Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-22 / 44. szám, szerda
1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 1 3 | A pedagógusok nem adják fel Beadták a derekukat a szakszervezetek, vagy valóban csak arról van szó, hogy tisztázódott a bérszabályozás körüli nézeteltérés, és elegendő garanciát kaptak a kormánytól, hogy a reguláció nem kerül a költségvetésről szóló törvénybe? Mindenesetre a szakszervezeti konföderáció vezetői megmásították a véleményüket, és hajlandók aláírni az általános egyezményt. A konföderáció azonban több szakszervezeti szövetségből tevődik össze, és úgy tűnik, nem mindegyik hagyta magát egyformán meggyőzni. Például az oktatásügyi dolgozók szakszervezete - mint azt Kamit Vajnorský elnök a hétfői érdekegyeztető tanácskozáson is hangoztatta - egyáltalán nem elégedett. Ez érthető is, hiszen az oktatásügyben dolgozó 145 ezer alkalmazott számára az állami költségvetés csupán annyi pénzt juttat, hogy a pedagógusok átlagbére az idén még a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak tavalyi átlagbérét sem éri el. Mint ismeretes, ez utóbbi 6250 korona volt, az oktatásügyiek átlagbére pedig 1995-ben 5991 korona lenne. A szakszervezeti elnök erre hivatkozva a háromoldalú tanácsban közölte, követelni fogják a költségvetési tervezet megváltoztatását. Erre most két lehetőségük van: vagy képviselői javaslat útján a parlamentben terjesztik elő követelésüket, vagy a pénzügyminiszterrel való megegyezés alapján érhetnek el legfeljebb tíz százalékos változtatást. Ez azt is jelentheti, hogy esetleg ennyivel emelnék az oktatásügy béralapját. Persze ez még korántsem felel meg az oktatásügyiek követelésének, hiszen a kormány még arra a petícióra sem válaszolt, amelyben a pedagógusbérek száz százalékos emelését követelik. Természetesen a szakszervezet sem bízik abban, hogy a követelést egyik napról a másikra teljesítik, ezért taktikát változtatott: a száz százalékos béremelést távlati tervnek tekinti, és annak elérésére különböző kisebb lépéseket ajánlott. Például azt, hogy az államigazgatási alkalmazottakhoz hasonlóan az oktatásügyiek is kapjanak 25 százalékos bérpótlékot, vagy a bértarifán kívül differenciálják a jutalmazást. A kormánytól azonban minden javaslatukra elutasító választ kaptak. Az oktatásügyi alkalmazottak bérének „optimalizálására" mintegy 10,5 milliárd koronára lenne szükség, ezzel szemben, kezdeti lépésként, a szakszervezet a jövő év szeptemberéig 1,3 milliárdot követel, de ezt sem kapja meg. Pedig az iskolaügy igazán csak az állam pénzére van utalva, ebből a szempontból talán még az egészségügynél is rosszabb helyzetben van. Ott legalább a biztosítók hozhatnak valami javulást - ha végre beindulnak - , de az oktatásügyben az állami költségvetésen kívül nincs más bevétel. Márpedig valamilyen megoldást előbbutóbb - de inkább előbb - találni kellene, mert a pedagógusok utóbb kénytelenek lesznek jobban fizető állások után nézni. (gaál) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI KOMMENTÁRUNK A tiszta kezek szennyes foltjai Aligha fér kétség ahhoz, hogy a „Tiszta kezek" program rendkívül népszerű lesz mindazok körében, akik tehetetlenek egyes régi és újabb hivatalnokok packázásával, telhetetlen pénzéhségével szemben, akiknek a gyermekeit nem vették fel ilyen vagy olyan iskolára, akik tapasztalták már azt, hogy mindenki egyenlő ugyan, de vannak egyenlőbbek is, no meg azok között is, akik inkább csak afct Figyelik, hogy mire lelik a szomszédnak, és minduntalanul felteszik a kérdést, hogy: ugyan miből? Mindezt már megéltük (legalább) egyszer. Az egykori kommunista pártnak is voltak remekbe szabott programjai. Talán csak ilyen populista elnevezések kiagyalására nem voltak megfelelő szakértői. Az 1982-ben jóváhagyott, szinte teljesen azonos célkitűzésű program hivatalos elnevezése például 18 szóból állt (A jogtalan gazdagodás megelőzését és a tisztességtelen forrásokból származó vagyoni előnyök és vagyon hatékonyabb sujtását célzó komplex intézkedések). Ha egy ilyen hosszú nevű programnak, illetve a követése fontosságára figyelmeztető CSKP KB Levélnek (akkoriban ezt így kellett írni) akkora népszerűsége volt a nyolcvanas években, hogy panaszaikban az olvasók még 1987-ben is hivatkoztak rá, ugyan milyen népszerűségre tehet majd szert a népieskedő egyszerűséggel „Tiszta kezek"-nek elkeresztelt program (és főként az ilyen dokumentumot jóváhagyó kormánykoalíció). A két programot tételesen összehasonlítani igazából nem érdemes, hiszen az úgynevezett Komplex intézkedéseket sem gondolta komolyan senki; vígan ment a protekciózás; a pártállami funkcionáriusok vidáman élvezték azokat a kiváltságokat (például a kivételes nyugdíjakat), amelyekről szinte mindenki tudott, de csak 1989 után volt szabad leírni, hogy még a kommunista rendszer törvényeit is sértették; az elsikkasztott építőanyagból és elsikkasztott munkaerővel építgették családi házaikat, nyaralóikat stb. Ha bárki is komolyan gondolná a „Tiszta kezek" látomást, aligha lehetne az egyik kormánykoalícós párt alelnökének rokkanLsági nyugdíjasként még további két tizetett funkciója is (parlamenti képviselőjárási hivatal igazgatóhelyettese), hiszen a rokkantsági nyugdíj megítélésének és folyósításának alapvető feltétele: az adott szerencsétlen rokkant olyannyira beteg, hogy egyszerűen nincs egyetlen egy olyan munkakör sem, amelyet betölthetne. Az „egyenlőnél is egyenlőbb" szindrómára utal az, amikor egy rokkantsági nyugdíjas a nyugdíja veszélyeztetése nélkül akár három munkakört is elláthat, mert ugye mások esetében a rokkantsági nyugdíjat akkor is megvonnák, ha csak egyetlen munkakört látnának el. Ha a kormány ezt a programot komolyan gondolná, ilyen baklövéseket nem lett volna szabad elkövetnie, nem tűrhetné el, hogy olyan parlamenti képviselők üljenek a koalíeőt megillető sorokban, akiknek az adóhivatalokkal, a Nemzeti Vagyonalappal, bankokkal és pénzintézetekkel szemben kiegyenlítetlen számláik vannak. A „Tiszta kezek" szülőatyjai feltehetőleg megfeledkeztek arról, hogy már 1995-öt írunk, és nem 1982-őt; arról, hogy ma már nem lehet a szőnyeg alá söpörni, erőszakosan elhallgattatni az ígéretek és a meghozott intézkedések, a hatalomittas képzelődések és a valóságos helyzet közötti ellentmondásokat leíró cikkeket. A Komplex intézkedéseket sem szerettem. A Tiszta kezek programját azonban feltehetőleg éppen azért nem szeretem, amiért (most utólag) a Komplex intézkedéseket szeretnem kellett volna. Ezek az intézkedések ugyanis még óvakodtak az ártatlanság alkotmány által rögzített vélelmének megsértésétől, habár az akkori szélsőbaloldal már a nyolcvanas évek elején követelte, hogy mindenki igazolja a vagyona eredetét, és ha erre nem képes, kobozzák el a vagyonát. Akkoriban még a kommunista párt is azt vallotta, hogy ez a nemzetközi jogban is hangsúlyozott ártatlanság vélelmének mondana ellent. Most pedig az a kormány kíván előkészíteni egy ilyen törvényt, amely csatlakozott az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez, illetve annak első kiegészítő jegyzőkönyvéhez is, amelyek szerint az ilyen konfiskációk emberi jogokat sértenének. Ezzel együtt el kell mondani azt is, hogy a „Tiszta kezek" programja meglehetősen szennyessé vált különféle politikai, kormánykoalíciós érdekek figyelembevételével. Itt elsősorban a politikai pártok és a szabad sajtó ellen tervezett intézkedésekről van szó, amelyeket talán majd még alkalmunk lesz elemezni. FEKETE MARIAN (t.szilvassy) AHOGY ÉN LÁTOM Mit őrizne a Nemzetőrség? Bútorkiállítás Nyitrán Úl Szó-tudósítás Március 1-től 5-ig Nyitrán, az Agrokomplex kiállítási csarnokaiban mintegy 22 ezer négyzetméter fedett kiállítási területen 200 kiállító, képviseletében csaknem 500 bútorgyártó cég mutatkozik be kínálatával a Bútor, lakás '95 nemzetközi seregszemlén. Amint arról az Agrokomplex képviselői tegnapi sajtóértekezletükön tájékoztattak, a kiállítás első napját a szakmai közönség számára tartották fenn, így a nagyközönség számára csak március 2-tól nyílnak meg a kiállítás kapui. A szervezők több újdonságot is terveznek: a belépőjegyeket többek között sorsolni fogják, a fődíj egy eredeti ülőgarnitúra lesz. tszl Ma este 18 órakor az SZTV 2-es csatornáján ismét jelentkezik a Szlovák Televízió magyar nyelvű adása: a RÉGIÓ. A műsor ezúttal egy kisközséget, Madart mutatja be. Ne feledjék, ma este 18 órakor RÉGIÓ A műsort Héger Rudolf készítette. Ján Babej polgármester és a helybeli vállalkozók találkozójára kerül sor Somorján, ma este hat órakor a VMK Bábtermében, a Somorjai Vállalkozók Klubja szervezésében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. K-37 © © O A gútai 8-éves gimnázium értesíti azokat a szülőket, akiknek negyedikes gyermekük van, hogy iskolánkra a jelentkezési szándékukat 1995. április 15-ig kell bejelenteni. Felvételizhetnek azon tanulók, akiknél a féléves bizonyítvány átlaga nem volt rosszabb mint 1,5. A felvételi időpontját és módját a jelentkezőkkel közöljük. Címünk: Kolárovo, Brünni tér 15. Tel.: 0819/942 064 K-35 Miqueue Montanaro, franciaországi okszitán zenész Montanaro Trio együttese lép fel 1995. február 23-án, csütörtökön, 19,00 órakor Pozsonyban a Csemadok Május 1. téri nagytermében. J Már sokszor tapasztalhattuk, úgyszólván minden intézmény, szervezet, mozgalom működésére rányomja bélyegét, hogy kinek, kiknek az agyából pattant ki megalapításának gondolata, illetve,- hogy működése során milyen erők voltak hatalmon. íme, egy példa a sok közül: a csehszlovákiai Népi Milícia egy konkrét korszak (1948) konkrét hatalomgyakorlóinak lett a terméke, és napjainkban a nosztalgiázok hiába állítják be úgy, hogy e szervezet voltaképpen az elemi csapások elhárítására, fontos ipari objektumok őrzésére és rendfenntartásra hozatott létre, egész (több mint négy évtizedes) működése azt bizonyítja, hogy párthadsereg volt. Valahogy így vagyunk, pontosabban: leszünk (ha létrehozzák) a Nemzetőrséggel (Domobrana) is, amelyről egyre több szó esik mostanában a Ú) Szó-tudósítások Az EGYÜTTÉLÉS elnöke, Duray Miklós a mozgalom tegnapi sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy irodájukban péntekről szombatra virradóra hívatlan vendégek jártak, akik ellopták,a teljes műszaki berendezésüket. Az elnök kifogásolta, hogy a Gundulič utcai rendőrőrsön megtagadták a szombaton felvett jegyzőkönyv kiegészítését azzal a megjegyzéssel, amire a párt egyik munkatársa napokkal később felhívta a figyelmet. Tudniillik visszaemlékezett arra, hogy az Együttélés irodájában a novemberi és a legutóbbi betörés előtt is óraárusok jártak, ami fontos lehet a nyomozás szempontjából. Duray Miklós elmondta: a napokban betörtek édesanyja lakásába is, ám nem vittek el semmit. Az eset, szerinte, pszichikai nyomásgyakorlásra utal. A pártelnök szerint a napokban beigazolódott az is, hogy az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom irodáját lehallgatják, de bizonyíték hiányában egyelőre nem terelhetik jogi útra az ügyet. (A témával részletesen lapunk első oldalán foglakozunk.) Az újságírók megtudhatták: a párt márciusi közgyűlésén létreszlovákiai politikai struktúra nemzetibb felén. Elsősorban így teszem fel a kérdést: Melyik politikai erő házatáján fogalmazódott meg először létrehozásának a gondolata? / Csak fel kell lapozni a néhány esztendeje megjelent újságokat, és a címoldalakon könnyűszerrel megtalálhatjuk a Szlovák Katonák Szövetsége első nyilatkozatait, amelyek azt közölték ellentmondást nem tűrően a nemzettel, hogy a Domobrana létrehozása pedig elodázhatatlan feladat. Majd a Matica slovenská (kulturális szervezet!) némely vezetőinek hasonló állásfoglalásai is napvilágot láttak, és a Szlovák Nemzeti Párt is hallatta hangját. hoznak egy szociális kérdésekre, egy konzervatív értékekre és egy liberális értékekre orientált platformot. Duray leszögezte: az Együttélés és a Magyar Polgári Párt között egyre jobb és őszintébb a viszony. Lapunk kérdésére elmondta: nincsenek információi arról, hogy a szlovák-magyar alapszerződés tekintetében nem lenne összhang a magyarországi parlamenti pártok között. Kvarda József, az Együttélés alelnöke visszatért ahhoz a tanácskozáshoz, amely a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége, valamint a kormány között zajlott az új közigazgatási területi felosztásról. Figyelemre méltónak tartotta Mečiar kijelentését, miszerint az új területi felosztás már a jövő évtől működhet. Rámutatott: amennyiben 1996. január elsejétől számolnak a bevezetésével, számos törvényt módosítaniuk kell, többek között a helyi önkormányzatokról szóló jogszabályt is. Félrevezetőnek nevezte a szlovák kormányfő állítását, miszerint az idei költségvetésből ugyanannyit kapnak az önkormányzatok, mint tavaly. Az adóterhek növekedése miatt mintegy 10 százalékkal kevesebbet kapnak mint az 1994-es évben. - TudHa tehát abból indulunk ki, hogy kitől származik a Domobrana létrehozásnak gondolata, ha figyelembe vesszük, hogy annak idején a fegyveres testület kialakításának szorgalmazói nem egy esetben úgyszólván kendőzetlenül az úgymond magyar veszéllyel érveltek, akkor már azt a kérdést sem nehéz megválaszolni, hogy milyen szelleműnek szánták a Domobranát. Négy-öt esztendeje még működött az egységes Csehszlovákia jogrendje, és viszonylag könnyű volt „leinteni" a kezdeményezőket. Ma, az önálló Szlovák Köztársaságban ismét napirenden van a kérdés. A kezdeményezők ugyanabba a politikai juk, miről van szó. A kormány így akarja engedelmességre kényszeríteni az önkormányzatokat. Ha szófogadóan viselkednek a polgármesterek, egyik-másik minisztériumból kaphatnak pénzjuttatásokat. Ellenkező esetben semmire sem számíthatnak . (horváth) A SZLOVÁKIAI FÖLDMŰVESEK PÁRTJÁNAK tegnapi sajtóértekezletén Pavol Delinga, a párt elnöke a kormány által nemrégi-ben jóváhagyott költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a földművelési tárca számára jóváhagyott 11,7 milliárd korona költségvetési támogatás meghaladja az előző években folyósított támogatások összegét, (noha az infláció tervezett mértékét alapul véve ez az összeg reálértékben kevesebb mint az előző évi költségvetési tétel- a szerk. megjegyzése), egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző ágazati alapokban további 3-3,5 milliárd korona áll a termelők rendelkezésére. A párt készül a március 18-án megtartandó kongresszusra, és szorosabb kapcsolatok kialakítását tervezi a baloldali koalícióban álló Földművesek Mozgalmával. vércsoportba tartoznak, mint a néhány évvel korábbiak. „Mindössze" annyit változott a helyzet, hogy azóta hatalomra kerültek, egyre gátlástalanabbá foglalják el mind a központban, mind odakünn, a „guberniákban" a posztokat, így nagy a valószínűsége, hogy létre is jönnek ezek a fegyveres egységek. Megváltoztak a viszonyok, most már utalásokkal sem lehet azzal érvelni, hogy ezek a magyarok ellen irányulnának. A védelmi minisztérium egyértelműen kinyilvánította, hogy a Domobrana területvédelmi feladatokat lát majd el. Elvégre a nyugati struktúrák felé igyekszünk, így a fegyveres erők szerkezetét is kompatibilissé kell fejleszteni a Nyugatéval. Ez még meg is nyugtatna, ha nem lennének bizonyos tapasztalataim az elmúlt öt évben szerzett élmények alapján. Főképp pedig ha nem látnám, hogy a „területvédelmi egységek" létrehozása mellett azok ágálnak a parlamentben és a nemzeti sajtóban is a legkitartóbban, akik évekkel ezelőtt a „délvidéki rend és nyugalom szavatolására" szólították volna fegyverbe a nemzetféltőket. Meg kell mondani, hogy a hazai politikai színkép azon tartományainak reprezentánsai ellenzik ma is a gondolat megvalósítását, akik korábban is ellenőrizték. A fő ellenérvük is ugyanaz, mint annak idején: Fennáll a veszélye annak, hogy bármilyen konfliktus esetén önja állósulnak a „speciális rendeltetésű" egységek, és a központi irányítás által ellenőrizhetetlenné válnak. Klasszikus és világszerte emlegetett példája az ilyen önállósulásnak az, ami a volt Jugoszláviában az általában „félkatonai szervezetekként" emlegetett egységekkel történt. A boszniai és a horvátországi atrocitások döntő többségét nem a reguláris hadsereg alakulatainak tagjai követték el, hanem a „félkatonai szervezetek". Ha már egyszer létrehozzák a „területvédelmi egységeket", legalább ne azokat tisztelnék meg a „keresztapasággal", akiknek az agyában a gondolat 4-5 esztedeje megfogalmazódott. Sokaknak ugyanis a „Domobrana" szót hallva mindig ugyanazok a politikusok jutnak az eszébe. És kissé lúdbőrös lesz a hátuk. TÓTH MIHÁLY