Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-13 / 36. szám, hétfő

[ 21 ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. február 13. RÖVIDEN Csecsenföld kész arra, hogy tűzszünetről tárgyaljon az orosz ve­zetéssel, közölte tegnap a cse­csenföldi fegyveres erők főpa­rancsnoka. Aszlan Maszkadov egyidejűleg jelezte azt is, hogy a groz-niji vezetés hajlandó megbe­széléseket folytatni a fogolycse­réről is. Rekordmennyiségű, 30 kilo­gramm első osztályú heroint fog­lalt le szombaton a horvát rendőrség Zágrábban, jelentette a DPA a Vjesnik horvát lapra hivat­kozva. A rendőrség fülest kapott az alvilágból s ennek nyomán me­gerősítette a járművek ellenőrzé­sét a főváros körül. Az út szélén posztoló rendőrök felfigyeltek egy gyanús autóra, amely tovaszágul­dott, amikor meg akarták állítani. Az üldözőbe vett autó két utasa el­menekült, azonban a hátrahagyott kocsiban megtalálták a hatalmas heroinzsákmányt. Tahiti csendes-óceáni szigeten az elmúlt hétvégén súlyos össze­csapások kezdődtek. Papeete-ben a hatóságok két ízben csak a csendőrség bevetésével tudták felszámoli azokat a barikádokat, amelyeket helyi sztrájkolok emel­tek a település keleti és nyugati bejáratainál. Besztercebányán Ivan Gašparo­vič parlamenti elnök részvételével találkozott a kormánykoalíció há­rom pártjának elnöke: Vladimír Mečiar, Ján Slota és Ján llupták. Tárgyalásaik legfontosabb téma­" körei a privatizáció koncepciója és az általános egyezmény előkészí­tése körüli kérdések voltak. MOHI ERŐMŰ Oroszország segít Oroszország is segít befejezni Szlovákiának a vitatott mohi atomerőmű építését - jelentet­te az AFP. Sergey Kozlík minisz­terelnök-helyettes orosz kollégá­jával, Jurij Jarovval Pozsonyban folytatott megbeszélései után közölte, hogy az orosz fél 150 millió dollár erejéig száll be a beruházásba. Az atomerőmű befejezéséhez Moszkva 50 mil­lió dolláros hitelt nyújt, ezen kí­vül 70 millió dollár értékű beren­dezés és további 30 millió dollár értékű fűtőanyag szállításával járul hozzá az egyébként orosz tervezésű létesítmény befejezé­séhez, illetve működtetéséhez. Kozlík szerint az orosz részvé­telről Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő ma kezdődő pozso­nyi látogatása során írják alá a szerződést. II. kiadás : Lapzárta: 22,00 Megkésett árreakció (Folytatás az 1. oldalról) meg az egyes termékek fogyasz­tásában. Az égbe szökő húsá­rakra a vásárlók itt is a fogyasz­tás visszafogásával reagáltak. S mivel a baromfihús nem fogy, félő, hogy a fizetési lánc végén a termelők újra pénz nélkül ma­radnak. Pedig ismereteink szerint a vá­góbaromfi élősúlyban ma már 25-30 koronás áron kerül a fel­dolgozó üzemekbe, ahonnét 50 korona alatti árakon jut az üzle­tekbe. A fogyasztó viszont még ma is kénytelen a tavalyelőtti hi­ány kapcsán felfutott árat fizetni, ha eleget akar tenni az egészsé­gesebb táplálkozásra utaló felhí­vásoknak. Tavalyelőtt, illetve a ta­valyi év elején ugyanis komoly gondok mutatkoztak a hazai ba­romfiállomány utánpótlásában, kevés volt a naposcsibe, s ez előre vetítette a hiány jeleit, ami azonnal áremelkedést váltott ki mind a termelői, mind a fogyasz­tói árakban. Ebben az időszak­ban 30 korona fölé került a csi­béktermelői ára, sőt élő csibéket 35-40 koronáért is árusítottak. Ennek azonban meg is lett a böjtje, mivel mire a termelést felfuttatták, az árak miatt ko­molyan visszaesett a fogyasz­tás. Ma ott tart a helyzet, hogy a baromfipiac az unió kétség­telen erőfeszítései ellenére még mindig magán viseli a szervezetlenség jeleit. Pedig a többi mezőgazdasági termék­hez hasonlóan itt is nagy szük­ség lenne arra, hogy az átlagos objektívan megállapított költ­ségek nyomán szabályozni le­hessen a termelést olyan piaci rendtartással, amely elfogad­ható jövedelmet biztosítana mind a termelőnek, mind pedig a feldolgozónak, sőt a fogyasz­tóról sem akarná lehúzni a bőrt. A dunaszerdahelyi Unigal ba­romfifeldolgozót januárban pri­vatizálták, ma már Dromek Kft. néven szerepel. Bognár Frigyes, a cég egyik vezetője szerint a baromfipiacon napjainkban egyértelműen a túlkínálat szab­ja meg a feltételeket. Több mint két hete ők is kénytelenek vol­tak 51,90-ről 45,80-ra csökken­teni a csirkehús kilónkénti érté­kesítési árát. Mivel gyakorlatilag az egész országban telítve van­nak a raktárak, ismeretei szerint a többi baromfifeldolgozó cég is 46-48 korona közötti árakon értékesíti a termékeit. A készle­tek jelenlegi szintje még nem veszélyes, viszont véleménye szerint az államnak hatékony pi­acvédelmi intézkedésekkel ké­ne megakadályoznia, hogy egy esetleges újabb behozatal to­vább odázza el a kereslet-kíná­lati egyensúly helyreállítását a belső piacon. Várható ugyanis, hogy a kistermelők a termelői árak csökkenése miatt vissza­fogják, vagy részben leállítják a csirkenevelést, de ezzel együtt is mintegy két-három hónapra lesz szükség, hogy a piaci egyensúly helyreálljon. Ami re­mélhetőleg a baromfihús árát is elfogadható szinten stabilizálja. A fogyasztók fejében azonban még mindig ott motoszkál a kér­dés: a túlkínálat ellenére miért kerül még mindig csaknem 60 koronába a baromfihús kilója? (t.szilvássy) LIGETFALU TEVE NELKUL Se kép, se hang TA SR-hír Szlovákia legnagyobb lakó­telepe, a Duna jobb partján fekvő több mint 100 ezer la­kosú Ligetfalu a hét végén nem tévézhetett. Szombaton 10.00 óra körül szakadt meg a tévészignál Pozsony-Ligetfa­luban, mivel a városközpont­ból a Duna túloldalára vezető optikai kábel valahol megsé­rült. A kábeltévés rendszer­ben, amelynek szolgáltatásai­ért naponta 3 koronát fizet­nek a lakók, eddig még ilyen súlyos hiba nem történt. Állí­tólag egy „jóakaró" vágta el a vezetéket. Külön pikantériája a dolognak, hogy a kábelté­vés rendszert működtető tár­saság a tömegtájékoztatási eszközöket nem használta ki, hogy bejelentse az előfi­zetőknek, miért szakadt meg a tévéadás. Több mint 28 órás intenzív munka után Sikerült elhárítani a hibát. A technikusok közölték, hogy az egyik Duna­híd járdája alatt rongálta meg valaki a vezetéket. Több mint egy méteres darab hiányzott a 60 szálas optikai kábelből, amely 40 ezer háztartásba viszi a tévészignált. Lépések Mohiról Hetven perc nem sok idő, de a mohi atomerőmű befeje­zéséről tegnap kora délután tartott televíziós vitából a nézők azért megismerhették az elképzelés mellett, illetve ellene felhozott érvek jó ré­szét. A résztvevők általában profi módon képviselték érde­keiket. A francia energetikai cég munkatársa arra hivatko­zott, hogy ők Mohit mint Bohu­nice helyettesítőjét támogat­ják. A gazdasági minisztérium szekcióigazgatója hangsúlyoz­ta, Mohi még benne van az ál­lami energetikai koncepció­ban, Kecerovcéről viszont már lemondtak. A hazai energeti­kai vállalat vezető-helyettese független szakértőkre hivat­kozva Mohit a szükséges áram előteremtése leggazda­ságosabb megoldásának ne­vezte. A másik oldal képviselői szerint Mohival eggyel nő a veszélyes hazai erőművek száma, kétségbe vonták a költségelemzés realitását és jobb alternatívákat is látnak azoknál, amelyeket az ún. füg­getlen szakértők számításba vettek. Nagyon szürke volt viszont az állami atomenergetikai fel­ügyelet munkatársa. Ez a szerv lesz felelős az atom­erőmű működéséért, képvi­elője viszont ahelyett, hogy nyugtatta volna a nézőket, in­kább csak arra hivatkozott, hogy kávés az idő a felvetett bonyolult kérdések megvitatá­sára. Nagyon természetellene­sen hatott a parlamenti kör­nyezetvédelmi bizottság elnö­ke is. Az ellenzékiekkel te­letűzdelt bizottságban számá­ra oly sanyarú sorsot okozó szuperlojalitását bizonyítan­dó, most is a szívére vett min­dent, ami kétségbe vonta a hi­vatalos álláspont helyességét. Nagy igyekezetében még azt is bejelentette, a paksi atom­erőmű rosszabb állapotban van, mint a bohunicei, ezért Magyarországon egy új ato­merőmű építését tervezik. Ez pedig valószínűleg nem ma­rad nemzetközi visszhang nél­kül. (tuba) Vártnál kedvezőbb kép Szombat délután befejezte négynapos belgiumi és luxem­burgi látogatását Horn Gyula. A magyar kormányfő a háromna­pos kétoldalú tárgyalássorozat után szombaton Antwerpenben részt vett az Európai Tiszteletbeli Szenátus ülésén, ahol 1991 óta tag, s neki jutott az a megtisztelő feladat, hogy a reprezentatív tes­tületben tagságra javasolja Alois Mock osztrák külügyminisztert. Ami a brüsszeli nemzetközi szervezeteket illeti, hírek szerint magát a magyar delegációt is meglepte, hogy Horn Gyula ran­gos partnerei mindenütt milyen kedvezően nyilatkoztak Magyar­országról. Mind a NATO-nál, mind az Európai Uniónál úgy vélték, hogy Magyarország az elsők kö­zött lehet majd e szervezetek tag­ja. Az is kitűnt, hogy e szerveze­teknél a majdani tagság egyik fontos feltételének tekintik a szomszédos országokkal való harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködést. Burgenlandi temetés MTI-hír Ausztriában nincs, de nem is lehet helye többé a nacionaliz­musnak és a radikalizmusnak, a türelmetlenségnek - mon­dotta egyebek között Thomas Klestil osztrák államfő a szélsőjobboldali merénylet négy áldozatának gyászszer­tartásán, amelyet szombaton délután tartottak a felsőőri ka­tolikus templomban. A dél-bur­genlandi többnemzetiségű, há­romvallású község templomá­ban Paul Iby kismartoni érsek celebrálta a misét. A templom­ban jelen volt a tartomány és a szövetség több vezetője; Bécsből a kanadai látogatáson tartózkodó Vranitzky kancellár képviseletében Erhard Bu sek alkancellár, Heinz Fischer, a parlament elnöke és több mi­niszter. Valamennyi búcsúbe­széd kitért az alja s és felfogha­tatlan merénylet politikai vo­natkozására, arra, hogy a szélsőjobboldal nem kereked­het felül a demokrácia ellené­ben. Rudolf Sárközi, a roma kulturális egyesület elnöke ar­ról is beszélt, hogy a terror nem fosztja meg a népcsopor­tokat a demokráciába és az emberek békés együttélésébe vetett hittől. Thomas Klestil, a szertartás utolsó szónoka sze­rint a támadás nemcsak a négy roma férfi, a kisebbség el­len irányult; a célpont egész Ausztria, a demokrácia volt. A szertartáson és a temeté­sen jelen voltak a környező or­szágok cigány szervezeteinek, pártjainak képviselői is. Tisztújítás előtt a DBP TA SR-tudósítás Február 18-19-én Poprádon rendezik a Demokratikus Balol­dal Pártjának 3.- kongresszu­sát. A párt végrehajtó bizottsá­ga a rendezvény előtt Gyügyön ülésezett, melyen összegezték a járási konferenciák eredmé­nyeit. Az összegzésből kitűnik, a párttagok a parlamenti vá­lasztásokon elszenvedett ku­darcra keresik a választ, ami a párt belső helyzetének tüzetes elemzését igényli - jelentette ki Peter Weiss pártelnök. A já­rási képviselők azt kérik, a vég­rehajtó bizottságban vala­mennyi régió, több munkás és fiatal is képviselve legyen. Pa­vol Kanis, a párt első alelnöke közölte: a közelgő kongresszu­son a pártelnöki tisztségért hár­man indulnak harcba: Péter Weiss, Milan Ftáčnik és Ľubo­mír Fogaš. Az RMDSZ mégis ott lesz (Folytatás az 1. oldalról) küldöttségek fogják képviselni. Ez megfelel annak a magyar-ro­mán kerekasztalnak, amelynek rendezését már régóta szorgal­mazom, hangsúlyozta Tőkés. Viorel Hrebenciuc, a román kormány kisebbségi tanácsá­nak vezetője leszögezte, hogy a találkozón nem Erdély hovatar­tozásáról, hanem a romániai magyarság és általában a ro­mániai nemzeti kisebbségek problémáinak megoldásáról lesz szó. Mint már jelentettük, korábban a szélsőségesen, ma­gyarellenes Funarék vádolták a román kormányszerveket azzal, hogy a magyarokkal való párbe­széden való részvételükkel úgy­mond Erdélyt fogják eladni a magyaroknak. Traian Chebeleu elnöki szóvivő pedig azt fejte­gette újságírók előtt, hogy az amerikai magyar-román párbe­széddel a kapcsolatokban meg­levő konkrét problémákat kell orvosolni. KOKES JÁNOS VILLÁMINTERJÚ FODOR ATTILÁVAL, AZ SZMPSZ ÜGYVEZEZTŐ TITKÁRÁVAL A szövetség nem kér sokat • Február 10-én és 11-én Szencen tartotta meg orszá­gos választmányi ülését a Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége. Ön mit tart a találkozó legnagyobb pozitívu­mának? - Az ülés legnagyobb pozitívuma az volt, hogy határozatképesek voltunk. Hogy megmagyarázzam, mi ebben a pozitívum, elmon­dom, hogy annak idején azért kellett egy rendkívüli konferenci­át összehívni Kassán, mivel az országos választmány tagsága fokozatosan lemorzsolódott és nem volt határozatképes. Sze­rencsére, megváltozott a helyzet, kezd összeállni egy csapat, amelyre építeni lehet. Ma már el­jönnek Kassáról és Királyhel­mecről is, sikerült teljesíteni a na­pirend minden pontját. Azt már azonban nem tudom megmon­dani, pedig nagyon lényeges kér­dés, hogy azok, akik innen haza­mennek, valóban az itt elhang­zottak szellemében fognak-e munkához. Az igazi továbblépést az jelentené, ha a választmány által kitűzött és jóváhagyott fel­adatokat mindenki végrehajtaná a maga területén. Ezt illetően már nem vagyok annyira optimis­ta. Elhangzott például, hogy a központi iroda működtetéséhez és a nyári egyetemek lebonyolítá­sához összesen mintegy 400 ezer koronára volna szükség. Nem elég, ha csak öt ember igyekszik szponzorokat találni, vállalkozók, önkormányzatok se­gítségét kérni. További gondunk, hogy a bizottságok nem nagyon tudják, mi a szerepük. Az egyik legfőbb feladatuk az volna, ha környezetükben felmérnék a pe­dagógusok igényeit és azokat fe­lénk továbbítanák. Mert ha pél­dául ötven helyről érkezik ötlet arra vonatkozóan, mi szerepeljen a deáki nyári egyetem témái kö­zött, jóval könnyebb a program összeállítása. • Úgy tudom, állandó gondot jelent a pénzhiány. Ennek egyik oka a tagdíjak befizeté­sében tapasztalható fegyel­mezetlenség. Hány tagot is számlál a szövetség? - Kétezer tagdíjfizetőnk van, ez központi irodánknak évi 200 ezer koronát jelent, de a tagok száma ennél jóval több. Igaz, hogy a kezdeti nagy nekibuzdu­lás után, amikor kiderült, hogy itt rendszeresen dolgozni kell, rá­adásul tagdíjat is fizetni, a lelke­sedés némelyeknél alábbha­gyott, voltak, akik elmaradtak. Am ha meggondoljuk, hogy a szlovák pedagógusokat tömörítő legnagyobb szervezetnek, a Szlo­vák Tanítók Fórumának csak mintegy ezer tagja van, s mind­egyikük ott sem fizeti rendszere­sen a tagdíjat, akár elégedettek is lehetnénk. S ha figyelembe vesszük, hogy a kassai rendkívüli konferencia óta milyen előrelé­pések történtek, akkor egy na­gyon jó folyamat kezdetének le­hetünk tanúi. • Ez miben mutatkozik meg? - Elsősorban abban, hogy aktivi­zálódtak a területi választmá­nyok, ami rendkívül fontos. Kitűnő munka folyik a Rozsnyói, Komáromi és az Érsekújvári já­rásban, jól dolgoznak a Galánta környékiek is. De számomra ért­hetetlen, hogy miért nem kíván­nak sorainkba lépni a pozsonyi egyetemeken, főiskolákon okta­tó magyar pedagógusok. Talán, mert ez nem egy kifejezetten szakmai társulás, hanem szak­mai és érdekvédelmi szövetség? És vajon a Pozsonyhoz közel eső Szencre miért nem tudott eljönni a két pozsonyi választmányi tag? Mindenesetre a szövetség súlya növekszik, s ha sikerül további szülői munkaközösségeket meg­nyernünk, tömegbázisunk még nagyobb lesz • Mi lehet a konkrét oka an­nak, hogy egyes pedagógusok nem kívánnak a szövetség tag­jaivá válni? - Mi is szeretnénk tudni, miért van ez így, mi az, ami ezeknek az embereknek tevékenységünk­ben nem tetszik. Ha figyelembe vesszük a hazai, magyarországi és erdélyi továbbképzéseket, a különféle akciókat, a tankönyv­és segédeszköz-juttatást, ame­lyet szövetségünk közvetít, a tel­jes képzés ösztöndíjainak intézé­sében vállalt szerepünket, el kell ismerniük, hogy nem ülünk ölbe tett kézzel. Vagy csak az évi 180 koronás tagdíj lenne az akadály? Ebből 100 a központi iroda működtetésére, 60 korona a te­rületi választmány és 20 az alap­szervezet kiadásaira megy. Azt hiszem, a szövetség nem kér olyan sokat és cserébe igyekszik maximumot nyújtani. -vk­Visszatért a Discovery MTI-hír Nyolcnapos fárasztó, ám út­törőnek számító út végeztével, hat űrhajóssal a fedélzetén visszatért a földre a Discovery. Az amerikai űrrepülőgép szom­bat reggel fogott talajt a floridai Kennedy űrközpont leszállópá­lyáján. Legfontosabb küldetése a Mir orosz űrállomással lezajlott randevúja volt. Óránkénti hu­szonnyolcezer kilométeres se­bességgel száguldva a Disco­very tizenhárom méterre meg­közelítette a több mint százton­nás objektumot, majd tíz per­cen át - szorosan tartva a tá­volságot - egymás mellett re­pültek. A művelet valójában még csak főpróba volt. Az igazi összekapcsolás júniusra van beütemezve az Atlantis és a Mir között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom