Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-03 / 101. szám, szerda

1995. május 3. VELEMENY ÚJ SZ

Ó 5 I A szlovák parlamentnek a ma kezdődő ülésén kellene megvitatnia többek között az úgynevezett összeférhetetlenségi törvény két tervezetét is. Áz egyiket a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Demokratikus Baloldal Pártja képviselői terjesztették elő, a másikat pedig Ivan Šimko, a KDM alelnöke. Az első tervezet szerint az összeférhetetlenségi törvényt alkotmánytörvényként kellene elfogadni, a másik szerint egyszerű törvény tervezetéről lenne szó. A két törvény közötti különbség elsősorban abban rejlik, hogy az első tervezet módosítaná az alkotmányt, de éppen ezért az elfogadásához 90 szavazatra lenne szükség (azaz több ellenzéki képviselő voksa is nélkülözhetetlen), míg a másik elfogadható a jelen levő képviselők szótöbbségével is. A DSZM és a DBP által előkészített tervezet - a hivatalosan meghatározott célja szerint - arra irányul, hogy megakadályozza az egyéni és a közösségi érdekek közötti konfliktusokat, és ha erre (a tervezetben meghatározott korlátozások ellenére) valamilyen módon mégis sor kerülne, akkor az állami tisztségviselők eljárást kezdeményezhetnek a jogsértő állami tisztségviselő ellen. Hollók törvénye A tervezet tételesen felsorolja, kikre, mely állami tisztségviselőkre vonatkozik; a parlamenti képviselőkön kívül itt a köztársasági elnököt, a kormány tagjait, az alkotmánybíróság bíráit, a legfőbb ügyészt és helyetteseit, a szlovák titkosszolgálat igazgatóját, a nemzeti bank tanácsának tagjait stb. említi. Meghatározza egyben az állami tisztségviselők egyes kötelességeit és a rájuk vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat is. Az állami tisztségviselők számára például nem lenne szabad az ilyen minőségben szerzett információikat, a jogköreiket, helyzetüket felhasználni arra, hogy előnyöket, kedvezményeket szerezzenek maguknak vagy másoknak; nem lenne szabad provízióért üzleteket közvetíteniük vagy munkaviszonyban további tevékenységet végezniük (ez a tilalom azonban nem vonatkozna a tudományos, pedagógiai, irodalmi és művészeti tevékenységre, illetve a saját vagyon kezelésére); nem lenne szabad más fizetett tisztséget ellátniuk sem (így például a képviselők nem lehetnének tagjai az egyes kereskedelmi társaságok elnökségeinek, felügyelő bizottságainak), és hogy mindezt ne lehessen megkerülni, nem lenne szabad elfogadniuk a minimálbér összegét meghaladó értékű ajándékot vagy szolgáltatást sem (ami elvben kizárná azt is, hogy egyes befolyásos képviselők ilyen-olyan vállalatoktól huzamosabb időre gépkocsit kapjanak kölcsönbe). A tervezet egyébként olyan kötelezettségekkel is számol, amelyek teljesítése elvben követhetővé tenné azt is, hogy ez vagy az a parlamenti képviselő, minisztervagy más magas rangú hivatalnok mennyire „szedte meg magát". így például a tisztségük elfoglalását követően, azután pedig évente kötelesek vagyonbevallási tenni, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az ingó vagyonuk meghaladja-e az egymillió koronát. Kötelesek lennének évente jelentést tenni azokról a körülményekről, amelyek alapján megítélhető, nem végeznek-e olyan tevékenységet, amely az általuk betöltött tisztséggel összeegyeztethetetlen (például az állami, az önkormányzati és a kereskedelmi társaságok szerveiben ellátott tisztségeikről és az ilyen tevékenységért kapott jövedelemről). Az eredeti tervezet szerint ezekbe a jelentésekbe a választópolgárnak is betekintési joga lenne, de a bizottsági megvitatás során ez meglehetősen támadott elképzelésnek tűnt (mert ugye, mi köze a választópolgárnak ahhoz, hogy mit csinál a képviselő). Ugyanígy kötelesek lennének 15 napon belül jelentést tenni minden olyan ajándékról vagy ingyenes szolgáltatásról, amelynek értéke meghaladja a minimálbér összegét. Az említett kötelezettségek megsértése egy viszonylag bonyolult eljárásban oda vezethet, hogy az állami tisztségviselő elveszti képviselői mandátumát, illetve az őt kinevező szerv köteles őt haladéktalanul visszahívni tisztségéből. Ebben az eljárásban viszont kulcsszerepet játszana az a parlamenti mentelmi bizottság, amelyben csak a kormánykoalíció képviselői kaptak helyet. Arra pedig, hogy ez hová vezethet, a népi tapasztalat már megadta a választ: holló a hollónak nem vájja ki a szemét. FEKETE MARIAN II VÁLASZ OLVASÓINKNAK Ingyenes igazságszolgáltatás J. M.: - Márciusban kaptam felmondást, azzal, hogy március végével megszűnik a munkaviszonyom a ZP 46. § -a első bekezdésének c/ pontja szerint. Még a hónap vége előtt elmentem a munkaügyi hivatalba, és ott azt mondták, hogy ez a felmondás érvénytelen, hogy jogom van felmondási időre is, jogom lenne végkielégítéshez is, és hogy az ilyen felmondáshoz jóváhagyás kell. Végkielégítést nem kaptam, és a munkáltatómnak is hiába mondtam azt, hogy mit tudtam meg a munkaügyi hivatalban. Az igazgatóm csak megvonta a vállát, hogy pereljem be őket, ha tudom. Nekem rokkantsági nyugdíjasként nemigen telik arra, hogy pereskedjek. Hová fordulhatok ebben az esetben? Egyetértünk a munkáltatójával; perelje be őket, forduljon a bírósághoz. Perelhetők, mert a Munka Törvénykönyvének (a ZP ennek a jogszabálynak a szlovák rövidítése) legalább két rendelkezését megszegték (az adott esetben például a felmondáshoz szükséges lett volna az illetékes államigazgatási szerv előzetes hozzájárulása is, és ha ezzel a munkáltatója nem rendelkezett, a felmondás érvénytelennek tekinthető). Ami a pereskedés költségeit illeti, az ilyen perek a bírósági illetékekről szóló törvény 4. §-a második bekezdésének d/ pontja értelmében illetékmentesek. Ilyen esetekben tehát a bírósági igazságszolgáltatás ingyenes. Bizonyos körülmények között a végkielégítést is perelhetné, de tudomásunk szerint az ilyen beadványok, perek rendszerint nem illetékmentesek, vagyis bírósági illetékként a perelt összeg bizonyos százalékát be kell fizetni. (fekete) TEGNAP OLVASTUK Konvertibilitás egy nap alatt Pénteken Vladimír Mečiar kormányfő a zólyomi Műszaki Egyetem diákjai előtt kijelentette: Szlovákia kész megvalósítani a külső konvertibilitást, s ha ezt megteszi Csehország, mi is megtesszük, legfeljebb egy nap késéssel. Országunk polgárát nem tölti el örömmel az a tény, hogy a szlovák kormányfő a szlovák korona konvertibilitása időpontjának bevezetését egy másik állam döntésétől teszi függővé. Itt jóval többről van szó annál, hogy az állampolgár bármikor és bármennyi koronát válthat konvertibilis valutára. A Cseh Nemzeti Bank ezzel a lépéssel akar küzdeni az infláció ellen, mivel az utóbbi hónapokban a közvetett külföldi beruházások (cseh értékpapírok, ingatlanok vásárlása) megnövelték az országban lévő pénztömeg nagyságát, ami inflációt gerjeszt. A külső konvertibilitás révén Csehország meg akar szabadulni e befektetések egy részétől, hogy az ilyen jellegű, sokszor spekulatív tőke más országba, például Szlovákiába is áramoljon. Nálunk nincs ilyen probléma, ráadásul itt az esetleges pénzfelesleget rögvest elnyeli az állami költségvetés deficitje. Emellett Szlovákiában a közeljövőben növekvő devizaigényekkel kell számolni, mivel megszüntetik a Csehországgal szemben fennálló klíringrendszert, a 10 százalékos behozatali vámot, valamint az oroszországi földgázimport is sokba kerül (jelenleg a korábbi beruházásaink törlesztése fejében kapjuk az energiahordozót). E tények figyelembe vételével nálunk egészen más a helyzet mint Csehországban. Ezért olyan illúziók keltését, hogy mi e téren tartjuk a lépést Csehországgal, nem lehet másképpen nevezni, mint az emberek bizalmával való hazardírozásnak. (Alica Ďurianová, Národná obroda) Angolul és más nyelveken könnyűszerrel. Tananyag kezdőknek. Könyv + 4 kazetta. A módszer szakszerű bemutatására a komáromi magyar Kultúra boltban (Klapka tér) 1995. május 4-én, a pozsonyi Kultúra boltban (Michalská 6.) 1995. május 5-én kerül sor. K-78 'tt tt tt' A Vágsellyei - MŠ J. Palárika (a Večierka mögött) - óvoda igazgatósága értesíti a szülőket, hogy 1995. május 10-ig beíratás folyik az óvoda magyar anyanyelvű osztályába! K 67 •«• tt' tt Tisztelettel és szeretettel meghívjuk önt és kedves családját a World Music Club komoly- és könnyűzenei kompaktlemez- és kazettakiállítással egybekötött bemutatkozására, amely ma 17 órai kezdettel lesz a Madách-Posonium komáromi könyvszalonjában. Jelen lesz a cég angol és szlovákiai képviselője. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Madách-Posonium K-79 Ha megfelelő' készítményeket használ, takarékosan gazdálkodik A kukorica ápolása során a klasszikus gyomirtó szerek használata (a kukoricahajtások megjelenése előtt) mindig az időjárás függvénye, hatásuk ezért sokszor kiszámíthatatlan. Ma már a korszerű eljárásoknak a célirányos posztemergens alkalmazású gyomirtó szerek felenek meg. Ezek hatékonyabbak, és lehetővé teszik a gyomelterjedés mennyisége és fajtája szerinti gyomirtó szer kiválasztását. Cikkünkkel szeretnénk útmutatást adni a TITUS 25 DF készítmény helyes használatához. Ez a kukoricában a leggyakrabban használt posztemergens alkalmazású gyomirtó szer Szlovákiában, de a szomszédos Magyarországon és Csehországban is. A TITUS 25 DF a DuPont cég szelektív gyomirtó szere, amely a kukoricában előforduló egyszikű és kétszikű gyomok irtására szolgál. Alkalmazása a kukorica korszerű és hatékony védelmét szolgálja a célirányos posztemergens gyomirtó szer konkrét hatásának köszönhetően. A TITUS 25 DF célszerű használata azt jelenti, hogy a már kinőtt gyomokra használjuk a gyomok fajtája és kiterjedésük erőssége szerint. A gyomok a készítményt főleg leveleikkel szívják fel, mely nagyon gyorsan kifejti hatását az egész gyomnövényre. A TITUS 25 DF hatását még az alkalmazását követő négy óra múltán bekövetkező eső sem csökkenti. A TITUS 25 DF a szulfonilkarbamidok csoportjába tartozó készítmény az alábbi tulajdonságokkal: * hektáronként kis adagok * széles körű hatás * a PHO teljes terjedelmében használható * korszerű összetétel; kezelése, tárolása és felszámolása csomagolásának köszönhetően előnyös * kedvező ökotoxikológiai tulajdonságok * más készítményekkel párhuzamosan alkalmazható * kiterjedt alkalmazási idő * rövid reziduális hatás A TITUS 25 DF hatékony a kukoricában található valamennyi fűféle és a legtöbb kétszikű gyomnövény irtására. Alkalmazása 4060g/ha a kukorica 2. levelétől a 7-ig. A TITUS 25 DF alkalmazásának optimális ideje a legtöbb gyomnövény megjelenésekor van. A kezelt gyomnövényeket kiirtjuk, és a kukorica rövid időn belül olyan konkurens közeget alakít ki, amely meggátolja a további gyomok elburjánzását. Tudomásul kell venni, hogy a TITUS 25 DF adagolása (ezáltal a hektáronkénti kiadások is) a gyomok fajtájától függ. 1. A tarackbúza esetében 60g ajánlatos hektáronként, esetleg 2x30g/ha. Ez utóbbi esetben az első adagot akkor alkalmazzuk, amikor a tarackbúza 15-20 cm-es, vagyis amikor 2-5 levele van. A második adagot a tarackbúza újabb megjelenésekor, az előbb leírt növekedési stádiumban alkalmazzuk. A tarackbúza minél hatékonyabb kiirtása érdekében tárcsás boronával nagyon gondos talajelőkészítést kell végezni, hogy a tarackbúzai indái minél rövidebbek legyenek (ez mindkét gramm-mennyiségnél fontos). 2. A köles irtására (mivel az szakaszosan bújik elő) legjobb a Titus 25 DF 2x30g/ha-kénti alkalmazása. 3. A kakaslábfű nagyon érzékeny a TITUS 25 DF készítményre, ezért a 40g/ha adagolásnál eredményesen irtható. Az említett gyomnövényeken kívül a TITUS 25 DF hatékonyan irtja a kétszikű gyomnövények túlnyomó részét, pl. disznóparéj, galaj, székfű, selyemmályva (szépasszony tenyere), a napraforgó és repce elpergett magvai, repcsényretek, mustár, tisztesfű. Kevésbé érzékenyek e készítményre a keserűfűfélék, nadragulya és maszlag. Ezen kétszikű gyomok irtására a TITUS 25 DF mellett ajánlatos a REFINE 75 DF, ATRANEX, ZEAZÍN, LENTAGRAN és BANVEL 480 készítmények párhuzamos alkalmazása. J. Rajčániová mérnök DuPont - Conoco CS Kft. -VXNJól fest az Új Szó... AHOGY ÉN LÁTOM B Szerzett jogok Egyre szembeötlőbb, hogy nem volt szerencsés, amikor a szlovákiai magyar pártok vezetői - vagy a szlovák politikusok felé, vagy a nemzetközi porondon érvelve - főképp külföldi példákra hivatkozva igyekeztek bizonyítani kisebbségi közösségünk törekvéseinek jogosságát. Dél-Tirol emlegetése, a finnországi svédek viszonyaira való hivatkozás meg más európai példákkal való argumentálás egyre inkább zsákutcát jelent. Összehasonlíthatatlan dolgokat, állapotokat, folyamatokat próbálnak összehasonlítani. Felbecsülhetetlen szolgálatot teszünk ezzel ellendrukkereinknek, mert lehetővé válik számukra a mellébeszélés. Szlovák parlamenti küldöttség járt a múlt héten Nyugat-Európában, hogy tagjai a helyszínen tanulmányozzák, milyen körülmények között élnek a kisebbségek a német-dán határvonal közelében. A dánok Németországban, a németek Dániában. A szlovák nemzeti végkövetkeztetést - alig két nappal a delegáció hazatérése után - már olvashattuk is a Slovenská Republikában. Ján Smolec főszerkesztő, egyébként parlamenti képviselő a küldöttség tagjaként meginterjúvolta önmagát, és németországi, illetve dániai tapasztalatai alapján azt a következtetést vonta le, hogy nálunk (I. Ferenc József után szabadon) minden nagyon szép, minden nagyon jó lehetne, ha a magyarok nem elégedetlenkednének. Sűrűn emlegeti az állam iránti lojalitást, az államnyelvtanulás kötelességét, az alternatív oktatás bevezetésének egyedül üdvözítő voltát stb. E felfedezésért kár volt Ján Smolecnek drága pénzen Nyugatra utaznia. Ugyanezeket a megállapításokat akkor is megírhatta volna, ha Zsolnára utazik, hogy druszájával, Slotával konzultáljon az ügyben. Duka Zólyomi Árpád (aki szintén tagja volt a küldöttségnek) merőben más dolgokat vett észre a tanulmányút során, mint képviselő-kollégája. Figyelembe véve a szlovák nemzeti uralkodó indulatokat, a jelenlegi politikai helyzetben minimális esélye sincs annak, hogy a két nyugati országban szerzett tapasztalatok alapján majd közelít egymáshoz a két fél álláspontja. Lehetne még egy vetülete az ilyen összehasonlításnak. Nemzetközi fórumokon. Az európai „standard" meghatározásánál. Ez azonban annyira cseppfolyós és definiálatlan, hogy (már sokszor tapasztaltuk) ennek segítségével sem sikerül ötről hatra jutnunk a magyar-szlovák kérdés megoldásában. A nemzetközi állásfoglalásokból mindkét fél csak azt hallja meg, ami kedves a fülének. Talán célravezetőbb lenne, ha az 1918 és 1938, illetve 1948 és 1989 között kialakult helyzetet, az ebben az időszakban megszerzett vívmányokat vennénk alapul, és azzal érvelnénk, hogy az így birtokolt iskolák, intézmények rendszerének a szlovákiai magyarok általi használata: szerzett jog, amelynek érvényesítéséhez ragaszkodunk, illetve amelynek megnyirbálását az emberi jogok megsértésének minősítjük. E logika mentén is meg kellene próbálkozni a nemzetközi fórumokon való érveléssel, és egyáltalán nincs kizárva, hogy megértésre találnánk. Ráadásul még a mérsékelt, ügyünk iránt a szélsőségeseknél megértőbben viseltető szlovák politikai erők jóindulatát is megnyerhetnénk ezzel. Ugyanis még ezek körében is visszatetszést kelt, ha a magyar politikusok semmibe veszik azokat a kisebbségi vívmányokat is, amelyekkel rendelkeztünk. Márpedig tény, hogy volt és van iskolahálózatunk, intézményrendszerünk. Hazai és nemzetközi érvelésünk során arra kellene főképp a hangsúlyt helyeznünk, hogy ezektől most meg akarnak bennünket fosztani. Ennek bizonyítására - sajnos - nem nehéz bizonyítékokat találnunk. TÓTH MIHÁLY Nincs öregebb a tegnapi újságnál. Mégis, az aktualitását vesztett napilapnak is lehet hasznát venni. Szerkesztőségünkbe időnként egy férfi látogat, aki az irodákban, folyosókon felhalmozott lapokat gondosan összegyűjti. Nyilván nem kedvtelésből, hanem anyagi rászorultságából végzi az egyébként közhasznú és - divatos szóval - környezetbarát munkát. E bevett szokást váratlan esemény színesítette meg; szerkesztőségünk feleslegessé vált újsághegyeit tegnap a pozsonyi Duna utcai gimnázium harmadikos diákjai gyűjtötték össze. Hirtelen a régi szép idők gesztenye-, papír-, rongy- és vasgyűjtése jutott eszembe, amikor pionírokként heves, osztályok közötti versenyt víytunk. Változnak a korok, változnak a szokások. A mai diákokat már más hajtja. Igen, a piacgazdaság szabályai, na meg a Duna utcaiak esetében az oktatásügy áldatlan helyzete; a diákok a régi Új Szópéldányok leadásából szerzett pénzt ugyanis felajánlották iskolájuk kifestés

ére. képletesen szólva: reméljük, jól fest majd az Új Szó. (sidó)