Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-20 / 91. szám, csütörtök

m ÚJ szó KÜLFÖLD - HIRDETES 1995. április 22. I N

ew Yorkban kedden kihir• dették az 1995. évi Puiitzer-díjakat. Drámai kategóriában a díjat Horton Foote kapta „The Young Man From Atlanta" (Fiatalember Atlantából) című művéért. Carol Shields „The Stone Diaries" (Stone naplói) című regénye a regénykategória díját, a történelmi művek sorában Doris Kearns Goodwinnak a második világháborús esztendők amerikai történelmét feldolgozó műve kapta a díjat. Mark Fritz, az AP amerikai hírügynökség riportere a ruandai polgárháborúról küldött tudósításaiért elnyerte a külföldi tudósítók díját. A belpolitikai tudósítások kategóriájában Tony Horwitz, a The Wall Street Journal munkatársa, a sajtófotósok közül Carol Guzy, a The Washington Post munkatársa a haiti válságról készített sorozatáért, az AP hírügynökség fotósai a ruandai polgárháborúról készített felvételeikért kapták meg a díjat. S

ri Lankában a tamilok megszegték a január elején kötött tűzszüneti megállapodást. Az önálló tamil állam létrehozásáért harcoló szakadárok helyi idő szerint tegnap hajnalban két hadihajóra támadtak. Az incidensben kilenc tengerész meghalt - jelentette a Reuter helyi katonai forrásokra hivatkozva. A Tamil Eelam Felszabadítás Tigrisei (LTTE) elnevezésű szervezet fegyveresei az ország északkeleti partján lévő Trincomalee kikötőben a hajnali órákban felrobbantottak egy hadihajót, majd nem sokkal később egy másikra is rátámadtak. Az LTTE korábban levélben közölte Csandrika Bandaranaike Kumaratunga elnök asszonnyal: ha a kormány április 19-ig nem teljesíti a szervezet kéréseit, illetve nem foglalkozik azokkal érdemben, úgy kiújítják fegyveres harcukat. M

adrid Arturo Soria negyedében sértetlenül került ki tegnap kora reggel egy pokolgépes merényletből Jósé Maria Aznar spanyol ellenzéki politikus, de a detonáció következtében hét vagy nyolc másik személy megsérült, egyikük súlyosan. A rendőrség szóvivője szerint úgy tűnik, a merénylet Aznar ellen irányult. A Reuter szerint a Néppárt (PP) környéken lakó vezetője kíséretével éppen egy útkereszteződésen haladt át, amikor a pokolgép felrobbant. A politikust a közeli klinikára szállították kivizsgálásra, Aznarnak azonban semmi baja sem esett. ERDÉLY. BESSZARABIA, BUKOVINA Románia ragaszkodik „osi földjéhez" A román államelnökséghez közel álló Dimineata című lap tegnapi számában beszámolt arról, hogy a kormánypárt szóvivője szerint Romániának „minden esélye megvan arra, hogy visszanyerje az 1940-ben elvesztett területeket". A lap munkatársa, Ion Pavelescu a kormánypárt keddi sajtóértekezletén - saját beszámolója szerint azzal kapcsolatban tett fel kérdést, hogy „egyes külföldi pénzügyi körök" szerinte Erdélyt részesítik előnyben beruházásaiknál, ami a kérdező szerint arra irányul, hogy „egy rögeszmés európacentrízmus szellemében a földrész más övezetei felé vonzzák (Erdélyt) abban a hiú reményben, hogy a románság e bölcsője el fog szakadni az országtól". Dumitru Pislaru, a párt szóvivője erre a beszámoló szerint azt a választ adta, hogy „nincs ilyen veszély, és országunkat nemhogy a széthullás és a föderalizálás veszélye fenyegetné, hanem éppenséggel minden esélye megvan arra, hogy visszanyerje az 1940-ben elvesztett területeket". Mint ismeretes, a Romániától 1940-ben a Szovjetunió által elcsatolt területek ma részben a Moldovai Köztársasághoz, részben Ukrajnához tartoznak. A kormánypárt szóvivőjéhez hasonló gondolatokat fejtett ki tegnapi számában az ellenzéki Romania Libera is. A lap az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, Miguel Angel Martinez által tett - a Románia és Ukrajna közötti alapszerződés megkötését, illetve a Moldovai Köztársaság államiságának megszilárdításához való aktívabb bukaresti hozzájárulást sürgető - nyilatkozatokat kommentálta, ismételten szemére vetve Iliescu elnöknek azt az „óriási politikai hibát", hogy 1991-ben „elismerte a hat besszarábiai megye (azaz a Moldovai Köztársaság) függetlenségét". A Romania Libera szerint „minden jóhiszemű ember számára világos, hogy Erdély román föld volt, és az ma is, és hogy Besszarábia és Bukovina északi része... ugyancsak román föld maradt. Nekünk nincsenek területi követeléseink senkivel szemben, csak azt akarjuk visszanyerni, ami a nemzetközi jog szerint a miénk". MTI Ostromállapot Bolíviában Az egész országra kiterjedő ostromállapotot hirdetett ki tegnap reggel a bolíviai kormány. A Gonzalo Sanchez államfő kormánya így próbál véget vetni a pedagógusok hat hét óta tartó munkabeszüntetésének, amelynek során számos utcai összecsapás is történt - jelentette az AP és az AFP. Tegnaptól 90 napig tilos a gyülekezés, lőfegyverek viselése, és éjszakai kijárási tilalom van érvényben. A kormány rendeletével betiltotta a politikai, a szakszervezeti, a társadalmi és a civil szerveződések gyűléseit is. Az ostromállapot kihirdetése előtt néhány órával meglepetésszerű országos akció keretén belül - különleges rendőri alakulatok razziát tartottak a Bolíviai Munkásszövetség nevű szakszervezet székházában, és letartóztattak több tucat munkásvezetőt. A helyi tévéadások szerint a rendőrök megvertek számos jelen lévő újságírót is. Az utóbbi hetekben a sztrájkolok tiltakozásai és összecsapásaik a rendőrséggel feszült helyzetet teremtettek La Paz belvárosában. A rohamrendőrség könnygázgránátot és gumilövedéket vetett be a tüntetések feloszlatására. A letartóztatott munkásvezetőket a fővárosban egy peremkerületi légitámaszpontra szállították. Egy tévéállomás szerint egy La Paztól távol eső vidéki fogházba viszik át őket. A hatóságok egyelőre nem közölték, hogy milyen vádakat hoznak fel ellenük, s azt sem, hogy - ostromállapot lévén - vádemelés nélkül is fogva tarthatók-e. MTI KÜLFÖLDI FILMEK KINABAN Több lehet, de jobb nem MTI-tudósítás Kínában megszüntetik azt a korlátozást, amelynek értelmében évente legfeljebb hatvan külföldi film importálható - jelentette tegnap a kínai sajtó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam feladná a külföldi filmek cenzúrázását. „Továbbra is meg fogjuk vizsgálni, hogy a behozni kívánt külföldi filmek tartalma megfelele a kínai viszonyoknak és törvényeknek" — mondta Vang Csengfu, a Kínai Filmimport Vállalat vezérigazgató-helyettese a sajtónak adott nyilatkozatában. ígéretet tett, hogy a kínai mozik ezentúl mindig bemutatják az év tíz legsikeresebb külföldi filmjét. (Persze csak ha a cenzúra átengedi őket.) A kínai filmstúdiók évente mintegy 220 játékfilmet forgatnak. Túlnyomó többségük művészileg igénytelen, didaktikus jellegű, átsüt rajtuk a politikai propaganda, elsősorban a „hazafias nevelés" szándéka. Ezek dominanciájának megőrzése végett korlátozták eddig a filmimportot, de nem céljukat érték el vele, hanem a külföldi filmek kalózmásolatainak rohamos terjedését. Igaz, a külföldi filmek közül sem a művészileg értékes alkotásokra, hanem inkább a kommersz akció- és rémfilmekre van tömeges igény. Valószínűleg a mozik fokozatos elnéptelenedése oldatta fel a kultúrpolitikusokkal a mennyiségi korlátozást. MEGALAKULT AZ RMDSZ SZÉKELYFÖLDI EGYEZTETŐ TANÁCSA A rendőrség megszálló hatalomként viselkedik MTI-hírek A román képviselőház kedden ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett ratifikálta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét, amelyet február l-jén írt alá Strasbourgban Románia (Szlovákia és Magyarország is). Az egyedüli tartózkodó szavazat Peter Turlea „független" képviselőtől származik, aki magyarellenes kezdeményezéseivel szerzett magának hírnevet a román törvényhozásban. Az RMDSZ kedd esti tájékoztatója szerint Székelyudvarhelyen megtartotta alakuló ülését az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsa, amely a székelyföldi RMDSZ-tagság sajátos érdekeinek képviseletét tűzte ki célul. Az alakuló ülésen az RMDSZ csíki és gyergyői területi szervezetének, valamint Kovászna megyei és az Udvarhely széki szervezeteinek elnökségei képviseltették magukat. Leszögezték, hogy az új testület az önkéntesség, a megegyezésen alapuló döntéshozatal és az egyenlő képviselet elvei alapján működik, és nyitott az RMDSZ székelyföldi belső politikai szerveződései, illetve területi szervezetei előtt. A testület április 13-i ülésén megfogalmazott, az RMDSZ tájékoztatójában kedden ismertetett közlemény szerint a rendőrség egyre inkább „megszálló hatalomként viselkedik a Székelyföldön, a lakosság megfélemlítésére és megalázására törekszik, emberi és nemzeti önérzetet sértő akciókat hajt végre". Példaként említi a kétnyelvű rendőrségi táblák lecserélését, azt, hogy több úgynevezett antiterrorista alakulat, illetve fegyveres járőr és indokolatlanul sok rendőr tartózkodik és tevékenykedik a székely településeken, s a rendőrségi alakulatok a székelyföldi cigány és magyar lakosság sérelmére hosszabb idő óta, több ízben „rasszista jellegű, az emberi és alkotmányos jogokat súlyosan sértő cselekményeket követtek el". CLINTON A NATO BŐVÍTÉSÉRŐL Moszkva nem kap vétójogot A Nyugat nem adhat vétójogot Oroszországnak a NATO kiterjesztésével kapcsolatban, de Moszkvának nem kell félnie egy olyan észak-atlanti szövetségtől, amelyet nyíltan és fokozatosan bővítenek ki - jelentette ki Washingtonban Bili Clinton amerikai elnök keddi sajtóértekezletén. - Nem tudunk adni, és nem is adhatunk vétójogot egyetlen országnak sem a NATO kiterjesztésével kapcsolatban akkor, amikor egyébként helyes a szervezet kibővítése - hangsúlyozta az amerikai elnök, aki a jövő hónapban Moszkvába látogat. Élesen bírálta másfelől Moszkva azon tervét, hogy két könnyűvizes reaktort szállít Iránnak. Leszögezte: nem tartja helyesnek az üzletet, és nem hiszi, hogy az orosz érdekeket szolgál. - Értem, amit mondanak, de nem értek vele egyet, és remélem képes leszek megakadályozni az ügyletet - mondta az amerikai elnök. Az amerikai elnök mély sajnálatának adott hangot a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák japán áldozatai miatt, de ismét védelmébe vette a II. világháború végén hozott amerikai döntést. - Ötven évvel a történtek után is az a véleményem, hogy Truman élnök helyesen cselekedett - mondta Clinton. MTI Bagdad megszegte ígéretét Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi jog megsértésével vádolta Irakot, mert Bagdad kedden nem engedte meg lengyel diplomatáknak, hogy találkozzanak két amerikaival, akiket Irakban börtönöztek be. A Reuter jelentésében kiemelte: a washingtoni külügyminisztérium szóvivője szerint az USA rendkívül csalódottan értesült arról, hogy a lengyel diplomaták nem találkozhattak azzal a két amerikaival, akiket 8 évi börtönbüntetésre ítéltek Irakban a haSeholsincs ország Kurdisztánnak hívják, s nagyjából be is határolható az a kb. 410 ezer négyzetkilométernyi terület, amelyet a kurdok a magukénak tartanak. Az Eufrátesztől a törökországi Van és Urmia tavakig, az iraki Kirkuk várostól egészen Irán északnyugati részéig húzódik. A terület közel fele a mai Törökországban fekszik, valamivel kevesebb Iránban, feleannyi Irakban, kb. 18 ezernyi négyzetkilométer Szíriában, s egy kis rész jut Örményországra és Azerbajdzsánra is. Ebből egyértelműen kitűnik, mi is a kurd kérdés lényege. Nem más, mint a hontalanság az ősi hazában. A magas hegyek, a barátságtalan pusztaságok vidékén, otthon, ahol nemkívánatosak az „igazi" országok kormányai számára. Határok választanak el egymástól törzseket, családokat, határok, melyeket nagyhatalmi segédlettel, politikai alkuk eredményeként húztak meg. Ó-görög források szerint a szkíták és a médek a mai kurdok, vagyis a karduchok vagy gordiuszok ősei. Médeiától, a kolhiszi királylánytól származó médek, a kurdok egyenes ági felmenői időszámításunk előtt 2000-ben telepedtek le az iráni Zagrosz hegyvidéken, s kezdték meg birodalmuk kiépítését. A nomád, harcos törzsek az ókori birodalmakat fenyegették, minden hadjárat után növelték erejüket. Sosem asszimilálódtak, megőrizték sajátos szokásaikat, folklórjukat, nyelvüket, amely az ó-perzsa egyik külön dialektusa. A médek, vagyis a kurdok foglalták el Ninivét i. e. 612-ben, de kurd volt, a híres Ejjubida-dinasztia tagja az a Szaladin (Szalah ed-Din), aki a keresztesek ellen harcolt a Szentföldön, s 1187ben a hattini csatában meg is semmisítette a keresztény hadsereget, s elfoglalta a jeruzsálemi királyságot. Régi dicsőség, mai nyomorúság. A század elején volt talán a legnagyobb, a legreálisabb esély arra, hogy Kurdisztán független állammá váljon, véget érjen oszmán megszállása, amely a 16. század elején kezdődött. A nagyhatalmak ekkor ugyanis így látták jónak. Különösen Nagy-Britannia támogatta a kurdok lázongásait a mai Irak területén: elemi érdekük fűződött ahhoz, hogy kiűzzék a török csapatokat erről az olajban gazdag vidékről. 1920-ban Sévres-ben London, Párizs és Róma még garantálta a kurdoknak az autonómiát addig, amíg ki nem jelölik szuverén államuk határát, ám két évvel később Lausanne-ban már autonómiáról sem volt szó, hiszen közben Törökországban gyökeresen megváltoztak a politikai viszonyok. Nem úgy a törökök véleménye a kurdokról, akiket nem is tartanak másnak, mint „hegyi törököknek", akik a magas hegyek közé zárva „elfeledték" anyanyelvüket, vagyis a törököt. S ez a szégyentelen viszonyulás a kurdokhoz máig változatlan. Egyszerűen nem létezőknek tekintik őket, márpedig az a nép, amely nincs, nem kaphat autonómiát, nem kaphat kollektív jogokat. A muzulmán hitre tért szunnita kurdok ellenségek a síita Iránban, tűrhetetlen örök lázadók Irakban. Szíriában viszonylag békességben élnek, nyilván azért, mert itt nem is alkotnak olyan jelentős népcsoportot. Azerbajdzsánban, Örményországban is csak pár ezren vannak, s amolyan unikumnak számítanak. Kétségtelen, hogy Törökországban a legsiralmasabb a helyzetük. Ankara pedig napjainkban odáig megy arroganciájában, hogy még Irak területén is beveti a hadseregét ellenük, kihasználva azt a tényt, hogy a vesztes háború után Irak hadserege számára amolyan tiltott terület az északi, kurdok lakta országrész. Segíti a törökök hadműveleteit, hogy Szaddam Husszein rezsimje maga is azon volt és van, hogy kiirtsa a kurdokat. S zajlik mindez most, a 20. század legvégén, egy magát civilizáltnak tartó világban. Az ürügy pedig a kurd terrorizmus, amelyet talán helyesebb és találóbb lenne egy üldözött nép végső elkeseredése szélsőséges megnyilvánulásának tekinteni. Mert nem arról van szó, hogy a kurdok nem próbálkoztak volna számtalanszor törvényes eszközökkel célt érni. Az elmúlt hétvégén például Brüsszelben tanácskozott az emigráns kurd parlament, s ajánlott fel tárgyalásokat Ankarának, ám ismét süket fülekre talált. Ennek ellenére szó nincs arról, hogy bárki helyeselné a terrorakciókat, mint ahogy azt sem, hogy megállításuk módja a terror legyen. A kiváltó okokat kellene megszüntetni: a nemzeti elnyomást, az állami politika szintjére emelt szervezett emberirtást, az eltörökösítést és az elarabosítást. Nehezen képzelhető el a kurdok nemzeti, függetlenségi harcának általuk ideálisnak tartott befejezése. Nehezen képzelhető el, hogy az érintett államok önként lemondanak területük egy-egy jelentős részéről, s megszülethet a független Kurdisztán. Ám ismertek azok az eszközök, melyekkel elérhető, hogy a más államok területére kényszerült nemzetek megőrizhessék identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, maguk döntsenek legalapvetőbb dolgaikról. Bár az aligha ajánlható, hogy tapasztalatszerzésre, mondjuk, ide Közép-Kelet-Európába jöjjenek a kurdok. GÖRFÖL ZSUZSA tár illegális átlépésének vádjával. (Az Egyesült Államok érdekeit Lengyelország diplomatái képviselik Bagdadban azóta, hogy 1990-ben megszakadtak Washington és Irak diplomáciai kapcsolatai.) Az amerikai szóvivő emlékeztetett arra, hogy Bagdad korábban megígérte, hetente találkozhatnak a lengyel diplomaták a két amerikai rabbal. Reményét fejezte ki, hogy Irak be fogja tartani a nemzetközi jognak megfelelően vállalt kötelezettségét. MTI