Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-03 / 28. szám, péntek

Kinek a válsága? ... alkotmányjogilag a Tanulságok megalapozottabb dokumentum volt annál, mint amilyet Dušan Macuška bármikor produkálhat. Husákék, igaz, hazaárulók voltak, le paktáltak, a megszállókkal, formálisan viszont hivatkozhattak az Alkotmány 4. cikkelyére. 5. oldal SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP L.A.S. . ^ÖNYtOV^ 851 04 HRA ITSI.AVA, SuMikova 9 Tel.: 07/810930; telefax; 07/818 431 gazdag választék <& 0 't> lakásokba - irodákba - szállodák ha í:> itt tí; a szőnyeget renrtellelési helyire szállítjuk és felrakjuk «i * t» Szeretettel várjuk önöket hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között szombaton 8-tól 13 óráig VK-123 Péntek, 1995. február 3. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 28. szám TORNAIJA: Ismét Šafárikovo? UJ Szó-tudósítás A politikai fordulat után ke­vés település kapta vissza régi nevét, a szerencsések közé tartozik Tornaija. A Matica slovenská Elnöksé­gének a közelmúltban Breznón megtartott kihe­lyezett ülésén született a javaslat, hogy Tornaiját ke­reszteljék vissza Šafáriko­vóra. A keresztelő napját május 23-ára tűzték ki, mi­vel Pavel Jozef Šafárik, a város „névadója" 200 évvel ezelőtt ezen a napon szüle­tett - Feketepatakon. - A Híradóból értesültem a ja­vaslatról - tájékoztatta tegnap szerkesztőségünket Schwartz Árpád, Tornaija polgármestere. - A Matica slovenská ezzel kap­csolatosan eddig még sem szó­ban, sem írásban nem értesí­tett. Ha a javaslatot írásban megkapjuk, természetesen az önkormányzat elé terjesztjük. Döntsenek a városatyák, de nem értem, mit kell ezzel ennyit foglalkozni, hiszen a Tornaija név már mindannyiunknak a vé­rében van. A névváltoztatás után a város lakosságának a többsége nagy megelégedéssel fogadta a Tornaija név vissza­adását. A polgármester szerint a névváltoztatásra irányuló javas­lat újabb mésterséges feszültsé­getet szít, miközben rengeteg egyéb feladatuk van. Mint mondta, a Matica slovenská vá­rosi szervezetétől nem származ­hatott a javaslat, Tornaiján mással vannak elfoglalva az em­berek. Például azzal, hogy kevés a munkalehetőség, egyre rosszabb a szociális helyzet. Tornaija az idén ünnepli mega­lakulásának 750. évfordulóját. Erről nem sokkal a Šafárik-únnep­ségek után, kétnapos rendezvé­nyen emlékeznek meg Tornaiján - vagy Šafárikovóban. (farkas) CSAKY PAL NYILATKOZIK LAPUNKNAK A KISEBBSEGVEDELMI KERETMEGÁLLAPODÁSRÓL Felemás megfogalmazások Szlovákia és Magyarország szerdán Strasbourgban aláírta az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretszerződését, amelyet tavaly novemberben fogadtak el a Tanács külügyminiszterei. Ez az első olyan nemzetközi dokumentum, amely kötelező érvénnyel védelmezi a nemzeti kisebbségek jogait. A szerződés egyik legalapvetőbb vonása, hogy egyéni kisebbségi Jogokat, nem pedig kollektív Jogokat rögzít. Az egyelőre 21 ET-tagország által aláírt egyez­mény jelentőségéről, pozitívumairól és gyengéiről kérdeztük Csáky Pált, az MKDM parlamenti képviselőjét, aki korábban tagja volt annak a szlovák kül­döttségnek, amely részt vett az EP Parlamenti Közgyűlésének munkájában. • Tulajdonképpen örülnünk kellene annak, hogy megszületett a keret­szerződés... - Valóban örülnünk kellene, de azt hi­szem, indokoltan fogalmazhatok úgy, hogy vegyes érzelmekkel fogadtuk. Hogy érthető legyen, miért mondom, vissza kell térni 1989-ig. Addig Kelet-Eu­rópában erről a témáról érdemben nem lehetett beszélni. Ekkor egy pozitív eufó­ria kezdett eluralkodni Keleten és Nyu­gaton a tekintetben, hogy