Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-12 / 9. szám, csütörtök

[s] ÚJ szó MINDENNAPI BUNUGYEINK 1995. január 88. MIÉRT HALT MEG EGY ARTATLAN ĽANY? Mégsem marad el az igazságszolgáltatás A gyilkosok nagyobb része - szerencsére - előbb vagy utóbb lebukik. Ha valamelyik tettes nem kerül rendőrkézre egy-két napon, héten, hónapon vagy akár éven belül, az még nem Je­lenti azt, hogy nyert ügye van, hogy már végérvényesen meg­úszta a felelősségre vonást. Az ismeretlen tettes ellen indí­tott eljárás, a tanúk vallomása, a fotodokumentáció stb. nem kerül ad acta a bűnügyi osztály trezorjának mélyére. A nyomozást ugyan egy idő után megszakítják, de nem szünte­tik be. Ennek ékes bizonyítéka többek között az is, hogy a múlt év vége felé végre horogra akadt az a férfi, akinek lel­kén több, korábban meggyilkolt lány élete szárad. A Rigó ll.-nek elnevezett tettes néhány évvel ezelőtt Közép- Szlo­vákiában több autóstopos lányt ölt meg. Egyik áldozatával, egy volt besztercebányai sporto­lónővel Pozsonyban végzett. Lehet, hogy az olvasók közül néhányan még emlékeznek a li­getfalui parkban talált halott lány esetére, akit 1989-ben, nem egész egy hónappal a gyengéd forradalom kitörése után ért utol a tragikus végzet. Az említett esz­tendőben ez volt a főváros egyet­len felderítetlen gyilkossága. Öt év eltelte után a bűnügyi nyomozók egyike, Vladimír Kotu­lič (a hat vietnami állampolgár bestiális meggyilkolásának felde­rítésében oroszlán része volt) vég­re levehette a tragikus sorsú fia­tal lány fotóját irodája faláról. An­nak idején azért tűzte ki Iveta Schlosserová fényképét, hogy na­ponta a szeme előtt legyen, hogy emlékeztesse, és ne feledje: a gyilkos még szabadlábon van. Beleolvasva a szerencsétlenül járt teremtés vaskos dossziéjába, elénk tárulnak rövid életének utol­só hetei. 1989 őszén azért jött a fővárosba, hogy elvégezzen egy pedikűrtanfolyamot. A 18 éves és 170 cm magas Iveta sokáig ver­senyszerűen úszott, ám miután nem sikerült igazán jó eredmé­nyeket elérnie, feladta. Abbahagy­ta a rendszeres sportolást, így nem csoda, hogy testsúlya hama­rosan „megugrott". 82 kilós lett, ezért, amikor felkerült Pozsonyba, elhatározta, eredeti alakja vissza­nyerésének érdekében munka­ideje.után minden este elmegy a Centrálba úszni. Ez volt az a hely, ahol utoljára élve látták. A tanúvallomások szerint 1989. december 12-én 18 óra körül érkezett az uszodába. Szo­kásos edzésadagja után elbeszél­getett néhány alkalmazottal és vendéggel, többek között két ka­tonával is. Fél tíz körül elbúcsú­zott ruhatáros ismerősétől, majd egyedül elhagyta az épületet. Az­óta senki sem tudott róla semmit. A holttestre december 14-én egy nyugdíjas bukkant. Az idős A megfojtott lány bácsi szokásos gyalogtúrája Po­zsony-Oroszvár között rendszere­sen a ligetfalui Janko Kráľ parkon vezetett keresztül. Délfelé járt az idő, amikor egy bokorban megpil­lantotta a piros viharkabátba bur­kolt alakot. Abban a hiszemben, hogy valaki a mámorát próbálja kialudni, tovább ment. Ám amikor négy óra elteltével délután haza­felé tartott, és a „részeg" ugya­nott, és még mindig ugyanabban a testhelyzetben feküdt, gyanút fogott és megnézte mit, illetve kit takar a vatelinos kabát. Legna­gyobb megdöbbenésére pillantá­sa egy fiatal lány üveges tekinte­tével találkozott. A holttest hanyatt feküdt, és keze egy harisnyanadrággal hátul össze volt kötözve. A helyszínelés­nél a nyomozók megtalálták a lány néhány személyes holmiját. A pedikűröstáskáját, egy elsza­kadt arany nyakláncot, sőt a be­tétkönyvét is. Mindez azt bizonyí­totta, a tettes nem nyereségvágy­ból ölt. Az áldozat nyakán éktelen­kedő sötétvörös csíkok fojtoga­tásra utaltak. A boncolásnál meg­állapították, hogy az elkövető élőiről, valószínűleg egy bőrövvel végzett a lánnyal, aki minden bi­zonnyal látta gyilkosa arcát. A halott lányt ugyan felöltözve találták, ám a farmernadrágja és a szvettere fordítva volt rajta, ami a tettes idegességére utalt. Nem valószínű, hogy Ivetát - tekintettel a decemberi hidegre - a helyszí­nen vetkőztették le. Csaknem biz­tos,-hogy a gyilkosság is máshol történt, és a testet úgy szállították a parkba. Birkózásra, védekezés­re utaló nyomokat ugyanis a kö­zelben nem találtak. Pedig rop­pant valószínű volt, hogy a lány ­erős testalkaltú lévén - minden erejével védekezett. A testén lévő foltok, horzsolások is azt bizonyí­tották, dulakodott valakivel. Fur­csa, hogy az orvosszakértők nemi erőszakra utaló nyomokat nem ta­láltak. Az elkövető - a szakembe­rek szerint - olyan szadista hajla­mú egyén lehetett, aki áldozatá­nak haláltusájában leli örömét. A Centrál uszoda alkalmazot­tai, valamint a pedikűrtanfolyam résztvevői egyöntetűen azt állítot­ták Ivetáről, hogy halk szavú, őszinte, kicsit naiv és könnyen ba­rátkozó lány volt. Úgy tudták, a fővárosban nem keresett és nem is kötött férfiismeretséget. Gyak­ran emlegette, hogy már meny­asszony, és hamarosan férjhez megy. A nyomozóknak tehát nem na­gyon volt „fogódzójuk". Az emlí­tett kiskatonák biztos alibivel ren­delkeztek, az uszoda férfialkal­mazottai, valamint a pedikűrtan­folyam szervezői is igazolni tud­ták tartózkodásuk helyét a kriti­kus időpontban. Természetesen a rendőrök ala­posan átvizsgáltak a helyszín kör­nyékét és a közeli házakat. Kihall­gatták annak az épületnek a lakóit is, ahol néhány nappal korábban disznót öltek. A lány testén ugyan­is állativér-nyomokat találtak. Az igyekezet azonban nem hozta meg a várt eredményt. Később a csehszlovák televízióban elhang­zott felhívásra és a bemutatott fényképre ugyan reagált néhány néző, ám használható információt egyikük sem tudott adni. Iveta Schlosserová tragédiája - az egy­re növekvő erőszakhullám hatásá­ra is - lassan feledésbe merült. A napokban megint beszéd- és új­ságtéma lett. Kegyetlen gyilkosa hamarosan a bíróság elé kerül, és felelni fog embertelen tetteiért. Az autóstopos lányok és a liget­falui áldozat rejtélyes gyilkosa so­káig menekült az igazságszolgál­tatás elől. Néhány hete a rácsok mögött van. A vizsgálótisztek már valószínűleg ismerik brutális tet­teinek indítékát is . Amint befe­jeződik a gyilkosságsorozat kivizs­gálása, tájékoztatni fogjuk olva­sóinkat a szadista férfi „munka­módszereiről". Tesszük ezt majd annak reményében is, hogy a jövőben (talán) nem egy lány és asszony jobban meggondolja, ki­nek az autójába ül be. Az oldalt írta és szerkesztette: ORDÓDY VILMOS A nagyvilágban történt Elnémított worcesteri taxisok Vén marhák - ezzel a sommás minősítéssel il­lette Jock Esarle taxisofőr azokat a városi elöljá­rókat, akik a közelmúltban egy rendelettel meg­tiltották, hogy a helyi személyfuvarozók kényes témákat hozzanak szóba az utasaik előtt. Szá­mos hölgy utas panaszkodott arra, hogy a sofőrök fecsegésük közben túlságosan mély be­tekintést engednek magánéletükbe. Az önkor­mányzat- helyt adva a panaszosok kérésének - eltiltotta a sofőröket a szextől, a vallástól és a politikától - legalábbis e témák szóba hozásá­tól. (Worcester Gazette) Essex: Fizessen az áldozat! Egy autóbalesetben súlyos sérülést szenvedett kisfiút a múlt hónapban beperelt gázolója. A tízé­ves Peter Biggst egy Mini Morrist vezető nő ütötte el, s a kisfiú a szakszerű orvosi kezelés ellenére örökre sánta marad. Az asszony kártérítési keresettel fordult a bíró­sághoz, arra hivatkozva, hogy méltánytalan sérel­met szenvedett. Autójának fényszóróüvege eltö­rött, behorpadt a lökhárítója, ezért mi sem termé­szetesebb annál, mint hogy a fiú családja fizessen neki 196 fontot...! (Times) New York: Föld alatti topless A metropolis közlekedési felügyelete és a manhattani főügyész döntése alapján a jövőben semmi akadálya annak, hogy a hölgyek topless­ben utazzanak a város metróhálózatán, feltéve, ha mindeközben tartózkodnak a dohányzástól. „Ha valaki megszeg egyéb szabályokat, mondjuk úgy utazik felső ruha nélkül, hogy közben pöfé­kel, akkor természetesen fellépünk ellene" - nyi­latkozta Al O'Leary, a közlekedési felügyelet szó­vivője. (Reuter) Sutton: Forró nyomon Részlet a városi kapitányság közleményéből: „Új rendőrségi helikopterünk olyan finom hőérzé­kélő műszerekkel van felszerelve, amelyek akár ezer láb magasságból is különbséget tudnak ten­ni egy menekülő bűnöző testmelege és egyéb hősugárzó objektumok között." Nos, amikor a he­lyi rendőrök a közelmúltban egy rablás helyszíné­re érve a helikopter segítségét kérték, a csúcs­technika valóban kitett magáért. A menekülő tet­tes nyomát keresve az érzékeny műszer rövid röp­te után már jelzett is - mint utóbb kiderült: egy komposztgödör fölött. (Sutton Coldfield Observer) Kent: Jó étvágyat! Egy 22 éves teherautó-sofőrt fegyveres, álarcos rablók támadtak meg a közelmúltban, hogy meg­kaparintsák az általa szállított értékes rakományt - egy nagy adag indiai curryt. Simon Baker az Akash Tandoori nevű keleti étterembe vitte az árut, amikor a banditák megállították teherautó­ját, és fegyverrel adva nyomatékot szavuknak fel­szólították, „vagy átadja azt a büdös fűszert, vagy kicsinálják". A csípős hangulatban levő gengszterek végül a curry mellett hat darab bontott csirkét, nyolc kiló rizst és ismeretlen mennyiségű hagymát zsákmá­nyoltak. (Európa times) Stoke-On-Trent: Rázós számla Egy 67 éves nyugdíjas üzletember ellen „villany­számlákkal való visszaélés" vádjával eljárást kezde­ményeztek a hatóságok, ő azonban azzal védeke­zett, hogy az egész ügynek lakásában dédelgetett krokodilja az oka, a kis kedvenc ugyanis elharapott egy villanyvezetéket. Cadman úr szerint az aligátor, mely egyébként Gnashers névre hallgat, a villanyfo­gyasztás csökkenését okozta, ám a bíróság mégis vétkesnek találta az állatbarát nyugdíjast kétrendbe­li „villanyáram-megcsapolás" miatt. (Európa Times) Virginia: Vigyázat, ajándék! Egy charlestoni illetőségű férfi gyilkosává vált egy életnagyságúra fújható, Ronald Reagan külse­jét imitáló baba. Denny Ray Gullet bányatulajdo­nos ajándékba kapta a babát üzleti partnerétől, Masel Hensleytől, aki a bányaigazgató életbiztosí­tási szerződésének alapján a férfi halála esetén jelentős összeghez /jutott volna. A baba automati­kusan felfújódott, amikor a hálózati áramra csat­lakoztatta a megajándékozott, csakhogy hat rúd dinamittal is meg volt töltve. Hensley ellen gyilkos­ság vádjával indítottak eljárást. (WWN) Nantes: Rossz tett helyébe... A helyi közlekedési rendőrség odáig ment a polgá­rokkal való jő kapcsolat ápolásában, hogy néhány hét óta egyenesen megjutalmazza a tilosban parkolókat. Igaz, hogy a rendőrök által tetten ért szabály­sértőknek le kell szurkolniuk a 200 koronával egyenértékű helyszíni bírságot, ám mindezek után automatikusan belekerülnek egy versenybe, melynek szerencsés győztesei egy-egy láda vörös­bort nyernek. (Het Laatste Nieuws) FÁK: „Szibériai átok" Egy magnyitogorszki lakos élete végéig áldani fogja azt a napot, amikor ellopták a kocsiját. Pedig éppen aznap reggel vásárolt négy üveg házi készí­tésű vodkát. Az is a kocsiban volt. A dolog rögtön érthetőbbé válik, ha tudjuk: Oroszországban most mindenféle hamis vodkát gyártanak. Sokan élnek ebből, bizonyos bűnöző bandák is. A hamis vodka általában igen gyatra minőségű, ismeretlen vegy­szerekkel szennyezett. E vegyszerek olykor még gyilkolnak is. Ez történt magnyitogorszki barátunk esetében. Kocsija már másnap előkerült (ami ön­magában is csodának számít), sőt meglettek a tol­vajok is! Egy közeli erdő szélén állt az autó, benne három fiatal... halottal. Kiderült, hogy a kocsiban hagyott vodka halálos mérget tartalmazott, s ami­kor a tettesek a szeszt fellelték a lopott kocsiban, maradéktalanul meg is itták. És belehaltak. Arról nincs hírünk, hogy az esetről értesült kör­nyékbeli polgárok vásároltak-e még ezután isme­retlen forrásból származó vodkát... (WWN) Alig több, mint másfél éve, hogy Já­nos bácsi baltával próbálta elnémítani élettársát, most pedig nyakon szúrta az asszonyt, akit kislány kora óta ismert, s akivel 1971 óta egy fedél alatt élt a Csongrád megyei Sándorfalván. János bácsi szájából ömlik a szó. Me­sél szerelmi csalódásairól, meg arról, hogyan forgatta fiatalkorában a nép­táncegyüttesben a lányokat, és milyen volt az élet, amikor évtizedekkel ezelőtt pénzügyőr nyomozóként tevékenyke­dett. Mivel a fogdában vészesen köze­ledik az ebédidő, s nincs jogom, hogy bárkit is megfosszak a kulináris élveze­tektől, arra kérem, hogy ugorjunk egy nagyot az időben. Az emberöléssel gya­núsított V. János (65) beleegyezően bó­lint, aztán ott folytatja, ahol pillanatok­kal ezelőtt abbahagyta. Mindenáron azt akarja elhitetni velem, hogy sorsa nem érthető meg egész életének „glo­bális" ismerete nélkül. A historiográfusokat érdeklő történe­tekkel nem untatjuk olvasóinkat. Ha nagy nehezen is, de eljutunk a bennün­ket érdeklő időszakig. Csakhogy itt be­szélgetőpartnerem memóriája egy csa­pásra csődöt mond. Legalábbis látszó­lag... Mivel az'orvosszakértők szerint beszámíthatóságához nem fér kétség, A PÉNZÜGYŐR REMTETTE Tragikus hajciho hajlandó vagyok elfogadni a nyomozók feltételezését, mely szerint a gyanúsí­tott emlékezete nem annyira lyukas, mint ahogy sejteni engedi. A pohár rabságában A tettes az áldozatról csupán annyit árul el, hogy nem szeretett főzni, mosni és takarítani. Csak az alkohol meg a ci­garetta érdekelte. A baltás attakról nem hajlandó beszélni, elintézi annyi­val, hogy azon a napon hozzávágott va­lamit Ida nénihez, de hogy mit, arról hallgat. A vizsgálótisztektől tudom meg, hogy János bácsi tavaly februárban a combnyaktöréssel ágyban fekvő asszonytól pénzt követelt, s mivel kéré­se kielégítetlen maradt, baltával akart magának igazságot szerezni. A fejszé­vel nekiesett a szerencsétlen teremtés fejének, aki csak a csodával határos módon maradt életben. 0. Ida (59) se­be, ha nehezen is, de beforrt, s az el­múlt év novemberében megszületett a bíróság ítélete is: V. János az emberö­lés kísérletéért két év börtönt kapott, amit három év próbaidőre felfüggesz­tettek. Hová mehet ilyenkor egy sza­badlábra helyezett elítélt? Természete­sen vissza az élettársához, aki, bár­mennyire furcsa is, de megbocsátott neki. A békesség azonban ezúttal is ti­szavirág-életűnek bizonyult a sándor­falvi portán. Kár lenne tagadni, hogy az élettársak közötti összekötő kapocs to­vábra is inkább a pohár volt, mintsem a kölcsönös szimpátia. Október 5-én ismét a pénzen zördül­tek össze. Az öreg a vita hevében fogta a kést, és nyakon szúrta az asszonyt, aki nyomban összeesett. A férfi - mivel álmos volt, s talán a bor is munkált benne - gondolta, ledől egy kicsit alud­ni, míg élettársa magához nem tér. Éj­fél után, amikor visszabotorkált a vé­céről, szomorúan konstatálta, hogy a vértócsában fekvő asszony az élet sze­mernyi tanújelét sem mutatja. Beleesett a bökőbe? A gyanúsított természetesen mente­ni próbálja a menthetőt, és még pénz­ügyőr nyomozó korában elsajátított jogi ismereteire hagyatkozva így emlékszik vissza a tragikus percekre: - Sokat vitáztunk, de többnyire rá­hagytam, ezt megmondhatják a szom­szédok is. A végén már nem mertem ott­hon pénzt tartani, inkább odaadtam egy havernak, az kezelte... Tehát október 5­én is vita volt... Megdöglesz! - kiabálta anyu, mert csak így hívtam Idát. Közben felkapta az előszoba asztalán levő kést, és nekem jött. Én erre megcsavartam a kezét, mire leestünk a földre, de attól kezdve nem tudom, hogy mi történt. Az is lehet, hogy beleesett a késbe... - csil­lan fel János bácsi szeme. Hajnali vallomás Az idős férfi a szörnyűséget kö­vetően, de még kakaskukorékolás előtt fogta magát, felült az első buszra, és meg sem állt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság épületéig, ahol „baltás balhéjának" előadóját kereste. S amikor az ügyeletes tiszt megkérdez­te, hogy miért akar találkozni az őrnagy úrral, János bácsi csak annyit mondott: - Alighanem meghalt az asszony... (Zsaru)

Next

/
Oldalképek
Tartalom