Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-17 / 40. szám, péntek

10 | ÚJ SZÓ SPORT 1995. február 399. S imon Samírt, a Tel-avivi Egye­tem tanárát nevezték ki Izra­el első ammani nagykövetévé. Ji­chak Rabin kormányfő és Simon Peresz- külügyminiszter közös döntése alapján történt Samír ki­nevezése. A tavaly októberben aláírt - izraeli-jordániai béke­szerződés óta azért csúszott az ügy, mert a személyt illetően vita támadt Rabin és Peresz között. A kormányfő a titkosszolgálat egy volt magas rangú vezetőjét sze­melte ki, külügyminisztere vi­szont ragaszkodott ahhoz, hogy az első jordániai nagykövet karri­erdiplomata legyen. Jordánia Marvan Muaser személyében már kinevezte tel-avivi nagyköve­tét, aki posztjának elfoglalásával izraeli kollégájának kijelölésére várt. T ng Hsziao-ping egyik orvosa, Vu-Csie-ping, akire hivatkoz­va a Der Spiegel legutóbbi száma a kínai vezető állapotának rosszabbodását jelentette, egy hongkongi lapban cáfolta, hogy valaha is nyilatkozott volna a né­met folyóiratnak Teng egészségi állapotáról, s merő kitalálásnak minősítette a rá hivatkozó cikk tartalmát. A német lap tudósítója azonban váltig állítja, hogy a pro­fesszor - február 8-án adott nyi­latkozatában - hosszasan ecse­telte előtte Teng egészségi álla­potát. Közben a kínai külügymi­nisztérium szóvivője rutin­szerűen megismételte a hivata­los verziót, miszerint Teng Hszi­ao-ping jó egészségnek örvend. S zemtanúk szerint mintegy öt­venezres tömeg tüntetett Mexikóvárosban a kormánynak a lázadó chiapasi indiánokkal szemben tanúsított, a katonai megoldásra hagyatkozó politikája ellen, Ernesto Zedillo elnök le­mondását követelve. A chiapasi konfliktus újabb, feltehetően a hazai és külföldi bírálatok hatásá­ra bekövetkezett fordulataként a hadsereg - elnöki utasításra ­felfüggesztette a zapatisták elleni hajszát. Zedillo elnök megküldte a parlamentnek a kormány tör­vénytervezetét, amely közkegye­lemben részesítené a gerillákat. F idel Castro kubai állam- és kormányfő találkozott Daniel­le Mitterrand asszonnyal, a fran­cia elnök feleségével, aki magán­látogatáson tartózkodik Kubában. Mitterrand asszony a France Li­berte nevű társadalmi segélyszer­vezetnek a vezetője, amely az Eu­rópai Közösség megbízása alap­ján a helyszínen osztja el a legin­kább rászorulóknak a Kubának szánt humanitárius támogatást ­élelmiszereket, gyógyszereket, or­vosi eszközöket. A francia államfő hitvese, aki immár negyedszer lá­togat a szigetországba, egy művégtagokat tartalmazó ado­mányt nyújtott át a havannai köz­ponti ortopédiai kórháznak. MIRE KELL AZ EMBERJOGI JELENTES? Az amerikai közöny leplezése Az Amnesty International és más emberjogi szerveze­tek élesen bírálták az ame­rikai kormány politikáját egy kongresszusi meghall­gatáson - Jelentette az AFP. MTI-hír Az Amnesty washingtoni iro­dájának vezetője, James O'Dea úgy találta, hogy sem a Clinton­kormányzat, sem maga az elnök nem tekinti kiemelkedően fon­tosnak az emberi jogokat. O'Dea egy parlamenti bizottság felkérésére az emberi jogokkal foglalkozó államtitkárságnak a világ országai emberi jogi hely­zetéről szóló jelentéséről mon­dott véleményt. Kijelentette, hogy a jelentés csupán az Egye­sült Államok közönyének leple­zésére szolgál, amennyiben nem követik intézkedések az érintett országoknak szánt gaz­dasági segélyek vagy a velük fenntartott kapcsolatok terén. Kifogásolta, hogy a jelentés módfelett elnéző Törökország, Sri Lanka, Indonézia és főleg Egyiptom esetében, ahol rögtön­ítélő katonai bíróságok működ­nek. Az Amnesty megítélése sze­rint Washington zöld utat adott Moszkvának a csecsenföldi el­lenállók eltaposásához. O'Dea üdvözölte azonban, hogy az Egyesült Államok a chiapasi ge­rillák elleni hadjárat visszafogá­sára késztette a mexikói kor­mányt. A Human Rights Watch szer­vezet képviselője különösen kártékonynak nevezte, hogy a kormányzat feltételek nélkül nyújt Kínának kereskedelmi kedvezményeket. (Előzőleg az emberi jogok Kínában történő fi­gyelembe vételétől függtek a kereskedelmi kapcsolatok.) A szervezet szerint ez az intézke­dés nemcsak a befolyásolás egy eszközétől fosztotta meg az amerikai kormányt, hanem a hi­telét is aláásta. RAKÉTARENDSZER TELEPITESE UGYEBEN A republikánusok első veresége MTI-hír Az amerikai képviselőház republikánus többségének „Szerződés Amerikával" elnevezésű törvénytervezete el­szenvedte első vereségét: a demokratáknak sikerült elven­niük az élét annak az előírásának, amely egy nemzeti raké­tavédelmi rendszer mielőbbi telepítését kívánja meg. A módosítás így az interkonti­nentális rakétavédelmi rendszer kiépítését, amelyet a Szerződés Amerikával nevű republikánus törvénytervezet védelmi fejeze­te „prioritási listájának" élére ál­lított, a harmadik helyre fokozta le - írta az AP, és megjegyezte: a demokrata módosítást 24 re­publikánus honatya is támogat­ta. A képviselők ugyanis 218:212 arányban megszavaztak egy olyan demokrata módosító ja­vaslatot, amely előírja: az ameri­kai csapatok harckészültsége és az Öböl-háborúban alkalmazott­hoz hasonló harcászati rakéta­védelmi rendszer elsőbbséget él­vez egy magát az Egyesült Álla­mokat oltalmazó rakétavédelmi rendszer kiépítésével szemben - jelentette a Reuter. A republikánus tervezetet Bili Clinton elnök ellenzi, és tanács­adói szerint meg is vétózhatja: az ugyanis bizottságot hívna életre a védelmi szükségletek felmérésére, továbbá korlátoz­ná az ENSZ békefenntartó akci­óiban való amerikai részvételt. Jóllehet a tervezet több he­lyütt még mindig azt tartalmaz­za, hogy az amerikai politika egy nemzeti rakétavédelmi rendszer mielőbbi telepítésére irányul, a megszavazott demokrata módo­sítás törölte belőle ama kitételt, amely megkövetelte volna Willi­am Perry védelmi minisztertől, hogy 60 napon belül terjessze elő egy ilyen rakétavédelmi rendszer kifejlesztésének ter­vét. A FIDESZ MOHIROL Káros a „felemelt kezek" politikája MTI-hír Követeljük, hogy Magyar­ország polgárainak bizton­sága érdekében a kormány következetesen és egyér­telműen lépjen fel a mohi atomerőművel kapcsolat­ban - hangoztatta Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke a párt tegnapi sajtótájékozta­tóján. Úgy vélte: a magyar kabinet meghátráló, s a „fel­emelt kezek" taktikája hihe­telenül káros. Szavai szerint szerencse, hogy egyik közös szomszédunknak sincsen területi követelése, mert a „felemelt kezek" politikáját folytató Horn-kormány egy­két megyéről már lemondott volna. ÉSZAK FELTETELEI Szöul kérjen bocsánatot MTI-hír Észak-Koreának egyelőre nem áll szándékában felújíta­ni a Dél-Koreával folytatott párbeszédet, illetve csak bi­zonyos feltételek mellett len­ne hajlandó erre. Ez derül ki a phenjani rádió kommentárjá­ból, amelyet egy dél-koreai sajtóügynökség ismertetett. A kommentár szerint a párbe­szédre csak abban az esetben ke­rülhetne sor, ha Szöul bocsánatot kér, amiért Kim Ir Szen elnök halá­la után Dél-Korea nem nyilvánította részvétét. További feltétel, hogy a párbeszédhez szükséges kedvező légkör megteremtése érdekében Dél-Korea helyezze hatályon kívül nemzetbiztonsági törvényét. E törvény egyebek mellett előír­ja, hogy a dél-koreaiak a hatóságok engedélye nélkül nem utazhatnak Északra, illetve nem folytathatnak olyan tevékenységeket és nem te­remthetnek olyan kapcsolatokat, amelyek Észak-Korea támogatásá­ra irányulnak. A Korea-közi párbeszéd felújítá­sának követelménye szerepel az észak-koreai nukleáris program be­fagyasztásáról októberben aláírt amerikai-észak-koreai megállapo­dásban is. Dél-Korea és az Egyesült Álla­mok továbra is nyitva tartja a „Te­am Spirit" (Csapatszellem) fedőnevű közös hadgyakorlat megrendezésének lehetőségét, de megállapodott arról, hogy az idei év első felében már nem kerül sor a manőverekre. Washington és Szöul többször is hangoztatta: a hadgyakorlatot az év második felében attól függően tartják meg, hogy végrehajtja-e Phenjan az Egyesült Államokkal aláírt nukleáris megállapodást. KÖZEL-KELETI ATOMSTOP Izrael is csatlakozzon Az arab országok nem írják alá az atomsorompó-egyezményt, ha Izrael nem csatlakozik az okmányhoz - közölte Kairóban Ad­nan Omran, az Arab Liga főtitkárhelyettese. Egyes hírek szerint azonban a kérdésben nem teljes az egység az arab országok kö­rében, és a Közel-Kelet atomfegyver-mentesítését célzó arab szerződéstervezetet sem sikerült végleges formába önteni. MTI-hír Omran szerint az arabközi szervezet valamennyi országa megerősítette az aláírás el­utasítására vonatkozó állás­pontját a Liga székhelyén tar­tott kétnapos szakértői ta­nácskozásán. Arra a kérdésre, hogy egyes Magreb-országok - így például Algéria - feltétel nélkül alá kívánják-e írni a do­kumentumot, Omran jelezte: „az Arab Ligában hivatalosan kifejtett arab álláspontok el­lentmondanak ezen informá­cióknak". Az atomsorompó-egyez­mény korlátlan időre szóló meghosszabbításáról április­ban kezdődnek tárgyalások New Yorkban. Több arab or­szág, például Katar, Szudán, Bahrein és Irak támogatásáról biztosította Egyiptomot és Szí­riát, amelyek csak Izraellel együtt hajlandók újra kötele­zettséget vállalni. Megbízható partnert keres? Legyen az ügyfelünk! i í m hi Ľ . A£]L1 : A dunaszerdahelyi AGROFRIGOR részvénytársaság az idén is eladásra kínál gyökeres szegíűpalántákat. Bővebb tájékoztatást a következő címen és telefonszá­mon nyújt unk: AGROFRIGOR a. s. Budovateľská 1248/7 929 90 Dunajská Streda Telefon: 0709/524 571, 522 170,522 171 VK-ll HATARON TULIAKNAK IS Emléktemplom Budakeszin Református templom épül Budakeszin a helyi gyülekezet és a külföldi egyházak adományaiból. Az összesen 30 millió forin­tos költség első hárommillió forintját már összeadták a településen élő hívők, így még az idén megkezdődhetnek a munkála­tok. Az épület egyúttal a határon túli ma­gyarok emléktemplomaként is szolgál majd, hiszen a második világháború után Erdélyből, a Felvidékről és a Délvidékről sok református települt ebbe a Budapest közeli faluba. Az új templom építését négy évvel ezelőtt határozták el. Ehhez a helyi önkor­mányzat ajánlotta fel a telket. Pályázatot ír­tak ki a tervezésre, s a nyolcvan beérkezett javaslat közül az öt legsikeresebbet a zsűri újra versenyeztette. Ebből a vetélkedőből Basa Péter fiatal építész munkája bizo­nyult a legjobbnak. A templom jórészt fából készül majd, alapozása ősszel kezdődik. RÜHE A NATO ES MOSZKVA VISZONYAROL Nincs vétó, nincs meglepetés MTI-hír Volker Rühe védelmi miniszter személyében vezető német kor­mánypolitikus először foglalt állást a NATO és Oroszország közötti szerződés feltétlen szükségessége mellett - közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap. A tekintélyes újság csü­törtöki beszámolója szerint Rühe előző nap a parla­ment védelmi bizottságá­ban egyértelműen támo­gatta, hogy a NATO kössön szerződést Moszkvával a stratégiai együttműkö­désről. A német miniszter megfogalmazása szerint az orosz vezetés azt várja egy ilyen szerződéstől, hogy pontosan rögzíti a konzul­tációs mechanizmusokat, amelyek Oroszország szá­mára biztosítják a tevé­keny részvétel lehetőségét Európa biztonsági rendsze­rének kialakításában. Rühe kényszerítő szük­ségszerűségnek nevezte, hogy ne csak az új tagálla­mok felvételének menetét, de az odáig vezető folya­matot is az Oroszországgal való intenzív együttműkö­dés kísérje. Ennek a szoro­san összehangolt tevé­kenységnek kell tük­röződnie a szerződésben, amelynek formába öntése már előrehaladott állapot­ban van - jelentette ki a miniszter. Rühe meggyőződése sze­rint a NATO bővítését a „nincs vétó, nincs megle­petés" mottó jegyében kell végrehajtani, azaz: Moszk­vának nincs vétójoga a bővítést illetően, a Nyugat viszont garantálja, hogy nem okoz meglepetéseket, nem állítja kész tények elé Moszkvát. A lap emlékeztetett rá, hogy a francia külügymi­niszter egy január végi be­szédében merült fel először egy NATO-orosz szerződés lehetősége. Ezt azóta a britek és az ameri­kaiak is üdvözölték. Willi­am Perry amerikai védelmi miniszter a februári mün­cheni biztonságpolitikai konferencián egy NATO­orosz állandó konzultációs bizottság felállítását java­solta. A Mein Kampf héberül MTI-hír Adolf Hitler Mein Kampf című könyve hamarosan megjelenik héberül a jeruzsálemi Héber Egyetem kiadá­sában - közölte a könyv fordítója. Dany Jaron a Maariv című lapnak kifejtette: a könyv­nek nincs semmilyen irodalmi értéke, de ennek elle­nére szükségesnek tartja a héber fordítás megjelente­tését, mely 650 oldalas lesz. - Fontos történelmi doku­mentumról van szó, amely segíti a soáh (a holocaust) megértetését az új nemzedékekkel - mondta az osztrák származású 76 éves izraeli férfi. A német hatóságok nemtetszésüket fejezték ki a fordítás kapcsán, de a könyv kiadási jogával rendelkező bajor tartományi veze­tés az ügy kényes voltára hivatkozva nem kérte meg a megjelentetés árát - tárta fel a fordító. Hitler könyvét 1923-24-ben írta a börtönben, ahova egy sikertelen puccskísérlet után jutott. Az 1925-ben megjelent Mein Kampfban a náci párt vezetője nemze­ti-szocialista ideológiáját fejtette ki, melynek alapkövei az antiszemitizmus, a németek felsőbbrendűsége és a német „élettér" megteremtése Európában. Mindeddig csak részleteket közöltek héberül a könyvből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom