Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-11 / 59. szám, szombat

Az oldalt írta és szerkesztette: GÖRFÖLZSUZSA ÚJ SZ Ó 5 J A tiszteletreméltó szemérmetlenség Közdtudomású, hogy Nagy Sándor, aki makedón királyfi­ként lépett a történelem szín­padára, diadalmas háborúkkal egyesítette a kisebb-nagyobb görög városállamokat, majd hódításaival, Perzsián át Indiá­ig világbirodalmat épített ki. E háborúk földig rombolták Thé­ba híres városfalát, amely a mondai időkben istenek látta építmény volt. Sokan ábrán­doztak, hogy újra fel kellene építeni, de Nagy Sándornak mindig sok pénz kellett a hábo­rúzáshoz. Amikor a legszebb­nek, legokosabbnak, legdrá­gábbnak és legszemérmetle­nebbnek mondott hölgy, Phrü­né a király látogatásakor azt kérte tőle, hogy építse fel újra Théba falait, neki is azt vála­szolta Nagy Sándor, hogy ennyi pénze nincs. Ekkor Phrüné köz­hírré tette, ő a szerelem erejé­vel fogja felépíttetni Thébát. Ettől kezdve minden pénzt, amit az általa adott gyönyörért kapott, a thébai fal újraépíté­sére gyűjtötte össze. Aki meg­látogatta Phrünét, annak a ne­vét és hogy mennyit fizetett a gyönyörért, a főtéren táblára ír­ták. Divat is lett a jómódúak körében kihirdettetni, mennyi­be került egy Phrünével töltött éjszaka. Amikor már csak néhány ezer arany hiányzott, megígér­te, hogy aki egy aranyat fizet és kijön a tengerpartra, annak ő levetkőzik. Óriási tömeg gyűlt a ponyvával elkerített tér­ségre. Phrüné pedig mindenki szeme láttára meztelenre vetkőzött, nagy lendülettel a vízbe ugrott, majd kiúszott a partra. Kétszer annyi pénz gyűlt össze, mint amennyi még kellett volna. A gyönyörű hölgy megtörülközött, körülnézett és meglátott a tömegben egy idős filozófust. Elébe lépett és azt kérdezte: „Mit szólsz, öreg bölcs ahhoz, amit Théba falai­ért tettem?" Erre a kérdezett ezt válaszolta: „Tiszteletremél­tó, amit Théba falaiért tettél, de nagyon szemérmetlen." Er­re Phrüné a szemébe nevetett és ezt kérdezte: „Hát nem tu­dod, te öreg bölcs, hogy a szemérmet a rossz alakú nők találták ki?" A híres fal fel is épült, az épít­tető, hírhedett asszony ezt vé­sette a fal köveibe: „Lerombolta a gyűlölet, felépítette a szere­lem." Állítólag valóban így történt. HEGEDŰS GÉZA (TV-magazin) 1995. március 11. ÉRDEKESSÉG Nehézfiúknak tervezték Az amerikai igazságügy-miniszter asszony ünnepélyesen vágta át a szalagot aZ Egyesült Államok legkorszerűbb börtönében. A Szik­lás-hegységben, Colorado állam Florence városában felépített Su­per Max nevű objektumot a legnehezebb fiúknak tervezték. Terroristák, maffiavezérek, többszörös szökevények kerülnek az ötszáz férőhelyes szuperfegyházba, amelyben mindenkinek kü­lön és teljesen elzárt cellája van, ráadásul 169 állandóan működő kamera található az épületben. A zárkákból sem a külvilágra, sem a folyosóra, sem a másik cellára nem lehet átlátni. Még a tükrök is fényesre polírozott acélból vannak, a ceruzát, az evőeszközt és a fogkefét tompítva adják, nehogy bármiből szerszámot vagy fegy­vert lehessen barkácsolni. A rabok csak kétnaponta egy órát me­hetnek sétálni egy felülről is ráccsal lezárt, magas falakkal körül­vett udvaron. (mn) A KÍNAI LEGFELSŐ VEZETÉS UTASÍTÁSÁRA A kis Clinton is befut? Nemzeti szimbólumok kerestetnek Az amerikai elnök, Bili Clinton 38 éves öccsének, Rogernak megjelent az, első lemeze Not­hing Godd Comes Easy címmel. Az elnöknek nem kis gondot je : lentett öccse ballépéseit magya­rázni, lévén Roger későn érő tí­pus. Mindenbe belekapott, ami a szórakoztatóiparral kapcsola­tos, de főállásban még mindig küvő elkerülésére mindent megtett, meg haldokló édesany­jának adott utolsó ígéretét is megszegte. Hiszen eredetileg még 1993. december 27-én lett volna a nagy nap, mégpedig a Fehér Házban, ahová a család fekete báránya a súlyosan be­teg mama kérésére mégis meg­hívást kapott karácsonyra báty­mint az egyik tévéstúdió közön­ségének bemelegítője dolgozik. Vagyis ő az, aki elmondja a fel­vétel előtt a kedves egy­begyűlteknek, hogy mikor kell tapsolni stb. A rossz nyelvek szerint Bili mindent bedobott, hogy amatőr zenész öccse első lemezének kiadót találjon. Amikor pedig végre megjelent a várva várt al­bum, Roger májgyulladással ágynak esett. Bár ő azt állította, hogy valamit összeevett, s az okozta a bajt, azért az sem ti­tok, hogy Roger nagy ivó híré­ben áll., Pedig már végre kezd­tek jól menni számára a dolgok, hiszen röviddel Tyler Cassidy nevű fia születése előtt a család biztatására elvette feleségül gyermeke anyját.. Pedig az es­jától és sógornőjétől, aki állító­lag előkelő helyen jegyzi őt az általa nem szeretett személyek listáján. Megérkezett az ara, Molly Martin is, aki már akkor terhes volt. Ám Roger az utolsó pillanatban meggondolta ma­gát, pár órával a szertartás előtt egyszerűen eltűnt az elnöki rezi­denciából, s Amerika első csa­ládjának csak hónapokkal később sikerült őt jobb belátás­ra bírni. A lemezre visszatérve, annak erőssége Roger véleménye sze­rint a dalok szövegében rejlik, amelynek ihletője a tavaly el­hunyt édesanyja. Állítólag a Fe­hér Házban élő rokonságnak megnyerte a tetszését a lemez, mindenki különbejáratú pél­dányt kapott. SZUPERBIZTONSÁGOS BÖRTÖN Kínáról az idegen azt gondolná, hogy ha megrendeznék a hagyományokat legjobban őrző országok versenyét, nagy eséllyel indulhatna az első helyért. Csakhogy ennek a ha­talmas országnak a történelmében is voltak olyan idősza­kok, amelyek kimondottan nem kedveztek a hagyo­mányőrzésnek. Elsősorban a Mao Ce-tung által meghirde­tett „nagy ugrás" és a későbbi „kulturális forradalom" időszakát kell említeni. Minden hagyományrombolás ellenére Kínában a szerelem szí­ne változatlanul a vörös: nászru­hát, kendőt nem illik másfélét vi­selni. A lakás díszét, az énekes­madarat csak bambuszkalitká­ban lehet tartani, a kosár pedig csak kerék lehet. A csodálatos szépségű lámpaburák csak pa­pírból készülhetnek, a selyemre festett képeknek pedig csak ak­kor van értékük, ha hűek a régi szimbólumokhoz: az egyes nö­vények, állatok ugyanazt jelen­tik, mint évszázadokkal ezelőtt, a ma festett képek is ugyanazon a nyelven „beszélnek". A természettel harmonikus egységben élő kínaiak számá­ra az eíső nagy csapást a „nagy ugrás" jelentette az öt­venes és hatvanas évek fordu­lóján, amikor Mao mindenki számára elsődleges köteles­tatták már őket arról, hogy igé­nyesek legyenek környezetük­kel szemben. Kína, amelyet egy­koron a Kertek Anyjának nevez­tek, ma már nem méltó erre a névre. Felismerték ezt az ország legfelső szervei is, s mindenkép­pen dicséretükre szolgál, hogy változtatni akarnak ezen. így az­tán kormányhatározat született arról, hogy ki kell választani a nemzetet jelképező fát és ma­darat - hátha ez javít a helyze­ten. Az Országos Népi Gyűlés, vagyis a parlament számos kül­dötte pedig már a múlt év elején fölvetette: ki kel választani az or­szágot szimbolizáló virágot is. Az elmúlt hetekben pedig megszü­letett a döntés: a lakosság véle­ményét meghallgatva kell a virá­got kiválasztani, hiszen ez hatal­mas felelősség: a nemzeti lobo­góhoz, himnuszhoz és címerhez A pünkösdi rózsa biztos befutónak tűnik séggé nyilvánította az acélön­tést, legyen paraszt vagy hiva­talnok, katona vagy művész. A „népi kohókban" hatalmas erdők égtek el, s a környezet­pusztítást tetőzte a kulturális forradalom, amely a méltán vi­lághírű kínai kertkultúrát, a ta­karos, virágos környezet iránti vágyat burzsoá léhaságnak minősítette. Úgy másfél évtizede fordult a kocka: a hivatalos szervek fásí­tási, parkosítási kampányt indí­tottak - egyelőre még jelenték­telen eredménnyel. Nem a be­fektetések mértékével van baj, hanem az emberekkel: leszok­hasonlóan a nemzet virága is a nemzeti szellemet hivatott meg­testesíteni. Hollandia szimbóluma a tuli­pán, Japáné a cseresznyevirág - hogy mi lesz Kína jelképe, ar­ról a Kínai Virágszövetség aján­lása alapján feltehetően még ebben a hónapban az éppen ülésező Országos Népi Gyűlés fog dönteni. A felhívás közzété­tele után a virágszövetséget el­árasztották a levelek és a tele­fonhívások. A számtalan javas­lat alapján két elképzelés ala­kult ki. Az egyik az „egy ország, egy virág" elmélet, amely szerint a pünkösdi rózsa jellemzi legjob­ban a virágzó, fejlődő Kínát. A A nárcisznak semmi esélye, hogy nemzeti rangra emeljék másik elképzelés az „egy or­szág, négy virág" gondolata, amelyben a szilvavirág a telet, a pünkösdi rózsa a tavaszt, a ló­tusz a nyarat, míg a krizantém az őszt képviselné. Nem lesz ez egyszerű dön­tés. Az ország keleti és kö­zépső része által egyöntetűen favorizált pünkösdi rózsa esé­lyei a legjobbak, majd a szilva­virág következik a sorban. Ezt már több nagyváros választot­ta saját jelképének, hiszen a Kínából származó, a nagy téli hidegben is megélő virág a kí­naiak szemében a nehézsé­gekkel való szembeszállást testesíti meg. Ha a négy virá­got egyenrangúnak tekintető kompromisszumos megoldás lesz a nyerő, a dél-kínaiak ak­kor is sértve fogják érezni ma­gukat, mert ők a nárciszra es­küsznek. Döntés mindenkép­pen lesz, mert hiszen az emlí­tett parlamenti felhívás szerint „a virág nemcsak a szépség, hanem az élet és az alkotóerő jelképe is". De térjünk kicsit vissza Eu­rópába. Az itt érvényes jelbe­széd szerint a pünkösdi rózsát elővigyázattal kell ajándékoz­ni, ugyanis pompás külseje el­lenére valamiért úgy tartják, hogy az ajándékozó finoman céloz a kételkedésre. Tehát, aki piros rózsára feleletként pünkösdi rózsát kap, ebből tudhatja: nem nagyon hisznek állítólagos forró érzelmeinek. Nincs sokkal jobb „híre" a nár­cisznak sem: az etikett az ön­zés, a hiúság jelképének tekin­ti. De erről nem a kedves kora­tavaszi virág „tehet", hanem a névadó Narcisszusz, ez a mito­lógiai ifjú, aki saját szépsé­gétől volt eltelve, s önmagába lett szerelmes. Sztárbajok okai Egyesek szerint a rosszul megválasztott élettárs az ember egészségébe kerülhet. Nem arra gondolnak itt, hogy egy­egy családi perpatvar némi pofon kíséretében kéz- és lábtö­réshez vezethet, hanem az évek során fokozatosan kiala­kult különféle egészségügyi panaszokra. Legalábbis ekként magyarázzák a háziorvosok, illetve a személyi pszichológu­sok a mély zsebű, befutott sztároknak és ismert személyi­ségeknek. A szépséges, 39 éves Isabelle Adjani például a szívtájékán ér­zett szorítást és szúrást. A stressz esetén megnövekedett étvágyát Daniel Day-Lewisra, azaz egykori élettársára lehetett rákenni. Már­mint azt, hogy a férfi elhanyagol­ta, otthagyta, anyagi gondokat okozott neki, s ő volt az, aki miatt a sztár csaknem 15 kilót hízott. Melánie Griffith panaszai is közismertek: depressziós hangu­latok és májkárosodás. A fenti el­mélet szerint a Don Johnsonnal eltöltött többéves kapcsolat az oka mindennek. A kábítószer, az ital, a szerelmi összezördülések és a hűtlenség nyomot hagytak az asszony lelkében és szerveze­teben. Arról egyelőre nem esik szó, hogy párja hogyan viselte a viharokat. Egy bizonyos: házuk tá­ján ismét nyugalom honol, s Me­lánie újra egészséges. Hasonlóan rossz házassági ta­pasztalatai vannak Diana her­cegnőnek, aki ezek szerint Károly herceg miatt betegeskedik: gyo­mornyálkahártya-gyulladása és mérhetetlen táplálkozási vágya van. Az étel iránti szenvedély ugyan még nem csökkent telje­sen, de Károlyból, úgy tűnik, már kigyógyult. (Mai Nap) Melánie Griffith depressziójának és májkárosodásának „vírusát" Don Johnsonnak hívják (fent). Isa­belle Adjani (jobbra) szívpanasza­inak is van neve... Kutyafarkasok Divatba jött az Egyesült Álla­mokban a farkas kutyával való keresztezése. A korcsot a laká­sokban luxusállatként tartják. A kutyafarkasok azonban szörnyű dolgok elkövetésére képesek. A példányok egyik szülője nem feltétlenül német juhász, hanem önmagában is ve­szélyes, támadó kedvű eb, pél­dául pitbull vagy rottweiler. Randall Lockwood, az Egyesült Államok Humánus Társaságá­nak elnöke szerint a farkashib­rid „ki- és beszámíthatatlan" állat. Nem véletlen, hogy te­nyésztésüket kilenc szövetsé­gi államban törvény tiltja. Más kérdés, hogy ezt a rendelke­zést gyakran éppen úgy áthág­ják, akár a pitbull terrierek harci kutyává képzésének vagy a kutyaviadalok rendezé­sének tilalmát. Pedig nem véletlenül hozták ezt a törvényt. A farkashibri­dek gyakran saját gazdájukra vagy annak gyermekeire tá­madnak. Az Égyesült Államok ban mintegy 330 ezer farkas­kutya keverékről tudnak, s ezek 80 százaléka okozott már valamilyen „problémát". 1986 óta a kutyafarkasok tíz gyermeket marcangoltak ha­lálra. Szakértők számos olyan esetről tudnak, amikor a far­kashibrid öt-tíz éven át is inci­dens nélkül nevelkedett, élt' gazdájánál, aztán egyszer csak teljesen váratlanul meg­támadta azt. A kutyafarkas tartása egyéb­ként nemcsak a gazdának okoz gondot, hanem magának az állatnak is. Hiszen még azokban az amerikai államok­ban is, ahol tenyésztésük en­gedélyezett, a szabályok előír­ják, hogy állandóan zárt tér­ben kell tartani őket, legalább két és fél méter magas kerítés mögött. (M—p)

Next

/
Oldalképek
Tartalom