Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-23 / 45. szám, csütörtök

1995. február 23. KALEIDOSZKÓP ÚJ SZ Ó M PRIVATIZÁLJÁK A VILLAMOS IPARI VÁLLALATOKAT? Alkalmazotti részvények - előnyben A Moravčík-kormány annak idején kilátásba helyezte, hogy több más alapvető ágazattal együtt a villamos ipari vállala­tok egy részét is beveszi a vagyonjegyes privatizálás máso­dik hullámába. A kormányváltás után olyan hivatalos véle­mények láttak napvilágot, hogy az energiatermelés straté­giai fontosságú ágazat, ezért azt nem szabadna „szétoszta­ni". Szitás Imrét, a SZK Gazdasági Minisztériuma alapága­zati szekciójának igazgatóját az villamos ipar lehetséges privatizálásának mai helyzetéről kérdeztük. - Azáltal, hogy a legnagyobb villamosenergia-termelő válla­lat, a volt Szlovák Villa­mosművek (SEP) tavaly novem­bertől részvénytársasággá ala­kult, az energiaelosztást szolgál­tató három nagyvállalat, a Kelet, a Közép- és a Nyugat-szlovákiai Villamosművek pedig a mai na­pig állami vállalat, az energiater­melésben tehát egyfajta aszim­metria következett be. Tény, hogy a jelenlegi kormány privati­zációs koncepciója eltér az előző kormányétól, ami elsősor­ban abban nyilvánul meg, hogy a volt kormány mind az energia­termelés, mind a bánya- és gáz­ipar terén nagy százalékarányú privatizációt javasolt. A jelenlegi kormány koncepciója ezzel telje­sen ellentétes, mert azt szorgal­mazza, hogy a gáziparban nulla százalékos legyen a vagyonje­gyes privatizálás, és még nyitott kérdés az is, hogy a villamos­energia-termelés egyáltalán va­lamilyen százalékkal részt ve­gyen-e a vagyonjegyes privatizá­lásban. Ez előidézhetné az álla­mi vagyon magánkézben tör­ténő felaprózódását, ami a ha­sonló stratégiai ágazatokban a világban bevált gyakorlattal is Az alternatív energia kihasználása Szlovákiában az alternatív energiaforrások alig több mint 1 százalékkal vesznek részt a villa­mosenergia-termelésben, és az előrejelzések szerint 2005-ig nem is nagyon számíthatunk en­nek az aránynak a jelentős növekedésére. Egy 1992-es felmérés szerint következőképpen hasz­nálhatók ki az egyes energiaforrások. Energiaforrás (PJ/év) energiaipari részarány (%) összenergia lehetséges valós lehets. valós kihasználás kihaszn. kih. kihaszn. napenergia 50 000 4,9 0 0,77 0 szélenergia 2,125 1,1 0 0,41 0 geotérmális en. 55,0 7,8 1,8 1,22 0,28 kis vízi erőmű 4,39 2,62 0,49 1,00 0,19 biomassza 18,38 3,6 1,1 0,56 0,17 biogáz t 13,708 4,3 0 0,67 0 hulladékhő 285,0 4,5 2,4 0,71 0,38 összesen 28,82 5,79 5,34 1,02 Szitás Imre (A szerző felvétele) ellenkezne. Ha ezek a vállalatok magánkézbe kerülnének, az a veszély is fennállna, hogy ug­rásszerűen megnövekedhetné­nek az energiaárak. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az energiatermelő ágazatok nagy igényt támasztanak a be­fektetésekre, és a nagyarányú vagyonjegyes részesedéssel csökkenne ennek a garanciája, márpedig ez ellentétben lenne a stratégiai célokkal. Azt is meg kell említeni, hogy ebben az esetben a foglalkoztatási arány is csökkenne, mert nagyon való­színű, hogy a felosztás után egy idő múlva a kisebb vállalatok csődbe jutnának, ami ilyen jel­legű vállalatoknál megengedhe­tetlen. A szlovák gazdasági mi­nisztériumban szem előtt tart­juk ezeknek az ágazatoknak a . kénél készült felsőrész és talp 4 kiváló színkombináció Tengerészkék fehérrel kombinálva Fehér rózsa­színnel f kombinálva ""S::-. Fekete feketével kombinálva dupla varrás a fokozott igénybevételnek kitett Helyeken Ez a kitűnő RXi SPORT-ÉS TÚRACIPÖ hasonlít azok­hoz az edzőcipőkhöz, amelyeket a nagy sportámhá­zakban árusítanak, ezt azonban nem luxusáron kap­ja meg. Férfiak és nők részére egyaránt, anyaga jó minőségű. Talán ez a legkényelmesebb sport- és tú­racipő, amelyet valaha is hordott. De ez nem csak sportcipő... Nagyon divatos és ideális családi kirán­dulásokra és hétvégekre is. Szilárd, rugalmas, az ütközéseket és egyenetlensé­geket csillapító talpa garantálja a láb szilárdan tartá­sát. A cipő orra ellenálló a horzsolással szemben, ezért meghosszabítja az élettartalmát. A cipő alakja és a lágy tömés az oldalak mentén garantálja a sarok és a boka maximális szilárdan tartását. Férfiak szá­mára 6-11 -es számban szállítjuk, tengerészkék szín­ben (NAVY) fehér dísszel, vagy szürkében kék dísszel. Nők számára 4-estől 8-as számban, fehér. színben rózsaszín vagy fekete dísszel. Nézze át, és próbálja ki otthon, a négyhetes próbaidő alatt, és ha nem fog egyetérteni azzal, hogy teljes mértékben megfelel a kifizetett árnak, egyszerűen károsodás nélkül visszaküldi, és visszakapja pénzét. Nonstop üzenetrögzítőnk száma: tf 070492/43 54 ipóiy vízelvezető barázdák a talpon Expressz megrendelőszelvény C.Z.R. UNIVILLE V.O.F. - Dobrý nákup, Box 142, | (odd. 108-161), PSČ 90201 Pezinok MEGTAKARÍTÁS Vegyen több mint 1 párat - pénzt takarít meg! I 2 pár vásárlásánál 2 ára 768,-(megtakarít 110-et)_ 3 pár vásárlásánál 3 ára 1042,-(megtakarít 275-öt) I RXi CIPŐ kőd nagyság szín Férfi R 6889 NAVY 439,­6-11-es nagyság R 6890 SZÜRKE 439,­NŐI R 6891 FEHÉR 439,­4-8-as nagyság R 6892 FEKETE 439,­( Számoljon le 110 koronátN ha két párat rendel 1 Számoljon le 275 koronát, I ^JajyjáraUisnde^^X-, ÖSSZESEN ÖSSZESEN KEDVEZMÉNY Csak egész számú cipőt szállítunk. • Az árhoz csomagolás- és postaköltséget számítunk, az érvényes dí|szabályozásokl szerint. ® • A pénzt a postai kézbesítőnek fizeti a küldemény átvételekor. • A megrendelőszelvényt képeslapra vagy levelezőlapra ragasztva is elküldheti. | Név Utca Lakhely.. Pisz.. aláírás |VK-181/1 stratégiai jelentőségét, amit a szlovák kormány, valamint a parlament által 1992 márciusá­ban elfogadott állami energia­termelési koncepció is tartal­maz. Ezt a dokumentumot a kor­mány 1993 augusztusában is­mét jóváhagyta, azzal a kikötés­sel, hogy az idén szeptember­ben újra aktualizálni kell. • Mit tartalmaz ez a koncep­ció, és milyen változtatások várhatók a szeptemberi időszerüsitése során? - Meghatározza az atomener­gia-termelési célokat, a , vízi erőművek építésével kapcsola­tos elképzeléseket, és a bősi erőművön kívül foglalkozik a Vág alsó és felső szakaszának ki­használásával, foglalkozik a gáz­iparral, kimondja, hogy az atom­energián kívül más energiater­melő-forrásokat kell kihasználni. A mohi atomerőmű az utolsó ha­sonló beruházás lenne - ha sike­rül befejezni -, azután már csak kombinált ciklusú erőműveket létesítenénk szerte az ország­ban. A koncepcióban nagy válto­zások nem várhatók, mivel Szlo­vákia nagyon szegény elsődle­ges energiahordozókban, a gáz­és kőolajellátás terén is csak­nem teljesen a behozatalra va­gyunk utalva, így a továbbiakban is ehhez kell igazodnunk. Az biz­tos, hogy a koncepcióban meg­marad Mohi befejezése, és a bősi erőmű kérdése továbbra is szerepel benne. • A privatizációval nem foglal­kozik a koncepció? - A kettő természetesen nem különíthető el, hiszen tudnunk kell, hogy kik és hogyan fogják teljesíteni az energiaipar politi­kai céljait. Eleve meg kell változ­tatni a módszert, ha egy állami vállalatról és ha egy részvénytár­saságról van szó. Az állami válla­lat fölött van bizonyos hatáskö­rünk, és a törvény szellemében nyomást tudunk rá gyakorolni. A kormány jelenlegi koncepciója szerint a vagyonjegyekkel szem­ben az alkalmazotti részvénye­ket kell előnyben részesíteni. Egyelőre azonban nem kizárt, hogy bizonyos mennyiségű va­gyonjegyet is bevesznek a priva­tizálásba. Úgy gondolom, ez majd márciusban dől el. • Amennyiben sor kerül a pri­vatizációra, számíthatunk esetleg az energiaárak válto­zására? - A gazdaság egyéb területei­hez képest az energiaszektorban is változások tapasztalhatók, az utóbbi időben egyre távolodunk az olcsó energia politikájától. A fő cél az, hogy a piac beléphessen az energiaszektorba is, és az ára­kat is ez határozza meg. Áreme­lésre már 1991-ben és 1992­ben is sor került, de ez főleg a nagyfogyasztókat érintette. 1993-ban már voltak olyan ja­vaslatok, hogy a többi fogyasztói csoport számára is emelni kell az energiaárakat, tehát a tercier szférában - iskolákban, kórhá­zakban stb. Ha viszont ezekhez az árakhoz akar valaki hozzá­nyúlni, akkor azt is meg kell mon­dania, milyen kompenzációt ajánl fel a szociálisan gyengébb rétegek segítésére. Jelenleg ez az alapkérdés, amelyre még nincs meg a felelet. • Az egyszerű fogyasztók, az állampolgárok számítsanak-e energiaár-emelésre. ? - Biztos, hogy az áremelés őket is érinti majd, de nem hi­szem, hogy erre még ebben a fél­évben sor kerülhetne. A kor­mány hamarosan foglalkozni foga kérdéssel, de az új energia­árak szerintem csak a második félévben, vagy az év vége felé lépnek érvénybe. • Ha a privatizálás során fel­aprózódna az energiaipar, el­képzelhető, hogy az egyes vál­lalatoknál különböző energia­árakat szabnának? - Ez a hőenergia árában eset­leg elképzelhető, a gáz és a vil­lanyáram árában azonban nem valószínű, hogy nagy különbsé­gek mutatkoznának, mert egy­részt ez eléggé egyforma ráfor­dítást igényel, másrészt a kon­kurencia is megtenné a magáét. • Nem tervezi a kormány, hogy a jövőben adókedvez­ménnyel, vagy más hasonló módon ösztönözze a vállalko­zókat az alternatív energiafor­rások - szél-, bioenergia stb. - nagyob kihasználására? - Ilyen kedvezmények már je­lenleg is léteznek, a gazdasági minisztérium már harmadik éve kap egy bizonyos összeget az ál­lami költségvetésből arra, hogy az említett területen beruházók kölcsöneinek a kamatát megté­rítse. A nem hagyományos ener­giaforrások kihasználásának nagyobb támogatása szintén szerepel majd az új energiater­melési koncepcióban, mint aho­gyan azt is kimondja, hogy ki kell használni az összes nem hagyo­mányos energiaforrást, ki kell használni az összes racionalizá­ciós és megtakarítási lehetősé­get, és csak ezután kezdhet­nénk .hozzá valamilyen új nagy energiatermelő beruházáshoz. • Úgy tudom, a szlovák ener­giatermelő ágazat 4,5 milli­árd koronával tartozik a prá­gai Škoda Műveknek. Ez nem lehet majd hatással a privati­záció menetére? - A privatizációs folyamatra semmiképpen nem. Másrészt vi­szont befolyásolja, hogy a Szlo­vák Villamosművek Rt. megkap­ja-e az ígért kölcsönt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank­tól. Ennek ugyanis az a feltétele, hogy előbb törlesszék a tarto­zást. Erre két lehetőség kínálko­zik: vagy úgy, hogy a Škoda a tar­tozás fejében részvényessé vá­lik a szlovák energiatermelő iparban, a másik lehetőség pe­dig az, hogy a megkapott köl­csönből egyenlítik ki a tartozást. • Sok községben önkormány­zati beruházással építenek új transzformátorállomást, mi­vel a régi berendezések már nem bírják a terhelést, a villa­mosműveknek pedig nincs pénze a beruházásra. Az üzembe helyezéssel azonban a transzformátorállomás át­kerül az energiatermelő válla­lat tulaidonába. Ha privatizál­ják az energiatermelő vállala­tokat, ezt figyelembe veszik valamiképpen? - Ez még egy régi modell sze­rint működik, amikor is teljesen ingyen ruházzák át a létesít­ményt az energiatermelő válla­latra. Elképzelhető, hogy a priva­tizálás után a falvak és városok is rendelkeznek majd bizonyos energiatermelő berendezések­kel, sőt a hőelosztó-állomások is valószínűleg átkerülnek a közsé­gek tulajdonába. • Ez azt jelentené, hogy azokat a transzformátorállomásokat, .amelyek most a villamosművek tulajdonába kerültek, a községek ingyen visszakapnák? - Ez nem olyan egyszerű ­mindet valószínűleg nem kap­nák vissza. Olyan folyamatról van szó, amely nem oldható meg egyik napról a másikra. Ez a kérdés is szerepel majd az energiatermelési koncepcióban. Dolgozunk már annak megálla­pításán, hogy a községek hány százalékban részesednének a privatizációban, és egyelőre há­rom-négy százalékos összá­ré n nyal számolunk. GAÁL LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom