Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-17 / 40. szám, péntek
1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 1 3 | FRICSKA Nóta, indulj! Heuréka! Heuréka? Heuréka! Megvan a módszer, amelynek segítségével játszi könnyedséggel sajátíthatják el a magyar iskolát látogató gyerekek a szlovák nyelvet! Természetesen, nem az oktatási minisztérium illetékesei, sem egy népes team, de nem is holmi nagy szakállú tudós dolgozta ki, hanem egy isten háta mögötti falusi iskola fiatal tanítónője, az ipolybalogi Szkabela Rozália. Tehát a Tolnay-módszert adaptáló szlovák nyelvoktatási módszer létezik, és még az oktatási minisztérium szakemberei is nagyon pozitívan értékelték, ami, ugye, nagy szó. Már csak be kellene vezetni, és gyerekeink úgy tudnának szlovákul, hogy örök időkre feledésbe merülhetnének az ún. alternatív, kétnyelvű iskolák, hisz egyszerűen nem lenne ok, ürügy a működtetésükre, így gondolja a laikus. Az oktatási minisztérium, persze, nem így gondolja. Szerinte ahhoz, hogy egyáltalán megfontolás tárgyát képezze, bevezetésre érdemes, alkalmas-e a módszer, vagy sem, az alapiskola első négy évfolyama számára ki kellene dolgozni a komplett programot. Az azonban még csak az első és a második osztály számára létezik. Hogy Szkabeláné gyorsan elkészíthesse, egy fénymásolóra, no meg egy nyomtatóval ellátott számítógépre lenne szüksége. Ez minimum 70 ezer korona. Telefonálgattam ide-oda, pénz, persze, nincs. Egyelőre. Most kíváncsian várom, vajon lesz-e? Megér-e nekünk 70 ezer koronát a magyar iskola, vagy olcsóbb-e az alternatív? Azért, ugye, fizetnünk se kell, azt állampénzen, tálcán nyújtják. Mondom, kíváncsi vagyok. Mivel az idő sürget - a pályázatot, amelyre be lehetne nyújtani Szkabeláné programját, hamarosan kiírják és rövid a beadási határidő - és főleg közügyről, mindnyájunk érdekéről van szó, kivételesen közlünk egy telefonszámot, amelyet hívhatnak, ha segíteni hajlandóak. Ha valaki akár csak kölcsönözni tudná az említett felszereléseket, azzal is rengeteget lendítene az ügyön. Telefonszám: 0854/91920. VOJTEK KATALIN VÁLASZ OLVASÓINKNAK Szülői hozzájárulás N. K.: Szombaton olvastam az Új Szóban a szülői hozzájárulásról. Arra lennék kíváncsi, milyen esetekben kérhető a három évesnél idősebb, de hét évesnél fiatalabb gyermekre ilyen hozzájárulás, mivel utaltak arra, hogy erre is van lehetőség. Nekem három ilyen gyermekem van (az első öt, a második négy, a harmadik pedig hároméves). Az óvoda olyan drága, hogy nem engedhetjük meg magunknak. Ezért én maradtam velük otthon, de éppen ezért munkát sem tudok vállalni. Saját Jövedelmem nincs. Csóré töltött vadászpuska Csak idő kérdése volt, hogy mikor találja meg a szlovák sajtó és kormányzati politika azt a magyar politikust, aki az „igazság bajnokának" szerepében tetszelegve „kipakol" a sajtó nyilvánossága előtt az Együttélés politizálásáról. Az is nyílt titok volt, hogy a királyhelmeci és nagykaposi régiókban nincs békesség az Együttélés különböző politikai ambíciókkal élő tagjai között. Több héten át taglalta a sajtó a Gyimesi György egykori és Pásztor István jelenlegi parlamenti képviselő (mellesleg polgármester) Királyhelmecen viselt dolgai nyomán kirobbant botrányokat Tegnap azonban a Szlovák Rádió déli Rádiožulnál című hírmagazinjában a látszólag helyi jelentőséggel bíró önkormányzati csatározásban alulmaradt Gyimesi György nyilatkozott arról, miért lépett ki az Együttélés Politikai Mozgalomból. Összefoglalta mindazt, amivel állítólag rég nem ért egyet: felrótta a konfrontatív nemzeti kisebbségi politizálást, a hatalmon lévő kormányokkal való kapcsolattartás elmaradását, a dél-szlovákiai magyarok lakta régiók gazdasági szempontjainak és a fejlesztés feltételei megteremtésének az elhanyagolását. Felrótta azt a politizálási módszert, amit az Együttélés és a többi magyar politikai erő az Európa Tanács felé a szlovák kormány nemzetiségi politikájával szemben érvényesítettek, a kormánnyal való rendszeres konzultációk helyett. A szlovákiai magyarság politikai tagozódását bírálva elmondta, hogy nincs baloldali csoportosulás. Majd a riporter kérdésére adott válaszában sejtetni engedte egy baloldali magyar politikai tömörülés megalapítását, ahová a jobboldali orientációjú három parlamenti magyar párttal elégedetlenek léphetnének be. Ennyi lenne a hír azok számára, akik nem emlékeznek, vagy nem akarnak emlékezni az 1989 novembere utáni történésekre. Maga Gyimesi György, akit a legtöbben vadászíróként ismernek, belgyógyász főorvosként majd igazgatóként, valamint a Csemadok tőketerebesi járási bizottságának elnökeként, de a szövetség központi bizottsága elnökségének tagjaként is fontos szerepet játszott az emlegetett régió politikai - akkor a kommunista párt uralta - közéletében. Pártfunkcióiról nincsenek pontos információim, csupán arról tudok, hogy a mindenkori járási pártvezetők magyar bizalmasa volt. Természetesen az ott élő magyarság érdekében, ahogy az minden ilyen személy esetében védekezésként elhangzott már. így aztán sok lamentálásra nem maradt ideje, amikor megalakult az Együttélés Politikai Mozgalom. Járási vezetője, tisztségviselője és hamarosan parlamenti képviselője lett. Egészen a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság parlamentjében elfogadott átvilágítási törvény megszületéséig, illetve az azt megelőző képviselői átvilágításokig. A dolog pikantériája, hogy a némán távozó és a hangosan megvádolt, de mandátumuk lejártáig maradó Együttélés-képviselőkről mind a mai napig nem nyilatkozott a mozgalom. Az önálló Szlovákiában időközben nem született meg az a testület, amely az átvilágításokat a még érvényes törvény szellemében elvégezte volna. Látszatra mindenre a feledés fátyla borult, egészen mostanáig. Az Együttélés parlamenti képviselői között volt néhány olyan, akik sietve távoztak a prágai és a pozsonyi parlamentekből. Ezek között volt Gyimesi György is, aki most éppen felborította az éjjeliedényt. A hozzá hasonló politikai ambíciókkal élő egyének éppen az ilyen tisztázatlan helyzeteket szeretik. Tudják azt, hogy közismertségük -az orvos-beteg viszony függőségei - eleve megosztja a rosszul vagy sehogyan sem tájékoztatott mozgalom tagjait és az Együttélés választóit. Mindezt megtetézi, hogy Dr. Gyimesi György olyan dolgokat állít - magyar politikusi szerepben tetszelegve -, amelyeket a Szlovák Nemzeti Párttól kezdve Mečiaron át Weiss pártjával bezáróan annyian hangoztattak mind az önállóan politizáló Együttélésről, mind az MKDM-ről, mind az MPP-ről. Világos, hogy Mečiarnak és mozgalmának akadt egy önjelölt magyarja, aki sértettségében, tisztázásra váró múltjával a háta mögött hajlandó ugyanazokat a vádakat elismételni. Az a tény, hogy közben baloldali propagandával operál, egyrészt visszaigazolja elszámolatlan múltját, másrészt megfelel az ország, s benne a magyar nemzeti kisebbség szociális helyzetének. Nincs min csodálkozni, Dr. Gyimesi György tudja, mit akar, és mit csinál. Azt sem lehet kizárni, hogy az ŠtB titkosügynöki adattárával oly sokszor operáló Mečiar végre megtalálta a magyar kuncsaftját, akinek tisztázatlan múltja elegendő egy politikai zsaroláshoz, meg talán valami máshoz is. Elvégre sohasem titkolta, hogy olyan magyarokra számít, akikkel létrehozhatja a magyar nemzeti közösség új képviseletét, új sajtóját, új kulturális struktúráját, s akik majd támogatják a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom célkitűzéseit és nemzetiségi programját. Most tehát Dr. Gyimesi György lenne az, aki ezt felvállalná? Esetleg újra a királyhelmeci kórház igazgatói székébe vágyik? Netán, mégsem tudta megzabolázni szenvedélyét, amely a Volga mentére, a Meru lankáira, az Ördöngősre, a Hortobágyra, a Kaukázus ormaira meg a tucatnyi egzotikus vadászhelyre hajtotta? Mondják, a vadászat halálos szenvedély, csupán az a kérdés, hogy a vadász vagy a vad hal-e bele. Ezúttal azonban a vadász nem vadra céloz, de nem is csupán az Együttélés Politikai Mozgalomra, hanem a parlamentben egyeztetett politikát folytató magyar koalícióra. DUSZA ISTVÁN Az Együttélés állásfoglalása Tisztelt.volt kolléganők, kollégák! Kedves magyar szülők! Én azt mondom, nem kell félni az alternatív oktatási koncepciótól! Company & Slavkovská tudja mit csinál. Egyébként is az összes majdan, sőt már most szóba jöhető tantárgy olyan, hogy alig van szükség bármilyen nyelvtudásra. Nézetem szerint két tantárgyról lehet csak szó: Testnevelés és zene. Világos? Ami a testnevelést illeti, fontos, hogy jónemzeti tartásom erős ifjú nemzedékkel induljunk Európába. Az órák menete így néz ki: Először is a diák megtanulja a vigyázzállást. És a balraátot. Meg a hátraarcot. Aztán a forgás. Ez kell a helyezkedéshez. Európában, természetesen. Akiknek ez nehezen megy és mocorognak, ott segít a legfontosabb vezényszó: Kuss! A karizmok erősítésére szolgál a két új? sportág: fúrás és faragás, az ujjak finom mozgatását pedig mikrofon ki-be kapcsolgató segédeszközön sajátíthatja el a nebuló. Az eminensek kapnak egy szavazógépet is és gyakorolhatnak a parlamentben. A zenével sem lesz sok gond. Átvéve Honti Zoli sógoromtól az alapszabályt - „nem a kóta fontos, hanem, hogy messze hangozzék" •- minden menni fog. Bömbölésben, harsogásban már most is verjük a Niagarát 83:67-re! Persze vigyázunk a lelkekre is, ezért a gyermekeket megtanítjuk játszani a dörgölődző doromb nevű hangszeren. Aki nem jól dorombol, azt elküldjük operahallgató tanfolyamra. Ha rosszul megy nyolc szemeszter. A kötelező mű, a karmester tiszteletére: Mečiária. Az ósdi, elcsépelt, szolmizációs hangsort megreformáljuk. Eddig ez úgy szólt, hogy: do, re, mi. Ezután, egy már majdnem svájci fordulattal: Via, do, re, mi. Remélem azonban, hogy mi sem vagyunk teljesen bénák és süketnémák, Tisztelt volt kolléganők és kollégák, kedves magyarszülők?! KERTÉSZ GÁBOR KÖZLEMÉNY A Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa 1995. február 13-án tartott ülésén a régió fejlesztésének érdekében javasolta négy bizottság, az önkormányzati, a gazdaságivállalkozói, oktatási és kulturális, valamint környezetvédelmi bizottság létrehozását. Foglalkozott a Csallóközi Regionális Betegbiztosító és a Csallóközi Fejlesztési Alap kérdéseivel. Pázmány Péter, elnök Funar kolozsvári polgármester, a Vatra vezére meglepő adatokat adott közre a minap. Pártjának nagygyűlésén bejelentette, hogy hazudik a statisztika, amely szerint Romániában a magyarok száma 1 millió 700 ezer. A valóságban mondotta - legalább félmilliót le kell vonni ebből a számból, mert újabban kiderült, hogy Erdélyben ennyi cigányt sikerült elmagyarosítani. A sajtóirodai jelentést átfutva először azt gondoltam, hogy a szemem káprázik. Hiszen én ezt a hírt nemrég a Slovenská republikában már olvastam! Szlovákiára, a szlovákiai magyarokra és a szlovákiai romákra vonatkoztatva tudósíA szülői hozzájárulás megítélésének első feltételét ön nyilván teljesíti, hiszen személyesen, egész napi jelleggel és rendesen gondoskodik a gyermekeiről. Ugyanakkor, mint már a múlt heti szombati válaszunkban is utaltunk arra, kiveételes esetekben a három évesnél idősebb, de hét évesnél fiatalabb gyermekekről gondoskodó szülők is jogosultak lehetnek erre a hozzájárulásra. Ez akkor jöhet számításba, ha a három évesnél idősebb gyermek, az illetékes állami szerv szakvéleménye (határozata) értelmében az egészségében tartósan károtott valaki. Csak a számok voltak mások, és Erdély helyett éppen csak azt kellett behelyettesíteni, hogy: Dél-Szlovákia. Nem tudom, találkozott-e az erdélyi metropolis nagytermészetű polgármestere azokkal, akik Szlovákiában a cigányok elmagyarosításáról szóló tételt megfogalmazták. Szerintem aligha találkoztak. Inkább csak arról lehet szó, hogy hasonló gondolkodású emberek hasonló jelenségeket rendszerint hasonló módon értékelnek, és hasonló következtetéseket vonnak le. És itt a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy: „hasonló gonsodott gyermeknek tekinthető és különleges gondoskodásra, esetleg különlegesen igényes gondoskodásra szorul. A levelében ilyen körülményekre nem utal, nem említi, hogy a gyermekei valamilyen súlyos betegségben szenvednének, tartós egészségkárosodásuk lenne stb. A jogszabályok szigorú feltételeiből kiindulva tehát inkább csak remélni merjük, hogy ön erre a rendkívüli támogatásra, segélyezésre nem jogosult, azt, hogy nincsenek rokkantnak tekinthető gyermekei. dr. P.D. dolkodású emberek". Hasonló indulatokkal, vágyakkal, törekvésekkel. Az elmúlt öt évben, nem tudnám megmondani, hogy melyik politológiai iskola reprezentánsai, a szakirodalomban meghonosították a „standard politikai párt" fogalmát. Ami nagyjából azt jelenti, hogy Európában a politikai pártok legtöbbje különböző irányzatokba sorolható be, és ezeknek az irányzatoknak nemzetközi szervezetei is vannak. A konzervatívoknak az Európai Demokratikus Unió, a szociáldemokrata irányzatúaknak a Szocialista Internacionálé, a liberális pártoknak pedig a Liberális Internacionálé. Gyimesi Györgynek a Szlovák Rádió „Rádiožurnál" mai adásában tett nyilatkozatát felháborítónak tartjuk, és határozottan elutasítjuk, miszerint az Együttélés szélsőséges jobboldali politikát képvisel. Mozgalmunk tagja a Liberális Internacionálénak, és a magyar nemzeti közösség jogainak védelme mellett programjának megfelelően támogatja egy demokratikus jogállam megteremtését. Az Együttélés A nemzeti pártoknak még nincs „internacionáléja". Talán azért, mert szemérmesek. Ugyanis meglehetősen groteszkül hatna, ha egy szép napon valamelyik újság címoldalán öt hasábon és hatalmas betűkkel megjelenne a szenzációs hír: Románia, Szlovákia, Magyarország nemzeti pártjai megalakították a Nacionalista Internacionálét. Képzeljük csak el, hogy teszem azt Funar, Slota és Csurka egy szép napon mégis csak úgy döntenek, kerekasztalhoz ülnek, és - ahogy ilyenkor lenni szokott - megegyeznek a közös platformban. Megfogalmazzák a nacionalista minimumot. Rámenősségüket ismerve, peregyütt tud működni az olyan szlovák pártokkal, amelyek hasonló eszméket képviselnek. Ezt bizonyítja az az időszak, amikor a Magyar Koalíció támogatta Moravčík úr kormányát, Szlovákia külföldi megítélése kedvezően alakult. Az Együttélés nem változtatott meg semmit programjában a IV. kongresszusa óta, ezért számunkra érthetetlen, hogy Gyimesi úr, aki ennek a programnak lelkes támogatója és sze, valószínű, hogy az első néhány tanácskozáson hajbakapnának, végül azonban mégis megtalálnák a közös hangot. Hiszen kiderülne, hogy mindannyian ugyanazt akarják. Akarják - de azt nagyon hogy államukban nemzetiségileg homogén legyen a lakosság. Akarják, hogy ne legyen ebben a homogénnak megálmodott államban se cigány, se zsidó, de még csak olyan román, magyar, szlovák se legyen Romániában, Magyarországon, illetve Szlovákiában, aki nem tekinthető pedigrés (tehát első osztályú) hazafinak. Szinte biztosra veszem, hogy a nagy találkozó előbbutóbb bekövetkezik, és nemképviselője volt, most ugyanezt elfogadhatatlannak tartja. Gyimesi úrnak jogában áll feltételezni, hogy igény van egy baloldali magyar mozgalom létrehozására, de a magyar választópolgárok szavazataikkal bebizonyították, hogy hozzájuk a Magyar Koalíció s ezen belül az Együttélés programja áll legközlebb. Dolník Erzsébet, vezető titkár zeti uraimék végül is összeborulnak. Leküzdik a szemérmességüket, mert nem kis dolog „standard pártként" működni, és az azonos vércsoporthoz tartozás tudata is szívet-lelket melengető érzés. Különösen Közép- és Kelet-Európában, illetve a Balkánon vár majd nagy jövő erre a nemzetközi szervezetre, hiszen a legvérmesebb nemzeti pártokon kívül olyan párt is szép számmal van ebben a térségben, amely még nem döntötte el, nacionalista legyen-e vagy megmaradjon baloldalinak, kereszténynek, netán liberálisnak. Európának ezen a tájékán minden és mindennek a fordítottja előfordulhat. TÓTH MIHÁLY AHOGY ÉN LÁTOM A nacionalisták internacionáléja