Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám, szombat

[637 \ új szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 23. Szlovák-cseh megállapodások TA SR-hír Tegnap több szerződés aláírá­sával befejeződött Ľudovít Hu­dek és Jan Rumi szlovák, illetve cseh belügyminiszter kétnapos találkozója. A szövetségi állam megszűné­sével kapcsolatban szabályozza az egyik szerződés a tartaléko­sok katonai szolgálatát, a szö­vetségi rendőri testületekben, várrendőrségi testületben, illet­ve belügyminisztériumi szervek­ben töltött szolgálatból követ­kező kötelességek és jogok utódlását. Szerződést kötöttek továbbá a belügyminisztériumok műszaki együttműködéséről, a rendőrség együttműködéséről. A rögtönzött sajtóértekezle­ten mindkét belügyminiszter azt mondta, hogy a két minisztéri­um között nincsenek komolyabb ellentétek. Jan Rumi kijelentet­te, hogy az együttműködés alap­ja az 1992-ben kötött ágazatkö­zi szerződés, amely a biztonsági kérdésekben és a bűnüldözés­ben tükrözi a közös érdekeket. Szó volt a toloncegyezmény, il­letve a közúti, vasúti és vízi köz­lekedéssel kapcsolatos ügyinté­zést könnyítő egyezmény előké­szítéséről is. Nem tartottak népünnepélyt (Folytatás az 1. oldalról) az a visegrádi polgár is, akit a nagymarosi hajóállomáson szólí­tottunk meg. Ő attól tart, hogy nem teljesülnek a rehabilitációt illető ígéretek. Egyebek közt a vi­segrádiaknak szabadidőközpon­tokat ígértek, mesterségesen ki­alakított öblökkel, infrastruktúrá­val és különféle létesítmények­kel. „Nem biztos, hogy meg kel­lett volna építeni az erőművet, de ha már ennyit beleinvesztál­tak, és tönkretették az egész partunkat, már befejezhették volna. Ez az egész már hat éve érintetlenül áll, azóta viszont már a turbinák is működhetné­nek" - mondta, mielőtt felszállt volna a kompra. (tuba) KÖZLEMÉNY 1995. március 16-án eltulaj­donították iskolánk pecsétjét a következő felirattal: Stredné od­borné učilište poľnohospodárs­ke, 946 35 Kravany nad Duna­jom -9-. Az iskola igazgatósága azonnali hatállyal megszünteti a pecsét érvényességét. K-55 II. kiadás Lapzárta: 22.00 Győzött a kompromisszumkészség (Folytatás az 1. oldalról) a történelmet, hogy előre tekin­tettünk - vélekedett a szlovák miniszterelnök. Kovács László külügyminisz­ter arra a kérdésre, hogy milyen ára van a megegyezésnek, így felelt:- Nézetem szerint nemze­ti érdekeket sértő engedménye­ket egyik félnek sem kellett ten­nie. Lapunk kérdésére a ma­gyar diplomácia vezetője meg­erősítette, hogy az Európa Ta­nács 1201-es ajánlásában is megegyezésre jutottak. (horváth) Az MTI tájékoztatása szerint a tárgyalások utáni nyilatkoza­tában a magyar miniszterelnök igen nagy jelentőséget tulajdo­nított annak, hogy az alap­szerződésre egy sor további két­oldalú megállapodás építhető. Elmondta, hogy a Bős-Nagyma­ros problémakörre vonatkozó részleteket „külön megállapo­dás ügyeként" kezelték. Az MTI­nek arra a kérdésére, elmond­ható-e, hogy az alapszerződés utat nyit a régen óhajtott ma­gyar-szlovák történelmi kiegye­zés előtt, Horn ezt válaszolta: „Feltétlenül." Kovács László külügyminisz­tert az MTI megkérdezte: vajon a magyar-szlovák megállapo­dás példajehet-e Románia szá­mára? „Úgy gondolom, hogy igen. Természetesen Románia szuverén ország, és maga dönti el, vajon meg tud-e állapodni" ­válaszolta a miniszter. Mečiar: „Romániával konzultáltunk" „A szerződés tartalmi részét tekintve igen bonyolult tárgyalá­sokat folytattunk. Ugyanis a szlovák és a magyar kormány a történelem során először ült két egyenrangú tárgyalópartner­ként egymással szemben - az­zal a. szándékkal, hogy rendez­zék kapcsolataikat. Ilyen még nem volt" - mondta a miniszter­elnök a szlovák rádió tegnap déli hírműsorában. Hangsúlyoz­ta: „Tekintettel kellett lennünk a fejlemények hazai folyamatá­ra, azokra az aggodalmakra, amelyek szerint a kisebbségek jogai kollektív jogokhoz, autonó­miához vezethetnek. Nemkü­lönben tekintettel kellett lenni a magyarországi helyzetre, és re­agálni az ottani politikai körül­ményekre - úgy, hogy a doku­mentum nemzetközi vonatko­zásban is elfogadható legyen." Vladimír Mečiar tájékoztatott: az alapszerződés „16. számú teljes cikke foglalkozik a nem­zetiségi kisebbségekkel, és ez a cikk néhány alapvető rendelke­zést tartalmaz. Először is azo­nosul a nemzetiségi jogok euró­pai normának tekintett értelme­zésével, és alapdokumentum­ként fogadja el a nemzetiségi jogokat rögzítő keretegyez­ményt, amellyel a többi doku­mentum nem ellenkezhet". Elmondta továbbá: „A magyar fél hivatkozásában szereplő do­kumentumok némelyike beke­rült az alapszerződésbe. Ilyen a már említett keretegyezmény, továbbá az ENSZ-deklaráció, az 1990-es Koppenhágai Egyez­mény, és ilyen az Európai Ta­nács 1201-es számú ajánlása, azzal a kiegészítéssel, hogy a fe­lek kötelesek tiszteletben tarta­ni az egyén emberi és polgári jo­gait, beleértve a nemzetiségi ki­sebbségekhez tartozó szemé­lyek jogait is" - mondta Vladimír Mečiar. A kérdésre - vajon a magyar fél hogyan reagált erre a szlovák kezdeményezésű kiegé­szítésre, a kormányfő azt vála­szolta, hogy „a magyar fél méltá­nyolta a javaslatainkat, mi is méltányoltuk a magyar fél sok javaslatát. A szöveg tehát komp­romisszum eredménye" - fogal­mazott Vladimír Mečiar, és jelez­te, hogy a szövegről még a nap során konzultálnak a kormány­koalíció és az ellenzék pártjai­val, valamint néhány társadalmi szervezettel, melyek korábban a szöveg észrevételezésére kap­tak lehetőséget. Végezetül a miniszterelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy a szlovák fél „folyamato­san, megszakítás nélkül konzul­tált Romániával, és mindkét fél azonnal tájékoztatott" a fejle­ményekről. Michal Kováč szlovák államfő tegnap levélben gratulált Vladi­mír Mečiarnak és Horn Gyulá­nak a megegyezés eléréséhez. A Demokratikus Unió állásfogla­lásban üdvözölte a megállapo­dást, rámutatva arra, hogy az alapszerződés előkészítése a Moravčík-kormány idején kezdődött. Budapest: Felhatalmazás az aláírásra A magyar kormány tegnapi rendkívüli ülésén egyhangúlag egyetértett azzal, hogy két nap múlva aláírják a magyar-szlo­vák alapszerződést. A doku­mentumot vasárnap délután fél ötkor Párizsban látja el kézje­gyével a két ország miniszterel­nöke, Horn Gyula és Vladimír Mečiar - idézte az MTI Csák Elemér kormányszóvivő hivata­los bejelentését. Kovács László külügyminisz­ter újságíróknak elmondta: az A Magyar Koalíció állásfoglalása az alapszerződésről (Folytatás az 1. oldalról) Szükségesnek tartjuk az alap­szerződésben foglaltak éven­kénti felülvizsgálását. Amennyi­ben a szlovák fél nem tartja be vállalt kötelezettségeit, abban az esetben javasolni fogjuk a szerződés felbontását. Szükségesnek tartjuk, hogy a szerződő felek az európai intéz­ményekkel együtt garantálják az 1201-es ajánlás teljes szövegé­nek érvényesítését, különös tekin­tettel az ajánlás 11-es cikkelyére. Bugár Béla, az MKDM elnöke Š. Emlékeztetve arra a tény­re, hogy a szerződéstervezet nem tartalmaz megfelelő ga­ranciákat a kisebbségi jogok és a kisebbségi intézmény­rendszer anyagi feltételeinek biztosítására, fennáll annak a veszélye, hogy a szlovákiai ma­gyar kultúra és iskolaügy anya­gi fedezet nélkül marad. Fel­hívjuk a kormányok figyelmét, hogy a szlovákiai magyar kul­túra és iskolaügy 1992-es évi becsült költségei meghaladták Duray Miklós, az Együttélés elnöke a 2 milliárd csehszlovák koro­nát. 4. Az ellenőrzés elengedhe­tetlen feltételének tekintjük a kisebbségek hatékony részvé­telét az alapszerződés 15. cik­ke 6. bekezdése értelmében létrehozandó vegyes bizottság­ban. Véleményünk szerint az alap­szerződés csak a fentiek szelle­mében valósítható meg, és tölt­heti be küldetését. Budapest, 1995. március 17. A. Nagy László, az MPP elnöke alapszerződés erősíti a bizal­mat a két ország között; jobb politikai feltételeket teremt a vi­szony javítására. Ugyanakkor lé­nyegesen javítja a szlovákiai magyarság helyzetét is, mivel rögzíti a kisebbségi jogok érvé­nyesítésének garanciáit. A magyar ellenzéki pártok véleménye Jeszenszky Géza volt külügy­miniszter, a Magyar Demokrata Fórum képviselője látatlanban - mivel a szerződés szövegét nem ismerte pontosan - úgy vé­lekedett, hogy a dokumentum nem érinti a magyarság kollek­tív bűnösségét megállapító be­neši dekrétumok eltörlését. Ez pedig - nyilatkozta az MTI-nek - megkerülhetetlen egy törté­nelmi megbékélésre törekvő szerződésben. Áder János, a Fidesz ügyve­zető alelnöke leszögezte: a je­lenleg rendelkezésre álló infor­mációk alapján sérelmezhető, hogy a szlovákiai magyar pártok­kal nem konzultáltak az alap­szerződés részleteiről. Hiányol­ta, hogy a dokumentum nem tartalmaz környezetvédelmi zá­radékot, ami elengedhetetlen lenne két olyan ország eseté­ben, amelyeknek olyan komoly nézeteltéréseik vannak, mint Bős-Nagymaros, illetve Mohi. Surján László, a Keresztény­demokrata Néppárt külügyek­kel foglalkozó országos alelnö­ke sérelmezte, hogy a kormány­zat az ellenzéki pártokat nem, vagy csak nagy késéssel infor­málta a tárgyalások menetéről. Ugyanakkor jelentős eredmény­nek tartotta, hogy az ET 1201­es ajánlása bekerült a doku­mentumba. Torgyán József azt fogja java­solni a Független Kisgazdapárt vezető testületeinek, hogy nyil­vánítsák ki: ha megnyerik a vá­lasztásokat, semmisnek fogják tekinteni a magyar-szlovák alapszerződést. A pártelnök sze­rint a kormány eljárása az alkot­mányba ütközik, mivel az ki­mondja: á kiemelkedő fontossá­gú nemzetközi dokumentumok megkötése az országgyűlés ha­táskörébe tartozik. Ma tárgyal a szlovák kormány Csak ma kerül a kormány elé az alapszerződés - jelentette be tegnap Körmöcbányán Vladimír Mečiar, aki munkalátogatáson járt ebben a régióban a kabinet több tagjának kíséretében. Kö­zölte, Juraj Schenk külügymi­nisztert bízta meg, hogy tájékoz­tassa a koalíciós partnereket a kormányban és a parlament­ben, s kérje egyetértésüket. Mintha a dokumentum nem is hivatkozna az ET 1201-es ajánlására, Mečiar azt mondta, hogy az alapszerződés a kisebb­ségi jogokat mint az egyének, s nem a kollektívák jogait rögzíti. „Minden említés és elgondolás az autonómiáról visszavonha­tatlanul eltűnt a szerződésből" - mondta a kormányfő. A TITKOSSZOLGALATROL SZOLO TÖRVÉNY Az államfő visszaadta TA SR hír Michal Kováč államfő tegnap döntést hozott, miszerint visszaadja ismételt megvitatásra a szlovák parlamentnek a tit­kosszolgálatról szóló törvényt, amelyet a törvényhozás a márci­us 6-i ülésén hagyott jóvá. Mint ismeretes, a titkosszolgálatról szóló 46/1993-as Tt. sz. törvény módosítása értelmében az in­tézmény igazgatóját a kormányelnök javaslatára a szlovák kor­mány nevezné ki, illetve váltaná le. Az Európai Unió feltételei (Folytatás az 1. oldalról) A magyar Országos Atomener­gia Bizottság (OAB) támogatja a mohi atomerőmű építésének EBRD-hitelből történő befejezé­sét. A bizottságnak ezt az állás­pontját Vajda György, az OAB ügyvezető igazgatója ismertette tegnap az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban rendezett saj­tótájékoztatón. Vajda György ki­fejtette, hogy az OAB érzel­mektől és politikai meggondolá­soktól mentesen, pusztán a szakmai és biztonsági szempon­tok mérlegelésével alakította ki álláspontját, amely a magyar ál­lampolgárok érdekeit tartja szem előtt. Az EBRD által megfo­galmazott hitelfelvétel garanciát nyújt arra, hogy a mohi atom­erőmű megfeleljen a legmaga­sabb szintű biztonsági előírá­soknak. POZSONY Nem lesz viteldíjemelés TA SR-hí r A Pozsonyi Járási Hivatal teg­nap visszautasította a fővárosi közlekedési vállalat rt. kérvényét a tömegközlekedési viteldíjak emelésére vonatkozó végzés ki­adásáról. Ivan Šátekjárási hivatal­vezető közölte ezt a sajtóirodával. Az elutasító döntést a városi képviselő-testület hozta március 9-i ülésén. Ez a határozat hangsú­lyozza, hogy a képviselő-testület nem ért egyet az indokolatlan vitel­díjemeléssel, noha felhatalmazta a közlekedési részvénytársaságot, terjessze elő a járási hivatalnak vi­teldíj-módosítási javaslatát. Az előterjesztett javaslatból követke­zik a város céltámogatásának tisz­tázatlansága. A város tömegközle­kedési támogatása nem kötelező érvényű, mert még nem hagyták jóvá a város költségvetését, és a javaslathoz mellékelt minden egyes alapanyagban más-más összegű dotáció szerepel. Vélemények Ľuptákék árnyékkormányáról TA SR-hír Ján Ľupták, a szlovák parla­ment alelnöke, a Szlovákiai Munkásszövetség elnöke teg­napelőtt bejelentette, £ogy az általa vezetett pártnak van ár­nyékkormánya, amelyről ed­dig nem akart szólni a nyilvá­nosság előtt. A hírrel kapcso­latban fejtették ki a sajtóiroda kérésére a Magyar Koalíció képviselői pártjuk, mozgal­muk állásfoglalását. Molnár Norbert, az MPP sajtótitkára szerint őket nem lepi meg, hogy az a párt, amely a kormány vezető ere­je, nem pedig statiszta akar lenni, árnyékkormányt léte­sít. „Eddigi tetteik azonban nem tükrözik, hogy a Mun­kásszövetségnek átfogó programja lenne az egész társadalom számára" hangsúlyozta. Dolník Erzsébet, az Együtt­élés központi titkára kifejtet­te, mozgalmuk azért tartja meglepőnek az információt, mert a Munkásszövetség ere­detileg egyáltalán nem akart belépni a kormányba. Szerin­te e döntés a Munkásszövet­ség és a DSZM közti bizonyos ' ellentéteket is jelezheti. Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője hangsúlyozta, a Munkásszövetségnek rendkí­vül megtetszhetett a kor­mánytagság és a kormány­zás, amit az árnyékkormány létesítéséről szóló információ is bizonyít. IZETBEGOVIC: Folytatjuk a harcot Újvidéki tudósítás Amennyiben a szerbek nem fogadják el a béketervet, a bosz­niai muzulmánoknak nem ma­rad más hátra, mint hogy folytas­sák a harcot - jelentette ki teg­nap Alija Izetbegovic muzulmán elnök. Izetbegovic kétnapos láto­gatáson tartózkodik Bonnban, Klaus Kinkéi német külügymi­niszterrel csütörtökön tárgyalt, tegnap pedig Kohl kancellárral és Herzog államelnökkel találko­zott. A muzulmán elnök szerint Boszniában kevés kilátás van a békére. Kijelentette azt is, hogy a muzulmánok nem járulnak hozzá a négy hónapos tűzszünet meghosszabbításához, amennyiben ez azt jelenti, hogy továbbra is a lakosság 30 száza­léka birtokolja Bosznia területé­nek 70 százalékát. Washington viszont épp arra apellál, hogy még a tűzszünet letelte előtt mindhárom fél já­ruljon hozzá annak meg­hosszabbításához. Warren Christopher külügyminiszter közölte is ezt az elvárást Tudj­man horvát elnökkel és a hor­vát-muzulmán föderáció képvi­selőivel, akik a föderáció létre­hozásának évfordulójáról Wa­shingtonban emlékeztek meg. Christophernek természetesen a szerbekhez is van üzenete: el kell fogadniuk a nemzetközi összekötő csoport béketervét. Christopher erre az évre 10 millió dolláros segélyt ígért a boszniai horvát-muzulmán fö­derációnak, amely - washing­toni értékelések szerint is ­meglehetősen ingatag lábakon áll. Mate Granic horvát külügy­miniszter szerint (aki csütörtök este Washingtonból jelentke­zett a Horvát Televíziónak) a BT két határozatot készít az UNPROFOR horvátországi man­dátumáról. Az egyik hat hónap­ra meghosszabbítja az'ENSZ­erők ideiglenes mandátumát (ez idő alatt a kéksisakosok csak a határokat és a Kninnel aláírt szerződések végrehajtá­sát ellenőrzik), a második pe­dig meghosszabbítja az UNP­ROFOR macedóniai és boszniai, mandátumát, egyszersmind véget vet az eddigi horvátor­szági megbízatásnak. Peter Galbright, az USA zágrábi nagy­követe szerint az ENSZ nem fog tárgyalásokba bocsátkozni a szerbekkel az új mandátum­ról. GYARMATI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom