Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-10 / 34. szám, péntek

1 41 OJ szó KÜLFÖLD 1995. február 10. Új ÜIA-igazgató Bili Clinton amerikai elnök Mi­chael Cams ötvenhét éves nyug­állományú tábornokot nevezte ki a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) új igazgatójának. A légierő vezérkari főnökének volt helyettesére vár a feladat, hogy helyreállítsa a CIA megté­pázott becsületét, egyszersmind kidolgozza szervezeti átalakítását és az új kor szelleméhez való igazítását. A jelölést a szenátus­nak még jóvá kell hagynia, ám a Fehár Ház bízik benne: a tábor­nok szakmai pályafutását és te­kintélyét ismerve megerősítése nem lehet akadály, jóllehet Mi­chael Cams nem rendelkezik hírszerzési tapasztalatokkal. Részt vett a vietnami és az Öböl­háborúban: az előbbi helyen több mint kétszáz bevetést irá­nyított, az Irak elleni offenzívá­ban a közvetlenül a vezérkar mellett dolgozott. A hivatalt az utóbbi időben sú­lyos, szakmai hírnevét alaposan kikezdő megrázkódtatások érték, kezdve a kettős ügynökként ténykedő Alrich Ames lelep­leződésétől a különböző szex­botrányokig bezáróan. Hosszú évek óta nem volt olyan rossz a viszony a CIA és a kongresszus között, mint mostanában: a tör­vényhozók a szervezet alapos megreformálását, feladatköré­nek megnyirbálását, kivagyiság­ra emlékeztető munkastílusá­nak a módosítását követelik. A tábornok elődéjének, lames Woolseynak beletört a bicskája a feladatba: tavaly december­ben, kétévi szolgálat után visszaadta a megbízatását CASTRO A MERÉNYLETRŐL A fantázia terméke MTI-hír Fidel Castro egy angol gazda­sági delegáció tiszteletére adott fogadáson brit újságírókkal be­szélgetve kijelentette, hogy „sem­miféle értesülése nincs" azzal az állítólagos merénylettel kapcso­latban, amelyet a Vanity Fair amerikai folyóirat most megje­lenő száma szerint tavaly április­ban Havannában kíséreltek volna megellene lőfegyverekkel támad­va autójára. Ez a hír minden bi­zonnyal csak a szenzációt kereső fantázia terméke - jegyezte meg a kubai vezető. Ugyanakkor hoz­zátette: „mindig vannak, akik azon gondolkodnak, hogyan le­hetne meggyorsítani a halál eljö­vetelét, és azt hiszik, ezzel végez­hetnek a forradalommal is„. AUSZTRIAI MERENYLETEK Beismerő levél, parlamenti botrány Franz Löschnak osztrák belügyminiszter az osztrák rádióban megerősítette, hogy a burgenlandi pokolgépes merénylettel kap­csolatban egy már ismert illegális szervezettől beismerő levél ér­kezett. A levél fejléce ugyanolyan, mint azé a fenyegető levélé, amelyet tavaly Lojze Peterle akkori szlovén külügyminiszter ka­pott, a feladók egy bizonyos „Bajuvár Felszabadító Hadsereg­hez" tartozónak vallják magukat - jelentette az APA A levél ki­lenc oldalas, nagyon részletes és minden jel szerint hiteles. A bel­ügyminiszter beható vizsgálatok révén szeretné ezt bizonyítani. MTI-hírek A „Bajuvár Felszabadító Hadse­reg" az ÖRF-ben elhangzottak sze rint a levélben nem csupán a bur­genlandi pokolgépes merénylete­ket ismerte el, haríem magára vál­lalta a levélbomba-merényleteket és a klagenfurti pokolgépes rob­bantást is. A levelet a levélbomba­sorozat két vádlottja, Peter Binder és Franz Radl ügyvédjeinek küld­ték, nyilvánvalóan azzal a szán­dékkal, hogy eltereljék róluk a gya­nút. Jörg Haider, a szabadságpárti­ak vezére a második világháború náci koncentrációs táborait „a nemzetiszocializmus büntetőtábo­rainak" nevezte, és ezzel botrány­ba fulladt az osztrák parlament éj­szakába nyúlt szerdai ülése. A kép viselők a zöldek kezdeményezésé­re a szélsőjobboldal ausztriai erősödését vitatták meg. A zöldek Franz Löschnak szociáldemokrata belügyminiszter szemére vetették, hogy tevékenysége, külföldiekre vonatkozó törvényei jelentősen elősegítették e légkör kialakulá­sát. A vitában Haider, szintén Löschnak felelősségét hangsú­lyozva, így fogalmazott: - Az itt ki­nyilvánított szándék nem érvénye­sül a gyakorlati politikában, és ez az oka annak, hogy máig sem in­tegrálódott ez az etnikai kisebb­ség, amelyet 50 évvel ezelőtt kis híján elpusztítottak a nemzetszoci­alizmus büntetőtáboraiban. Haider kifejezése kisebbfajta vi­hart váltott ki. A Zöldek kisebbségi szóvivője a történelem meghami­sításának nevezte, hogy Haider az auschwitz-birkenaui tábort, ahol magyar zsidók és cigányok ezrei váltak a megsemmisítő gépezet ál­dozataivá, „büntetőtáborként" emlegeti. Több politikus a náci ha­lálgyárak tagadását vetette Haider szemére, s azt, hogy az általa alkal­mazott kifejezés feltételezi: a tábo­rokat bűnözőknek létesítették. A Néppárt képviselője követelte, Ha­ider világosan szögezze le: az álta­la említett büntetőtáborok nem a büntetést érdemlők számára léte­sített intézmények voltak, hanem a tömeges megsemmisítés tábo­rai, ahol faji okokból gyilkolták az embereket. A szabadpártiak soraiból egy képviselő az értelmező szótárból próbálta menteni Haider szavait. A szótári alakra hivatkozva közölte: a koncentrációs tábor szinonimája „büntető tábor polgári személyek­nek". Miután a kifejezések közötti különbségtételt „szemantikai maszturbációnak" nevezte, a te remben megfékezhetetlen zűrza var tört ki, és Heinz Fischer parla menti elnök egy időre megszakítot­ta az ülést, amely négyórás vita után szerda késő éjszaka fe jeződött be. HAVANNA CAFOUA PERU TAMOGATASAT Tárgyalnak, de lőnek is A fegyveres konfliktus kitörése óta első ízben kezdett kétoldalú megbeszéléseket szerdán este a perui és az ecuadori külügymi­niszter-helyettes. Eduardo Poncé Vivanco és Marcelo Fernan­dez de Cordoba a brazil fővárosban találkozott egymással, majd a Riói Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását garantáló orszá­gok - az Egyesült Államok, Chile, Brazília és Argentína - képvi­selői is csatlakoztak hozzájuk. úri-hír felállítását irányozza elő. Peru azért vetette el a javaslatot, mivel az megváltoztatta volna a fegyver­mentes övezet földrajzi fekvését, és feljogosította volna Quitót egy polgári és rendőri hatóság felállítá­sára az érintett területen. Hatodik napjába lépett a Tihuin­za elleni perui támadás. Tihuinza az utolsó perui őrhely, amelyet Li­ma szerint Ecuador birtokol. A had­szintéren tett körútja során Alberto Fujimori perui elnök azt közölte, hogy eddig 29 perui katona esett el a harcok során, 50 megsebe sült, és 6 személy baleset követ keztében hunyt el. Ecuador 11 ha­lálos áldozatról és 26 sebesültről számolt be. Meg nem erősített pe rui sajtóértesülések szerint a Tihu­inza elleni támadás során mindkét Az AFP francia hírügynökség brazil diplomáciai forrásokra hivat­kozó jelentése szerint a tárgyalá­sok tegnap folytatódtak Brazíliavá­rosban,.és a perui diplomácia he­lyettes vezetője kijelentette: foly­tatják az erőfeszítéseket a béke helyreállítása érdekében. Peru korábban elutasította az Ecuador által kidolgozott rendezé­si tervet, amely Quito szerint csak két pontban tért el a Riói Jegyzőköny által javasoltaktól. Li­ma szerint a konfliktus megoldá­sának egyedüli módja az a formu­la, amely egy tűzszünet megköté­sét, a harcoló felek szétválasztá­sát és egy katonai megfigyelők ál­tal ellenőrzött demilitarizált övezet oldalon 150 katona halt meg. Ugyancsak perui források beszá­moltak arról, hogy tegnap több száz perui katonát mozgósítottak. Ecuador közölte, hogy csapatai lelőttek egy MIG-8-as helikoptert, immár a harmadikat a harcok ja­nuár 26-i kitörése óta. A kubai külügyminisztérium éles hangú jegyzékben utasította vissza azokat az amerikai sajtóér tesüléseket, amelyek szerint a Castro-kormány katonai segítsé­get nyújtana Perunak. A kubai szellemi emigráció egyik vezetője a napokban közölte, hogy a perui hadsereg egyik tábornoka nemrég két alkalommal is Havannában járt, „nyilvánvalóan fegyveralkatré­szeket és lőszert keresve a perui hadsereg számára. A kubai ellen­zék szerint Castro az annyira szük­séges élelmiszer és olajszállítások fejében Peru rendelkezésére bo­csátotta a kért katonai eszközö­ket. A havannai cáfolat szerint ezek a nyilatkozatok, „hamis és szégyenletes módon próbálják Ku­bát belekeverni a sajnálatos perui­ecuadori határkonfliktusba". Folyik az áldozatok holttesteinek azonosítása a Bogotától mintegy 150 kilométernyire lévő Pereira mellett. KOLUMBIA Újabb földrengések Csütörtök hajnalig több mint 30 halálos áldozatot vettek számba Kolumbiában, ahol szerda este a Richter-skála sze­rint 6,4 erősségű földrengés pusztított. MTI-hírek A 20 másodpercen át tartó föld­mozgás az ország középső-nyugati vidékére esett, központja a méré­sek szerint a felszíntől mintegy 90 kilométeres mélységben volt. a legsúlyosabb károk a 420 ezer la­kosú Pereira városban keletkez­tek, ahol lakóházak és középüle­tek százai dőltek romba, illetve rongálódtak meg kisebb-nagyobb mértékben. Csak ebben a tarto­mányi székvárosban eddig húsz holttestet találtak meg a mentőosztagok, 135 sebesültet ápolnak, és a Vöröskereszt helyi szervezete szerint Pereira több pontján még sokan vannak a ro­mok alatt - élve vagy holtan. A mentési munkálatokat nagy erőfe­szítésekkel folytatják. Ernesto Samper kolumbiai el­nök késő este a helyszínre utazott a természeti katasztrófa nyomán kialakult helyzet felmérésére. Rövid időn belül ez volt a máso­dik földmozgás a dél-amerikai or­szágban: a január 19-én bekövet­kezett és napokig tartó utórengé­sekkel kísért rengés hét halálos ál­dozatot követelt, és ötezren szen­vedtek károkat. KUBA TORETLENSEGET Csiang csodálja MTI-hír Csiang Cö-min azt kívánja a kubai népnek, hogy „Fidel Castro vezeté­sével sikerüljön úrrá lennie átmeneti nehézségein" - idézte a kínai sajtó tegnap az ország elnökét. A kínai államfő Pekingben Roberto Robaina kubai külügyminiszter előtt kijelentette: legutóbb 1993-ban Kubában jár­ván csodálattal adózott a szigetország népének „töretlen harci szellemé­ért" .Arról azonban nincs szó a jelentésben, ígért-e segítséget Kína ideoló­giai testvérének, a válságok közt bukdácsoló karibi államnak. Pekingi megfigyelők nem tartják ezt valószínűnek, és utalnak arra, hogy Kínának nem gyakorlata az ideológiai indíttatású segélyezés. Még legközelebbi pártfogoltjától, Észak-Koreától is szinte teljesen megvonta már az egyol­dalú adományokat. Nincs hosszabbítás USA - ÉSZAK-KÓR EA Szemétkosárba az egyezményt? Egy magas rangú amerikai kormányilletékes szerint az Egyesült Államok kész elállni a tavaly októberi atomegállapodás végre­hajtásától, ha Phenjan nem lép párbeszédre Szöullal a két or­szágrész közötti viszony rendezése érdekében. Washington Lord, a külügyminisztérium kelet-ázsiai ügyekért felelős állam­titkár-helyettese leszögezte, hogy Phenjant maga az egyez­mény is kötelezi a Korea-közi tárgyalások felújítására. Egy hét múlva lejár a nyilvá­nos meghallgatások ideje, nincs több határidőhalasztás, a kor­mányok ugyan véleményt nyilvá­níthatnak, de mohi ügyében ­így vagy amúgy - dönteni kelle­ne már a hitelfolyósításról. Mit jelent a londoni székhelyű Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) csütörtöki határo­zata Bécs számára, amelynek immár nem lesz módja-ideje, hogy megrendezze sokat vitatott „hearingjét"? A sértve érzett osztrákoknak, akik a bank dön téshozó illetékeseivel ellentét­ben egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a nyil­vánosság megfelelő, elegendő információhoz jutott a „nyugati normáknak nem megfelelő", „kockázatos" beruházásról? Nos, Ausztria ezek után egy­részt brüsszeli utakon, Heinz Fischler EU-biztos bevonásával, másrészt a kormány és a parla­ment révén próbálkozhat to­vábbra is Mohi megtorpedózá­sával. Az osztrák unió-biztos a tévé ZIB hírmagazinjában sietett bejelenteni: Brüsszelben tevé­kenykedő több tucat kollégájá­nak küldte el az erőmű befejezé­se ellen szóló „összes osztrák érvet", félelmet felsoroló levelét, következő lépésként pedig izgal­mas misszióra vállalkozik az atomenergia-kihasználó orszá­gok képviselőinek berkeiben. Magyarán: magában az Európai Bizottságban kívánja megértés­re bírni a testület tagjait. A rábeszélés, meggyőzés po litikája mellett Bécs, úgy tűnik, egy másik taktikát is cél­szerűnek tart: a fenyegetőzés taktikáját. A parlamenti frakci­ók tegnap ugyanis határozati ja­vaslatban szólították fel a kor­mányt további kemény lépések megtételére, ezen túlmenően pedig a londoni potenciális fi­nanszírozót egyenesen megfe­nyegették: amennyiben a BERD megadja a hitelt Mohi megépí­tésére, Ausztria fontolóra veheti tagságának felfüggesztését a bankban. Ebben az esetben 2,28 százalékos osztrák része­sedéstől fosztaná meg a pénz­intézményt. Bár Fischler nyilatkozatában cáfolta, hogy Ausztria „általá­nos atomellenes hadjáratot" folytatna, a parlamenti doku­mentum mégiscsak erre enged következtetni. Ausztriának ­előrelátóan - nemcsak Mohival vagy Temelínnel van baja, ha­nem egyáltalán a közép-európai atomenergia-politikával. A bécsi kormánynak, mintegy végső cél­kitűzésként, azért kellene har­colnia, hogy az Európai Unió a jövőben soha többé ne adjon hi teleket Közép-Kelet-Európának atomerőművek építésére. URBÁN GABRIELLA MTI-hír - Készek vagyunk a szemétko­sárba dobni az egész megállapo­dást, ha Észak-Korea nem haj­landó eleget tenni ennek a köve­telménynek - mondta. Az Egyesült Államok kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy az észak koreai atomprogram befa­gyasztásáról, illetve az ázsiai or­szág elszigeteltségének enyhíté­séről szóló genfi egyezménynek központi eleme a Phenjan és Szöul közötti párbeszéd életre hí­vása. Az államtitkár-helyettes szavai azonban az amerikai ál­láspont megkeményedéséről ta­núskodnak. Ugyancsak ellentétek támadtak a két fél között az észak-koreai atomreaktorok korszerűsítésének feltételeiről is. A megállapodás alapján az Egyesült Államok vállal­ta, hogy nemzetközi konzorciumot szervez Phenjan grafitfékezésű re­aktorainak könnyűvizes rendszerű berendezésekkel történő kicseré­lésére. Mivel a négy és fél milliárd­ra becsült költségek nagy részét Szöul fedezi, Washington ragasz­kodik hozzá, hogy a reaktorok dél­koreai tervezésűek legyenek, Phenjan azonban - bizonyosan presztízsokokból - mindeddig elu­tasította a tervet. Bár az Egyesült Államok és Észak-Korea között egyelőre több a nézeteltérés, mint az egyetértés az észak-koreai atomreaktorok korszerűsítésének kivitelezése ügyében, szöuli értesülések sze­rint Phenjan máris emeli a téteket. Legutóbb értésre adta: csak ab­ban az esetben hajlandó bele­egyezni abba, hogy a korszerűsí­tést dél-koreai reaktorokkal való­sítsák meg, és csak akkor fogja fel­újítani a párbeszédet Szöullal, ha az Egyesült Államok katonai összekötő irodát létesít Panmin­dzsonban - jelentette a KBS dél­koreai televíziós társaság. Az iroda megnyitása Észak-Kore­ának azt a törekvését szolgálná, hogy az Egyesült Államokkal tartan­dó közvetlen tárgyalásokon érje el a fegyverszüneti megállapodás bé­keszerződéssel való felváltását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom