Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-23 / 45. szám, csütörtök

1995. február 446. KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó [3l Űj észt nyelvtörvény Az észtet tette Észtország egyetlen hivatalos nyelvévé egy kedden el­fogadott törvénnyel a tallinni parlament - jelentette tegnap az Interfax orosz hírügynökség értesülése alapján az AFP. A szavazáson a 101 kép­viselő fele sem vett részt, s így végül 35 szavazattal, egy ellenszavazattal és két tartózkodással fogadták el a törvényt, amely - ha Lennart Meri ál­lamfő jóváhagyja - április l-jén lép életbe. A törvény az észt mellett en­gedélyezi az orosz nyelv használatát is olyan körzetekben, ahol a lakos­ságtöbbsége orosz anyanyelvű. Magában foglalja azt is, hogy a jövőben a parlament, a Riigikogu nevét is csak észtül használják. A semlegességet túlhaladta az ido „Ha baj várt, a semlegesség nem segít Ausztrián" - figyelmez­tetett Thomas Klestil osztrák ál­lamfő az osztrák Gyáriparosok Szövetségében biztonsági kérdé­sekről elhangzott előadásában. Az államfő szerint az osztrákok biz­tonságigénye mindig igen nagy volt, ám anélkül, hogy hajlandóak lettek volna e biztonságért áldozni - akár politikailag, akár anyagilag. A jövő biztonságát nem lehet ta­bukra építeni, már nem létezik az a közvetett biztonsági garancia, amely évtizedeken keresztül azon alapult, hogy Ausztria két katonai tömb között helyezkedik el­mondta az államfő. Klestil szavainak üzenete az, hogy a semlegességet túlhaladta az idő - mutatnak rá megfigyelők. Ugyanezt a gondolatot szeretné az osztrák külpolitika belefoglalni ab­ba a nyilatkozatba, amelyet Borisz Jelcin áprilisban esedékes bécsi lá­togatása alkalmából kívánnak elfo­gadni. Jelcin már jelezte látogatá­sát, amit szeretne barátsági szerződés megkötésével összeköt­ni. Erre az osztrák kormány nem hajlandó, de a közös nyilatkozatról megkezdődtek a tárgyalások. MTI Ú] Szó-tudósítás KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZET A BIZOTTSÁGOK ELŐTT Öt százalékos növekedés? vák sajtóiroda jelentése szerint azt mondta: a jelenlegi kormány nem kívánja az adósságszolgála­tot a Nemzeti Vagyonalap terhére rendezni, illetve államkötvények kiadásával fedezni. A tervezet öt százalékos bruttó hazai összter­mék-növekedéssel, 9 százalékos inflációval, 14 százalékos munka­nélküliséggel számol. Az éves költségvetési hiány a tervezet szerint nem haladhatja meg a 21 milliárd koronát. A képviselők ezt követően megkezdték az egyes költségvetési fejezetek bizottsági vitáját. (gágyor) Megkezdődött a költségvetés­tervezet bizottsági vitája. Előadó­ja, Sergey Kozlík miniszterelnök­helyettes és pénzügyminiszter a parlamenti bizottságok tegnapi összevont ülésén neheztelt a Mo­ravčík-kormányra, amiért az a működése utolsó napjáig (de­cember 12.) nem terjesztette a parlament elé a költségvetés ter­vezetét. Moravčíkék költségvetési lépé­seiből hiányolta a bevételi oldalt növelő eszközöket. Kozlík a szlo­BRIT-IR KERETEGYEZMENY Esély a megbékélésre MTI-hír Csaknem kétévi, buktatókkal, politikai és kormányválságokkal terhes egyezkedés után tegnap hivatalosan is megszületett az a keretmegállapodás, amely az ír sziget státusának alkotmá­nyos rendezéséhez hivatott tárgyalási alapot teremteni. si folyamat három elsődleges vo­nulatát: az Észak-Írországon belüli viszonyrendszer új alapokra helye­zését, Észak és Dél-Ulster és a köz­társaság - kapcsolatainak megha­tározását, illetve London és Dublin viszonyának újraforgalmazását. A két kormányfő által együtt ismerte­tett dokumentum az utóbbi két elemre vonatkozik. Az első kér­désről Major az ír vezető nélkül ej­tett néhány szót egy órával későbbi, önálló sajtóértekezletén. Ennek jelképi jelentősége abban áll, hogy a brit kormányfő e gesz­tussal jelezte: Ulster belügyeibe Dublin nem szól bele, az kizárólag London és a helyi pártok felségte­rülete. A Major külön felszólalásá­A 23 oldalas dokumentumot John Major brit miniszterelnök ­John Bruton ír kormányfővel az ol­dalán - hirdette ki a leginkább érintett térség, Észak-Írország fővárosában. A közös sajtóértekezleten Major kijelentette: ötleteket hoztak Bel­fastba, ezek megvalósítása azon­ban kizárólag Ulster népén múlik. Olyan esély kínálkozik a békére ezekben a napokban, amilyenre hosszú évek óta nem volt példa ­mondta a kormányfő. Major emlé­keztetett arra, hogy a keretegyez­ményhez vezető tárgyalássorozat elején a felek kijelölték a rendezé­ban ismertetett első elem foglalko­zik a tartomány önkormányzatá­nak, illetve választott parlamentjé­nek megteremtésére vonatkozó javaslatokkal. A brit miniszterelnök kijelentet­te: egyetlen indítvány sem működ­het, még kevésbé lehet sikeres Észak-Írország népének egyetérté­se nélkül. A dokumentumot ismer­tető sajtóértekezlet végén kérte a feleket: nyugodtan, gondosan és világos elmével tanulmányozzák az egyezmény szövegét, mivel „nincs idő hevenyészett vélemé­nyekre, megalapozatlan kinyilat­koztatásokra". Londoni vélemé­nyek szerint elhamarkodott rende­zési folyamatra nincs is sok esély: akár két-három hónapba is bele­telhet, amíg egyáltalán kiderül, hogy az érintett pártok hajlandók-e tárgyalóasztalhoz ülni. Claes alatt nem inog a szék MTI-hír A NATO-országok nagykövete­iből álló állandó tanács támogatá­sáról biztosította Willy Claest, mi­után meghallgatták a főtitkár ma-, gyarázatáta belga-olasz helikop­tervásárlási ügyben játszott sze­repéről. Claes kedden számolt be a hét évvel ezelőtti helikopterüz­let idején folytatott tevékeny­ségről - cáfolva, hogy bármiféle tudomása lett volna az olasz Agusta cég által juttatott tetemes kenőpénzekről. Az ügy közvetlen előzménye, hogy a hétvégén a belga hatósá­gok házkutatást tartottak a fla­mand szocialista párt liege-i és brüsszeli központjában, és olyan bizonyítékra bukkantak, amely szerint a 12 milliárd frank értékű helikoptervásárlási üzlet nyélbeü­tését az olasz cég a flamand párt­hoz eljuttatott 50 millió franknyi kenőpénzzel is elősegítette. Bonni tájékozottság Juraj Schenk szlovák külügymi­niszter tegnapi pozsonyi sajtóérte­kezletén bevezetőjében emlékez­tetett a kedd esti New York-i ese­ményre, amikor Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár ünnepélyes keretek közt megnyitotta a „Tolerancia évét '. Időszerűvé vált az antisze­mitizmus, türelmetlenség a rasszizmus elleni harc, hiszen fő forrásai az egyes országokban ki­robbant konfliktusoknak - mon­dotta a miniszter, majd arról tájé­koztatott, hogy Szlovákiában is megkezdte tevékenységét az az akcióbizottság, melynek feladata az intolerancia, a xenofóbia és a rasszizmus elleni harc, és ilyen vo­natkozásban a szlovákiai helyzet feltérképezése lesz. A továbbiakban németországi látogatásáról, konkrétabban kollé­gájával, Klaus Kinkellel folytatott „konstruktív" tárgyalásairól tájé­koztatott, valamint a német külpo­litikai társaság rendezvényéről, amelyen - mint mondotta - alkal­ma nyílt a szlovák külpolitika válto­zatlan irányvonaláról beszélni. Né­met részről többször elhangzott, hogy Bonnban jól informáltak a szlovákiai lépésekről, értékelik a magyar-szlovák államközi szerződés érdekében tett erőfeszí­téseket, a részletkérdéseket azon­ban nem firtatták, mint ahogy az orosz miniszterelnök látogatása során a különösen jó kapcsolatok­ról elhangzott, kérdést sem, hang­súlyozta a miniszter. Juraj Schenk azt is megerősítette, hogy március elején, a megállapodással össz­hangban további két átkelő (Nagy­kövesd-Pácin és Szlovákúj­hely-Sátoraljaújhely) nyílik a szlo­vák-magyar határon urbán ALGÍR Börtönlázadás Algír egyik börtönében kedden fellázadtak az iszlámista foglyok, a túszul ejtett hat börtönőr közül négyet megöltek, s a lázadás teg­napra is áthúzódott - jelentette be az algériai igazságügy-minisz­térium. A közlemény szerint a foglyok kedden reggel léptek ak­cióba és szedtek túszokat őreik, illetve más foglyok közül. A beje­lentés szerint egy ötödik börtönőr is megsebesült, a többi túsz sor­sa ismeretlen. A fellázadt foglyo­kat az állambiztonság veszélyez­tetése miatt ítélték el. Nem tudni, hogy hányan vesznek részt a lá­zadásban. MTI Aláírásgyűjtés... Tegnap az MTI a Mohi elleni tiltakozást szervező magyar kör­nyezetvédelmi mozgalmak saj­tóértekezletén elhangzottakra hivatkozva hírül adta: a szer­vezők igencsak sikeresek vol­tak, hiszen immár 25 ezer aláí­rást gyűjtöttek össze. Holott ­bírálattal megcélozva a „passzív magatartást" tanúsító budapesti kormányt - távólról sincs olyan erős hátszelük, mint a hetek óta tiltakozó osztrák kol­légáknak. A zöldek számára nyilván nagyszerű hírben csak az az ér­dekes, hogy a múlt héten még 30 ezer összegyűjtött aláírásról tájékoztattak Budapestről. Két változat képzelhető el: vagy meghunyászkodtak, megijed­tek, visszakoztak az aláí­rásgyűjtők, vagy az ugyancsak Mohi ellen ágáló, az alá­írásgyűjtési akcióba bekapcso­lódó Fideszesek kerekítettek egy kicsit. (ug) ISMÉT KÁRPÓTLÁSI JEGY - RESZVENYCSERE Értékes morzsák a Pannon-Váltóban Munkatársunktól Hosszabb szünet után ismét lehetőséget ad a ma­gyar Állami Vagyonügynökség az alanyi jogú - így a szlovákiai - kárpótoltaknak arra, hogy kárpótlási je­gyüket részvényre cseréljék. Pannon-Váltó néven Győrben részvénytársaságot alakítottak, amelyben összevonták 11 vállalat olyan részvényeitramelyek ki­sebbségi tulajdonosa az AVU maradt. Például ilyen a gyógyszállódéiról ismert, a budapesti tőzsdére beve­zetett Danubius vagyonából 111 millió forintnyi rész vagy a Centrum Áruházak 350 milliót érő részvény­csomagja. Az eddigi gyakorlattól eltérően most 30 ezer forint névértékű részvény jegyzéséhez nemcsak 20 ezer fo­rint értékű kárpótlási jegy szükséges, hanem még 2000 forint is. A március 6-tól legalább öt napon át tartó jegyzési időszakban a Postabank, valamint a Ke­reskedelmi Bank fiókjaiban csak annyiszor 2000 fo­rintot kell a kárpótlási határozat, illetve a jegyek ere­detiségét igazoló banki kivonat bemutatása mellett befizetni, ahányszor 30 OOO forintnyi részvényt akar a kárpótolt becserélni. Magát a részvényt a jegyzés le­zárása után 15 nappal, de egy hónapon belül lehet felvenni. Aki nem megy érte, elveszik a 2000 forintja. A határ mentén Győrben, a Teleki ú. 26-ban, En­csen a Vasút u. 9-ben, és Sátoraljaújhelyen a Ka­zinczy u. 30-ban lehet délelőttönként személyesen vagy Magyarországon kiállított meghatalmazással je­gyezni. (A Szlovákiában kiállított meghatalmazások fordítását a pozsonyi magyar konzulátuson hitelesíte­ni kell.) V. PAIZS GÁBOR FRANCIAORSZAG Kampány - gyilkossággal MTI-hír Halálos áldozatot követelt Franciaországban a tavaszi ál­lamfőválasztás előtt folyó kam­pány: a szélsőjobboldali Nemze­ti Front (FN) plakátragasztói Marseille egyik, főleg bevándo­roltak lakta - negyedében teg­napra virradó éjszaka összeve­rekedtek a helybeliekkel, s ami­kor az FN emberei fegyverrel próbálták „fedezni" menekülé­süket, az egyik eltévedt golyó megölt egy éppen arra járó, az összetűzésben semmiféle sze­repet nem játszó fiatalt. A Co­more-szigetekről származó, 17 éves fiú belehalt sérülésébe, a tettesek viszont autókkal elme­nekültek. A Nemzeti Front egyebek kö­zött a bevándorlás megszűnte- sak. tését követeli, így azután az FN elnökét dicsőítő plakátok kira­gasztása éppen ebben a körzet­ben valóságos provokációnak tűnt. A környék fiataljai elkezd­ték leszaggatni a falragaszokat: ebből támadt az összetűzés. A halálos lövés