Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-03 / 28. szám, péntek

Kinek a válsága? ... alkotmányjogilag a Tanulságok megalapozottabb dokumentum volt annál, mint amilyet Dušan Macuška bármikor produkálhat. Husákék, igaz, hazaárulók voltak, le paktáltak, a megszállókkal, formálisan viszont hivatkozhattak az Alkotmány 4. cikkelyére. 5. oldal SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP L.A.S. . ^ÖNYtOV^ 851 04 HRA ITSI.AVA, SuMikova 9 Tel.: 07/810930; telefax; 07/818 431 gazdag választék <& 0 't> lakásokba - irodákba - szállodák ha í:> itt tí; a szőnyeget renrtellelési helyire szállítjuk és felrakjuk «i * t» Szeretettel várjuk önöket hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között szombaton 8-tól 13 óráig VK-123 Péntek, 1995. február 3. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 28. szám TORNAIJA: Ismét Šafárikovo? UJ Szó-tudósítás A politikai fordulat után kevés település kapta vissza régi nevét, a szerencsések közé tartozik Tornaija. A Matica slovenská Elnökségének a közelmúltban Breznón megtartott kihelyezett ülésén született a javaslat, hogy Tornaiját kereszteljék vissza Šafárikovóra. A keresztelő napját május 23-ára tűzték ki, mivel Pavel Jozef Šafárik, a város „névadója" 200 évvel ezelőtt ezen a napon született - Feketepatakon. - A Híradóból értesültem a javaslatról - tájékoztatta tegnap szerkesztőségünket Schwartz Árpád, Tornaija polgármestere. - A Matica slovenská ezzel kapcsolatosan eddig még sem szóban, sem írásban nem értesített. Ha a javaslatot írásban megkapjuk, természetesen az önkormányzat elé terjesztjük. Döntsenek a városatyák, de nem értem, mit kell ezzel ennyit foglalkozni, hiszen a Tornaija név már mindannyiunknak a vérében van. A névváltoztatás után a város lakosságának a többsége nagy megelégedéssel fogadta a Tornaija név visszaadását. A polgármester szerint a névváltoztatásra irányuló javaslat újabb mésterséges feszültségetet szít, miközben rengeteg egyéb feladatuk van. Mint mondta, a Matica slovenská városi szervezetétől nem származhatott a javaslat, Tornaiján mással vannak elfoglalva az emberek. Például azzal, hogy kevés a munkalehetőség, egyre rosszabb a szociális helyzet. Tornaija az idén ünnepli megalakulásának 750. évfordulóját. Erről nem sokkal a Šafárik-únnepségek után, kétnapos rendezvényen emlékeznek meg Tornaiján - vagy Šafárikovóban. (farkas) CSAKY PAL NYILATKOZIK LAPUNKNAK A KISEBBSEGVEDELMI KERETMEGÁLLAPODÁSRÓL Felemás megfogalmazások Szlovákia és Magyarország szerdán Strasbourgban aláírta az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretszerződését, amelyet tavaly novemberben fogadtak el a Tanács külügyminiszterei. Ez az első olyan nemzetközi dokumentum, amely kötelező érvénnyel védelmezi a nemzeti kisebbségek jogait. A szerződés egyik legalapvetőbb vonása, hogy egyéni kisebbségi Jogokat, nem pedig kollektív Jogokat rögzít. Az egyelőre 21 ET-tagország által aláírt egyezmény jelentőségéről, pozitívumairól és gyengéiről kérdeztük Csáky Pált, az MKDM parlamenti képviselőjét, aki korábban tagja volt annak a szlovák küldöttségnek, amely részt vett az EP Parlamenti Közgyűlésének munkájában. • Tulajdonképpen örülnünk kellene annak, hogy megszületett a keretszerződés... - Valóban örülnünk kellene, de azt hiszem, indokoltan fogalmazhatok úgy, hogy vegyes érzelmekkel fogadtuk. Hogy érthető legyen, miért mondom, vissza kell térni 1989-ig. Addig Kelet-Európában erről a témáról érdemben nem lehetett beszélni. Ekkor egy pozitív eufória kezdett eluralkodni Keleten és Nyugaton a tekintetben, hogy jóakarattal és demokratikus hozzáállással gyorsan meg lehet, sőt meg kell oldani többek között a kisebbségvédelmet is. Sajnos, kiderült, hogy ezeknek a problémáknak sokkal mélyebb gyökerei vannak, és ezek nem oldhatók meg egy csapásra. Azok a kelet-európai államok, amelyek nem nagyon siettek e kérdések megoldásával, néha okkal mutattak rá az e tekintetben Nyugat-Európában is tapasztalható visszásságokra. Időközben Európában számos olyan esemény következett be, amelyeket etnikai indíttatásúaknak tartanak. Egyfajta félelem kezdett úrrá lenni a kormányokon és a nemzetközi szervezeteken, hogy ez egy puskaporos hordó, holott valószínűleg csak arról van szó, hogy a kelet-európai diktatúrák erőszakolt megoldásokat alkalmaztak. Mindezek együttvéve okozták, hogy míg 1990-ben egy viszonylag jő dokumentum keletkezett, a koppenhágai dokumentum, 1993-ban pedig az ET elfogadta az 1201-es ajánlást, amely szintén pozitív számunkra, de ezek nem kötelező érvényűek. Az ET 1992-ben megfogalmazta, hogy a minden ET-tagállam számára kötelező európai emberjogi konvenció bővüljön egy kisebbségvédelmi jegyzőkönyvvel. Az említett ajánlást fejlesztették volna azzá, méghozzá úgy, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmussal párosulna, és nemzetközileg számonkérhető lenne. így indult ez a dokumentum, amelyről most beszélünk. • Szövegezése közben azonban számos gond mutatkozott... - Időközben kiderült, hogy a létrejött szakbizottságok számos kérdésben nem tudtak zöld ágra vergődni, így a definíció kérdésében, az ellenőrzésében és a sokat emlegetett standardok, vagyis a szintek kérdésében. Ezért úgy döntöttek, hogy két irányban lehet továbblépni: egyrészt az emberjogi konvencióhoz el kell készíteni a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely a kérdések széles körét ölelné fel, beleértve az autonómia és a nemzetközi ellenőrzés kérdését is. Tehát olyan mechanizmust dolgozna ki, amely jogi kényszerítő erővel is bírna. Másrészt gyorsabb haladást reméltek attól, hogy elválasztották a kulturális és nyelvhasználati jogokat, és ezeket egy keretegyezmény részeként fogalmazták meg. Ez a most aláírt kisebbségvédelmi keretegyezmény tehát egy leszűkített dokumentum, amely csak az anyanyelvi oktatásügyre, nyelvhasználatra és az anyanyelvi,kultúrára vonatkozik. Megítélésem szerint azonban ez is féloldalasra sikerült. Nem mondhatjuk azt, hogy ez egy európai standard, hanem csak egy minimum, amelyben az Európa Tanács tagállamai a jelen pillanatban egyet tudtak érteni. • A keretszerződés aláírását megelőző keddi Strasbourg

i vitában számos bírálat érte a dokumentumot. A szónokok úgy fogalmaztak, hogy tulajdonképpen jobb híján fogadták el. - Sajnos, egyelőre így van. Látni kell, hogy több államnak, és itt nemcsak a kelet-európaiakra gondolok, nem érdeke, hogy ez a kérdés megfelelő szinten rendeződjék, mert félnek a saját kisebbségeiktől. Ne feledjük, hogy Európában etnikailag tiszta állam nincs, és nagyon sok (Folytatás a 3. oldalon) ROZSNYO: A Város Díja - először Február 3-a Rozsnyó város születésnapja. Ezen a napon adta ki 1291-ben III. András királyunk azt az oklevelet, melyben először említik név szerint ezt a régi középkori bányásztelepülést. Az elmúlt választási időszakban bekerült a város törvényeibe az a fejezet, mely arról rendelkezik, hogy ezen a napon a városért jelentőset tevő polgárt a Város Díjával tüntessék ki. Az elmúlt héten a rozsnyói városatyák a beérkezett javaslatokból választották ki annak a három személynek a nevét, akik megkapják Rozsnyó Város Díját. Első alkalommal adjuk át a díjat - mondja Mátyus István polgármester. - Két olyan rozsnyói díjazott lett, aki sajnos már nincs közöttünk: Krausz Zoltán és Július Petrinec. A harmadik díjazott Batta István lesz. A Polgármester Díját Jozef Slivoň szaleziánus szerzetes kapja. (ambrus) ALAPSZERZODESUGY Jövő héten magyar változat UJ SZO-tudósítás A jövő héten a magyar féltől megkapjuk a szlovák-magyar alapszerződés budapesti javaslatát, jelentette ki Juraj Schenk külügyminisztrer. A szlovák diplomácia vezetője egyenesen Strasbourgból érkezve tájékoztatott arról, hogy az ET székhelyén az időhiány miatt nem túl hosszú, de nagyon tartalmas tárgyalásokat folytatott magyar kollégájával, Kovács Lászlóval. Schenk ezen a találkozón tudta meg a magyar külügyminisztertől, hogy a jövő héten eljuttatják Pozsonyba az alapszerződésnek és a tervek szerint vele egyidejűleg aláírásra kerülő kisebbségi dokumentumnak a szövegtervezetét. A szlovák külügyminiszter elmondása szerint Kovács Lászlóval egyetértettek abban, hogy a dokumentumot gyorsan tető alá kell hozni, nehogy kifussanak az időből, s az alapszerződést az európai stabilitási konferencia kezdetéig, vagyis március 21-ig aláírhassák. A szlovák fél nézete szerint a kisebbségi dokumentumban ahhoz a mércéhez kell igazodni, amelyet a héten aláírt európai kisebbségvédelmi keretmegállapodás irányoz elő. (p.vonyik) Befulladt altruizmus Hurrá!!! Nyertem 15 millió koronát! Tetszik tudni, ez az, amit olyan hatalmas falragaszok hirdettek mindenütt: rendeljen füzeteket a slavošovcei papírgyártól, fizessen be 250 koronát a takarékpénztárba és nyerhet 15 milliót. Hogy mit kezdek a pénzzel, azt már jó előre elterveztem: legközelebbi családtagjaimnak adok 3 miilót, jótékony célokra 2 és fél milliót, hogy kiknek, azt nem írom le, hadd lepődjenek meg, akik kapják. Persze, névtelenül adom, nem kívánok én a jótékonykodó szerepében tetszelegi, sütkérezni, ó, dehogy, szerény, Jóérzésű ember vagyok én vagy mi a szösz. A kertes családi ház 5 millió korona, be is kell rendezni. Kissé távol esik a városközponttól, így autó is szükségeltetik. Persze, dolgozni nem fogok, eszemben sincs, ez, ugye, érthető. Te jó ég, ahogy mindezt összeszámolom, a végén alig marad pénzem. Mert persze, utazni is fogunk és még egy seregnyi egyéb tervem van. Talán nem kellene idegenekkel szemben olyan nagyvonalúnak lennem. Miért kellene 2,5 milliót adnom szerencsétlen betegek megsegítésére, elég lesz 1,5 millió is. Ki ad ma annyit? Tessék mutatni nekem olyan embert! Na ugye! Szóval fél-millió untig elég lesz. Illetve, először a ház, az autó, az egyebek, és csak utána a Jótékonykodás. Persze, ha marad rá. No fuj! Nem ismerek magamra! Hát így állunk? Ez maradt a fennkölt, altruista tervekből? A nemes szívű névtelen adakozóból? Megrontott a pénz, gyalázat! Még jó, hogy nem nyertem egy fityinget se. Nem kell csalódnom magamban. VOJTEK KATALIN A Nyugat Európában tomboló árvizek legnagyobb kárvallotja az a Hollandia, amely területének egy részét szó szerint a tengertől rabolta el. A híres holland szélmalmok nem búzát őrölnek, hanem a termőtalajt a magasabban fekvő tengertől elválasztó töltések szivattyúit üzemeltetik. A töltések, amelyek az elmúlt két évszázadban épültek, most komoly javításokra szorulnak. A TASR- AP felvételén a holland szárazföldi erők katonái láthatók, a Kampen városka melletti gátrendszer javítása közben. A lapzártakor érkező hírek szerint a németországi folyók szintje tegnap már süllyedt - a mentőalakulatok és a polgárság nem kis örömére.