Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-18 / 41. szám, szombat

1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 1 3 | PITHART A KÜLÖNVÁLÁSRÓL Geopolitikai könnyelműség TA SR-hír „A mi szempontunkból intő jelnek tekintem, amely összefügg a föderáció felbomlásával, amikor azzal vigasztaltuk magunkat, hogy Oroszország és Csehország közé beékelődik Ukrajna és Szlovákia", jelentette ki az egykori cseh kormányfő, Petr Pithart tegnapi prágai sajtóértekezletén Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök szlovákiai látogatása kapcsán. Megítélése szerint az ország kettéválása Csehország szempontjából rövid távon ugyan előnyös volt, de geopolitikai szempontból könnyelmű lépésnek minősíthető. Pithart emlékeztetett arra, hogy az orosz politikus szlovákiai látogatása nem volt meglepő, mert röviddel kinevezése után a Magas-Tátrában kétnapos titkos tárgyalásokat folytatott Vladimír Mečiarral. Mindez akkor történt, amikor Csernomirgyin a nemzetközi politikában még alig ismert személyiség volt, fűzte hozzá. CSEH TITKOSSZOLGÁLAT Nincs bizonyíték MTI-hír A cseh parlament Biztonsági Információs Szolgálatot (BIS) ellenőrző testülete egyetlen tényt sem tudott megállapítani, amely arról tanúskodna, hogy a BIS cseh politikai pártok tevékenysége után nyomoz - ez derül ki a határozatból, amelyet a testület hozott a koalíciótag Polgári Demokrata Szövetség (ODA) beadványával kapcsolatban. Jan Kalvoda, az ODA elnöke január közepén hozta nyilvánosságra a BIS elleni gyanúját. A kibontakozó botrány kapcsán többen is azzal vádolták az ODA vezetését, hogy lépésével a párt zavaros finanszírozási ügyéről kívánta elterelni a figyelmet, és jelentős kárt okozott a Cseh Köztársaságjó hírének. Az ODA titkosszolgálat elleni vádjai kezdettől fogva gyenge lábakon álltak, s arról, hogy nem bizonyultak meggyőzőnek, tanúskodik a cseh lapokban közzétett februári közvélemény-kutatási eredmény: az ODA a botrány egy hónapja alatt négy százalékpontot vesztett januári, 12 százalékos népszerűségéből. Kalvoda pártelnök első reagálásában elsietettnek nevezte a testület döntését. AZ ELNÖKI BESZÉD UJDONSAGA: JÓZANUL SZONOKOLT Készülődés a Jelcin utáni időkre MTI-hírek Borisz Jelcinnek az orosz törvényhozás két háza előtt szerdán elhangzott éves programbeszéde élénken foglalkoztatja a nemzetközi sajtót. Az alábbiakban tekintélyes nyugati lapok véleményeiből válogattunk. cin ugyanis a nemzethez intézett üzenetében - ismét - egymásnak ellentmondó kijelentések tömkelegét zúdította hallgatóságára. Jelcin elnök cselekedeteit egyetlen cél vezérli: hatalmának puszta megőrzése, áll a Financial Times szerkesztőségi cikkében. Az orosz elnök szerdai beszéde nem igazította el az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szakértőit abban a kérdésben, hogy az orosz államfő melyik oldalon is áll, kik sorakoznak fel mögötte szövetségesként, s alkalmas-e egyáltalán arra, hogy személyében garanciát nyújtson a vállalt költségvetési és monetáris fegyelem megteremtésére - vélekedik a Financial Times. A tekintélyes brit gazdasági szaklap szerint a kiábrándító igazság az, hogy Jelcinnel lehetetlen együtt dolgozni - s ugyanilyen lehetetlen nélküle boldogulni. A Nyugatnak lassanként mégis el kell kezdenie a felkészülést a „Jelcin utáni" világ eljövetelére, mégpedig a lehető legnagyobb gonddal, hiszen minden óvatlan külső fellépés a nacionalista szélsőség malmára hajtja a vizet - olvasható az elemzésben. Csalódni voltak kénytelenek mindazok, akik ezúttal világos iránykijelölést vártak az orosz elnöktől. Borisz JelAz elemzés szerint a hét vezető ipari hatalom akkor járna el helyesen, ha meghívná az orosz elnököt a soros G7-csúcsra a kanadai Halifaxba, s ott közölné vele, „hogy esztelen mértékben zavarosak" cselekedetei. Mintha az egykori Szovjetunió támadt volna föl, amikor Jelcin orosz elnök egyetlen eltérés, közbevetés nélkül, monoton hangon felolvasta hosszú beszédét, amely semmire sem kötelező kijelentések és egymásnak ellentmondó ígéretek halmaza volt - írta a Süddeutsche Zeitung. A legnagyobb példányszámú német politikai napilap megállapítása szerint a beszéd egyetlen újdonsága az volt, hogy az elnök - aki a közelmúltban többször ittasan jelent meg a nyilvánosság előtt - ezúttal egyedül fel tudott menni a szónoki emelvényre. Az orosz rendszer demokratizmusát csupán az jelezte, hogy a képviselők fukarkodtak a tapssal. A csecsen háborút taglaló részt kivéve Jelcin ugyanezt a beszédet elmondhatta voína egy évvel ezelőtt is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomasztónak ítéli, hogy Jelcin milyen tanulságot vont le a csecsen háborúból: rossz volt a hadsereg felkészültsége, tehát a hasonló esetekre javítani kell a kiképzést, és modern felszerelésre van szükség. Jelcin, aki ezúttal biztosan állt a lábán, egy szóval sem bírálta a katonai vezetést, s szavaiból az derült ki, hogy Moszkva hatalmi monopóliuma az egyetlen, ami számít - állapítja meg a tekintélyes konzervatív újság. Jelcin a parlamenti választásokat illetően egyértelmű volt, de arról nem beszélt, hogy ő ismét jelölteti-e majd magát az elnöki posztra. Ez a beszéd biztosan nem javította újraválasztási esélyeit - írja a lap. - A vele szemben egyre bizalmatlanabbá váló világot megkímélte a kellemetlen meglepetésektől, és az ember akár meg is nyugodhatna, hogy Keleten semmi új nincs. Valójában azonban ez a legnyugtalanítóbb - írta a Frankfurter Rundschau. A baloldali lap véleménye szerint e fellépése után is nagyon sok a nyitott kérdés. így például az is, hogy milyen az orosz elnök fizikai állapota. Ennek a beszédnek csak az lehet a hatása, hogy kijózanodnak azok, akik Oroszországot szeretik Jelcinnel azonosítani. A válságok ellenére Európa legnagyobb hatalmának számító ország első embere nem volt képes megcáfolni, hogy személye biztonsági kockázat - mutat rá az újság. A Handelsblatt című üzleti napilap is úgy látja, nagy kérdés, hogy mi történik a mostani beszéd után. „Lehet, hogyademokráciára és a piacgazdaságra vonatkozó szép kijelentéseket az elnök környezetében megmaradt néhány reformer egyike diktálta Jelcinnek. De reméljük, az orosz elnök ezúttal szaván fogja önmagát"- írja a Handelsblatt. MTI-hír ELUTAZZON-E MOSZKVABA? Clinton halogatja a döntést Az amerikai elnök húzza-halasztja a döntést: találkozzon-e májusban Moszkvában orosz kollégájával - Jelezte a Fehér Ház, miközben olyan célzások hangzottak el, hogy Bili Clinton szívesebben tenné későbbi időpontra e csúcsot. a csúcs bojkottjára. A Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt latolgatta, hátha „üdvösebb" lenne egy későbbi dátum. Jelcin programbeszéde alapján McCurry szóvivő úgy ítélte meg, hogy az orosz elnök kézben tartja az irányítást, és elszánt híve a reformok folytatásának. McCurry mindenesetre jelezte, hogy Washington árgus szemekkel figyeli, milyen lépések következnek Moszkvában. Warren Christopher külügyminiszter rámutatott: a reformok folytatása melletti elkötelezettsége mellett Jelcin megerősítette, hogy ez év decemberében megrendezik a törvényhozási választásokat, a jövő esztendő júniusában pedig az elnökválasztásokat. Egy képviselőházi albizottság előtt Christopher hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy e fogadalmakat Moszkva be is váltA Reuter megjegyezte, hogy a moszkvai csúcsra vonatkozó visszafogott nyilatkozatokkal egy időben, washingtoni tisztségviselők és politikai elemzők úgy ítélik meg, hogy Borisz Jelcin programbeszéde nem elégítette ki maradéktalanul a csecsenföldi konfliktus beszüntetésére vonatkozó nyugati követeléseket. A brit hírügynökség szerint Moszkvában durva kikosarazásként értelmezhetik, ha Clinton netán a csúcs elnapolása mellett dönt: Jelcin ugyanis a náci Németország feletti győzelem 50. évfordulójának május 8-i ünnepségeire hívta meg őt az orosz fővárosba. Ám a csecsenföldi harcok miatt Clintonra hazájában mind nagyobb nyomás nehezedik: tekintsen el a moszkvai utazástól. E héten 63 törvényhozó levélben kérte az elnököt Jön Oscar! Hollywood ismét találgat. Esélyeket latol. Azon töpreng: ki reménykedhet és ki nem, kinek kedvez és kit fog majd elszomorítani az Amerikai Filmakadémia márciusi döntése. Egy biztos: vannak, akik már most is bizakodnak, sőt mi több, a kiválasztottak, a nyerők közt látják magukat. Ilyen lehet Tom Hanks is, akit a Forrest Gump ban nyújtott alakításáért terjesztettek fel Oscar-díjra, vagy Elton John, aki három szerzeményével van jelen a filmdal kategóriában. Róbert Zemeckis rendezése, a Forrest Gump egyébként tizenháromjelölést kapott. Ennyi „pontot", az Oscar történetében, ez idáig csak az Észak Dél ellen, a Mary Poppins és a Nem félünk a farkastól gyűjtött, eggyel többet pedig az Éváról, mindent 1950-ben. Tom Hanksen kívül a film másik színészének, Gary Sín/se-nek is lehet most néhány álmatlan éjszakája, hiszen a legjobb epizódalakítás kategóriájában ő a díj első számú várományosa. De ugyanígy bizakodhat a film operatőre, vágója, sminkmestere, hangmérnöke, zeneszerzője, forgatókönyvírója és trükkmestere is. A legjobb rendező Oscar-díjáért száll ringbe Woody Allen (Bullets over Broadway), a cannes-i nagydíjas Quentin Tarantino (Pulp Fiction), Krzysztof Kieslowski (Három szín: vörös) és Róbert Redford (Quiz Show). Tom Hanks, a tavalyi Philadelphia-győztes útját olyan sztárok keresztezhetik, mint John Travolta, Morgan Freeman, Nigel Hawthorn és Paul Newman. A legjobb színésznők kategóriájában Jodie Foster, Jessica Lange, Miranda Richardson, Winona Ryder és Susan Sarandon méri össze tudását. Alulmaradt a versenyben Szász János „világutazó" Woyzeckje és a prágai Jan Svankmajer Faust /eke/ója is. A külföldi film kategóriájában a belga Farinelli, az orosz Napszúrás, a kubai Eperés csokoládé, továbbá egy tajvani és egy macedón film között választ a Filmakadémia „mindenható" tanácsa. (sz.g. I.) O

roszország nem fogja eltorlaszolni Lengyelország útját a NATO-ba - jelentette ki Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök, aki Varsóban tárgyal. Nem minden orosz politikus érti ugyan Varsó sietségét a NATO-tagság elérésére, de belügyről van szó, és Oroszország nem emel falat Lengyelország előtt a NATO-ba vezető úton nyilatkozta Csernomirgyin Moszkvában lengyel újságíróknak. A kormányfő kijelentése ellentmond Borisz Jelcin csütörtöki beszédének, amelyben az orosz elnök óva intett a NATO kiterjesztésétől Oroszország nyugati határáig. P

eru és Ecuador elfogadta, hogy nemzetközi megfigyelőcsoport utazzon a Condorhegység vitatott határvidékére a kedden életbe lépett tűzszünet ellenőrzésére. Az erről szóló egyezményt a két ország külügyminiszter-helyettese írta alá Brazíliavárosban, a Riói Jegyzőkönyvet garantáló négy ország (Argentína, Brazília, Chile, Egyesült Államok) képviselőinek jelenlétében. A dokumentumban Peru és Ecuador kötelezettséget vállalt a kérdéses terület sorsának tartós rendezését célzó kétoldalú tárgyalások megkezdésére is. A Riói Jegyzőkönyv négy védnökének katonáiból összeállítandó megfigyelőcsoport 48 órán belül a helyszínre utazik. A -m USA több mint négy év ha§\í bozás után aláírta a gyermekek jogairól szóló egyezményt. A csatlakozási okmányt Madeleine Albright ENSZ-nagykövet látta el kézjegyével a világszervezet New York-i központjában. Az ENSZegyezményt a szenátusnak még ratifikálnia kell. Az egyezmény az eddigi legátfogóbb okmány a gyerekek egyéni jogairól, védelmükre általánosan elfogadott normákat ír elő. AZ ENSZ Gyermekvédelmi Alapja (UNICEF) irányításával kidolgozott dokumentum 1990 szeptemberében lépett érvénybe. Az egyezményt azóta már 169 állam ratifikálta. Az Egyesült Államokban a csatlakozás ellenzői bírálták az okmányt, hogy aláássa a szülők jogait, növeli az állam szerepét, és tiltja a 18 éven aluliak halálbüntetését. N

agy erőkkel folytatott keresés után Izrael déli részén, egy természetvédelmi területen megtalálták annak a katonának a holttestét, akinek eltűnését kedden jelentették be. A 20 éves ejtőernyős minden bizonnyal öngyilkosságot követett el - közölte pénteken a hadsereg. A fiatalember valószínűleg M-16os fegyverével lőtte fejbe magát, a fegyver a holttest mellett hevert. A katonai rendőrség vizsgálatot indított a körülmények tisztázására. A katonát a Holt-tenger partján, egy dombon lévő barlang bejáratánál találták meg. HAVEL A CSEH-NEMET VISZONYROL Nem lesz számiakiiIdözgetés Prágai tudósítás Václav Havel államfő a csehek és a németek közti kiegyezésre, történelmi megbékélésre, valamint a múlt lezárására szólított fel. Havel tegnap Prágában a Károly Egyetem dísztermében elmondott beszédében hangsúlyozta: „A cseh-német kapcsolatokban végérvényesen le kell zárulnia a konfrontáció időszakának, s el kell kezdődnie az együttműködés korának." Rámutatott: eljött az ideje, hogy vége legyen a múlttal kapcsolatos bocsánatkéréseknek, a számlaküldözgetéseknek, a monológot pedig váltsa fel a dialógus. A csehek számára a Németországhoz, a németekhez való viszony nem csupán egy a számos diplomáciai kérdés közül. „Németországa mi ihletőnk, és a mi fájdalmunk is" - jegyezte meg az államfő. Havel szerint egyszerűsítés azt állítani, hogy az ezeréves cseh-német együttélés tragikus végét a németek háború utáni kitelepítése jelentette. A németek háború utáni kitelepítését nem lehet elválasztani mindattól a borzalomtól, ami azt megelőzte. Ezért vitathatatlan, hogy ki volt az első, aki „a nemzeti gyűlölködés szellemét kiengedte a palackból". A cseh államfő leszögezte, hogy a jövő egyedüli járható, végleges megbékéléshez vezető útja a kölcsönös megértés és a nyitott társadalom közös építése. Cseh szempontból egyértelműen el kell utasítani minden olyan kísérletet, amely politikai, jogi vagy gazdasági tőkét kíván kovácsolni az akkori eseményekből. „Köztársaságunk soha nem fog tárgyalni a háború eredményeinek felülvizsgálatáról, semmiféle beavatkozásról, a történelem bármiféle kijavításáról a jelenkor számlájára" - hangsúlyozta Havel nyilvánvalóan a háború utáni, sokat vitatott Beneš-dekrétumokra célozva. Megjegyezte, hogy a nácizmus áldozatait kártalanítani kell, de más kártalanításról, számlaküldözgetésről szó sem lehet. A volt Szovjetunió népeinek sem fogunk számlát küldözgetni azokért a károkért, amelyeket a kommunizmus évtizedei okoztak, tette hozzá. Havel tegnapi beszédét a hivatalos cseh politikai körök az adott témában, tehát a cseh-német viszony, illetve a szudétanémetfek kitelepítésének kérdésében „mérvadónak és rendkívül fontosnak" tartják. A cseh államfő beszédét a prágai Karolinumban a német politikai élet számos képviselője a helyszínen hallgatta végig, s előre látható, hogy a beszéd komoly visszhangot vált majd ki, elsősorban Németországban. KOKES JÁNOS SZERBIA LEGYEN JUGOSZLAVIA JOGUTODJA Milosevics ellenjavaslata Owen és Stoltenberg, a két társelnök villámlátogatása után a hét végén Andrej Kozirev orosz külügyminisztert várja Belgrád. Kellemetlen feladata lesz az orosz diplomácia vezetőjének: neki kell közölnie Miloseviccsel a nemzetközi összekötő csoport legújabb rendezési elképzeléseit, más szóval: olyasmit kell majd a hagyományos szerb-orosz barátság Jegyében vendéglátója elé terjesztenie, amitől ez utóbbinak égnek áll a haja: hogy ismerje el Boszniát és Horvátországot, s ne avatkozzon be a háborúba, tartózkodjon a fegyveres beavatkozástól, és tartsa távol magát, de főképp azokat, akiket a Nagy-Szerbia-álommal feltüzelt. Jutalmul megszabadulhat a szankcióktól. Újvidéki tudósítás Olasz hírforrások szerint Milosevics „ellenjavaslatot" készít. Horvátország és Bosznia elismerése ellenében azt kéri, hogy a világközösség ismerje el Szerbiát a régi Jugoszlávia jogutódjának (ahogy Oroszország esetében tették a Szovjetunió széthullása után), emellett teljes amnesztiát követel a háborús bűnösöknek, és jelentős pénzügyi támogatást. Amennyiben az olasz értesülések pontosak, és Milosevics valóban kitart ezen követelései mellett, a nagyhatalmi összekötők legújabb terve halottnak tekinthető, még mielőbb megszületett volna. A Nyugat bármennyire konstruktívnak vagy kooperatívnak tekinti Milosevics magatartását, megfeledkezik egy fontos körülményről: a szerb elnöknek ma már nincs akkora politikai ereje, hogy a béketerv elfogadását rákényszeríthetné a boszniai szerbekre. Vészesen kiéleződött a nemzetiségi kérdés ezen a héten Macedóniában is. Tegnapelőtt bejelentették, hogy megkezdődött az oktatás a tetovói albán egyetemen (amelynek megnyitását az ősszel, friint ismeretes, Szkopje betiltotta, ennek ellenére mégis sor került rá), tegnap pedig független hírforrások azt jelentették, hogy a macedón rendőrség azonnal véget vetett a tanításnak. Fadil Szulejmani, az egyetem rektora felszólította az albán lakosságot, hogy akadályozzák meg a rendőrségi beavatkozást, s mint mondotta, ha kell, fegyverrel is megvédik az egyetemet. Szulejmani azt állítja, hogy 200 000 albán fogja védeni az egyetemet. GYARMATI JÓZSEF