után tömegek özönlöttek ki az utcákra, s a helybeli rendőrök szerint majd­nem lázadás tört ki. Az ügyben nyomozó szakértők egy tucat szemtanút hallgattak ki. Az eset egyöntetű felháboro­dást keltett Franciaországban: a gyilkosságot elítélték mind a politikusok, mind a különböző emberi jogi szervezetek. Ami Je­an-Marie Le Pent, a Nemzeti Front elnökét illeti, ő egy nyilat­kozatában úgy vélte, hogy a té­nyek egyelőre még nem világo­Jacques Chirac párizsi polgármester, a francia konzervatív jobboldal egyik elnökjelöltje roueni hívei körében Tűsz-e a romániai magyarság? Bukarestben tegnap újabb párbeszédfordu­ló kezdődött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a román kormányzat képvi­selői között a kétmilliós romániai magyar­ság jogállásáról és legégetőbb problémái­ról. A tárgyalásokról, mint ismeretes, a múlt heti atlantai román-romániai magyar ke­rekasztal-beszélgetésen született megegye­zés a felek közt. A tegnapi nap folyamán Bukarestben találkozott Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Viorel Hrebenciuc, a román kormány által létrehozott ki­sebbségi tanács vezetője. Az előzetesen be nem jelentett találkozóról a román kormány sajtóirodá­ja tájékoztatta az újságírókat. Eszerint Markó és Hrebenciuc mintegy két órán át tárgyalt egymás­sal, áttekintették azoknak a legfontosabb problé­máknak a jegyzékét, melyekről a következő hetek­' ben, hónapokban párbeszédet kívánnak folytatni. A témák már ismertek: a romániai magyarság ön­kormányzati törekvései, a kisebbségi nyelvhasz­nálat kérdésköre, iskolaügy, kultúra, helyi önkor­mányzati jogok, kapcsolatok Magyarországgal, a román alkotmány értelmezése, átfogó kisebbségi törvény. Hrebenciuc a találkozón közölte, hogy a kor­mány és a kormánypártok hajlandók nagyobb ru­galmasságot tanúsítani az RMDSZ önkormányzati törekvéseivel szemben, amennyiben az a január­ban létrehozott önkormányzati tanács működésé­nek alapelveit szerintük .összhangba hozza a ro­mán alkotmánnyal és a román törvényekkel. Mar­kó és az RMDSZ azonban továbbra is kitart amel­lett, hogy az alapszabályzat nincs ellentétben a ro­mán törvényekkel. Mindamellett - ahogy arról hírt adtunk - a román kormány már több ízben felszó­lította az RMDSZ-t, hogy oszlassa fel önkormány­zati tanácsát, amit a szövetség elutasít. Hrebenci­uc azt is jelezte, hogy amennyiben sikerülne aláír­ni a román-magyar államközi alapszerződést az javíthatná az RMDSZ megítélését a hivatalos bu­karesti szervek részéről. tzzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy néhány éve Adrian Nastase, akkori román külügy­miniszter is tett ilyen irányú nyilatkozatokat han­goztatva: ha Budapest ünnepélyesen és nyilváno­san elismeri a mai határokat egy kétoldalú szerződés keretében, illetve belügynek minősíti a romániai magyar kisebbség helyzetét, akkor lehet­séges az esetleges önkormányzati, autonómia el­képzelésekről is beszélni. Hrebenciuc és Nastase kijelentései egyértelműen azt mutatják, hogy Bu­karest gyakorlatilag túsznak tekinti a romániai magyar kisebbséget, s nem törekszik helyzetének elvi jellegű demokratikus rendezésére. Frunda György szenátor az RMDSZ legfőbb jogi szakértője egy bukaresti magántelevíziónak nyilat­kozva ismételten megerősítette, hogy a magyarok készek a párbeszédre, az RMDSZ még a szélsősé­gesnek tekintett, egyértelmű magyarellenessé­gükről hírhedt Román Nemzeti Egységpárttal, illet­ve a Nagy-Románia Párttal is el tudja képzelni a véleménycserét. Ezeknek alapvető feltétele: az említett pártok hagyjanak fel azzal a követelésük­kel, hogy az RMDSZ-t helyezzék törvényen kívül és számolják fel. A román-romániai magyar dialógus rövidesen folytatódni fog - jelentette a bukaresti kormány sajtóirodája. KOKES JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom