Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-10 / 58. szám, péntek

1995. március 3. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 3 ) Az Interpol Komáromban? (Folytatás az 1. oldalról) sen nem kis összeget vett fel, féle ügyintézésért sem kérhet amit a s

ai

á

t szükségletei kielépénzt. A gyanúsított továbbá g'tesere hasznait fel. Z. F. edtöbb személynek megígérte, d

iS bizonyítást nyert ténykedéhogy elintézi a TIR-kártyát, s <

sebo

1' llletve a

z elkovetesek ezért jelentősebb mennyiségű ' módjából kitűnik, hogy a kipénzösszeget kért, az ígéretet seb

b' egyszerűbb csalasoktol azonban nem teljesítette. Egy fokozatosan jutott el a bonyoalkalommal magát rendőrnek lultabb és meghökkentő szélkiadva becsapott egy jogos hámosságokig. Gyakorlatilag fegyvertulajdonost. Ér- könnyűszerrel jutott rendőri deklődést mutatott a lőfegyver egyenruhához, minisztériumi megvásárlása iránt, s elmond- szabad belépőhöz, magyar ta, hogy előbb szakértői véle- rendőri igazolványhoz, bilincsményezésre küldi a fegyvert, hez és lőfegyverhez. Talán csak majd azután vásárolja meg azt. a rendőrség éberségének köFellépése annyira meggyőző szönhető, hogy az általa meg. volt, hogy a károsult fegyvertu- szerzett tárgyakat komolyabb lajdonosban még csak a gyanú bűncselekmények elkövetéséhalvány jele sem merült fel a re nem állt módjában felhaszvásárló személyével kapcsolat- nálni. ban. z. F. ügyfeleivel általában Z. F. olyannyira otthonosan szórakozóhelyeken teremtett érezte magát a rendőrök kö- baráti, bizalmas kapcsolatot, zött, a szolgálati nyelvet is úgy Előszeretettel keresett fel elsajátította, hogy még az or- olyan vendéglátóipari egységeszághatáron túl is jó kapcsola- ket, ahol gyakran tartózkodtak tokát épített ki a rendőri szer- rendőrök. A bizalmat erősívekkel. Magyarországon példá- tendő, ha rendőrök jelentek ul ígéretet tett egy letartózta- mega helyiségben, őket hangotott személy szabadlábra he- san és mindenki számára értlyeztetésére, ezért természete- hetően köszöntötte, barátként TEGNAP OLVASTUK A lap munkatársa Ján Ľuptákkal, a parlament alelnökével, a Munkásszövetség elnökével beszélgetett. • Mi a véleménye a pedagógusok fizetésének emeléséről? - Támogatom. Ha telik rá, akkor tessék. Ám úgy gondolom, felül kell vizsgálni, kinek milyen fizetése van. Mert tudom, hogy vannak magas fizetések is. Természetesen azok, akik az alapiskolákban alacsony fizetésért Szombat: Kilenc órakor kezdődik a Hétről-hétre c. publicisztikai magazin. Néhány címmondat a tartalomból: Mit értünk a polgári engedetlenség alatt?, Hogyan értékelik a frakcióvezetők a parlament eheti munkáját?, Milyenek táplálkozási szokásaink? A szerkesztő: Szabó Mária. A déli hírek után a Slágermúzeum jelentkezik. 12 óra 50 perckor kezdődik Hritz Júlia műsora, a Családi feszek. Á szerkesztő ajánlata; Beiratkozás után és iskolakezdés előtt - a pszichológus tanácsol: Vitanítanak, magasabbat kaphatnának. Viszont megkérdezem, hogy mit szólnak azok a munkások, akik havonta 2205 koronát kapnak? Ha valamennyien fizetésemelést kérünk, akkor mi lesz? • Van valami javaslata e dilemma megoldására? - Az alapjaitól kell kezdeni. Rossz volt a transzformáció, mivel a helyzetet nemismerő politiküsok végezték. Én már kezdettől fogva bíráltam ezt a parlalágjáró fiatalok; Hányszor lehet az életben talpra állni? - Endreffí Lóránd nyugalmazott alezredes visszaemlékezései. 13 óra 40 perckor operettrészletek. Fél háromtól a közelmúltban elhangzott műsorainkban tallózunk. 15 órakor: Aki tudja, írja meg! - komolyzenei fejtörő. 15 óra 30 perckor első, alkalommal jelentkezik a Vállalkozók félórája. Szénási György műsora a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének megalakulásával és az adózással foglalkozik. 16 órakor hírek, üdvözölte. Fellépése és viselkedése az asztaltársasága számára annyira meggyőző volt, hogy a civil emberek egyikében sem merült fel a szélhámosság gyanúja. Előfordult olyan eset is, amikor egyenruhában mutatkozott. Csalással ugyanis hozzájutott egy rendőrhadnagyi egyenruhához, azt több esetben is magára öltötte. Ügyfeleivel néhány esetben a rendőrség épületének bejárati részében találkozott. Z. F. ellen a károsultak közül feljelentést senki sem tett. Azonban a bűnügyi rendőrséghez eljutott az az információ, hogy Komáromban az Interpol egy olyan munkatársa tevékenykedik, akinek a városban semmi keresnivalója sincsen. Ezzel kapcsolatban feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy az Interpolnak egyetlen munkatársa sem dolgozik a terepen. Az Interpol egy nemzetközi szervezet, székhelye Franciaországban, pontosabban Strasbourgban van, a szervezet adat-, illetve kapcsolatközvetítéssel foglalkozik. Egyfajta összekötő mentben. Sem az osztrákok, sem a németek, senki sem csinálja így. Miért most privatizálnak Franciaországban? Miért nem privatizáltak mindent egyszerre? Lehetett volna az egészségügyet, az oktatási szférát, mindent. Csakhogy... néhányan „privatizáltak", ám az állami költségvetésbe nem jutott, és még kölcsönt is felvettek. • És most mi lesz? - Most mi lesz! Én valamennyi képviselőnek, akik e majd a Köszöntőt hallgathatják háromnegyed hatig. Vasárnap: 9 órakor hírek, műsorajánlat. A negyed tízkor kezdődő Világosságban Farkas István piarista atya elmélkedik arról, hogy magánügy-e a vallás? 10 órakor először csendül fel a Kamaszrádió szignálja. 11 órakor: Segítsünk! Új műsor azokról, akik mások, mint a többiek, akiknek sokszor kell megküzdeniük környezetükkel, intoleráns embertársaikkal. A szakembert faggatjuk a hiperaktív gyermekről, elmondjuk, láncszem az egyes országok rendőri szervei között. Az Interpol munkatársai közvetlenül sohasem dolgoznak rendőrségi ügyeken, csupán a nemzetközi kapcsolattartást, adatközvetítést végzik, a bonyolultabb, országhatárokat is átszelő rendőrségi ügyek felgöngyölítésében segítkeznek. Az előzetes letartóztatásban lévő F. Z. számláját a Komáromi járásban egyelőre öt ügy terheli. A rendőrség összességében mintegy húsz olyan eset kivizsgálásával van elfoglalva, amelyeket a gyanúsított Szlovákia, illetve Magyarország területén követett el. Azonban úgy tűnik,az esetek száma korántsem végleges. Ezért a rendőrség kéri azokat, akik szemtanúi, esetleg szenvedő alanyai voltak valamelyik fent említett kétes kapcsolatnak vagy újabb esetről van tudomásuk, jelentkezzenek a Komáromi Bűnügyi Rendőrségen, ahol már folyamatban van az ügy teljes dokumentációja és vizsgálata. (kosár) mellett szavaztak..., akik még ma is itt ugrálnak, hogy emelni kell a fizetést, azoknak valamennyi fizetését elvenném. Hogy okuljanak. • Egyetért azzal, hogy egy főiskolai végzettségű tanár és egy munkás fizetésése között különbségnek kell lennie? - Meg kellene különböztetni. Egy kitűnő tanár és egy kitűnő munkás magasabb fizetést érdemel. Természetesen köztük különbséget kell tenni. Ezt elfogadom. De nem lehet ilyen se a képviselő, se a politikus között... (Katarína Ottóvá, Smena) milyen szakmákat lehet tanulni a mozgássérült fiatalok pozsonyi szakmunkásképzőjében, étkezési tanácsokkal szolgálunk a szklerózis multiplexes betegeknek. A szerkesztő Tóth Erika. A déli hírek után Randevú - Csenger Ferenccel. A műsor témái: Milyen az újabb Frankenstein-sztori a mozikban?, Mit csinál manapság Szörényi Levente? 15 órakor Irodalmi mozaik. Adásunk a Köszöntő után hírösszefoglalóval zárul 18 órakor. (bodri) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN i KOMMENTÁRUNK Vörös posztó A cseh alkotmánybíróság döntése (amely szerint a beneši dekrétumok érvényben maradnak), Václav Klaus öröme és.egyáltalán: a cseh közvélemény hozzáállása nem meglepő, hiszen Csehországban a németek morálisan jogos követelései, a kollektív elmarasztalás felszámolására irányuló törekvései ugyanolyan vörös posztónak számítanak, mint Szlovákiában a magyar kisebbség követelései. Éppen ezért a cseh alkotmánybíróság döntése valamilyen módon minket is érint. Ezzel együtt, sajnos, azt is el kell mondani, hogy inkább negatív módon, még akkor is, ha a kollektív bűn megállapítása, a kitelepítésről szóló határozat Beneš elnöki dekrétumaiban a németek esetében a nagyhatalmak megállapodására épült. Ugyanezek a nagyhatalmak viszont megtagadták a hozzájárulásukat ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyarsággal szemben Benešék ugyanúgy járjanak el, mint a csehországi németekkel szemben. Ezt a körülményt a hivatalos szlovák hatóságok viszont soha sem akarták figyelembe venni. Főként a kétszer már megbukott, de jelenleg is kormányfőként tevékenykedő Vladimír Mečiar volt az., aki szívós és végletekig menő kitartással küzdött bármitele jóvátétel, jogi vagy erkölcsi rehabilitálás ellen, és ennek érdekében akár az egész szlovákiai magyarságot is képes volt (kollektíve) lefasisztázni. Különös módon éppen Mečiar és Klaus volt az, aki szívesen érvelt a kollektív bűnösség elvével a magyarokkal vagy a németekkel szemben, a másik oldalon viszont ugyanolyan következetességgel tagadta a kollektívjogok létjogosultságát. Mindettől eltekintve a cseh alkotmánybíróság határozata több, mint meghökkentő, hiszen Eduard Beneš, mint azt a szlovák történészek 1989 után nemegyszer felemlegették, 1938-ban lemondott a köztársasági elnöki tisztségéről, de ugyanakkor még a lemondása előtt sem kapott az akkori csehszlovák parlamenttől olyan meghatalmazást, amely őt az alapvető emberi jogokat megsemmisítő törvényerejű elnöki dekrétumok kibocsájtására jogosította volna. Magyarán, 1945ben egy valamikori exelnök, évszázados jogi hagyományok és a nemzetközi jog figyelembe vétele nélkül a Csehszlovák Törvénytárban megjelentetett egy pamfletet, amelynek alapján megközelítőleg négymillió embert fosztottak meg alapvető emberi jogaitól. Janics Kálmán, szlovákiai ellenzéki magyar politikus évtizedekkel ezelőtt összehasonlította ezeket a törvényeket a fasiszta, zsidóellenes törvényekkel, és kimutatta, hogy a beneši dekrétumok szinte teljesen megegyeznek a zsidók vélelmezett kollektív bűnére épülő náci „törvényekkel". Elnézést az idézőjelért, de a nürnbergi törvényeket, a Tisoféle Zsidókódexet a huszadik században ugyanúgy nem lehet törvénynek tekinteni, mint ahogy a beneši dekrétumokat sem. Apropó; a beneši dekrétumokkal kapcsolatos vita évtizedet; óta tart, majdhogynem rögtön a kibocsátásuk után kezdődött el. Különleges hangsúlyt kapott viszont 1993-ban, amikor Szlovákiát az Európa Tanácsba felvették. Az akkor csak néhány hónapja létező Szlovák Köztársaságnak vállalnia kellett bizonyos feltételeket. Szóba kerüli többek között a beneši dekrétumok felülvizsgálata is. Csehország akkoriban keményen kiállt Mečiar Szlovákiája mellett. A beneši dekrétumok szolgáltatták azt a kölcsönös kiegyezési ürügyet, amely miatt Mečiar és neki is diktáló sovén szervezetek hajlandóak voltak megfeledkezni „Szlovákia hét évtizedes gyarmati sorsáról", arról, hogy a csehek 1918 után nem adtak Szlovákiának autonómiát, 1945 után pedig még azt is leépítették, amit a szlovák nemzeti felkeléssel sikerült kiharcolniuk ... Ha pontos akarok lenni, akkor az egész helyzetet valahogy úgy foglalhatnám össze, hogy az elnyomott összefogott az elnyomóval, hogy bárki mást elnyomhassanak. Csehszlovákia megszűnt. A csehszlovák demokráciát azonban még ma is saját bőrünkön tapasztalhatjuk. FEKETE MARIAN Önökkel együtt örülünk sikerüknek, és hisszük, hogy Szlovákia többi hasonló sorsú települése is erőt merít a szetei polgárok helytállásából. Bízva abban, hogy erőfeszítésüket siker koronázza, községük érdekében kifejtett munkájukhoz sok sikert kívánunk az Együttélés Intéző Bizottsága nevében: Duray Miklós, elnök Dolník Erzsébet, vezető titkár vet használják. K-50 KÖZLEMÉNY Örömmel értesültünk árról, hogy Szete polgárai is, élve alkotmányos jogukkal, népszavazással döntöttek községük nevének megváltoztatásáról. Ezzel a tettükkel bebizonyították, soha nem nyugodtak bele abba, hogy az ősi Szete helyett a községre erőszakolt Kubáňovo neÚ AHOGY ÉN LÁTOM A „monogramügy" és egyebek Nincs könnyű helyzetben a kormánykoalíció. Két irányba kellene bizonyítania. Egyrészt a nyugati demokráciák felé, másrészt pedig szavazóbázisa politikai ízlését és elvárásait szem előtt tartva. A kettőt még az olyan varázsló, mint amilyen Vladimír Mečiar, is nehezen tudja összeegyeztetni. Tisztában van vele, hogy az EU, a NATO és általában a Nyugat azt várja el tőle, hogy erősítse a pluralista berendezkedés intézményeit, fejlessze a politikai kultúrát, privatizáljon, teremtse meg a szektorsemleges adóztatás feltételeit, csökkentse a szociális és nemzetiségi feszültségeket stb. A lakosságnak az a része viszont, amely a kormányt hatalomra segítette, ennek éppen az ellenkezőjét igényli. A „tömegek" hangulatát kifejező nemzeti orientáltságú nyomtatott sajtó, újabban pedig már a rádió és a televízió is, sokszor azt sugallja, hogy pluralizmus helyett egységes nemzeti fellépésre lenne szükség, hogy a privatizálás okolható az elszegényedésért, hogy Szlovákiában földi paradicsom lehetne, ha a kormány jóval határozottabban lépne fel a kisebbségekkel szemben stb. A kormánynak végül is el kell döntenie, hogy választói óhaját tartja-e inkább szem előtt, vagy a demokratikus külföld normáihoz kíván igazodni. Az utóbbi néhány hét alatt bekövetkezett eseményekből arra lehet következtetni, hogy inkább az első változat mellett teszi le a garast. Abból indul ki, hogy „Brüsszel messze van, Zsolna pedig itt terül el, Pozsonytól alig 250 km-re". A nyugati struktúrákhoz való csatlakozásig még hosszú évek telnek el, a választók elkedvetlenedése esetén ezzel szemben akár egy év alatt is el lehet veszíteni a rokonszenvet. Csak ezzel magyarázható meg, hogy Mečiarék az utóbbi napokban össztüzet zúdítottak minden olyan másképp gondolkodó politikusra, illetve közjogi méltóságra, aki vagy tevőlegesen, vagy potenciálisan az útjukban áll. Milan Čič, az Alkotmánybíróságelnöke is ezek közé tartozik. Nem tudják neki, pontosabban az Alkotmánybíróságnak megbocsátani, hogy a független testület legalább kétszer keresztülhúzta számításukat. Először azzal, hogy törvényesnek minősítette a Demokratikus Unió képviselőinek megválasztását, másodszor pedig azzal, hogy - az Alkotmányra hivatkozva - nem értett egyet a gyógyszerellátás kormány által kidolgozott koncepciójával.. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke egyetlen sérelmet sem tud feledni, így Milan Čičnek most benyújtotta a számlát. Mégpedig úgy, ahogy senki sem várta: alaposan megkurtította az Alkotmánybíróság költségvetését, és Milan Čičet „kitessékelte" szolgálati gépkocsijából. A populizmusnak már számos megnyilvánulását tapasztalhattuk 1990 óta, ez az intézkedés azonban valamennyit übereli. Talán még azt is, hogy néhány héttel ezelőtt úgy lefaragták a köztársasági elnöki iroda költségvetését, hogy némely tárcaírók - nem is egészen indokolatlanul már arról írtak: Szlovákia első polgára esetleg kénytelen lesz fontolóra venni, ne költözzék-e be apparátusával együtt egy katonai sátorba. Ugyanis albérletben működik az elnöki hivatal, s ha a kormány és Michal Kováč közötti viszony tovább éleződik, nincs is rá remény, hogy méltó otthont kap az intézmény. Három napja új mozzanattal „gazdagodott" a kormánykoalíció és a köztársasági elnök közötti ellentét. A Slovenská republika - a kormány mindenre kapható szócsöve - „hasonmás kiadásban" közölt egy Németországból származó rendőrségi dokumentumot, amely szerint a Szövetségi Köztársaság rendőrsége elfogató parancsot adott ki bizonyos ifjabb M. K. szlovák állampolgár ellen, aki „egy magas rangú szlovák közéleti tényező" fia. Az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy Michal Kováčot vette célba a kormány lapja. Anélkül, hogy minimálisan is tiszteletben tartaná az ártatlanság vélelmének alapelvét, amit - jogállamban élünk - még a rablógyilkosoktól sem vonhatnak meg. Vajon mit gondol minderről a művelt Nyugat? Vajon mit gondolnak ezekről a mesterkedésekről azok, akik nem Vladimír Mečiar koalíciójára szavaztak? Ezt kérdezi az ember, és csak arra a következtetésre képes jutni, hogy a miniszterelnököt ez egyáltalán nem érdekli. Most „hazafelé" tesz gesztusokat, mert nem engedheti meg magának, hogy harmadszor is megbukjék. TÓTH MIHÁLY Csak úgy kérdezem...