jóakarattal és demokratikus hozzáállással gyorsan meg lehet, sőt meg kell oldani többek között a kisebbségvédelmet is. Sajnos, kiderült, hogy ezeknek a problémáknak sokkal mélyebb gyökerei vannak, és ezek nem oldhatók meg egy csapásra. Azok a kelet-európai államok, amelyek nem nagyon siettek e kérdések megol­dásával, néha okkal mutattak rá az e te­kintetben Nyugat-Európában is tapasz­talható visszásságokra. Időközben Eu­rópában számos olyan esemény követ­kezett be, amelyeket etnikai indíttatású­aknak tartanak. Egyfajta félelem kez­dett úrrá lenni a kormányokon és a nemzetközi szervezeteken, hogy ez egy puskaporos hordó, holott valószínűleg csak arról van szó, hogy a kelet-európai diktatúrák erőszakolt megoldásokat al­kalmaztak. Mindezek együttvéve okoz­ták, hogy míg 1990-ben egy viszonylag jő dokumentum keletkezett, a koppen­hágai dokumentum, 1993-ban pedig az ET elfogadta az 1201-es ajánlást, amely szintén pozitív számunkra, de ezek nem kötelező érvényűek. Az ET 1992-ben megfogalmazta, hogy a minden ET-tag­állam számára kötelező európai ember­jogi konvenció bővüljön egy kisebbség­védelmi jegyzőkönyvvel. Az említett ajánlást fejlesztették volna azzá, még­hozzá úgy, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmussal párosulna, és nemzet­közileg számonkérhető lenne. így indult ez a dokumentum, amelyről most be­szélünk. • Szövegezése közben azonban szá­mos gond mutatkozott... - Időközben kiderült, hogy a létrejött szakbizottságok számos kérdésben nem tudtak zöld ágra vergődni, így a definíció kérdésében, az ellenőrzésében és a so­kat emlegetett standardok, vagyis a szin­tek kérdésében. Ezért úgy döntöttek, hogy két irányban lehet továbblépni: egy­részt az emberjogi konvencióhoz el kell készíteni a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely a kérdések széles körét ölelné fel, beleértve az autonómia és a nemzetközi ellenőrzés kérdését is. Tehát olyan me­chanizmust dolgozna ki, amely jogi kény­szerítő erővel is bírna. Másrészt gyor­sabb haladást reméltek attól, hogy elvá­lasztották a kulturális és nyelvhasználati jogokat, és ezeket egy keretegyezmény részeként fogalmazták meg. Ez a most aláírt kisebbségvédelmi keretegyezmény tehát egy leszűkített dokumentum, amely csak az anyanyelvi oktatásügyre, nyelvhasználatra és az anyanyelvi,kultú­rára vonatkozik. Megítélésem szerint azonban ez is féloldalasra sikerült. Nem mondhatjuk azt, hogy ez egy európai standard, hanem csak egy minimum, amelyben az Európa Tanács tagállamai a jelen pillanatban egyet tudtak érteni. • A keretszerződés aláírását meg­előző keddi Strasbourg i vitában szá­mos bírálat érte a dokumentumot. A szónokok úgy fogalmaztak, hogy tulaj­donképpen jobb híján fogadták el. - Sajnos, egyelőre így van. Látni kell, hogy több államnak, és itt nemcsak a ke­let-európaiakra gondolok, nem érdeke, hogy ez a kérdés megfelelő szinten ren­deződjék, mert félnek a saját kisebbsé­geiktől. Ne feledjük, hogy Európában et­nikailag tiszta állam nincs, és nagyon sok (Folytatás a 3. oldalon) ROZSNYO: A Város Díja - először Február 3-a Rozsnyó város születésnapja. Ezen a napon ad­ta ki 1291-ben III. András kirá­lyunk azt az oklevelet, melyben először említik név szerint ezt a régi középkori bányásztelepü­lést. Az elmúlt választási időszakban bekerült a város tör­vényeibe az a fejezet, mely arról rendelkezik, hogy ezen a napon a városért jelentőset tevő pol­gárt a Város Díjával tüntessék ki. Az elmúlt héten a rozsnyói vá­rosatyák a beérkezett javasla­tokból választották ki annak a három személynek a nevét, akik megkapják Rozsnyó Város Díját. Első alkalommal adjuk át a dí­jat - mondja Mátyus István pol­gármester. - Két olyan rozsnyói díjazott lett, aki sajnos már nincs közöttünk: Krausz Zoltán és Júli­us Petrinec. A harmadik díjazott Batta István lesz. A Polgármes­ter Díját Jozef Slivoň szaleziánus szerzetes kapja. (ambrus) ALAPSZERZODESUGY Jövő héten magyar változat UJ SZO-tudósítás A jövő héten a magyar féltől megkapjuk a szlovák-magyar alapszerződés budapesti ja­vaslatát, jelentette ki Juraj Schenk külügyminisztrer. A szlovák diplomácia vezetője egyenesen Strasbourgból ér­kezve tájékoztatott arról, hogy az ET székhelyén az időhiány miatt nem túl hosszú, de na­gyon tartalmas tárgyalásokat folytatott magyar kollégájával, Kovács Lászlóval. Schenk ezen a találkozón tudta meg a magyar külügymi­nisztertől, hogy a jövő héten el­juttatják Pozsonyba az alap­szerződésnek és a tervek sze­rint vele egyidejűleg aláírásra kerülő kisebbségi dokumen­tumnak a szövegtervezetét. A szlovák külügyminiszter elmon­dása szerint Kovács Lászlóval egyetértettek abban, hogy a dokumentumot gyorsan tető alá kell hozni, nehogy kifussa­nak az időből, s az alap­szerződést az európai stabilitá­si konferencia kezdetéig, vagy­is március 21-ig aláírhassák. A szlovák fél nézete szerint a ki­sebbségi dokumentumban ah­hoz a mércéhez kell igazodni, amelyet a héten aláírt európai kisebbségvédelmi keretmegál­lapodás irányoz elő. (p.vonyik) Befulladt altruizmus Hurrá!!! Nyertem 15 millió koronát! Tetszik tudni, ez az, amit olyan hatalmas falragaszok hirdettek mindenütt: ren­deljen füzeteket a slavošovcei papírgyártól, fizessen be 250 koronát a takarékpénztárba és nyerhet 15 milliót. Hogy mit kezdek a pénzzel, azt már jó előre elterveztem: legközelebbi családtagjaimnak adok 3 miilót, jótékony célokra 2 és fél milliót, hogy kiknek, azt nem írom le, hadd lepődjenek meg, akik kapják. Persze, névtelenül adom, nem kívánok én a jó­tékonykodó szerepében tetszelegi, sütkérezni, ó, dehogy, szerény, Jóérzésű ember vagyok én vagy mi a szösz. A kertes családi ház 5 millió korona, be is kell rendezni. Kissé távol esik a városközponttól, így autó is szükségeltetik. Persze, dolgozni nem fogok, eszemben sincs, ez, ugye, érthető. Te jó ég, ahogy mindezt összeszámolom, a végén alig marad pén­zem. Mert persze, utazni is fogunk és még egy seregnyi egyéb tervem van. Talán nem kellene idegenekkel szemben olyan nagyvonalúnak lennem. Miért kellene 2,5 milliót ad­nom szerencsétlen betegek megsegítésére, elég lesz 1,5 millió is. Ki ad ma annyit? Tessék mutatni nekem olyan em­bert! Na ugye! Szóval fél-millió untig elég lesz. Illetve, először a ház, az autó, az egyebek, és csak utána a Jótékonykodás. Persze, ha marad rá. No fuj! Nem ismerek magamra! Hát így állunk? Ez maradt a fennkölt, altruista tervekből? A nemes szívű névtelen adakozóból? Megrontott a pénz, gyalázat! Még jó, hogy nem nyertem egy fityinget se. Nem kell csalód­nom magamban. VOJTEK KATALIN A Nyugat Európában tomboló árvizek legnagyobb kárvallotja az a Hollandia, amely területének egy részét szó szerint a tengertől rabolta el. A híres holland szélmalmok nem búzát őrölnek, hanem a termőtalajt a magasabban fekvő tengertől elválasztó töltések szivattyúit üzemeltetik. A töltések, amelyek az elmúlt két évszázadban épültek, most komoly javításokra szorulnak. A TASR- AP felvételén a holland szárazföldi erők katonái láthatók, a Kampen városka melletti gátrendszer javítása közben. A lapzártakor érkező hírek szerint a németországi folyók szintje tegnap már süllyedt - a mentőalakula­tok és a polgárság nem kis örömére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom