Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-14 / 37. szám, kedd

141 O J szó KÜLFÖLD 1995. február 10. Európai megoldást a kisebbségekről HORN: NATO JOVORE, EU 2 OOO-BEN Nyugat-Európát nem hagyja hidegen térségünk, ezen belül Magyarország sorsa, nyilatkozta Horn Gyula a tegnapi Nép­szabadságban múlt heti brüsszeli és luxemburgi látogatá­sát értékelve. HEVES HARCOK CHIAPASBAN Szorul a hurok a felkelők körül A mexikói hadsereg Chiapas szövetségi államban már a zapa­tista gerillák hátországát jelentő keleti területeket is ellenőrzi ­közölte Mexikóvárosban a kormány. A belügyminisztérium tájé­koztatása szerint „az igazságügyi szervek - békés módon ­egész Chiapasban helyreállították jelenlétüket" - jelentette a DPA német hírügynökség a mexikói fővárosból. A magyar kormányfő elmond­ta, hogy országa jó eséllyel pályá­zik az európai integrációs szerve­zetekbe való felvételre. Megíté­lése szerint a NATO-felvételre vo­natkozó brüsszeli döntés akár már ez év végén, vagy a jövő év első felében megszülethet, s ez esetben még az sem teljesen ki­zárt, hogy Magyarország már 1996-ban az atlanti tömb tagja lehet. Az EU tagsággal kapcso­latban Horn kijelentette: „Nos, ha abból indulok ki, hogy több EU-tagállam már támogatja azt az igényünket, hogy a jövőre ter­vezettfelülvizsgálati konferencia tűzze ki a tagfelvételi tárgyalá­sok megkezdésének időpontját, s e megbeszélések legalább há­rom évet vesznek majd igénybe, akkor optimális esetben valami­Izrael, Egyiptom, Jordánia és a Palesztin Felszabadí­tássí Szervezet diplomáciá­jának vezetői Washington­ban Warren Christopher amerikai külügyminiszter védnöksége alatt meg­erősítették a béketárgyalá­sok felgyorsítására és a terrorizmussal való szem­beszállásra irányuló eltö­kélt szándékukat, de nem álltak elő új, konkrét kez­deményezésekkel - szűrte le az AFP a találkozóról ki­adott közleményből. MTI-hírek Az amerikai külügyminisz­ter úgy ítélte meg, hogy a va­sárnapi eszmecserék elősegí­tik Jichak Rabin izraeli minisz­terelnök és Jasszer Arafat PFSZ-vezető e héten esedé­kes újabb találkozóját, bár le­szögezte: Izrael nem oldotta föl a Gáza-övezet és Ciszjor­dánia zárlatát. (Izrael bizton­sági okokból még egy ideig fenn szándékozik tartani e zárlatot, továbbá halogatja ciszjordániai csapatainak át­csoportosítását és a nagyvá­rosokból való kivonását. Christopherrel folytatott megbeszélésén Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Na­bil Satt P FSZ-f öd e I egát u s „va­lódi partnerségre" tett ígére­IRÁNI ATOMÜZLET Az USA óvja Mosz kvát MTI-hír Leon Panetta, a Fehér Ház poli­tikai apparátusának vezetője újó­lag hangsúlyozta: az Egyesült Álla­mok,, reméli", hogy Oroszország nem ad el nukleáris felszerelést Iránnak - adta hírül az AFP. A Washington Post szerint ame­rikai tisztségviselők abban re­ménykednek, hogy Teherán pénz­ügyi nehézségei meghiúsítják négy orosz atomreaktor tervbe vett megvásárlását - az iráni megren­delés értéke ugyanis mintegy 8 milliárd dollár. Tévényilatkozatá­ban Panetta kijelentette: „Kifejez­tük aggályainkat és tovább vizs­gáljuk Oroszországhoz fűződő kap­csolatainkat, ami azt a mind­kettőnk által vallott felfogást illeti, hogy nem szabad segíteni a terro­ristákat." Washingtont az nyugta­lanítja, nehogy e reaktorokat kato­nai célú plutóniumtermelésre használják. kor 2 000 táján válhat valóra tagságunk az Európai Unióban." A terjedelmes interjúból szá­munkra különösen az a szakasz érdekes, amely a szlovák-ma­gyar alapszerződés kérdését boncolgatja. A Népszabadság ezzel kapcsolatban a következő kérdést tette fel Horn Gyulának: • A tárgyalásokon gyakran fel­hívták figyelmét a szomszéd­sági problémák rendezésének fontosságára. Most folynak a megbeszélések az alap­szerződésről Romániával és Szlovákiával. A strasbourgi ki­sebbségvédelmi keretmegáll­apodást azonban a határon túli magyar szervezetek nem tartják elegendőnek problé­máik rendezéséhez; ennél tet. Mindketten kifejezték el­tökéltségüket, hogy tárgyalá­saikon nem lesz visszakozás, és megfogadták: mindent el­követnek a Rabin-Arafat talál­kozó sikeréért. A Reuter feli­dézte, hogy Rabin és Arafat a minap hasztalan próbálta át­hidalni a muszlin gerillák Izra­el elleni támadásait, illetve a Gáza és Ciszjordánia lezárása okozta nézeteltéréseit, ezek viszont útját állják az izraeli csapatátcsoportosításra és a palesztin választásokra vo­natkozó egyezségnek. A DPA szerint Satt, Peresz, valamint Amr Musza egyipto­mi és Andel Karim Kbariti jor­dániai külügyminiszter remé­nyüket fejezték ki, hogy ha­marosan békemegállapodás jöhet létre Izrael és két szom­szédja, Szíria és Libanon kö­zött is. A tanácskozást meg­nyitó beszédében Bili Clinton amerikai elnök fel is hívta Szí­riát és Libanont a békefolya­matba való bekapcsolódásra. Clinton elnök megígérte, hogy kormánya javasolni fog­ja a kongresszusnak: a jö­vendő gázai és ciszjordániai „iparvidékekről" , valamint a tábai (Egyiptom), eilati (Izrael) és akabai (Jordánia) határvi­déken tervezett „szabadke­reskedelmi zónákból" szár­mazó áruk vámmentesen jut­hassanak be az amerikai pi­acra. Munkatársunktól A moszkvai kommunista rendszer fél évszázadon át a náci Németország számlájára írta a véres eseményeket. Az a korábban csak Nyugaton hangoztatott feltevés, sejtés, hogy a tragédiáért a Szovjet­unió lenne a felelős, csak 1990 áprilisában lett Moszk­va részéről történelmi igaz­ságként hivatalosan elismer­ve. A kötetekbe gyűjtött iratok, amelyek közül néhányat a kommunista rendszer össze­többre tartanak igényt. Meg­elégszik-e a magyar kormány e vonatkozásban a strasboug­ri megfogalmazásokkal az alapszerződés szövegezése­kor? - A szomszédsági problémák rendezésére partnereink való­ban nagy nyomatékkal hívták fel figyelmünket. Az a tervezet, amelyet a napokban átadtunk Romániának és Szlovákiának ­a kettő között nincs elvi különb­ség - egyfelelől valóban a stras­bourgi kisebbségvédelmi keret­egyezmény előírásait veszi figye­lembe. Másfelől azonban az EU­ban megfogalmazott és érvénye­sülő szabályokra, igényekre, nor­mákra támaszkodik a kisebbsé­gi jogokat illetően. Lehet azt az utat választanunk most - és ne­künk ebben rugalmasnak kell lennünk -, hogy a szerződő felek vállalják e dokumentumban az európai követelmények teljesíté­Az újságírók a kazah fővá­rosban több ízben is arról győződhettek meg, hogy az orosz elnök alkoholizmusa egyre nagyobb problémát jelent - írta tegnap a Die Welt című német lap. MTI-Jelentés A Független Államok Közössé­gének csúcsértekezletére érkez­ve Jelcin bizonytalan léptekkel szállt ki a repülőgépből, de Na­zarbajev kazah államfő szeren­csére karon ragadta és az autó­hoz vezette. Az orosz elnök meg­omlása után még publikáltak, szinte teljességgel a NKVD, azaz a KGB elődje, tehát a volt szovjet titkosszolgálatok eddig a legszigorúbban őrzött archívumából származnak. Az első dokumentumok év­száma 1939. Ebben az évben több száz lengyel katonatiszt került a szovjet internálótá­borokba. A kötetekben foko­zatosan nyilvánosságra ho­zandó iratokból pontosan fel lehet deríteni a tragédia hát­terét, szögezte le Rudolf Pi­hoja, az Orosz Állami Levéltár igazgatója, aki az elmúlt hét­végén Moszkvában sajtótájé­sét, s nekem úgy tűnik, a szlovák kormány ebben partner lehet. Bí­zunk persze abban, hogy Romá­nia is az lesz. Egy kérdés azon­ban még ebben az esetben is nyitott: milyen garanciák lesznek az említett normák betartására, a teljesítés ellenőrzésére. Na­gyon biztatónak tartom azt, ami­ben Vladimír Mečiarral megálla­podtunk, vagyis hogy a két or­szág képviselői és az Európa Ta­nács szakértői együtt vizsgálják a vállalások teljesítését és tegye­nek konkrét javaslatokat, ha a végrehajtás megsértésével talál­koznak. Megítélésem szerint ez európai megoldás lenne, s a Szlovákiában, valamint Románi­ában élő magyarság számára biztató előrelépést jelentene. Ha nyugat-európai színvonalon ér­vényesülhetnének a szlovákiai és romániai magyarok kisebbsé­gi jogai, akkor azt hiszem, boldo­gok lehetünk. lehetősen akadozó nyelvvel je­lentette be azt is, hogy nem vesz részt a beígért sajtóértekezleten - írta a berlini lap, majd felidéz­te, hogy a mértéktelen italozás komoly gondokat okozott au­gusztusban Berlinben is, amikor Jelcin az orosz csapatok búcsúz­tatásán vett részt. Akkor is ott beszélt, ahol nem kellett volna, s néha teljesen összefüggéste­lenül. Nem sokkal ezután tör­tént a kínos eset Írországban, ahol a Washingtonból hazatérő Jelcin valószínűleg annyira ré­szeg volt, hogy nem tudott talál­kozni az ír kormányfővel. koztatón beszélt a dokumen­tumsorozatról. A várható rendkívüli nagy érdeklődésre való tekintettel a dokumen­tumsorozat százezres pél­dányszámban fog megjelen­ni. A dokumentumokból egye­bek közt kitűnik, hogy 1940 március 5-én a szovjet kom­munista párt politikai bizott­sága Sztálin vezetése alatt titkos döntést hozott, misze­rint likvidálni kell „14.700 volt lengyel katonatisztet, tisztviselőt, földtulajdonost, rendőrt, csendőrt és köztör­vényes bebörtönzöttet", vala­mint „az ellenforradalmi szer­vezetek 11.000 tagját". A most először nyilvános­ságra kerülő dokumentumok­ból ezután megtudjuk, hogy a halálra ítélt mintegy 26 000 MTI-hír A mexikói zapatista gerillamoz­galom először vasárnap este „szó­lalt meg" a hadsereg offenzívájá­nak kezdete óta: közleményében azzal vádolta a katonaságot, hogy halálos hurkot próbál vonni Chia­pasban a felkelők köré és a szö­vetségi tagállam számos települé­sén a polgári lakosságot bombatá­madások érték. A szervezet dokumentuma sze­rint Ernesto Zedillo elnök „piszkos háborút" indított ellenük, a száraz­földi csapatok behatoltak a zapa­tisták fellegvárának számító őserdőbe és mind jobban előretol­A General-Anzeiger vélemé­nye szerint a FAK mostani csúcsértekezlete után Jelcin ré­szegsége volt a legfőbb beszéd­téma az orosz fővárosban. A moszkvai vezetés levertségének azonban másik oka is volt. Az orosz vezetés szándékai ellené­re semmit sem sikerült előrelép­ni a közösség 12 tagállamának új integrációja ügyében - írta a bonni újság. A lap úgy vélte, hogy Moszkva különösen azóta szeretné ismét felállítani az uni­ót, amióta tapasztalja a NATO bővítésének feltartóztathatat­lanságát. Moszkva számára csa­személyből bizonyíthatóan 21 857-et végeztek ki fokoza­tosan a szovjet kommunista erőszakszervezetek. A leg­döbbenetesebb tömeges tra­gédia Katynban játszódott le. Michail Gorbacsov, a volt szovjet vezető érdeme, hogy 1990 áprilisában először nyilvánosan elismerte, hogy Katynért nem a náci Német­ország, hanem a kommunista Szovjetunió a felelős. A sorozat második kötete azokat a dokumentumokat fogja tartalmazni, amelyek le­írják, hogyan is történtek a ki­végzések. A harmadik és a negyedik kötet anyaga még nincs készen, de a tervek szerint az időközben napvi­lágrajutott új anyagok, kiegé­szítések mellett az esemé­nyek nem kevésbé érdekes és figyelemreméltó diplomá­ciai utóéletét fogja tartalmaz­ni, tehát azt, hogyan értékel­ték az eseményeket a múló évek folyamán. KJ. ják állásaikat. - A hadsereg egysé­ge/' minket és a gyerekeinket gyil­kolják,asszonyokat vernek és erőszakolnak meg - állítja a se­gélykiáltás-szerű közlemény. A zapatisták kijelentették, hogy továbbra is készek a párbeszédre, a tárgyalásos megoldásra, megis­mételve ismert feltételeiket: köve­telik Chiapas kormányzójának le­mondását, és két másik államban a kormányzóválasztás eredmé­nyeinek megkérdőjelezése nyo­mán kialakult helyzet rendezését. A kormány a gerillák jelentkezése után közleményben cáfolta a pol­gári lakosság ellen elkövetett atro­citások vádját. lódást keltő eredmény, hogy csupán a győzelem napjának közös moszkvai megünneplésé­ben tudtak megegyezni, s a ka­tonai együttműködésről szóló megállapodást visszautalták a szakértőknek további egyezte­tésre. HÁROMHÓNAPOS TANFOLYAM Indul március 1-én FODRÁSZÁT KOZMETIKA MASSZÁZS PEDIKŰR MANIKŰR SZABAS VARRÁS Jelentkezni személyesen lehet február 24-én (pénteken) 9-től 16 óráig a dunaszerdahelyl Komenský Alapiskola udvarában lévő volt óvodába. 5 Tájékoztatás telefonon: š 0709/52 55 57 A Penta Brokers Kft., a Pozsonyi Opciós Tőzsde tagja szlovák és cseh vállalatok és alapok RÉSZVÉNYEIT MEGVÁSÁROLJA, illetví segít a részvények közvetített eladásában, esetleg vásárlásában Bratislava: 07/ 20 11 137,631 48 £ Želiezovce: 0811/33 21 h Munkatársakat keresünk! j IZRAELI-PALESZTIN IGERET Valódi partnerséget A DIE WELT JELCIN ALKOHOLIZMUSAROL Egyre nagyobb gond A csecsenföldi orosz kato­nai akció elleni tiltakozás kü­lönös módját választotta az elmúlt hét végén a moszkvai Vörös téren egy férfi. A bá­mészkodók arra lettek figyel­mesek, hogy egy férfi átugor­va a korlátot, vetkőzni kezd. Előbb kabátját vette le, majd nadrágját is letolta. A csípős hideg ellenére már-már köz­szeméremsértésre gyanako­dóknak azonban csalatkoz­niuk kellett. A rövidnadrágot viselő fér­fi bokszkesztyűt húzott, és a Kreml felé fordulva harsá­nyan kiabálni kezdett: Jelcin, VÖRÖS TERI INCIDENS Kihívás bokszmeccsre gyere ki, Jelcin gyere ki! A Vörös tér közelében strázsá­ló rendőrök nem sokat ha­boztak, és sebtében a közeli kapitányságra kísérték az orosz elnök kihívóját. A váro­si rendőrkapitányság közle­ménye szerint a 37 éves fér­fi izraeli állampolgárságú, és viselkedését azzal magya­rázta, hogy így akart tiltakoz­ni a csecsenföldi orosz fellé­pés ellen. Jelcin elnök kihí­vójáról kiderült, hogy művész és képeit jött kiállíta­ni az orosz fővárosba. Az iz­raeli bohém bokszoló­művésznek szerencséje volt, két óra őrizet után szabadon engedték. A moszkvai Vörös térre kü­lönös éberséggel ügyelnek a moszkvai hatóságok. Egy időben tábla tiltotta például a dohányzást. Egy rosszmájú karikaturista a nyolcvanas évek végén az egyik moszk­vai folyóiratban rajzot közölt. Az áthúzott cigarettát ábrá­zoló tábla mellé egy „re­pülőgéppel behajtani tilos" közlekedési táblát rajzolt. Ennek előzménye volt, hogy 1987 májusában egy német fiatalember, Mathias Rust kijátszva a szovjet ha­tárőrség és légvédelem éberségét, a Vörös tér mel­lett szállt le Cessna típusú sportrepülőgépével. Négy év börtönre ítélték. MTI-hír A KATYNI MÉSZÁRLÁS DOKUMENTUMAI Megnyílnak a titkos dossziék Moszkvában és Varsóban egyidőben rövidesen a könyves­boltok polcaira kerül annak a négy kötetre tervezett soro­zatnak az első darabja, amely tartalmazni fogja az 1940 ta­vaszán Katynban a szovjetek által meggyilkolt mintegy öte­zer lengyel katonatiszt tragédiájának összes hozzáférhető dokumentumait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom