ve­télytársa. Egyetlen lehetséges pártbéli riválisa, Józef Oleksy kormányfő ugyanis szintén Kwasniewski mellett szállt síkra. Az SdRP vezetői szerint párt­juk jelöltjének komoly esélye van a győzelemre. Meggyőződé­sük, hogy a hivatalban lévő el­nök újraválasztásának megaka­dályozására Kwasniewski jelenti a legnagyobb garanciát, akinek népszerűségi mutatója immár több, mint egy éve kétszerese Walesáénak. A szerbek menekülnek és rombolnak NÉHÁNY SORBAN A hét végén újabb 211 pakraci szerb polgári személy érkezett Észak-Bosznia szerb ellenőrzés alatt lévő térségébe, s ezzel már 12 ezer fölé emelkedett a Nyugat Szlavóniából elmenekült szerbek száma. Az ENSZ zágrábi illetékesei megerősítették, hogy folytatódik a szerbek elvándorlása, ám hangsú lyozták: a világszervezet azt szeret­né, ha a polgári lakosok nem hagy nák el otthonaikat. A világszervezet illetékesei el­mondták, hogy a horvát katonák és rendőrök egy része valóban zaklatta a szerb lakossagot, ám a horvát hatóságok általában tisz tességesen viselkedtek a szerbek­kel. Eckhardt szóvivő ugyanakkor azt is elmondta, hogy a világszer vezet továbbra is vizsgálja azon szerb állítások igazságtartalmát, melyek szerint a horvát fegyvere­sek háborús bűncselekményeket követtek el a polgári lakosság el­len. Szerb vádak szerint a május elején indított horvát offenzíva so­rán mintegy 3700 szerb katona és polgári személy tűnt el nyomtala­nul. A horvát kormány illetékesei tegnap ismét bírálták az ENSZt, amely zágrábi vélemények szerint a nyugat-szlavóniai területek elha gyására bíztatja a szerbeket. Adal­bert Rebic, a menekültek ügyével foglalkozó horvát iroda vezetője szerint a világszervezetnek biztosí­tania kellene" a szerbeket arról, hogy Horvátország jogállam, s a rendőrség civilizáltan viselkedik. A nemzetközi szervezetek jelen tése szerint továbbra is feszült a helyzet Észak-Boszniában, ahol a horvátországi szerb menekültek folytatják a horvát lakosság zakla tását. Az eddigi összetűzésekben több ember életét vesztette, s a szerb menekültek leromboltak két katolikus templomot. A boszniai szerbek közben ujabb 170 muzulmánt kényszerí­tettek arra, hogy hagyja el ottho­nát. Az észak-boszniai Banja Luká­ból többségükben nők és gyerme­kek menekültek a bosnyák kormány­erők kezén lévő Turbéba - kö­zölte KrisJankowski, az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának szó­vivője, aki egyben elítélte a szer­bek újabb etnikai tisztogatási akci­óját. A bosnyák televízió adása szerint miután a menekülteket szállító autóbuszok a Banja Luka Szombaton temették Szarajevóban Alia Izetbegovic bosnyák elnök testőrét. Az államfő is eljött, hogy imádkozzon lelke üdvéért. A 20 éves fiatalembert egy héttel korábban a bosnyák főváros, Butmie elleni tüzérségi támadás ölte meg. melletti Komarba értek a szerbek megállították azokat, és leszállítot­tak több mint harminc 16 és 60 év közötti férfit. A világszervezet illetékesei arra figyelmeztettek, hogy a szerbek egyre több muzulmánt űznek el Banja Lukából ós a város térsé géből. Az elűzöttek otthonát a Hor vátországból menekülő szerbek foglalják el, és számuk már meg­haladja a 9 ezret. MTI ATOMSOROMPO-EGYEZMENY Félmunka - záródokumentum nélkül Az elmúlt öt év tapasztalatait ­eredményeit és hiányosságait - ér­tékelő zárójelentés elfogadása nél­kül ért véget helyi idő szerint szom­bat hajnalban az atomsorompó­egyezmény New York-i felülvizsgála­ti értekezlete, miután a küldöttsé­gek nem tudtak közös álláspontra jutni az öt atomhatalom leszerelési lépéseinek megítéléséről. Az egy hónapig tartó konferencia így csak félmunkát végzett, és a fiaskó némi árnyékot vet az értekezlet történel­mijelentőségű döntésére: a nukleá­ris fegyverek elterjedésének meg­akadályozására született és jelen­leg százhetvennyolc országot átfo­gó szerződés hatályának örök időkre történő kiterjesztésére. Az egyezmény érvényesülését taglaló záródokumentum elmaradása an­nál is inkább ironikus, mert dél-afri­kai kezdeményezésre a konferenci­án részt vevő küldöttségek előző nap döntöttek úgy: a jövőben gyako­ribbak és szigorúbbak lesznek a fe­lülvizsgálati ülésszakok. A konferenciának eredetileg pénteken kellett volna befe­jeződnie, de a zárójelentés feletti vita miatt a tanácskozás a szom­bat hajnali órákra csúszott: ám a nukleáris hatalmak - kiváltképpen Nagy-Britannia és Franciaország -, illetve a fejlődő államok Irán és Ni­géria vezette csoportja között oly széles szakadék támadt, hogy a nézetkülönbségeket a meg­hosszabbítás révén sem tudták át­hidalni. Az utóbbiak nem fogadták el azt a kitételt, hogy a nukleáris fegyverkezési hajsza véget ért, az előbbiek pedig nem kívántak jogi kötelezettséget vállalni az atom­eszközök teljes megsemmisíté­sére. Viszont az el nem kötelezett ál­lamok éppen abban a reményben adták fel az atomsorompó­szerződés időkorlát nélkül való ki­terjesztésével szembeni fenntartá­sukat, hogy az atomhatalmak ko­molyabban fogják venni az egyez­ményben lefektetett - és a mosta­ni konferencia egyik határozatá­ban konkrétan meg is jelölt - le­szerelési célkitűzéseket. A MAGANYOSOK TÁRSKERESŐ KÖRE 1995- július 1-én, 19 órai kezdettel megrendezi Komáromban az ELSŐ ISMERKEDÉSI ESTJÉT. Szállást kérésre biztosítunk. Jelentkezésüket 1995. június 10-ig várja a rendezvény szervezője: HORVÁTH KERESKEDELEM Takáts S. u.ll 945 01 Komárno Tel./fax: 0819/23 89 Disznóólak a láger helyén A Cseh Köztársaság elnöke szombaton emlékművet avatott fel egy olyan náci munkatábornál, ahová cseh­országi cigányokat deportáltak, mielőtt a haláltáborok­ba irányították volna őket. A Prágától 80 kilométernyire délre fekvő koncentrációs helyen mondott beszédé­ben Václav Havel úgy vélekedett, hogy a csehek sem maradéktalanul mentesülnek a felelősség alól a cigá­nyok náci kiirtásáért. „Nem tekintették a cigányságot a cseh társadalom szerves részének, hanem másmi­lyen. heterogén közösségnek tartották őket, ez pedig a bizalom és a tisztelet hiányához és kirekesztésükhöz vezetett" - mondta a Cseh Köztársaság elnöke. A cseh Állampolgári Szolidaritás és Tolerancia Mozga­lom (HOST) szerint a mai cseh kormány is felelős azért, hogy Letyben sertéshizlalda működik azon a helyen, ahol a tábor volt s így az emlékmű is csak a tábor egyko­ri temetőjében kerülhetett felállításra. A nyilatkozat em­lékeztet arra, hogy a K/aus-kormány 1994 nyarán, a pri­vatizáció keretében lehetővé tette, hogy magánkézbe kerüljön az a sertéshizlalda, amely még a kommunista rendszer idején létesült a koncentrációs tábor helyén. A HOST közleménye egyúttal arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy az 1940. augusztusától három éven át működött koncentrációs tábor 96 felügyelőjéből 91 cseh csendőr volt, tevékenységüket azonban so­ha senki nem vizsgálta; máig nem tárták fel a tábor közös sírjait, és az áldozatok neve nem került fel a szombaton felavatott emlékműre. H ans-Hermann Groernek, a volt növendékei által ne mi zaklatással vádolt volt, bé esi érseknek az ügye a Szent székhez került - írta szomba­ton a Kathpress hírügynökség Johann Weber grazi püspököt, az osztrák püspöki konferen cia elnökét idézve. Weber a Vatikánvárosban megbeszé lést folytatott. II. János Pál pá paval. A Kathpress szerint vati kani körökben azt tartják, hogy a pápa a nyár elején elfo­gadja majd a 75 éves Groer le mondását. G örögországban a szombat délelőtti, a Richter skála szerint 6,6 erősségű földren­gés következtében legalább húszan szenvedtek sérülése­ket. Az anyagi károk felmérése megkezdődött; több épület összeomlott, megsérültek a távvezetékek, számos telepü lésen megszűnt az áramszol gáltatás, megszakadt a tele­fonösszeköttetés. A szomszé dos Macedónia területén 6-os erősségűnek érződött a ren­gés. A volt jugoszláv köztársa­ság déli részén több települe­sen jelentős anyagi károk ke letkeztek. B ukarestben szombaton or­szágos egyesítő értekez letet tartottak a román Demok­ratikus Konvenció keretében maradt különböző liberális erők: hivatalosan is egyesültek a Mircea lonescu Quintus ve zette Nemzeti Liberális Párttal azok a csoportok, amelyek a Li­berális Párt 93-ból és a Polgári Szövetség Pártjából váltak ki kora tavasszal, amikor az utób­biak vezetősége úgy döntött, hogy nem írja alá a Konvenció - az ellenzéki pártszövetség ­február 17-en modosított jegyzőkönyvét, és ezzel kilép az Emil Constantinescu elnökle­tével működő ellenzéki csoporto­sulásból. Az egyesítő értekez­let elejét vette annak, hogy a li berális mozgalom tovább töre­dezzék. S ri Lankán a kormányerők kü­lönlegesen kiképzett ala­kulatai negyvenhárom tamil gerillát öltek meg két rajta­ütésben szombaton a sziget­ország egyik őserdejében. A Reuter a hadsereg szóvivőjé­nek közlésére hivatkozó jelen­tése szerint az északkeleti Trincomalee kikötővárosától nem messze támadtak rá a katonák a felkelők támasz­pontjaira. Az egyik összecsa pásban 28, a másikban 15 ta­mil vesztette életét. A kormány­erők összesen kilenc harcost vesztettek. CLINTON ERTEKELESE MOSZKVAI UTJAROL Az ellenzék sietett a támadással OROSZ HATALMI PART ALAKULT Csernomirgyin kilépett az árnyékből MTI-tudósítás Bili Clinton amerikai elnök szokásos szombat délelőtti rádi­óbeszédében hat pontban emel­te ki moszkvai látogatásának eredményeit. Az előrelépések között említette, hogy a tárgyalá­soknak köszönhetően Oroszor­szág bekapcsolódik a NATO bé­kepartnerségi programjába, nem szállítja le Iránnak az atom­töltethez szükséges urán dúsítá­sára alkalmas gázcentrifugát, és magát a reaktorügyletet a két ország magas szintű vegyes bi­zottsága elé utalják. Hasonlóképpen haladásként könyvelte el, hogy Moszkva a jövőben nem fog hagyományos fegyvereket eladni Teheránnak. Utalt arra is, hogy a Borisz Jel­cinnel lezajlott találkozón meg­állapodtak a biológiai és vegyi fegyvereket előállító üzemek kölcsönös ellenőrzésében, illet­ve a terrorizmus és a szervezett bűnözéssel szembeni közös e rőf eszítése k be n. Bill Clinton különösképpen zokon vette, hogy a kong­resszus republikánus vezetői ­köztük Robert Dole szenátor ­az évtizedes hagyományokat felrúgva már akkor kudarcnak minősítették moszkvai útját, amikor még be sem fejezte a látogatását, hanem az orosz, il­letve az ukrán fővárosban tar­tózkodott. (A korábbi szokás­gyakorlat az volt, hogy az ellen zék bírálatával megvárta a mindenkori elnök hazatértét, elkerülendő az amerikai tárgy­alási pozíciók meggyengíté­sét.) Az elnök tanácsadói ke­ményen visszavágtak a szokat­lan időzítésre: Anthony Lake nemzetbiztonsági főtanácsadó azzal vádolta meg a szenátort, hogy Washington oroszországi politikáját választási célokra, holmi kortesfogásokra akarja felhasználni. Robert Dole a re­publikánusok egyik elnökjelölt­esélyese. Az út fáradalmait a Camp Da­vid-i elnöki nyaralóban kipihenő Bili Clinton hazafelé úgy nyilat­kozott újságíróknak, hogy a két ország közötti nézetkülönbsé­gek „őszinték és valósak". ­Egyáltalán nem úgy zajlottak a dolgok, hogy Borisz Jelcin szánt szándékkal mindenbe bele akart volna kötni, mint ahogy annak idején elődei tették. Ami­kor nem értettünk egyet, úgy éreztem, hogy őszintén hisz az igazában, nem pedig csak ellen­kezni akar - mondta. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az orosz elnök a tárgyalások során egyál­talán nem próbált meg rájátsza­ni a nacionalista kártyára. Meglepetések nélkül ért véget a Viktor Csernomirgyin orosz kor­mányfő nevével fémjelzett „Há­zunk Oroszország" választási moz­galom alakuló ülése: a politikai és anyagi lehetőségeit tekintve ver senytárs nélküli „hatalmi párt" előlépett a kulisszák mögül, s e­séllyel pályázhat a sikerre - vélték szombaton vezető orosz napila­pok az előző napi tanácskozás eredményeit értékelve. A tekintélyes Izvesztyija szerint a • „Házunk Oroszország" - orosz el­nevezéssel NDR alakuló ülésén senki sem várt meglepetést. - A szónokok olyannyira egyöntetűen támogatták a mozgalom program­ját és Csernomirgyin jelölését az NDR elnökévé, hogy az helyenként már a volt szovjet kommunista párt, az SZKP kongresszusaira em­lékeztetett - hangsúlyozta. A lap úgy vélte, egy politikai és pénzügyi lehetőségeit tekintve versenytárs néküli tömörülés szü­letett Moszkvában: a költségeket a legnagyobb orosz iparvállalatok és bankok magukra vállalták. Ugyanakkor a kormányfő kilépett a kulisszák mögül, s eséllyel pá­lyázhat az össznemzeti vezető szerepére. Az orosz üzleti körök lapja, a Kommerszant Daily szintén e­sélyesnek tartja Csernornirgyint a sikerre, mondván, Oroszország­ban a „hatalmi pártok" mindig is „favoritnak" számítottak. Az üz­leti lap szerint sem hozott megle­petést az alakuló ülés, s a felső vezetés, az iparvállalatok igazga­tóinak és a pénzügyi elit fenye­gető „triumvirátusa" a vitás kér­déseket a kulisszák mögött oldja meg. MTI OSZTRÁK SEMLEGESSÉG IVIoszkva beleszól Oroszország változatlanul ér­vényesnek tekinti az osztrák ál­lamszerződést - mondotta a bé­csi Kuriernak nyilatkozva Szer­gej Krilov orosz külügyminiszter­helyettes. A lap kommentátora úgy véli: Moszkva a NATO keleti bővítésével kapcsolatos kon­cepciójában szerepet szán Ausztriának. Krilov a Kuriernak nyilatkozva csupán annyit ismert el, hogy az 1955-ös államszerződés bizo­nyosan nem felel meg már min­denben a mai tényeknek. Az orosz-osztrák jó kapcsolatok fontosak, és ezek e történelmi alapon nyugszanak. Moszkva számára történelmileg és érzel­mileg egyaránt érvényes az ál­lamszerződés, nincs ok attól el­térni - nyilatkozta az orosz poli­tikus. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom