Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-03 / 101. szám, szerda

í 4 j új szó KÜLFÖLD 1995. május 978. BRZEZINSKI A NATO-BOVITESROL Ha megtörik az ellenállás jege... Zbigniew Brzezinski amerikai politológus vil­niusi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy Andrej Kozirev orosz külügyminiszter mindinkább „hisztérikus" magatartást tanúsít a NATO terve­zett bővítésével kapcsolatban, Pavel Gracsov védelmi miniszter pedig már „teljesen paranoi­ás" emiatt - jelentette a Baltic News Agency hírügynökségre hivatkozva az AFP. „Az első sza­kasz a legfontosabb, s ha Lengyelország, Cseh­ország, Szlovákia és Magyarország már csatla­kozott, azonnal a balti államok következnek, mivel megtörik majd az orosz ellenállás jege" ­mondta. Brzezinski aki a litván és lengyel átala­kulás kérdésének szentelt konferencia alkal­mából tartózkodik a litván fővárosban. A Lietuvos Rytas című litván lapnak adott nyi­latkozatában Jimmy Carter egykori nemzetbiz­tonsági tanácsadója élesen bírálta Moszkvát, amiért ellenzi az észak-atlanti szövetség kiszé­lesítését, de egyúttal hangsúlyozta: nem sza­bad oroszellenes élt adni ennek a folyamatnak. Litvániának, a NATO tagjelöltjének - fűzte hoz­zá - mindenben támogatnia kell a bővítést, anélkül azonban, hogy Moszkvával szemben el­lenséges külpolitikát folytatna. Az AFP emlékez­tetett arra, hogy a NATO bővítése lesz a fő téma Borisz Jelcin orosz és Bili Clinton amerikai el­nök május 10-én esedékes moszkvai találkozó­ján. Az amerikai politológus a továbbiakban kije­lentette, hogy az európai stabilitás nagymérték­ben az ukrajnai eseményektől függ. Ezért a Nyugatnak nagyobb figyelmet kell fordítania Ki­jevre - mondta. Ha Ukrajna megmarad függet­lennek, akkor egész Európában növekszik majd a biztonság, ha viszont egyesül Oroszországgal, ellentétes folyamat veheti kezdetét - mondta Brzezinski. Le Pen döntése Magabiztosan állt ki Jacques Chirac párizsi polgármester, el­nökjelölt hétfőn a Boulogne-i erdőben összesereglett mintegy 20 ezres tömeg elé, hogy a szo­cialisták „kudarcot vallott politi­káját" bírálja, s óva intse a fran­ciákat: ne hagyják magukat rá­beszélni harmadszor is „a szoci­alista kalandra". Bátran tette, hiszen mindenki láthatta, hogy hívei mellett a jobboldal top-poli­tikusai is - Balladur miniszterel­nöktől, Valéry Giscard d'Estaing volt államfőtől kezdve egészen a szélsőjobbos és Maastricht-el­lenes nézeteiről ismertté vált De Villiers-ig - egy emberként sora­koztak fel mögötte. Ha Chirac e napon valamiért is nyugtalanko­dott, akkor az egy másik rendez­vényen elhangzott beszéd volt. Sokat remélt tőle - a szélsőjob­bos Nemzeti Front támogatott­ságát az elnökválasztás vasár­napi döntő fordulójára. Remé­nyeivel ellentétben azonban Je­an-Marie Le Pen a korábbi for­duló voksainak több mint 15 százalékát összegyűjtött „nagy­vezér" nem tudott ilyesmit aján­lani híveinek, s - miután ke­mény bírálatoknak tette ki mind Chiracot, mind Jospint, a szocia­lista jelöltet - rájuk hagyta, „a két rossz" közül kit választanak. Nekik, s vélhetőleg a többi hatá­rozatlan szavazópolgárnak végső útmutatást, segítséget a tegnap esti hagyományos tévé­vita adhatott, melyben öt nappal a vokscsata előtt Chirac és Jos­pin szópárbajban vívhatott meg a szavazók kegyeiért. (ug) LÖVÉSEK A STADIONBA N OROSZORSZÁG Mandelát kimenekítették Páncélozott gépkocsival kellett kimenekíteni Nelson Mandelát hétfőn a Durban közelében lévő umlazi stadionból, miután lövések dördültek el a május elsejei tö­meggyűlés alatt. A dél-afrikai elnök - aki éppen befejezte beszédét, amikor az incidens történt - sértet­lenül jutott el helikopteréhez. A Re­uter jelentése szerint ismeretlen tettesek mintegy 30 lövést adtak le a stadionban és környékén, de a hatóságok úgy nyilatkoztak: nem Mandela volt a célpont, a 76 esz­tendős államfő nem volt komoly veszélyben. Az AP amerikai hírügy­nökség úgy tudja, hogy legkeve­sebb 2 ember meghalt. MTI Elengedték a kémgyanűs amerikaiakat MTI-hír Az orosz Szövetségi Biztonsá­gi Szolgálat (FSZB) illetékese tegnap cáfolta, hogy a ha­tárőrség átadta volna a kémel­hárításnak az orosz-kínai hatá­ron a hétvégén letartóztatott három amerikait. Az orosz hivatalos hírügynök­ség az FSZB tengermelléki igaz­gatóságának ügyeletesét idéz­te, aki szerint a határőrök sza­badon engedték az amerikaia­kat, és nem adták át őket a kémelhárításnak. Az orosz ha­tárőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta a kémgyanús amerikaiak átadását az FSZB­nek, a vlagyivosztoki amerikai főkonzulátus pedig elzárkózott az incidens kommentálásától. Az orosz határőrség vasár­nap tartóztatta le a három amerikai állampolgárt az orosz-kínai határon. A ha­tárőrök a határ több szakaszá­ról, az ott lévő elektromos jelzőberendezésről, illetve a Haszan település melletti ha­tárátkelőről készült videofelvé­teleket találtak a vlagyivoszto­ki külföldi cégek alkalmazásá­ban álló amerikaiaknál. Kelet-Berlinben két rendőr súlyosan megsebesült, amikor meg akarták fékezni a randalírozó szélsőbaloldali fiatalokat. Az egyik munkásnegyedben több mint ötszáz szélsőséges randalírozott, s a helyszínre vezényelt rendőrök (felvételünkön) is csak könnyfakasz­tó gránátok és vízágyúk bevetésével tudták megfékezni őket. A nyugati városrész Kreuzberg kerületében, az ismétlődő május else­jei zavargások másik színhelyén is kisebb összecsapásokra került sor. Szélsőbaloldali fiatalok tegnapra virradóra Hamburgban is összecsaptak a rendőrökkel. A CIA jóslatai Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal (CIA) az év ele­jén készült titkos beszámolójá­ban azt jósolta, hogy Szaddám Húszéin hatalma hat-nyolc hó­napon belül meggyengülhet, ha az Irak-ellenes ENSZ-szank­ciók továbbra is érintetlenül ér­vényben maradnak. Az előzőleg bizalmasnak minősí­tett jelentést a szenátus hír­szerzési bizottsága tette közzé. A CIA egyúttal figyelmezte­tett arra, hogy Szaddám eset­leg ismét megpróbálkozik szembeszállni a Bagdad ellen szerveződött nemzetközi koalí­ció tagjaival, ha úgy érzi, hogy az ENSZ-tilalmak enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszí­tései nem vezetnek eredmény­re. A beszámoló szerint az ira­ki vezető komolyan gondolta tavaly Kuvait újbóli lerohaná­sát, és meg is indította volna a támadást, ha az Egyesült Álla­mok nem vezényel időben je­lentős katonai erőket a térség­be. Egy másik, ugyancsak most nyilvánosságra hozott titkos jelentésében a CIA közölte, hogy információi szerint Észak Korea a közelmúltban négy Scud rakétaindítót adott el Iránnak. A hivatal társszer­vezete, a Védelmi Hírszerzési Ügynökség (DIA) pedig arról tá­jékoztatta a szenátust, hogy Oroszország továbbra is fenn­tartja biológiai fegyverprog­ramját, és ennek keretében legalább húsz olyan létesít­ményt működtet, amely béke­időben közönséges gyógysze­reket gyárt, ám szükség ese­tén rövid időn belül átállhat bi­ológiai fegyverviselésre alkal­mas anyagok kibocsátására. MTI HA MAGYARORSZÁGON MOST LENNÉNEK A VÁLASZTÁSOK, MELYIK PÁRT KAPNÁ A LEGTÖBB SZAVAZATOT? (Az egyes parlamenti pártokat említők százalékos aránya) 35 30 25 20 15 10 5 0 31 i^H február En ;április 21 18 4 4 MSZP SZDSZ NÉPSZÍVBAOSAG-G RAFIKA MDF FKGP KDNP Fidesz Magyar-román oktatási egyezmény MTI-hír Fodor Gábor magyar és Liviu Maior román oktatási miniszter Bukarestben aláírta az 1995-97­es oktatási együttműködési jegyzőkönyvet. A magyar politikus elmondta, az egyezmény többek közt az ösztöndíjasok és a doku­mentumok cseréjét szabályozza, és lehetővé teszi, hogy a két or­szág nemzeti kisebbségei anya­nyelvű tankönyvekhez jussanak. A miniszter tárgyalt Vacaroiu kormányfővel is, aki elmondta: már nem az 1201-es ajánlást vi­tatják, csupán közös értelmezést szeretnének találni a javaslatra. .olc személy életét vesztet­lliy te, amikor a kanadai On­tario szövetségi tartomány észak­nyugati részén hétfőn este össze­ütközött két kisrepülőgép. Az egyik gép fedélzetén hárman, a másikon öten tartózkodtak, a ka­tasztrófát egyikük sem élte túl. A baleset jó időjárási viszonyok kö­zött következett be, mintegy 1300 méteres magasságban. A két gép ellenkező irányba tartott. Az ütkö­zés után az egyik egy tóba csapó­dott, a másik roncsait erdős terü­leten, Sioux Lookouttól 20 kilomé­ternyire északnyugatra találták meg - jelentette az AP. A ruandai Kigaliban hétfőn több száz ember részvéte­lével kormánypárti tüntetést ren­deztek. A felvonulók élesen bírál­ták a nemzetközi közösséget, amely szerintük igaztalanul állítja azt, hogy a kormányerők tömeg­mészárlást hajtottak végre a Kibe­ho menekülttáborban. A részt­vevők - akik között miniszterek is voltak - többek között az ENSZ tá­vozását követelték, mert a világ­szervezet szerintük máris elfelej­tette, hogy a tavalyi népirtás során éppen a most kormányon lévő tu­szi kisebbség soraiból mészárol­tak le közel egymillió embert. A na­pokban több hivatalos nemzetkö­zi jelentés látott napvilágot arról, hogy a tuszik módszeresen gyil­kolják és kínozzák a kíbehói hutu menekülttábor lakóit. Az áldoza­tok számát egyes ENSZ-békefenn­tartók az AP szerint 8 ezerre te­szik. I ndia északi részén, a vallási el­lentétek szaggatta Dzsammu és Kasmír szövetségi állam fővá­rosában kedden gránát robbant egy mecset közelében, egy szikh templom mellett pedig pokolgép lépett működésbe. A robbanások­ban nyolc ember súlyosan megsé­rült. A merényletekért eddig senki sem vállalt felelősséget - jelentet­te az AFP és a Reuter. Kisebbségi magyarok számára is riasztó adatokat közölnek a legújabb közvélemény-kutatások. A Független Kisgazdapárt jelenleg már a harma­dik legnépszerűbb politikai tömörü­lés Magyarországon. Alig egy száza­lékkal áll előtte az SZDSZ, és már csak három-néggyel az MSZP. Min den magyar politikus népszerűsége csökken, Torgyán Józsefé szüntele­nül növekszik. Mára már a második legnépszerűbb politikai tényező. Nem véletlen hát, hogy politológusok és publicisták közül mind többen néz­nek szembe az úgynevezett Torgyán-je­lenséggel. Debreczeni József a Magyar Nemzet hasábjain pontos és döbbene­tes társadalmi látleletet ad azokról a körülményekről, amelyek bármilyen el­szomorítóak, mégis kedveznek Tor­gyán Józsefnek. Az első okot még a ká­dári puha diktatúrából bontja ki, amely köztudottan egyfajta cinikus és hallga­tólagos alku alapján működött: olyan­amilyen jólétért, olyan-amilyen emberi jogok. Ez a légvár akkor dőlt össze, ami­kor ezt az életszínvonalat szavatoló köl­csön hatalmasra duzzadt. Vége lett a viszonylagos anyagi jólétnek, vége az alkunak. Debreczeni hosszasan elem­zi, hogy Magyarország lakosságának Torgyán ante portás nagy többsége jórészt a csökkenő élet­színvonal miatt támogatta a rendszer­váltást, miközben nem a nyugati sza­badságra, hanem a nyugati jólétre gon­dolt. Öt esztendő alatt a sok politikai baklövés tovább rontotta a lakosság amúgy is rossz kedélyállapotát. Ezt igazolták a tavalyi választások, jelen­leg pedig az, hogy Horn Gyula kormá­nyának szavahihetősége három hó­nap alatt 44-ről 26 százalékra csök­kent. Földcsuszamlásszerűen visszae­sett a magyar miniszterelnök nép­szerűsége. Ez a társadalmi táptalaja Torgyán doktor politikai növekedésének. Em­lékszünk még, ahogy Torgyánt Antall Józsefék egy ideig jópofáskodónak, egyfajta politikai bohócnak tartották, aztán rájöttek, hogy ennél veszélye­sebb figura. Akkor megpróbálták magukhoz édesgetni. Aztán lejárat­ni. Aztán kipenderíteni a politikai po­rondról. Sikertelenül. Sőt, Torgyán József egyre maga­sabb politikai magaslatokra kapasz­kodott, s ebben a sajtónak - Kovács Zoltánnak az Élet és irodalomban megjelent szellemes elemzése sze­rint - nagy szerepe volt. A publicis­ták is bohócnak tartották a jó svádá­jú jogászt, ám valószínűleg Torgyán csinált igazi bohócot belőlük. Mert ­olvashatjuk ugyanott - miközben Le­zsák Sándorék azon keseregtek, hogy nincs lapjuk, fórumuk, addig Torgyán rájött: fölösleges a keser­gés, a nagy anyagi befektetés. Sok­kal egyszerűbb bejutni a meglévő struktúrákba. És Torgyán József be­szélt, napirend előtti öt perc helyett fél órákat a parlamentben, egyszers­mind a tévében, kampányolt, nyilat­kozott, Ígérgetett. ígérget ma is. S ahogy romlik a helyzet, egyre többen hisznek neki Magyarországon. Hiába mutatnak rá a tárgyilagos elemzők, hogy Torgyán politikai cukrosbácsi, aki mindenki előtt szája íze szerint húzogatja a mézesmadzagot. Hiába leplezik le szemfényvesztő módszerét, amely egymást kizáró Ígérgetéseket tartal­maz. Minden szereplési lehetőséget kihasznál, hogy sorra vegye a létező bajokat, elharsogja, hogy ezeket meg kell oldani. Hogyan? Erről so­sem szól. Meg kell, és kész - írja Debreczeni. Torgyán József nemrég Pozsony­ban és Dunaszerdahelyen a hazai magyar hallgatóság egy részétől is fergeteges tapsot kapott. Főleg ak­kor, amikor a mai kormányt szidta, s amikor felemelte a hangját és az uj­ját: ha majd ő lesz a miniszterelnök, móresre tanítja a szomszédokat, ha majd ő kerül a hatalomra, lesz ma­gyar feltámadás... Nem mindenkinek tűnt föl, mennyi tárgyi tévedést követett el, mennyi féligazságot és valótlanságot harso­gott. Ki tudja, milyen tények alapján beszél például hatezeréves magyar kultúráról. Megalázó és felháborító volt ahogy nyilvánvalóan manipulál­ta a hallgatóságot. Két szabad választás is igazolta már, hogy Magyarországon nincs táptalaja a szélsőséges politikának. Mégis egyre nagyobb aggodalommal követem Torgyán térnyerését. Sze­retném hinni, hogy bármennyire is aggasztó a gazdasági és a politikai helyzet az anyaországban, a lakos­ság zöme nem dől be a populista hordószónoknak. Még Torgyán Jó­zsefnek sem. Történelmi tények, tragédiák inte­nek bennünket, hogy ilyen politikus országlása először a határon túli ma­gyarokra sújt le, hiszen nacionaliz­musra Magyarország szomszédai még bőszebb indulatokkal válaszol­nának. A helyzet annál veszélye­sebb, mert Torgyánnak Szlovákiá­ban, Romániában, Szerbiában, Oroszországban is vannak potenciá­lis szövetségesei, akik egyelőre csak mételyezik a légkört és a lakosságot, mégis egyre fenyegetőbb, amit mon­danak és cselekszenek. És főleg amire készülnek. SZILVÁSSY JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom