Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-23 / 45. szám, csütörtök

1 2 I ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. február 23. RÖVIDEN Tegnap háromnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. Programjában találkozók szerepelnek a parlament két házának elnökével,- a kormány főtitkárával, aki egyben a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának a koordinátora, az RMDSZ vezetőivel. A cseh kormány tegnap elfogadta azt a tervezett módosítást, amely lehetővé teszi a cseh korona teljes konvertibilitását a folyószámla műveleteket illetően, és a részleges konvertibilitást a tőkeátutalásokra szólóan - közölte Václav Klaus kormányfő. Március elején szavaz a lengyel törvényhozás a Waldernar Pawlak kormányával szemben benyújtott „konstruktív bizalmatlansági indítványról". Jozef Oleksy, a szejm elnöke, kormányfőjelölt újságíróknak elmondta: a kitűzött időpontig remélhetőleg sikerül megegyezésre jutni Walesa elnökkel az ún. „elnöki resszortokról". Kétnapos munkalátogatásra holnap Pozsonyba érkezik Richard Holbrook, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese. Itt-tartózkodása során fogad'ja őt Michal Kováč köztársasági elnök, és valószínűleg Vladimír Mečiar miniszterelnök is. Ha a kormány és a parlament nem módosít eddigi álláspontján, akkor a fővárosi tömegközlekedési eszközök viteldíja megdrágul - jelentette ki tegnap Ján Odzgan főpolgármester-helyettes. A tervek szerint a pozsonyiak 20 százalékkal, a mintegy 150 ezer ingázó pedig 50 százalékkal fizetne többet a viteldíjért. Az' idei költségvetés-tervezet csupán 435 millió korona támogatással számol, ezzel szemben a tömegközlekedés éves költsége eléri az 1,1 milliárd koronát. Már több mint százezren írták alá . azt a petíciót, amelyben a Petíció a szólásszabadságért szervezet kéri Milan Markovič műsorának, az Apropo TV és a Galuska című szatirikus műsorok sugárzásának felújítását. Az aláírások szervezői március első hetében ez ügyben szeretnének találkozni Ivan Gašparovič házelnökkel és Jozef Darmóval, a Szlovák Televízió központi igazgatójával. II. kiadás Lapzárta; 22.00 DURAY MIKLÓS: Figyeltetni fogjuk a telefonunkat A büntető törvénykönyv szerint különösen súlyos szándékos bűncselekmény kivizsgálására a bírósági tanács elnöke vagy az ügyész rendelheti el a telefon lehallgatását, amennyiben alapos a gyanú, hogy így a büntetőeljárás szempontjából fontos információk szerezhetők. Vagyis: ha az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom központi irodáinak telefonjait valóban lehallgatják, amint azt Duray Miklós pártelnök bejelentette, ezt is csak ügyészi rendeletre tehették. bíróságok nem szolgálnak információval a lehallgatásokat illetően, hiszen azzal a lehallgatást engedélyező rendelet értelmét veszítené. Uj Szó-információ Dušán Šváby, pozsonyi városi ügyész, akinek a törvény szerint joga lenne a lehallgatás elrendelésére, a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette: semmiféle ilyen jellegű rendeletet nem adott ki. A törvény azt is kimondja, hogy az ügyész által elrendelt lehallgatást a rendőri szerveknek kell elvégezniük. Ľudovít Hudek belügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, a minisztérium dolga az állampolgárok életének, biztonságának és vagyonának védelme, és egyáltalán nem foglalkozik a politikai pártokkal. A pozsonyi városi bíróság egyik bírája szerint a Mivel a belügyminiszter keddi nyilatkozatában azt mondta, addig nem foglalkozik az üggyel, amíg hivatalosan nem kérik fel erre, tegnap a minisztériumban érdeklődtünk, kaptak-e erre vonatkozó bejelentést. Nemleges választ kaptunk. Arra a kérdésre, milyen lépéseket tennének, ha az Együttélés kérné az ügy kivizsgálását, Jozef S/tár sajtófőnök elmondta: természetesen foglalkoznának az üggyel, mint akármilyen más bejelentéssel, amelynél fennáll a bűncselekmény gyanúja. Kivizsgálnák, hogy megtörtént-e és milyen módon történt meg a lehallgatás. Kérdésünkre elmondta, a minisztérium működése alatt nem volt ehhez hasonló eset, de a kivizsgálás valószínűleg hasonlóan folyna, mint annak idején, amikor az amerikai konzulátus épületében fedeztek fel „poloskákat". Tegnap Duray Miklóst is megkerestük, hogy megkérdezzük, tervezik-e az ügy bejelentését a minisztériumban. Az EPM elnöke elmondta: ehhez egyelőre nincs elég bizonyítékuk, a keddi sajtóértekezleten tett kijelentést csupán figyelmeztetésnek szánta. Ezzel azonban nem tekintik teljesen lezártnak az ügyet, és bizonyos óvintézkedésekre készülnek. Konkrétan: felbérelnek egy erre megfelelő jogosítvánnyal rendelkező szervezetet, hogy figyelje a mozgalom telefonját, és végezzen azon beméréseket, amelyekkel megállapítható és bizonyítható lenne a lehallgatás. (gaál) Dotálják a burgonyatermesztést TA SR-tudósítás A földművelésügyi minisztérium kedvező gazdasági feltételeket akar teremteni, ösztönző dotációs politikát kíván folytatni 1995ben a honi burgonyatermesztés fellendítése érdekében - hangzott el azon a szakmai előadás-sorozaton, amelyet a tárca rendezett tegnap Liptovský Ondrejban. A burgonyamagok megvételekor a beszerzési ár 50 százaléka erejéig nyújtanak dotációt, és ez érvényes az őszi vásárlások esetében is. A vetőburgonya termesztőinek hektáronként 5000 korona nagyságrendű támogatást nyújtanak. Van azonban egy feltétel: csak azok részesülhetnek a dotációk különböző formáiban, akik legalább 5 hektáron termesztenek burgonyát. Egy-egy hektárért 1500 korona támogatás jár. SZDSZ-MPP MEGBESZELES BUDAPESTEN A kisebbségek igényeit figyelembe véve Pártközi megbeszélésekre került sor tegnap Budapesten a Magyar Polgári Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége legfelsőbb vezetése között. Az A. Nagy László vezette szlovákiai magyar küldöttség délelőtt a magyar Országgyűlés külpolitikai vitáján vett részt, ahol megismerkedett a parlamenti pártok szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatos álláspontjával. Délután az SZDSZ székházába látogatott, és tárgyalt Pető Ivánnal, a párt elnökével, Eörsi Mátyással, az SZDSZ külügyi szóvivőjével és Törzsök Erika államtitkár-helyettessel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével. Eörsi Mátyás a tárgyalást követő sajtóértekezleten elmondta: az MPP képviselői úgy tájékoztatták az SZDSZ vezetőit, hogy a szlovákmagyar alapszerződés mindkét tervezetét időben megkapták, és véleményüket eljuttatták Budapestre. Az SZDSZ-es politikus közölte azt is, hogy megállapodásuk értelmében a jövőben minden olyan parlamenti, külügyi bizottsági ülésre meghívják a szlovákiai magyarok képviselőit, ahol őket közvetlenül érintő kérdésekről lesz szó. A. Nagy László elégedettségét fejezte ki, hogy a jelenlegi magyar kormány valamennyi szlovákiai magyar párttal hajlandó konzultálni függetlenül attól, hogy eszmei partnereinek tekinti-e őket vagy sem. Az MPP elnöke megerősítette: a magyar fél által kidolgozott alapszerződés-tervezet mindkét változatát ismerik, és kedvezően vélekednek róluk. Egy kérdés kapcsán leszögezte: az alapszerződés március 20-áig történő aláírásánál sokkal fontosabbnak tartja, hogy olyan dokumentum jöjjön lérte, amely mindkét ország kisebbségigényeit kielégíti. (horváth) Betörtek Duray Miklós édesanyjához Új Szó-tudósitás Vasárnapra virradóra betörtek Losoncon a Duray-lakásba, a 85 éves Mária asszonyhoz. A tettes benyomta az épület egyik szárnyas ablakát, azon átjutott be a verandára. Hogy ne csapjon zajt, a lába alól elpakolta a cserepes virágokat. Az ablak alatti homokbuckában hagyott apró lábnyomokból ítélve nő vagy gyerek volt a betörő. Talán véletlen, talán nem, a múlt héten egy roma származású fiú két alkalommal is becsengetett a Duray-lakásba. Egy bizonyos Péter felől érdeklődött. Mária asszony másodszorra már nem nyitott ajtót. Attól függetlenül, hogy a lakásból nem tűnt el semmi, a rendőrség megindította a nyomozást az ismeretlen tettes ellen. (farkas) Pro és kontra alapszerződés ügyben (Folytatás az 1. oldalról) • problémáikat is" - húzta alá a külügyminiszter. A kabinet éppen ezért az elmúlt hét hónapban különleges figyelmet szentelt a magyar-szlovák és a magyar-román viszony javításának, ami az alapszerződések aláírásában ölthetne testet. „Hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy a kormány megkerülhetetlennek tekinti az alapszerződésekben annak kimondását, hogy a két fél sérthetetlennek tekinti a határokat és egymással szemben nem támaszt területi követeléseket, ami megfelel a helsinki Záróokmány elveinek. Ugyanilyen megkerülhetetlennek tekint jük a kisebbségek jogainak európai normák, az európai dokumentumok szelleme és betűje szerinti elismerését, garantálását, és gyakorlati érvényesülésük biztosítása feltételeinek megteremtését.". A kisebbségi jogok kétoldalú alapszerződésben történő rögzítése Kovács László szerint azt jelentené, hogy politikai kötelezettségvállalás szintjéről a jogi kötelezettségvállalás szintjére emelkednének azok a nemzetközi dokumentumok, amelyekhez az alapszerződést aláíró országok csatlakoztak. A Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, Eörsi Mátyás emlékeztetett arra, hogy a magyar kormányprogram külpolitikai részével kapcsolatban az ellenzék nem emelt komolyabb kifogásokat. Határozottan elutasította azt a vádat, hogy a magyar kabinet nem veszi figyelembe kellőképpen a határon túli magyarok érdekeit. „Ez a magatartás azért veszélyes, mivel belpolitikai célokat szolgál, ám a határokon túl fejti ki kártékony hatását" - mutatott rá. Az ellenzéki pártok szónokai hangsúlyozták, nem értenek egyet a kormány külpolitikájával, amely nélkülözi a koncepciót, és nem 15 millió magyar érdekeit szolgálja. Für Lajos az MDF nevében drámainak nevezte a kisebbségek helyzetét, s figyelmeztetett rá: ha a Horn-kormány lemond a határon túli magyarok kisebbségi jogi garanciáinak követeléséről, többmillió magyar érdekeinek feladását segíti elő, amiért vállalnia kell majd a történelmi felelősséget. Németh Zsolt, a Fidesz képviselője ^valótlannak nevezte azt az érvet, miszerint az euro-atlanti integációba csak az említett alapszerződések árán kerülhet be Magyarország. Rámutatott: mivel a szlovák és a román fél nem mutat megértést a magyar követelések iránt, csak rossz alapszerződés köthető meg. A Fidesz ragaszkodik korábbi álláspontjához, miszerint előbb a magyar kisebbségek helyzetén kell minőségileg változatni, s csak azután lehet az alapszerződést megkötni. Bírálta a kormányt, amiért nem biztosított vétójogot a kisebbségi magyarok képviselőinek. „A magyar kormány belesodorta a magyar kisebbséget egy kényszerhelyzetbe, szerződni akar róluk, de nélkülük" - figyelmeztetett. Horn Gyula miniszterelnök visszautasította a kormányát ért vádakat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kabinet kikérte a szlovákiai magyar pártok véleményét az alapszerződés valamennyi tervezetéről, s hasonlóképpen jár majd el a jövőben is. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar pártok képviselői pozitívan értékelték az alapszerződés utolsó magyar tervezetét. Horn szerint a tét jelenleg nem más, mint megteremteni a 15 millió magyar egymásra találásának feltételeit az egységes Európában. Kovács László zárszavában köszönetet mondott a felszólalóknak, s az alapszerződések margójára megjegyezte: sokan félreértik a szerződések célját - azok épp a kisebbségek helyzetének javításához járulhatnak hozzá, meg nem kötésük a nacionalisták malmára hajtaná a vizet, azoknak kedvezne, akik „szabadkezet" szeretnének kapni. HORVÁTH GABRIELLA EBESZ-kiildöttség Csecsenföldre Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emberi jogi küldöttséget menesztett Csecsenföldre, Az öttagú delegáció, amely tegnap utazott el Bécsből, előbb Moszkvában keresi a lehetőséget a tanácskozásra az orosz hatóságokkal, majd innen utazik tovább a válság helyszínére. A küldöttség az orosz illetékesek segítségével megpróbál nemzeti emberi jogi bizottságot létrehozni, amely az orosz hatóságokkal együttműködve kivizsgálná a válság előtt és alatt történt kihágásokat. A nemzeti bizottság másik feladata lenne - az EBESZ bécsi titkárságának közlése szerint - az emberi jogi helyzetalakulásának figyelése a térségben. Közben Gracsov orosz védelmi miniszter újságírók előtt ismételte meg: nem tárgyalnak Dudajevvel, a csecsenekkel pedig csak akkor, ha leteszik a fegyvert. Véle-" ménye szerint azonban a csecsen háború évekig is eltarthat. MTI Zöld hitelre csaknem 1 milliárd (Folytatás az 1. oldalról) a Kereskedelmi Törvénykönyv 2. paragrafusának 2. bekezdése értelmében végzik tevékenységüket, kivéve azokat a vállalatokat, amelyek csődeljárás alatt állnak. Természetesen el kell mondani, hogy a kérvényezőket gazdasági helyzetük alapján is kénytelenek vagyunk csoportosítani. A stabil gazdasági háttérrel rendelkező termelők külön garanciák nélkül, az érvényes hitelfeltételek mellettjuthatnak hozzá a zöld hitelhez. Azok a termelők, akik jelenleg különböző okok m'iatt átmeneti nehézségekkel küszködnek, de hosszú távú gazdasági programjuk alapján van esélyük a túlélésre, a Garancia Bank közreműködését igénybe véve folyamodhatnak ilyen hitelért. E hitelkérelmek esetében 80 százalékra nyújt garanciát az említett pénzintézet. A magángazdák erre a célra igénybe vehetik a Garancia Bank egy másik hitelkonstrukcióját is, amelynek keretében maximálisan a hitel 10 százalékának megfelelő összegű támogatást is kaphatnak. • Mikor és milyen kamatfeltételek mellett folyósítják majd a zöld hiteleket? - Mindent megteszünk azért, hogy a termelők a lehető legrövidebb időn belül hozzájuthassanak a pénzforrásokhoz. Bankunk kirendeltségei és fiókjai két héttel ezelőtt megkapták a zöld hitelek kérvényezési feltételeit és a szükséges nyomtatványokat, tehát gyakorlatilag már folyik az igénylések felmérése. A kamatfeltételekről röviden csak annyit: a zöld hitelek kamatlábai is a kereskedelmi bankok számára hozzáférhető hitelforrások árából indulnak majd ki. (t.szilvássy) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI A MAGYAR KERESZTENYDEMOKRATA MOZGALOM tegnapi sajtótájékoztatóján górcső alá vették az 1995ös állami költségvetés tervezetét, amelyet a napokban kaptak kézhez a parlamenti képviselők. Ásványi László a költségvetés bevételi oldalát elemezve rámutatott az ellentmondásokra. Túlontúl optimistának nevezte a tervezetet, s kifogásolta, hogy kizárólag az adóbevételek növelésére épít. Ásványi szerint a beterjesztett költségvetés sem a gazdaságra, sem az önkormányzatokra nem hat majd serkentően. Farkas Pál a mezőgazdasági, Bárdos Gyula pedig a kulturális és az oktatásügyi fejezetet elemezte. Az utóbbi rámutatott arra, hogy a tervezetben nincs pénz a jelenlegi iskolahálózat fenntartására, továbbá a félig kész épületek befejezésére. Az MKDM egyetért az 52 rádiós tiltakozásával, akik eképpen fejezik ki tiltakozásukat a rádió vezetésének ama szándéka ellen, hogy visszahívja a washingtoni tudósítót. Nem tartja helytállónak azt az érvet, hogy takarékossági okokból van szükség a tudósítói poszt felszámolására. Farkas Pál ellenvetését fejezte ki a sajtóban megjelent azon nyilatkozatokkal kapcsolatban is, hogy akik ellenzik a nemzetőrség létrehozását, azok ellenzik Szlovákia kompatibilitását a NATO-val. A képviselő visszautasította ezt az állítást, s rámutatott arra, hogy az MKDM mindig is a nyugat-európai struktúrákkal történő együttműködés híve volt, és hogy sohasem fog támogatni olyan ügyet, amelynek céljai kérdésesek. (gágyor) Űj főnöke lesz a titkosszolgálatnak? Uj Szo-ósszcatlítas Jól informált újságírói körökből olyan hírek szivárogtak ki, hogy a szlovák kormány a múlt keddi ülésénjóváhagyta a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatójának, Vladimír Mitrónak a visszahívására tett javaslatot. Ezzel egy időben Igor Cibula a hírszerzés, és Štefan Straka a kémelhárítás igazgatója is kérte felmentését. Cibula közölte, február 13-án kérte felmentését, mégpedig azért, mert elvesztette a miniszterelnök bizalmát. Egyesek azt is tudni vélik, hogy a kormány a miniszterelnök közeli munkatársát, Ivan Lexát, az előző Mečiar-kabinet kormányhivatalának vezetőjét kívánja a titkosszolgálat élére ültetni. Azt az Ivan Lexát, akinek a privatizációs minisztérium élére történő kinevezését a köztársasági elnök annak idején, 1993-ban „erkölcstelen viselkedése miatt" határozottan visszautasította. A tegnapelőtti kormányülés után tartott sajtóértekezleten újságírói kérdésre válaszolva két kormánytag is kitérő választ adott az állítólagos javaslattal kapcsolatos kérdésre. Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettes azt állította, az ő jelenlétében nem tárgyaltak erről a témáról, Ľudovít Hudek belügyminiszter pedig azt válaszolta, nincs tudomása róla. Ján Findra, a köztársasági elnöki iroda vezetője a Szlovák Rádió tegnapi hírműsorában bejelentette, hogy az elnök megkapta Vladimír Mitro lemondási kérelmét, de egyelőre nem foglalt állást ezzel kapcsolatban. Hozzátette: az államfő nem hajlandó a köztársasági elnöki iroda költségvetése emeléséért cserébe engedni Vladimír Mečiar öhajának. Arra vonatkozó javaslat, hogy ki üljön a titkosszolgálat igazgatói székébe, egyelőre nem érkezett a köztársasági elnökhöz. (gl)