Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-15 / 111. szám, hétfő

[4\ ÚJ SZÓ KALEIDOSZKÓP 1995. május 15. VESZÉLYBEN A DEMOKRÁCI

A SZLOVÁKIÁ

BAN Frontális támadás a magyar közösség ellen Szombaton ülésezett a Rimaszombat melletti Serkén az Együttélés Országos Tanácsa. A résztvevők által elfogadott két dokumentumot az alábbiakban ismertetjük. A két évvel ezelőtt önállósult Szlovák Köztársaságban az 1994 decemberében hivatalba lépett új kormány tevékenysége nyomán egy tekintélyelvű rendszer és többségi diktatúra bontakozik ki, melynek egyik eredménye a demokrácia elvei szerint működő intézmények megsemmisülése és a totális nemzetállam kialakulása. A Szlovákiában megalakult politikai hatalom és a kormányprogram, valamint a kormánykoalíció pártjai nem tudnak elszakadni századunk totalista eszméitől. A kormányzat külpolitikai orientcáiójában a rosszemlékű és a második világháború előfeltételeit megteremtő kisantant felújítására törekszik, külkapcsolataiban pedig elsősorban azokhoz az országokhoz közeledik, amelyekben tudatosan sértik a demokráciát, vagy a kormányzatok fegyveres konfliktusokat támogatnak a saját lakosságukkal szemben. Gazdasági vonatkozásban a kormány a központilag ellenőrizhető, állami részvételű monopóliumokat támogatja, megsértve a magántulajdonosi jogokat, és a hatalom koncentrációja, valamint katonapolitikája révén egy központilag könnyen ellenőrizhető, abszolutista és militarista állam felépítésére törekszik. Nemzetileg egy magyarellenes és idegengyűlölő, a szlovák nemzet kizárólagosságán alapuló államot kíván megteremteni. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében kapott teljes legitimitást a magyar iskolák felszámolására irányuló törekvés a kétnyelvű, ún. alternatív iskolák bevezetésével, melynek előzménye a magyar iskolák bezárása és a magyar nyelvű oktatás tilalma 1945-48 között, valamint a kommunista időszakban, főleg 1978 óta gyakorolt politika a magyar iskolák módszeres sorvasztására. A totális nemzetállam megteremtésének további eszköze a magyar kultúra intézményeinek leépítése. Az állami költségvetési támogatásnak a kultúrára jutó részéből gyakorlatilag kizárták a magyar kultúrát. Becslések szerint egy magyar nemzetiségű állampolgárra 1995-ben a kulturális költségvetésből tizede jut annak az összegnek, amit a szlovák kap. Ez az adófizető állampolgárok egy részének egyértelmű, nemzetiségi elvű diszkriminációja. Egyik következménye ennek az 1949 óta működő egyetlen magyar kulturális és társadalmi szervezetnek, a Csemadoknak a teljes megszűnése lehet, hacsak nem jut külföldi támogatáshoz. További következménye pedig a magyar sajtótermékek sorozatos megszűnése. A költségvetési támogatást a magyar sajtó a továbbiakban a kormányhoz és a kormánypolitikához való lojalitása függőségében fogja kapni. Megindult a magyar nyelv nyilvános és közéleti használata elleni újabb támadás, mivel a kulturális kormányzat már megfogalmazta az államnyelv használatáról szóló törvény alapelveit. Eszerint megszűnne minden törvényes lehetőség a magyar nyelv nyilvános használatára. A tervezet azzal is számol, hogy a tankönyvek is csak szlovákul jelenhetnének meg, az istentiszteletek nyelve is csak szlovák lehetne, és az államnyelv használatát nyelvi ellenőrök felügyelnék, akik akár 100 ezer korona bírságot is kiróhatnának. A miniszterelnök, a kormány, a miniszterek és a kormánykoalíció pártjai nem hajlandók tárgyalni a magyar pártokkal. Sőt a kulturális miniszter, megszegve törvényes kötelességét, elutasította a magyar parlamenti képviselők fogadását. A kormány és a szlovák hatalmi politika az egyértelmű konfrontációra törekszik és konfliktust provokál. Hogy mindeddig nem került sor összetűzésre a politikai hatalom és a szlovákiai magyarság között, az a magyarság demokratikus és mértéktartó magatartásának köszönhető. Ám kérdés, hogy ez az önmérséklet meddig fokozható. A magyar közösség két ízben, 1994. január 8-án 3500 választott képviselője révén, 1995. április 22-én két társadalmi tömegszervezetének szervezésében, 7000 résztvevő jelenlétében kifejézésre juttatta véleményét: tiltakozását a kormány politikájával és a nemzetállami törekvésekkel szemben, és elképzelését az önrendelkezésről. Legutoljára pedig polgári engedetlenséget helyezett kilátásba, ha a kormány nem tesz le az identitást veszélyeztető és az emberi jogokat sértő törekvésekről, és nem vonja vissza intézkedéseit. A kormányzat azonban nemcsak a magyarok irányába folytat konfrontatív politikát, hanem támadja a köztársasági elnököt is. Ez a konfrontáció ma már a békés eszközök végső határáig jutott, és a civil konfliktusok veszélyével fenyeget. Szlovákiában kettéhasadt a politikai színtér, és szinte összebékíthetetlenül szembekerült a polgáu és az emberi jogokat semmibe vevő, a demokrácia alapjait veszélyeztető kormánypolitika, valamint a demokratikus intézményrendszert védelmező ellenzék, amelynek pártjai révén tagja az egész magyar közösség is. A demokratikus politikai kibontakozás lehetősége szempontjából azonban a szűklátókörűség egyik megnyilvánulásának tartjuk, hogy a szlovák ellenzéki pártok csekély hajlandóságot mutatnak a Magyar Koalícióval való együttműködésre, és mind a mai napig nem értették meg, hogy Szlovákiában demokratikus viszonyokat csak a magyarokkal együttműködve és igényeik kielégítésével lehet teremteni. Az Együttélés Országos Tanácsa elutasítja a kormány konfrontatív politikáját, és támogatásáról biztosítja a köztársasági elnököt. Ugyanakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy a politika bármely eszközével érvényre juttassa a szlovákiai magyar közösség jogigényét. Serke, 1995. május 13. A sziovák politika kétségessé teszi az alapszerződés értelmét Az Együttélés Országos Tanácsa nyugtalanítónak tartja a szlovák-magyar alapszerződés körül kialakult szlovákiai helyzetet. Az alapszerződés - minden hiányossága ellenére - a szerves részét alkotó négy nemzetközi dokumentum révén lehetőséget teremt pozitív lépésekre a szlovák-magyar kapcsolatok rendezésében. Vitathatatlanul ezek közé tartozik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201-es ajánlása, mely lehetővé teszi a magyarság autonómiaigényének részbeni teljesítését is. Emiatt a szlovák politikai erők ezt a nemzetközileg rendkívül kedvezően fogadott alapszerződést szinte kivétel nélkül elutasítják, amivel Európa-ellenes magatartást tanúsítanak. Az alapszerződés legnagyobb hiányossága, hogy a benne foglalt elvek gyakorlati érvényesítését az adott állam jogrendjének függvényévé teszi, amivel megsérti azon jogi elvet, hogy a nemzetközi szerződés fölötte áll a belső jogrendnek. Ez az ellentmondás nyit teret Szlovákiában azon törekvéseknek, hogy az alapszerződés esetleges szlovákiai ratifikálása előtt a magyarság identitását veszélyeztető rendeleteket adjanak ki, és ilyen törvényeket fogadjanak el. Ezeknek kívánják alárendelni az alapszerződést, és így akarják a szlovák-magyar kiegyezés lehetőségét meghiúsítani. Ez a törekvés azonban az alapszerződés gyakorlati értelmét vonja kétségbe. Serke, 1995. május 13. J ITTHON TÖRTÉNT HÉT NAPÄLÄŤT | WEISSÉK FURCSA GESZTUSA. A köztársasági elnök az alkotmány értelmében bármikor felszólalhat a parlamentben. Nos, Michal Kováč a múlt héten, az összeférhetetlenségi törvény vitája közben bejelentette felszólalási szándékát, mire a kormánykoalíció úgy reagált, hogy mindenáron el akarta érni: az államfő csak a napirenden levő törvényjavaslat vitája, esetleg megszavazása után kapjon szót. Alkotmánytörvényről lévén szó, elfogadásához a 150 képviselőből 90-nek a pozitív szavazatára volt szükség; A kormánykoalíció azt akarta elérni, a köztársaság elnöke nézze végig, hogy Mečiar számára semmi sem lehetetlen, ha úgy akarja, háromötödös többséget is tud produkálni. Olyan többséget, amely az államfő elmozdításához is elegendő. Az összeférhetetlenségi törvény tervezete: Mečiarék és Weissék közös műve, így a köztársasági elnök látványos megfélemlítése voltaképpen az ellenzéki Demokratikus Baloldal Pártja segítségével történt volna. Gašparovič házelnök végül is nem vetemedett a házszabály egészen durva megsértésére, és Michal Kováč kifejthette véleményét. Az már a szlovákiai politikai folklórhoz tartozik, hogy a koalíciós képviselők szinte egy emberként kivonultak az ülésteremből. De nem ez a leglényegesebb mozzanat, hanem az, ahogy a Demokratikus Baloldal Pártja a kormánykoalícióhoz továbbra is viszonyul. Még csak megjósolni sem lehet a történtek után, hogy Mečiaréknak mekkorát kell vétkezniük a politikai kultúra és az alkotmány ellen ahhoz, hogy egészen diszkvalifikálják magukat Weissék szemében. Úgy tűnik, továbbra is érvényben van ígéretük, amelynek értelmében esetről esetre támogatják a DSZM által előterjesztett törvényjavaslatokat. A Kereszténydemokrata Mozgalom az utóbbi két hétben történtekből tanulva viszont már levonta a következtetéseket, és Ivan Šimko alelnök kijelentette: visszavonták Mečiar ad hoc támogatására tett ígéretüket. A KLÉRUS EGYÉRTELMŰ ÁLLÁSFOGLALÁSA. Egy hét sem telt el azt követően, hogy nyolcvan képviselő minden alkotmányos rendelkezésnek fittyet hányva bizalmatlanságot nyilvánított a köztársasági elnökkel szemben, a szlovák püspöki kar meglepő nyilatkoztatot tett közzé. Egyértelműen Michal Kováč mellett foglalt állást. Azért meglepő ez, mert az 1990 óta eltelt időszakban - főleg ami a Mečiar és a demokratikus erők közötti politikai küzdelmet illeti - a római katolikus egyházi vezetők állásfoglalásai korántsem voltak olyan egységesek, mint amilyen gránittömbként az egyház szívesen prezentálja magát. Voltak egyházi körökből származó nyilatkozatok, amelyek szerzői egészen egyértelműen a nemzeti vonalat képviselő pártok politikája mellett tették le a garast, és voltak, amelyek megfogalmazói Ján Čarnogurský mérsékelt politikája mellett tettek hitet. Minden kétséget kizáróan a Vatikánba is eljutott a hír, miszerint Mečiaréknak már van is köztársaságielnök-jelöltjük arra az esetre, ha Michal Kováčot sikerül kigolyózniuk. Méghozzá papi személy a jelölt. Ami, ugye, egyszer már előfordult Szlovákia történelmében. Erre már a rendszerint minden politikai eseményre higgadtan reagáló, az egyes államok politikájába való beavatkozástól általában ódzkodó Vatikánnak is egyértelműen kellett reagálnia. Az egyháznak éppen elegendő tehertételt jelent az a kár, amit jóhírének Jozef Tiso plébános államfői minőségben való működése .1939 és 1945 között okozott. A Szentszék, úgy látszik, nem óhajt megkockáztatni még egy világra szóló botrányt. Feltehető, hogy a szlovák kormány agytrösztje nem egészen volt tisztában a Vatikán alapelveivel, amikor Rómában megpendítette azt a lehetőséget, hogy esetleg Anton Hlinka páter, egyházi író (egyébként a Slovenská Republika háziszerzője) lehetne a Szlovák Köztársaság elnöke. Igaz, valószínű, hogy a püspöki kar Michal Kováč melletti nyilatkozata legfelsőbb egyházi körök utasítására fogalmazódott meg, de végül is megfogalmazódott, és közzététetett. A római katolikus klérus fegyelemértelmezése egészen másban gyökeredzik, mint a mezei politikusoké. így tehát (legalábbis e vonatkozásban) a „mérkőzés" állása 1:0 a demokrácia javára. TÓTH MIHÁLY ^JÍÖZSÉS^ A pozsonyi Magyar Gimnázium Igazgatósága értesíti az alapiskolák végzős növendékeit, hogy a gimnáziumi felvételi vizsgák II. fordulóját 1995. június 13-án tartja az iskola épületében. (Tagozatok: nyelvi, matematikával bővített, általános). Cím: Gymnázium s vyučovacím jazykom maďarským, ul. Dunajská 13., 814 84 Bratislava. Tel.: 364-315 K-81 • •• Értesítjük az Illyés Alapítvány Szlovákiai Alkuratóriuma Oktatási Szakmai Tanácsának tagjait, hogy a Tanács ülését 1995. május 18-án (csütörtökön) 10.00 órakor Nyitrán tartjuk, a Farská utca (volt Saratovská, Roosveltová u.) 19. alatt, az 1. emelet 28-as teremben. Program: A beérkezett pályázatok elbírálása. Zöldségtermelésre: akár 80 százalék... (Folytatás az 1. oldalról) Ezen a területen nem kizárt az ál lami mezőgazdasági támogatási alappal való együttműködés sem, er re a célra tehát mind a dotációs alapból, mind pedig a támogatási alapból igényelhetnek a termelők. Természetesen elfogadott és reális vállalkozói tervezetekre, a két forrásból folyósítandó támogatás esetén azonban a kérvényezőnek legalább 20-30 százalékban saját forrásokból kell fedeznie a beruházást. Elkülönítették az öntözés támogatására fordítandó összegeket is, erre a célra az idén 250 millió koronát szán a tárca, gyakorlatilag az előző években alkalmazott elosztási elvek alapján. Ebbe beletartozik az öntözőberendezések működtetési költségeihez, a karbantartásához, valamint a víz és az energia árához valő hozzájárulás. További 100 millió korona az ágazati információs rendszer kialakítását és bővítését szolgálja. Az idei támogatási elvek között újdonság, hogy átfogó koncepció jegyében a zöldség- és gyümölcstermelés, valamint a szőlészet és a komlótermelés hatékonyabb támogatásáról is döntött a tárca vezetése. Ebben a témában a Regionális Földügyi és Információs Központok most mérik fel, illetve dolgozzák ki az egyes körzetek fejlesztési programjait. Amint megtudtuk, jóváhagyott vállalkozói tervek esetén az említett ágazatokban akár 80 százalékos költségmegtérítést is vállal az állami támogatás. Gyakorlati tapasztalat azonban, hogy a kedvező támogatási tételekhez nagyon kevesen jutnak hozzá. Erre vonatkozó kérdésünkre válaszolva Peter Serenčéš hangsúlyozta, az igénylők között a vállalkozói formák alapján nem tesznek különbséget, feltétel viszont, hogy a kérvényező erre a tevékenységre szóló vállalkozói engedéllyel rendelkezzen, s természetesen a támogatások általános igénylési feltételeinek is eleget kell tennie. A tárca vezetése azt reméli, hogy az említett ágazatok támogatásával sikerül korlátozni a zöldségforgalmazásban a viszonteladók tevékenységét, mivel a támogatási tételek között a termelők különböző érdekvédelmi szolgáltató tevékenységek finanszírozására is igényelhetnek majd támogatást. Értékesítő és egyéb szolgáltató társulások létrehozásával pedig a termékforgalmazást saját szervezésben is megvalósíthatják. Szakmai körökből érkezett jelzések alapján a költségvetési támogatások folyósításának bizonyos megkötéseit is feloldotta a tárca vezetése. A minisztériumi közlönyben megjelentetett támogatáspolitikai irányelvek (ezáltal törvényerőre emelkedtek - a szerk. megjegyzése) többek között már nem teszi kötelezővé az előzetes számlakiegyenlítést a támogatás odaítélésénél, a támogatásokkal való éves elszámolásra szerződésben kötelezik magukat a kérvényezők. (t. szilvássy) MÓDSZERTANI TALALKOZO A szlovák nyelv oktatásáról Május 10. és 12. között. Kovácspatakon a magyar tanítási nyelvű iskolák szlovák szakos pedagógusai a Mécs László Alapítvány jóvoltából és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében szakmai tanácskozást tartottak. Áttekintették a szlovák nyejv oktatását érintő fontos kérdéseket, a tantárgy tanításában felmerülő gondokat, és vázolták a lehetséges megoldásokat. A munkacsoport a három nap alatt megvitatta a tantárgy didaktikai és módszertani összetevőit, a szlovák nyelv oktatását segítő tárgyi, dologi, anyagi és személyi feltételeket, beleértve ezek hiányát. Szó volt továbbá a nyelvoktatás modern, hatékony módszertani eljárásairól. Midezek ismeretében felvázoltak egy, a humanista iskola jellemzőjéből eredő, a tanuló adottságait és képességeit figyelembe vevő, a napi kommunikációt segítő nyelvoktatási formát, annak megoldási módját, ugyanakkor elutasították az ún. kétnyelvű alternatív oktatás bevezetését, mely az asszimiláció eszközeként a nyelvváltást szolgálja. A tervezet bevezetőjében leszögezi, hogy a szlovák nyelv eredményes oktatása nem lehet olyan politika tárgya, amely az állampolgárokat megosztja. Fontosnak tartja nemcsak a nyelv, hanem a nyelvhez kötődő kultúra, népi hagyományok, művészetek megismertetését és megszerettetését, és ezen értékeken keresztül a szlovák nyelvhez való vonzódás fokozását, függetlenül napjaink feszült politikai légkörétől. A munkacsoport megfogalmazta, hogy a kommunikatív nyelvoktatás szellemében újra kell gondolni a szlovák nyelv tantervét, amelybe a nyelvtan funkcionálisan épül be, s a hangsúlyt a tanulók nyelvi készségének fejlesztésére helyezi. Ez a tervezet olyan szemlélet kialakítását eredményezheti, amelynek jegyében megszülethet a tantárgy tanítását segítő alapmódszer. A tanácskozás résztvevői